Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-11 / 339. szám
8 Dlmántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. december 11., szombat Hírcsatorna Emléktábla. Áz ismert pécsi zenepedagógus, Agócsy László karnagy, főiskolai tanár emlékére helyeznek el táblát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Mátyás király utcai épületén. Az ünnepélyes eseményre 16-án 12 órakor kerül sor. (ly) Kórusnap. Kodály Zoltán születésének 117. évfordulóján ünnepük a Magyar Kórusok Napját Pécsett, a Belvárosi katolikus templomban. A 15-én 18.30-kor kezdődő koncerten hat kórus lép fel. A műsorban középkori és e századi magyar szerzők művei is felhangzanak. (ly) Bronz oklevél. Harmadik helyezést kapott a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által meghirdetett országos versírópályázaton a pécsi Káplár János. Az amatőr szerző Petőfi Sándor élettörténetét dolgozta fel elbeszélő költemény formájában. Munkáját 3 ország 63 pályázójának 188 költeménye közül választották ki. (ly) Emlékszoba. Dr. Tompa Kálmán orvos és mecénás emléke előtt tisztelegve, a Janus Pannonius Múzeum emlékszobát ad át a Várostörténeti Múzeumban Pécsett, 17-én 15-kor. A képzőművészek „ingyendoktora” és a gyűjtő sok remekművet adományozott a városnak, amelyekből 16.30-kor a Múzeum Galériában nyílik kiállítás, (ly) Régi zene. A Bor és jeles napjai cimmel a Kecskés Régizene Együttes ad koncertet a pécsi Dominikánus Házban. A műsorban ókori, európai, reneszánsz, barokk és török muzsika is felhangzik, korabeli hangszereken megszólaltatva. Az előadás ma 19 órakor kezdődik. (ly) Gitárfesztivál. Ötödik alkalommal rendezik meg Pécsett az országos gitárfesztivált. A Pécsi Nevelők Háza Egyesület Gitárklubja és a Művészeti Szakközépiskola helyszínein 15-e és 19-e között zajlanak a koncertek és kurzusok, külföldi mesterek közreműködésével. A találkozó kiemelt eseménye lesz Schiff András zongoraestje 17-én 19.30-kor a POTE-n. (ly) Sok a szünetelő kiskönyvtár a falvakban Olvasunk vagy csak tájékozódunk? Baranya az 1996-os országos felmérések alapján valahol középen keresendő, Pécs az olvasók 100 lakosra jutó arányát tekintve hátul kullog a hozzá hasonló városokkal - Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen - összevetve. Viszont a beszerzési kvóta egy főre eső nagyságával és a kölcsönzött dokumentumok számával az erős középmezőny tagja, míg vidéken egyre több kiskönyvtár ajtajára kerül lakat. Igaz, hogy Baranyában a lakosság kétharmada - 257.794 ember - városokban él, de a falvakban élő egyharmad is közel százötvenezer ember, és ez utóbbiak könyvtári ellátása nem mindenütt megoldott - mondja Kalányos Katalin, a Csorba Győző Megyei Könyvtár igazgatónője. Ennek egyik oka az, hogy ez Baranyában a tíz város mellett 291 kistelepülést, nagyon sok aprófalvat jelent. A 243 könyvtárból 231 községi, de ezek közül csak 129 nyit ki több-kevesebb alkalommal. 1996-ban még 272 könyvtárat tartottak számon, amelyből 232 volt községi és 147 még működött is. Tizennyolc kiskönyvtárral több mint az idén. De ez csak az egyik gond, hiszen a szüneteltetésnek számos racionális oka is lehet, ugyanakkor a szolgáltatás - megrendelve - többféle módon is biztosítható. Riasztóbb, hogy a főfoglalkozású könyvtárosok is lassan elfogynak vidéken. A községekben erre az évre 10 alá csökkent a számuk, pedig a könyvtárközi kölcsönzés bonyolításában, a megyeközponttal való szakmai kommunikációban, a helyi tájékoztatás fejlesztésében főfoglalkozású szakember tud a legtöbbet tenni. Természetesen figyelembe kell venni a tényleges, reális igényeket is - van, ahol egy helyi szokásokat-embe- reket jól ismerő tiszteletdíjast kifizetődőbb alkalmazni. A megyei könyvtár fejlettsége - személyi feltételek, a legkorszerűbb eszközök - jótékonyan hat a településekre is - emeli ki az igazgatónő. A tavaly januártól érvényes új törvény külön is kimondja a megyei központok felelősségét a területi munka szervezésében. Pécs a beszerzési kvótát és a könyvtárak használatát tekintve is lépeget előre az országos mezőnyben. A megyei könyvtár 6 milliós állománygyarapítási kerete a könyvtárközi kölcsönzésre fordítandó 2 millió forintos központi támogatással gyarapodott, sőt érdekeltségnövelő támogatásként - amelyhez helyi erővel is hozzá kell járulni - 1,6 milliót kaptak. Ezzel már komoly lépéseket tehetnek, hogy valóban területi központként javítsák a dokumentumellátást a megyében, amely az egyik fő feladatuk. De ehhez az is kell, hogy a települések hozzájáruljanak ehhez, amire pályázatok is lehetőséget nyújtanak. Noha a kiskönyvtárak közül sok szünetel, határozottan nő az igény a korszerű tájékoztatás iránt. Főként a városok aktivak, elsők közt a lélek- számához mérten nagyobb ösz- szeget, 265 ezer forint támogatást nyerő Sásdot kell említeni, de Mohács, Szigetvár, Siklós és Komló szakmai munkáját is érdemes kiemelni. Az on-line kapcsolatok hálózatának kialakítása már lehetővé tenné, hogy betekintsünk egymás adatbázisaiba és az országosba is - kommentálja a fejlesztéseket Kalányos Katalin. Ehhez azonban számítógépre kell vinni a helyi állományt, amit a megyei könyvtár, Siklós és Mohács már elkezdett. Igaz, hogy Baranya könyvtárai pályázati úton összesen 23,3 milliót nyertek az idén, egyénenként sehol nem jutott annyi pénz az eszközfejlesztésre, hogy a rendszer kiépíthető legyen. A sellyei kivételével - ahol teleház van - valamennyi városi könyvtár rendelkezik internettel is. Az internetről a robbantástechnikát és a pornót még csak lekérheti az olvasó, de kurrens információkhoz jutni, egy egyetem adatbázisába belépni csak komoly előfizetési díjért lehet. A világhálón való tájékozódás más problémákat is felvet. A könyvtárosképzésbe helyet kapnak ugyan a számítógépes ismeretek, de ha például az olvasó interneten talált rákellenes gyógyszereket böngész, akkor ezt egy mai könyvtárosnak hiteles forrásokkal kellene kiegészítenie - forrást arra nézvést, hogyan kellszabad különbséget tenni a gyógyszerek közt, azon túl, hogy mindenekelőtt orvoshoz kell fordulni... A tájékoztatás általános színvonala a feltételekre is kihatóan függ a „humán erőforrástól”. Jó példa erre Patapoklosi, ahol a polgármester képzett ember, vagy az egykori egykés falu, Kemse is, ahol a könyvtár a faluházban született újjá, de Szellőt, Mindszentgodisát, Bogdá- sát, és legújabban Bogádmind- szentet is emlithetjük. Magyar- hertelenden vagy Máriakémén- den a teleház és a könyvtár „házasodott” össze - az utóbbi kistelepülésen az iskolaigazgató és könyvtár szakos felesége alakított ki egy olyan korszerű rendszert, amely sok más közt informál a faluról, turisztikai lehetőségeiről, de a munkanélküliek tájékozódását is szolgálja. Hogy valójában eltűnt-e a klasszikus könyvolvasó vagy csak átalakult? A kérdésben a tapasztalat alapján is nehéz pontos választ adni. A „klasszikus olvasó” fogalmához ugyanis klasszikus könyvélményt rendel a hagyományos ízlés - ebben az értelemben igazából csak ötve- nen felüli és a nyugdíjas korosztály számít „régimódi fogyasztónak.” A fiatalok az iskolai képzés hatására is inkább a szakirodalom felé fordulnak - mondja az igazgatónő, s maga is nem kevés megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az általános iskolákban is már csak két-három kötelező olvasmány van, de a legif- jabbakat - akik egyébként mohón gyűjtik ismereteiket a világról - mintha Móricz vagy Mikszáth már hidegen hagyná. Bóka R. A kölcsönzött dokumentumok és olvasók száma néhány könyvtárban § Kölcsönzött dokumentumok száma Csorba Győző Megyei Siklós Pécsvárad Sellye Könyvtár (350.000 kötet) (55.000 kötet) (35.000 kötet) (20.000 kötet) Az olvasók növekvő hányada a szolgáltatásokat - Internet, folyóirat-olvasó - veszi igénybe Grafika: Bernie t Forrás: Csorba Győző Megyei Könyvtár, Pécs A zenéből építkezve A Baranya Megyei Közgyűlés közelmúltban írt ki pályázatot a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ igazgatói munkakörének betöltésére. Az állást dr. Istvánná Kollár Anikó foglalhatja el január elsejétől. A rövidesen munkába lépő igazgatónőre a művészetkedvelő pécsiek, mint a Pécsi Szimfonikus Zenekar egykori kiváló fuvolására emlékezhetnek, az elmúlt évtizedben pedig a Művészetek Házával kapcsolódott össze a neve, ahol művészeti menedzserként a ház rendkívül igényes zenei műsorkínálatának a ki- alakitója volt. Akik ismerik, annak némi meglepetést jelentett, hogy néhány hónapja a Matáv Rt. ügyfélmenedzsereként dolgozik, s innen kerül majd a megyei központ élére, ahol a vezetői munkát ideiglenesen vállaló és azt nagyszerűen ellátó Páll Lajos megbízott igazgató helyébe lép majd.- A Művészetek Házától megváltam - mondja dr. Istvánná Kollár Anikó - fontosabb azonban az, hogy nagyszerű évtizedet töltöttem ott, a ház javára is szolgáló, nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a város, a megye művészeivel és a kulturális élet irányítóival is. Az új munkahelyemen egy másfajta piár- munkában és műszaki területen is tapasztalatokat szerezhettem. A zenei terület a szervezésben fegyelemre és előrelátásra szoktatott, hiszen azok a nemzetközi hírű művészek, akiket hosszan sorolhatnék, és akiket sikerült megnyerni, évekre előre lekötött program szerint dolgoznak.- Háromgyermekes édesanya, orvos-feleség, aki fuvola- művészként indult, majd Marcaliban zeneiskolát is igazgat. Leendő vezetői munkáját tekintve, mi az amit fontosnak tart megemlíteni életének eddigi állomásai közül?- Barth István Liszt-díjas fuvolaművész tanítványaként nemcsak a hangszeres zene vonzott. A pécsi Művészeti Gimnáziumban tanulva, más művészeti területre is kirándultam. Rétfalvi Sándor szobrászművész és a Lantos Ferenc festőművész barátsága és pedagógiai habitusa meghatározó volt számomra. Tagja voltam két táncegyüttesnek is. A hetvenes években Pécsett a Breitner Tamás fémjelezte zenei élet, Mészöly Katalin, Marczis Demeter ittléte azt is jelentette, hogy a művészet szeretete benne volt a levegőben. A pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomáztam 1973-ban, 1975-ig voltam a Pécsi Nemzeti Szinház és Filharmónia zenekari művésze. Majd következtek a marcali évek, melyek valóban fontosak voltak, fellendült az ottani zenei élet, fúvószenekar alakult, Szegedről sikerült tanárokat megnyernem.- A kultúra mellé most oda- csatolódott az idegenforgalom. A hagyományos közművelődés is átalakult.- A két terület nagyon szervesen kapcsolódik egymáshoz. Egyáltalán nem mindegy, mit és milyen színvonalon kínálunk a valóban kincses Baranya értékeiből. Baranyának éppen az idegenforgalomban vannak esélyei: csak körül kell nézni - minden egyes kis falu külön kis gyöngyszem saját arccal, identitással. Az intézménynek az a feladata, hogy kommunikációs központ legyen, amely a kistelepülések kulturális és turisztikai érdekeit és a megyei elvárásokat egyaránt képviselni és közveti- teni tudja. Hogy figyelni tudjunk minden helyi akaratra, amelyhez ma az internet alkalmazása és más kommunikációs technikák soha nem látott többletlehetőséget adnak. Ez a kölcsönösség - ezen belül a kistelepüléseknek nyújtott módszertani segítség, hogy meg tudják fogalmazni saját törekvéseiket - alapvetően fontos követelmény. Kulcsa a civil szerveződés, amit én nagyon nagyra tartok szabadsága, függetlensége miatt is. Azt szeretném kiemelni, hogy ez többfunkciós intézmény, a közművelődés és turizmus megyei szakmódszertani centruma, amely olyan lehetőséget kínál számomra a közművelődés-művészet és a művészetközművelődés integrációjának megvalósítására, olyan széles körű konszenzus létrehozását a székhely és megye, város és falu között, amely megéri a harcot, energiát. Boldoggá tesz, és számomra emberpróbáló kihívás. Az is meggyőződésem, hogy magas szintű amatőr művészetet csinálni csak profi szakértelem irányításával lehet. B. R. ■ ijjk. Futnak A Képek Libacomb kökörcsinnel Amerikában bevált szokás a régi filmsikerek újraforgatása. Korszerűbb technikával, új színészekkel, a közönség megváltozott ízlésének megfelelően. Ez a módszer a mozidarabok kevéssé időtálló voltát bizonyítja: mert kinek jutna eszébe, teszem azt, újraírni a Vörös és feketé-t. Igaz, az Aranypolgárnak a remake-jét sem készítik el. Remélem. Egyébként a Hippolyt, a lakáj újraforgatása szintén kockázatos, még ha biztos tippnek látszik is. Mint tudjuk, az egykori sikerfilm német változata is megbukott, Zágon István színműve pedig, amely a mozifeldolgozás alapját képezte, el sem jutott a bemutatóig. Vagyis a történet, a sztori önmagában nem garancia. Székely István 1931-ben készült filmje azonban átütő erejű, ma is nézhető vígjáték. Vajon miért? A válasz egyszerűnek látszik, mindössze három név: Csortos, Kabos Gyula, Jávor. De hol vannak ők ma? Ez igaz, ám Eperjes Károly és Koltai Róbert is legény a talpán, illetve a kamera előtt, akik Kabay Barna új Hippolyt-jának főszerepeit játsz- szák. Eperjesből hiányzik ugyan Csortos tenyérbe mászó méltósága, de arcának mulatságos szigora groteszk komikumot sugároz. Koltai nem akar versenyre kelni Kabos híres „spátreakciói- val”, viszont piros bőrsapkája segítségével hitelesen hozza a meggazdagodott „szippantós”, a milliomos proletár figuráját. Sőt! az új Hippolyt női szereplői jobbak, mint elődeik. Huszárik Kata szép és tehetséges Terka, Pogány Judit pedig alighanem verhetetlen Schneidernd. Kerek arcával, purzicsán- szőke hajával, visongó kacagásával az új feldolgozás kiemelkedő teljesítményét nyújtja. Akkor, mégis, mi hiányzik? Az, amit Nemeskürty István így fogalmazott meg Székely István művéről szólva: „A humor forrása kétágú, kétfelől csurog a nevetés méze.” Mert miközben, egyfelől, mulatunk az újgazdagokon, az úrhatnám polgárok műveletlenségén, másfelől viszont drukkolunk a két keze munkájával meggazdagodott Schneider úrnak, aki végül fellázad a Hippolytban megtestesülő úri ízlés, dzsentri morál ellen. És igazából a Gróf úron nevetünk, pontosabban, mert így még jobb, felfuvalkodott hasonmásán. Ez a szólam hiányzik az új filmből. A mi mai Schneider- néink nem felfelé ácsingóznak, mert ott szociológiai értelemben semmi sincs. Árulkodó jele ennek, hogy Eperjes Hippolytja külföldről, az oslói követségről érkezik. Vagyis nem tudunk „felfelé” nevetni, nem mintha muszáj lenne, de itt eredetileg erről volt szó. Maradnak tehát az újgazdagok, akik ostobábbak, mint harmincas évekbeli elődeik, az ízlésük is rosszabb, még a vicceik is silányabbak. Persze, ott lett volna a dalárda, Schneider úr proletárcsapaNAGY IMRE FILMJEGYZETE Mondja, kedves Hippolyt! (Eperjes Károly és Pogány Judit) ta. Ennek a nézőpontnak a felerősítése azonban a film íróinak nem jutott eszébe. Dzsentrikre meg hiába vártak. így hát Hippolytnak repülőjegyet kellett küldeni Oslóba. Gárdonyi Tamás
