Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-05 / 333. szám
4 ★ RIPORT ★ 1999. december 5. A külföldi munkavállalás szándéka és a legkedveltebb célországok Nem gondolkodik külföldi munkavállaláson Németország Ausztria Nagy-Britannia Hollandia Olaszország Svédország Franciaország Egyéb EU-tagországok Más országok A XX. század végi magyar kivándorlók már nem a szegénység elől menekülnek, bár többségüknek még mindig a jobb lót lebeg a szeme előtt. Igaz, jóval többen vannak, akik csak néhány évre hagyják el Magyarországot, hogy aztán anyagilag kicsit megerősödve kezdjék itthon újra. Németország a legnépszerűbb, ahol a kivándorlókon kívül egyébként évente 6500 magyar dolgozhat hivatalosan. A határok nyitottak, mindenki oda megy, ahová akar s ahol persze fogadják. A rendszerváltás óta sehol nem tartják nyilván azt, hányán költöztek el az országból, vagy végeznek külföldön munkát. Családi ügyekben a föld legtávolibb országaiba, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába is elmennek a kivándorlók. Gyakoriak a házasságok, van, aki a rokonaihoz költözik, van, aki a már magának egzisztenciát teremtett gyermekeihez költözik, vagy fordítva. Aki jobb munkát keres, az az Európai Unió országait választja. A szaktárcák illetékeseinek kevés az információjuk, legfeljebb felmérésekből lehet megbecsülni, hogy hányán szeretnének végleg külföldön letelepedni. Léteznek ugyan nemzetközi keretszerződések, amelyek maximálják az egyes országokban állást vállaló magyar állampolgárok számát, sokan azt a kockázatot is vállalják, hogy feketemunkásként dolgoztatják őket, ami egyre nagyobb kockázattal jár. Másokat pedig a nagy pénz ígéretével csábítanak külföldre. A Németországban dolgozó magyar vendégmunkások fele az építőiparban talált munkát. Az államközi egyezmény szerint egyébként hivatalosan 6500 magyar vállalhat németföldön munkát, de ennél jóval többen vannak. A kilencvenes évek elején még 14 ezren kaptak munkavállalási engedélyt. A megbízási szerződéseiket magyar vállalkozók kötik a német előírások, munkafeltételek szerint, így például a javadalmazásnak is el kell érnie a kinti minimálbért, az 1500 márkát, ami majdnem 200 ezer forint havonta. A külföldön munkát vállaló magyarok a szakmunkákat kedvelik a legjobban. Szívesen helyezkednek el a vendéglátó-, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban. Sokan alkalmi munkát keresnek az Európai Unió országaiban, többségük csak azért tér néha haza, hogy pecsét kerüljön az útlevelükbe, majd visz- szatérnek, hiszen gyakorlatilag az adott országban élnek. Végleges letelepedésről ők persze csak álmodhatnak, hiszen az állampolgárságot ma már Németországtól Svédországig nagyon nehezen lehet megszerezni.- Lakatosként, hegesztőként dolgozom évek óta Németországban - meséli Kun Róbert, aki azért vállalkozott németországi munkára, mert itthon alig keresett volna többet, mint a minimálbér.- A magyar vállalkozó, aki toborzott minket, mindent megígért: háromezer márkát, elhelyezést, kéthavonta hazautazást. Ehelyett úgy éltünk, mint az állatok, úgy is kezeltek minket, mint a barmokat. Tízen laktunk egy fészerben, az útlevelünk se volt nálunk, amivel visszajöhettünk volna. Három hónap múlva a beígért pénz felével kiraktak minket. A németországi minimálbér 1500 márka, ami közel 200 ezer forint. Magyarországon, ha a vállalkozó minimálbéren foglalkoztatja dolgozóját, akkor 22000 forintot csomagol be a fizetési borítékba. Tehát kilencszeresét keresi a német fizikai munkás, mint a magyar. Az alapvető élelmiszerek pedig mindenhol majdnem ugyanannyiba kerülnek. Ha a szakmunkások vagy mérnökök bérét nézzük, ott is hatszoros, hétszeres a szorzó.- Vannak olyan munkák, például szezonálisan a spárgaszedés, amihez csak azért keresnek külföldieket, mert a német munkanélküli sem vállalja el. Szinte minden munkakörre lehet pályázni - hallottuk az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ szakértőjétől, Kovács Gézától. Lehet úgy munkát vállalni Nyugat-Európában, hogy valaki beszerzi magának a szükséges engedélyeket, de vannak vállalkozók is, akik külföldi cégekkel állnak szerződésben. A központ szolgáltatása ingyenes, lehet gyakornoki vagy vendégmunkára is pályázni, s ők garanciát tudnak vállalni, hogy a munkavállaló nem kerül szélhálmosok csapdájába. Kaskötő Tibor német és ausztriai cégek megbízásából toboroz munkaerőt. A legkeresettebbek az informatikusok és a villamosmérnökök.- Óránként 50-70 márkát fizetnek, ha átszámítjuk, akkor közel tízezer forint óránként. Magyarországon egy informatikus átlagfizetés nettó 100 ezer forint. Sokan jelentkeznek nálunk, hogy mennének, de magasak a szakmai követelmények. Jó a magyar szürke- állomány, kapósak a magyarok, mert tisztességesnek, munkabírónak ismernek minket, legalábbis a partnereim ezt mondják. Ám hiába vagyunk híresek a felsőoktatásDiplomás csábítások A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóit számos külföldi cég csábítja el az országból. A főépület aulájában található hirdetőtáblán már nem az albérletkeresések vannak többségben. Külföldi társaságok hirdetik itt magukat, nyelvtudással rendelkező, friss diplomás szakembereket keresnek. Az érdeklődés óriási. A hallgatói önkormányzat elnöke, Faragó Gyula szerint is szívesebben vállalnak munkát külföldön a diploma átvétele után, mint idehaza.- Külön külföldi ügyekkel foglalkozó csoportot kellett létrehoznunk, mert minden második hallgató külföldön szeretne elhelyezkedni. Mi mást nem tudunk tenni, regisztráljuk az ajánlatokat, és ha kérik, kitesszük a faliújságra - mondja az elnök. Kiss Dénes harmadéves egyetemista, nap mint nap megnézi az ajánlatokat:- Sajnos eddig csak német cégek hirdetnek, én pedig angolos vagyok. Kimennék dolgozni, mert félek, hogy itthon nem találok munkát. Mérnökként pedig nem tudom magam elképzelni, hogy egy építkezésen kubikolok - mondja. A barátnője, Anikó ellenben sehová sem menne: - Vállalkozni akarok, itt, Magyarországon. Nem akarok elmenni külföldre dolgozni, bármennyit is fizessenek. ról, kezdünk lemaradni. Bár még az élmezőnyben járunk a számítástechnikában, de lassan lemaradunk, mert a profi oktatók is továbbállnak és nem nagyon akarnak már hazajönni. Magyarországon ugyanis soha nem tudnának olyan egzisztenciát kiépíteni negyvenezer forintból, mint például Amerikában, ahol meg lehet keresni az évi 30 ezer dollárt... Szegedi László „Nem érzem veszélyesnek a helyzetet!” Palotás János - aki majdnem kivándorolt Kanadába - szerint természetes folyamatnak lehetünk szemtanúi. Mindig is megfigyelhető volt a kivándorlás a fejlettebb világba, hiszen ott minden munkát vállaló jobban érvényesülhet a szakmájában, valamint a magasabb jövedelem is biztosabbnak látszik. Amíg a magyarok nyugat felé tekintenek, addig szá- zával érkeznek hozzánk a szintén jó képességekkel m rendelkező román, kárpátaljai és délvidéki fiatalok. A nagyvállalkozó úgy véli, ma már a hazánkban befektető mul- tik megközelítőleg hasonlóan fizetik legjobb dolgozóikat, mintha azok nyugaton vállalnának munkát. Ráadásul amíg régebben nagyon nehéz volt a visszatérés, a rendszerváltást követően mindenki könnyebben mozoghat a nemzetközi munkaerőpiacon.- Egy országnak azonban kétségkívül az a legjobb, ha a saját értelmisége a helyén marad - állította Palotás. - Egyáltalán nem érzem veszélyesnek azt a helyzetet, hogy a magyar értelmiség néhány évre kipróbálja magát a fejlettebb országokban. „A messzeség sok mindent megszépít” Laux József nem hivatalosan vándorolt ki, 1976-77-ben felejtette kinn magát Amerikában. És tíz évig haza se jöhetett. Most fél lábbal hol itt, hol ott él, kettős állampolgár.- A kivándorlás engedélyezését azért tartom egészséges dolognak, mert sok ember szeretne más tájon élni, nyelvet tanulni, külföldi egyetemre járni, kint vállalni munkát. Természetesen érvényes a tétel, hogy a messzeség sok mindent megszépít, de én legtöbbször az ellenkezőjével találkoztam, amikor magyarlakta területeken játszottam. Azok közül, akik ’56-ban vagy nem sokkal utána disszidáltak, sokan lelkileg megroggyantak, egyfajta struccpolitikát folytattak: önigazolásból mindent szapultak, ami az évek során itthon történt, és a jót sem voltak hajlandóak tudomásul venni. A kivándorlás általában életre szóló döntés, de semmi se tart örökké: visszavándorolni is lehet. m KI NYITJÁK-E A WHISKYS NAPLOVAT? Tanúként is tudott meglepetéssel szolgálni a Whiskys, amikor a fogdaőrök perében azt állította, egy belügyi fejes segítette évek óta. A rendőrök azóta is tagadnak, a Whiskys pedig nem árulkodik, így talán sose tudjuk meg, ki állt mögötte. Attila. Ez van arra a füzetborítóra írva, amelyet a rendőrség foglalt le Ambrus Attila elfogását követően búvóhelyén, a zuglói lakásban. Ez a füzet tartalmazhatja és bizonyíthatja, hogy a Whiskys igazat állított a katonai bíróságon, ahol a fogdaőrök perében tett tanúvallomásában kijelentette, éveken át egy magas beosztású belügyes segítette a bankrablásokban és a börtönből történő szökésében. A rablásokból származó pénz tizedét, 14 millió forintot adott segítőjének, aki a Gyorskocsi utcai szökéshez Ambrusnak eljuttatta az épület tervrajzát, valamint 24 méter kötélhez is hozzásegítette. A BRFK szóvivője, Dézsi Mihály azonnal cáfolta Ambrus állításait, véleménye szerint a Whiskys unalmában találta ki a belügyes sztorit, amellyel ismét felhívhatja magára a sajtó s ezáltal a közvélemény figyelmét. Kijelentette, hogy az Ambrustól lefoglalt tárgyak között nincs olyan jegyzet, amelyben utalás lenne az említett segítőre. Informátorunk szerint ez a füzet, amelynek fotóját közöljük, egy filmes producernek készülő napló, amelyben a Whiskys utal segítőjének személyére és munkahelyére.- Tudtam, hogy a bíróság előtt nem fog a fogdaőrök ellen tanúskodni - mondta dr. Magyar György, Ambrus Attila ügyvédje. - Állítja, hogy ezeknek a fiúknak nincs közük az ő szökéséhez. Azt mondta: a fogdaőrök rosszkor és rossz helyen voltak. Tanúvallomásával sokat segített a helyzetükön: enyhe ítéletet kaptak.- Ambrus miért állt elő tanúvallomásában titkos, BM-es kapcsolatával?- Jelezni akarta: máshol kell keresgélni ahhoz, hogy az igazság kiderüljön. De megnevezni sosem fogja, mert félti az életét. Nekem Attila előzőleg is beszélt erről a kapcsolatáról, mégis meglepődtem, amikor a fogdaőrök perében előhozakodott vele. Tanúként azt mond, amit akar, semmit sem kell egyeztetnie velem. En csak arra hívtam fel nyomatékosan a figyelmét, hogy igazmondásra kötelezett...- ...és ugyebár minden állítását tudnia kell bizonyítani?- Ez egy félreértés: a tanúnak nincs semmilyen bizonyítási kötelezettsége. Ha viszont valaki hamis tanúzásért feljelenti, őt is megilleti az ártatlanság vélelme. Akkor a vádnak kellene bizonyítania, ö csak védekezne. Péntek délben Attila felhívott a mobiltelefonomon, és azt mondta: ügyvéd úr, mondjon vagy írjon bárki bármit, maga legyen egészen nyugodt, mert ha kell, nekem egy csomó bizonyítékom van arra a „nagykutyára”! (somos) 0 u | sztár Zeneőrület dec 1- tői Kivándorlók és munkakeresők
