Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-12 / 11. szám

2000. Január 12., szerda - Új Dunántúli Napló H A Z A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Rend a nyilvántartásokban Szigorúbb szabályok a földhivatalokban Délben véget ér a vasutassztrájk Szigorodtak az ingatlan­nyilvántartás szabályai. A változásokat egy tegnap kezdődött kétnapos fóru­mon ismertetik a megyei és a fővárosi földhivatalok munkatársaival. Az új, egy­séges ingatlan-nyilvántar­tás lényegesen több garan­ciát ad mind a tulajdono­soknak, mind a tulajdon- szerzőknek, mind a befek­tetőknek egyaránt - jelen­tette ki Jójárt László, he­lyettes államtitkár. Eddig egy-egy adásvételi szerző­dés esetén a földhivatal azt jegy­zett be a nyilvántartásába, amit a szerződésből ki tudott olvasni. Ezután az ügyfélnek konkrétan meg kell jelölnie, mi kerüljön a hivatalos tulajdoni lapra. Változás az is, hogy az ingatlan eladójának engedélye nélkül a jö­vőben nem írhatják a tulajdonjo­got a vásárló nevére. Előfordulhat tehát olyan eset, hogy például a részletfizetéses vásárlás adásvé­teli szerződése ugyan a hivatal­nál lesz, de a bejegyzési enge­délyt csak akkor kapja meg az új tulajdonos, ha már a teljes árat kifizette. Ezután a hivatalok csak olyan kérelmeket fognak befogadni, amit el is lehet intézni. Nem for­dulhat elő többé az a fura állapot, ami több nagyvárosi lakótelepen most még jellemző, hogy az egyes öröklakások adásvételi szerződései már a Földhivatalban vannak, ugyanakkor maga az épület még telekkönyvezve sem. Várhatóan ez év végéig Ma­gyarország teljes ingatlan-nyil­vántartását a hivatal új számító­gépei feldolgozzák. Erre a rend­szerre a földhivatalokon kívül a közjegyzők is rákapcsolódnak, de engedéllyel információkhoz juthatnak az ügyvédek és az in­gatlanközvetítők is. A jogszabály azt is lehetővé te­szi, hogy a hivatalokban is felál­lítsanak egy-egy nyilvános szá­mítógépet. Elképzelhető tehát, hogy a jelenlegi sorban állás he­lyett az ügyfelek saját tulajdoni lapjukat maguk is lekérhetik, sőt, ha szükségük van rá, akár a nem hitelesített másolatot azon­nal haza is vihetik majd. Csütörtök reggel 7 és 9 óra között szolidaritási sztrájkot hirdettek a repülőgép-szerelők, a Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) is jelezte: egyetért a vasutasok követelésével. Bár megegyezés nincs, ma délben véget ér a munkabeszüntetés. Eredménytelen egyeztető tárgya­lások után ma délben ér véget a három reprezentatív vasutas­szakszervezet által hirdetett 60 órás sztrájk. A munkabeszünte­tés alatt is folyamatosan tárgyaló szakértők álláspontja nem köze­ledett egymáshoz, a MÁV Rt. az érdekképviseleteket/ azok pedig a munkáltatót okolták az ered­ménytelenségért. Kedden a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete (VDSZSZ) felvetette: mindaddig folytatód­jon a sztrájk, amíg nem sikerül megállapodni. A vasúttársaság - törvénytelennek ítélve az elkép­zelést - a további tárgyalások fel­tételéül szabta, hogy a három szakszervezet tegyen írásos nyi­latkozatot: a jelenlegi sztrájkot az előre meghirdetett időpontban, szerdán délben befejezi. A MÁV a sztrájkjoggal való visszaélésnek tartja a határozott időre szóló munkabeszüntetés határozatlanná változtatását. Ez­zel szemben Lukácsi Bálint, a VDSZSZ szóvivője lapunknak el­mondta: miután a MÁV az eddigi egyeztetések alatt semmiféle új ajánlattal nem állt elő, egy ilyen nyomásgyakorlással a munkáltató rászorítható lett volna az érdemi javaslat mielőbbi kidolgozására. A törvény nem tiltja a határo­zott idejű sztrájk határozatlanná változtatását - fogalmazott la­punknak egy munkajogi szakér­tő. Értelmezése szerint a 60 órás időtartamra meghirdetett sztrájk- felhívással a szakszervezetek csu­pán maguk számára határozták meg a munkabeszüntetéssel töl­tendő időt. A sztrájktörvény kizá­rólag a munkabeszüntetés meg­kezdése előtt kötelezően betar­tandó lépésekről szól, arról nem, hogy a sztrájk tervezett időtarta­mát egyáltalán közölni kell-e a munkáltatóval. Az azonban a de­monstrációt szervező szakszer­vezet kockázata, hogy a jelenleg két és fél naposra hirdetett leállás meghosszabbítását a sztrájkoló dolgozók miként értékelik. Adott esetben visszaeshet a sztrájkhaj­landóság, ami az érdekérvényesí­tést gyengítheti. A munkabeszüntetés tapaszta­latainak értékelése után dönt majd a Mozdonyvezetők Szak- szervezete arról, mi legyen a kö­vetkező lépés - nyilatkozta Borsik János ügyvezető alelnök. Eddig a sztrájkot követően még mindig egyezségre jutottak a munkáltató­val, reményeik szerint ezután is így lesz. De ha mégsem, úgy az érdekképviselet vezetője újabb fellépést is kilátásba helyezett. A nyugati demokráciákban is­mert konfliktuskezelési technika, amikor úgynevezett „mediátort” vonnak be az egymással szem­ben álló felek a vitás kérdések megoldásába. A már nálunk sem teljesen ismeretlen módszer szakértőit a MÁV és szakszerve­zetei közt fennálló egyeztetési fo­lyamatba ezúttal nem vonták be. Mint azt Herbai István vezető ta­nácsadótól megtudtuk: a hasonló esetekben a két fél között fennál­ló rendkívül feszült viszony bizo­nyos technikákkal enyhíthető, egy kívülálló harmadik fél sokkal inkább feloldást találhat, mint maguk az érintettek. HORVÁTH MAGDOLNA Vizsgálóirodát létesítenek A MIÉP a sérelmek ügyében interpellálni fog A céljaival egyező kor­mányjavaslatok megszava­zására, illetve a kevesek érdekét szolgáló előterjesz­tések megtorpedózására készül idén a MIÉP. Győri Béla szóvivő elmondta: 2000-ben sem maradnak el a korábban megszokott, Hősök terén tartott nagy­gyűlések. Látványos jelenetek - például az ülésteremből való kivonulás - he­lyett saját, jól felfogott érdekére alapozva kíván politizálni ebben az esztendőben is a MIÉP - mondta a FEB érdeklődésére Győri Béla. A párt szóvivője sze­rint a céljaikkal egyező kormány- javaslatokra rábólintanak, a nem tetsző előterjesztéseket ugyanak­kor leszavazzák. Elsősorban a költségvetés ki­adási és bevételi oldalán szeret­nének majd korrigálni, mert úgy ítélik meg, hogy még mindig ke­vés támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások, de több pénzt kellene szánni az állami beruházásokra is. A párt legerőteljesebben a ti­szai gátrekonstrukciót, valamint a közlekedés és az egészségügy fejlesztését szorgalmazza. Ez utóbbi területen ellenzik a kórhá­zak túlhajtott privatizációját, mert - mint a szóvivő megjegyez­te - az betegellenes állapotokat teremtene ezekben az intézmé­nyekben. Mint megtudtuk, a MIÉP a frakcióhoz beérkező számtalan lakossági panaszra és a képvise­lőcsoport kis létszámára való te­kintettel még az első negyedév­ben vizsgálóirodát nyit a főváro­si Hercegprímás utcában. A jogászokból és más szak­emberekből álló stáb feladata részben saját honatyáik „kiszol­gálása”, részben a panaszok ki­vizsgálása lesz. Győri szerint az emberek többsége főként a téesz résztulajdonnal, az önkormány­zatoknál elszenvedett sérelmek­kel vagy például a magánnyug­díj-biztosítóknál tapasztalt nega­tívumokkal kapcsolatos észrevé­teleiket írják meg. A MIÉP inter­pellációk formájában kívánja a sérelmes ügyeket a T. Ház elé tárni. A párt szokásához híven 2000- ben sem mond le a nagy tömege­ket mozgató rendezvényeiről. A szóvivő ezek közül a Hősök terén március 15-én és augusztus 20- án tartandó nagygyűléseiket emelte ki, de már javában készül­nek a millennium méltó megün­neplésére is. Az idei terveket firtató kérdé­sünkhöz kapcsolódva Csurka István pártelnök megüzente: 2000-ben sokkal hosszabb nyi­latkozatokat szeretne adni, mint amilyeneket a polgárok szer­dánként a rádióban Orbán Vik­tor miniszterelnöktől szoktak hallani. ______ _____________TAKÁCS MARIANN A többség elégedett Jó osztályzat udvariasságért, gyengébb a felvilágosításért Az ügyfelek összességében elégedettek a munkaügyi kirendeltségek szolgáltatásai­val - állapítható meg a Budapesten, Csong- rád és Fejér megyében végzett vizsgálatok nemrégiben ismertetett eredményei alap­ján. A következő lépés egy országos felmé­rés elkészítése lesz, ami árnyaltabbá teheti a állásközvetítők tevékenységéről most ki­rajzolódó képet. A hatóságokat ellenőrizni kell, vizsgálni, hogy a hozzájuk fordulók mennyire elégedettek az ott végzett munkával - mondta ki egy 1997-es kormányrendelet, amit nem tartottak be. Tavaly került sor először olyan felmérésre, amely az álláskeresőknek és munkaadóknak a közpon­tok munkájával való elégedettségét több régió­ban egységes módszerekkel vizsgálta.- Szeretnénk rendszeresen és országos szin­ten megismerni az ügyfelek véleményét, mert ezt elengedhetetlennek tartjuk a szolgáltatások színvonalának javításához - mondta el lapunk­nak dr. Székely Judit a felmérést megrendelő Országos Munkaügyi és Módszertani Kutató Központ igazgatója. A szakember hozzátette: a mostani vizsgálat után kirajzolódó kép lénye­gesen árnyaltabbá válhat egy országos kutatás után, amelyben a kedvezőtlenebb foglalkoztatá­si helyzetű megyék adatait is feldolgozzák. A tavaly novemberi felmérés során a kérdezőbiztosok a távozó ügyfeleket faggatva 900 kérdőívet töltöttek ki. A válaszolóknak osztályozniuk kellett a hivatal munkáját: a ma­ximális öt pontból átlagosan 4,3-at adtak a ki- rendeltségeknek, illetve az ott dolgozóknak. El­sősorban az ügyintézők felkészültségét, segítő­készségét és udvariasságát értékelték magasra. Átlagosnak, vagy annál jobbnak ítélték a kiren­deltségek problémamegoldó készségét, a gyors ügyintézést, valamint az ügyfelek kötelezettsé­geiről adott információikat. Átlag alatti osztály­zatokat kaptak a szolgáltatásokról, az ügyfelek jogairól, a képzéshez, az átképzéshez, a köz­hasznú munka vállalásához és a karrierterve­zéshez nyújtott információk. A munkanélküli­Az ügyfelek többsége elégedetten távozik fotó: feb/diósi imre ek 42 százaléka az álláskeresési, 5-15 százalé­ka pedig a képzési tanácsadást, illetve az együttműködési terv készítését vette igénybe. Az állást kínálókat is megkérdezték, akik né­gyes skálán értékelhették a szolgáltatásokat és átlagosan 3,3 pontot adtak a munkaügyi köz­pontok tevékenységére. Az OMKM igazgatója elmondta, hogy jelen­leg még nincs meg a további vizsgálatokhoz szükséges pénz, de reméli, kutatásukat a Szoci­ális és Családügyi Minisztérium érdemesnek tartja a támogatásra, ami a két éve hozott kor­mányrendelet végrehajtását is szolgálná. ______ _________________________-w­H ÍRCSATORNA KA RCSÚBB ÁPV RT.-T. A szó cialisták szerint nem megszün­tetni, hanem egy karcsúbb, az állam vállalkozói vagyonát me­nedzselő szervezetté kell átala­kítani az ÁPV Rt.-t - nyilatkozta Burány Sándor frakcióvezető­helyettes kedden. Utalt arra, hogy a privatizáció legnagyobb része már lezajlott, de szerinte felszámolás helyett új feladatai­hoz kell igazítani, olcsóbban működő vagyonkezelő szerve­zetté kell átalakítani. JUSZT-ÜGY. Bűncselekmény hiányában megszüntette az ál­lamtitoksértés bűntett alapos gyanúja miatt Juszt László ellen folytatott eljárást a Fővárosi Fő­ügyészség. FÉLREÉRTÉS. Szabó János honvédelmi miniszter és Polt Pé­ter, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általános helyettese keddi találkozóján egyetértésre jutott abban, hogy a Kalocsai Kiképzőközpontról ké­szült jelentés megállapításait és az eljárást érintő, a sajtóban megjelent minisztériumi kifogá­sok félreértésen alapulnak. Ked­vezőnek ítélték azt a tényt, hogy a gennyes agyhártyagyulladás alatt és azt követően az ombudsmani kezdeményezés­nek is köszönhetően jelentősen javultak a katonák életkörülmé­nyei az érintett laktanyákban. OLCSÓBB A BENZIN. Napo kon belül 2-3 forinttal csökken­het a motorbenzinek és a gáz­olajok ára, miután a világpiacon jelentősen olcsóbb lett a kőolaj. A Mól január 7-én már 3 forint­tal csökkentette a motorbenzi­nek árát. Ezen a héten a gázolaj is csökkeni fog minimum 2-3 fo­rinttal. NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS. Az SZDSZ kedden benyújtotta az Országos Választási Bizottság­nak (OVB) azt a kérdést, amely a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére vonatkozik, és amelyet népi kezdeményezéssel, az állampolgárok támogatásával kíván a parlament elé terjeszte­ni. Az aláírásgyűjtő íveken sze­replő szövegről az OVB-nek 30 napon belül kell döntenie. Az el­lenzéki pártnak két hónap áll rendelkezésére a minimálisan 50 ezer aláírás összegyűjtésére. GYED-IGÉNYLÉS. Egyelőre ke­vesen nyújtottak be igénylést a január elsejétől újra bevezetett gyermekgondozási díjra. Azok kaphatják meg februárban a gyedet, akiknek igénylését janu­ár 20-ig elbírálják a munkahe­lyeken vagy a megyei pénztárak­nál. Ha később nyújtják be a formanyomtatványokat, legha­marabb márciustól részesülhet­nek visszamenőlegesen az ellá­tásban. Betegjogi képviselők Sokan várnak „szószólókra” Nem álltak még munkába a betegjogi képviselők az or­szág kórházaiban. Az új egészségügyi törvény értel­mében 2000 januárjától kellene betölteniük közve­títő, békéltető szerepüket. Ám a foglalkoztatásukhoz nélkülözhetetlen szabályo­kat tartalmazó miniszteri rendelet csak a napokban jelent meg a Magyar Köz­lönyben. A betegjogi képviselőket a tör­vény értelmében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat (ANTSZ) megyei intézményei foglalkoztatják majd. Azért nem a kórházak lesznek a munkaadóik, mert a pártatlanságukat csak így lehet garantálni. A betegjogi képvise­lő lényegében azt a feladatot látja majd el a kórházakban, amit az ombudsmanok a köz­életben. Dr. Felmérni István, az Orszá­gos Tisztifőorvosi Hivatal fő­osztályvezetője lapunknak el­mondta, jelenleg még nem tud­ják pontosan, hogy mikortól lépnek munkába a betegjogi képviselők és egy-egy megyé­ben hányán lesznek. Az egész­ségügyi törvény értelmében ugyanis minden kórházban a hét egy meghatározott napján a betegek rendelkezésére kell áll­niuk. Dr. Felmérai István szerint várhatóan sok jelentkező akad erre a Magyarországon még új, izgalmas feladatokat jelentő be­osztásra. Az ÁNTSZ pályázatot ír ki az állások betöltésére. NÉMETH ZSUZSA SZIGI 1929. április 8. - 2000. január 1, Nekem, nekünk: barátainak, közeli kollé­gáinak SZIGI. Szigetvári János Ybl-díjas okleveles épí­tészmérnök, okleveles városépítész és vá- rosgazdász szakmérnök, okleveles műem­lékvédelmi szakmérnök, a Baranya megyei Műemléki Albizottság tagja, címzetes főis­kolai Tanár, a Magyar Építőművészek Szö­vetségének tagja, a Dél-dunántúli Építész- kamara vezetőségi tagja. Nekem: BARÁT, pontosan 50 éve, ami­óta az egyetemen 1950 januárjában ösz- szekerültünk. Azóta mindent tudtunk egy­másról. Két emberöltőn át. Irodalmárnak indult. 1948-ban az Eöt­vös Lóránd Tudományegyetemen Füst Mi­lánt hallgatta. Aztán gondolt egyet, beirat­kozott a Műegyetemre építésletet tanulni, mert ezt a világot tágasabbnak érezte, hi­szen ebben irodalom van, zene van, szí­nek, formák, terek vannak, amiket a sem­miből elő kell bányászni, matematika, fizi­ka, kémia, csillagászat, istenség és isten- telenség, minden, ami létezhet, megvan. Azért szerzett annyi diplomát, hogy eb­ben a világban - „a létező világok legjob­bikában" - minél otthonosabban mozog­jon. Nagy szerelme, mely egész életét vé­gigkísérte, a hagyományok mélységes tisz­telete, a műemlékek szeretete, védelme, értelmezése és használhatóvá tétele volt, és ezen belül különleges hangsúlyt kapott a magyar népi építészet, amelyről könyvet is jelent meg: „Népi építészetünk nyomá­ban.” És persze, tervezett. Élete során sok­sok épületet. Mindegyik magán viseli egyé­niségét. És tanított, mert megszerzett tu­dását tovább kellett adnia. Ez is életszük­séglete volt. A Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán építészet-művészettörténetet okta­tott, nemcsak szavakkal, hanem zenével is. Ügy mondják, ugye, hogy az építészet megfagyott muzsika. A középkori építé­szethez gregorián dallamok, a barokkhoz Bach, Händel, Vivaldi, a klasszicizmushoz Haydn, Mozart, Beethoven zenéje szólt magnetofonjából előadásai közben. Mert ezek összetartozó dolgok voltak. És ha tragédiákban segíteni kellett, az elsők között volt. Az 1956-os tavaszi jeges árvíz Mohács szigeti pusztításainak, az 1970-es szamosközi árvíz kárainak helyre- állítását a helyszínen lakva irányította, szervezte; ha kellett, harcolva, veszekedve addig, amíg be nem fejeződtek a munkála­tok. A horvátországi háború után a lerom­bolt dél-baranyai magyar falvak újjáépíté­sénél ahogy lehetett, már ott volt. A nem­régen újraszentelt kopácsi templom az ö munkáját dicséri, de ott van keze nyoma Kórógyon, Szentlászlón is. Óriási műveltsége volt. Több ezer köte­tes könyvtárat őrzött otthon, olvasottsága lenyűgöző volt, és még most is csak vette, vette a könyveket. Memóriája - így szüle­tett - elképesztő volt. Évtizedekre vissza­menően egy-két olyan szavamra, monda­tomra emlékezett, amelyeket én már régen elfeledtem. De hát persze, itt nem rólam van szó. írogatott is. Verset, prózát. Szerette a bökverseket. Újabban a Hetedhéthatár cí­mű folyóirat közölte szójátékait, mert Neki minden szóról eszébe jutott valami. Még a kórházban is, Szilveszter éjszakáján. Meg­ünnepelte, hogy megérte a 2000. évet. Élt benne hét órát. Itt befejezem. Nehéz dolog - íráshoz nem szokott embernek különösen - nekro­lógot írni. Olyan barátról, aki örökmozgó volt. Perpetuum mobile. Nagy lángon éget­te magát, aztán jött egy szélroham, szívro­ham, amely ezt a lángot egy pillanat alatt elfújta. SZIGI, az eszemmel tudom, hogy elmentél. De elhinni nem tudom. Barátod, Szőke Gyula •9068* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom