Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-05 / 333. szám
1999. december 5. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Kacatok az eCseriről Amíg az Egyesült Államokban évek óta dollármilliókat költenek el az emberek az Interneten karácsony előtt, addig Magyarországon csak az elmúlt hónapokban kezdtek el jelentős mértékben szaporodni az online boltok, amelyek komoly versenyben próbálkoznak elnyerni a vásárlók kegyelt. Persze, természetesen, itthonról is vásárolhatunk a világháló bármely boltjában. r MAGYAR AUKCIÓ j |nmn.,„u„, IMM.n-l 'J11 > I r.l'HI' "HI 11,1I.,' : |------________^___* McmmS ftfcuntU r wn 1$ n pt. Mengoll* Mára közel harminc hazai virtuális bolt található a hálón, s ha még mindent nem is lehet ezekben kapni, de már óriási a választék. Vásárolhatunk például értékes képeket, az egyik galéria éppen november utolsó napjaiban fejezte be az első magyar online képaukcióját. Ezen többek között elkelt egy Rippl Rónai alkotás is, a Zorka papája című rajz, amely negyvenezer forintos kikiáltási árról kúszott fel közel ötszázezerig, de az alacsonynak mondható három és fél ezerről ötvenezerre emelkedett egy Habsburg Margit kép is. Az egyik virtuális hardveráruház forgalma még szilveszter előtt eléri a százmilliós nagyságrendet. Különböző ruhaféléket kínál egy új, novemberben nyílt internetes áruház, amely hipermodern technikával vonult föl. Közlik is mindjárt a nyitólapon, hogy minimum 56K-s modem használata szükségeltetik, de inkább az ennél gyorsabb eszközöket ajánlják. Ennek eredményeképpen az egyes oldalak megjelenésére elég sokat kell várni. A vásárlásban egy külön ablakban integető kisasszony lát el minket jó tanácsaival, bár hozzá kell tenni, ha zavaró, egy kattintással el lehet tüntetni, ami valóságos körülmények között jóval macerásabb lenne. A háromdimenziós modelleket viszont a képernyőn is megforgathatjuk, sőt fel is próbálhatjuk egy próbababára. Az egyszerre 18 országban nyíló áruház termékeinek árait bármelyik ország pénznemében megtekinthetjük a helyi adó kikalkulálásával együtt. Tekintettel arra, hogy az elektronikus kereskedelem még szabályozatlan, akár tiltott termékhez is hozzá lehet jutni. így fordulhat elő, hogy bárki megveheti Hitler Mein Kampfj át, amely például Németországban az eladások 10- es listájára is felkerült, ezért a német kormány vizsgálatot indított. Nehéz bármit is tennie, mert a könyvet egy amerikai honlapról kínálják. A világ legnagyobb online aukciós háza, az eBay mintájára létrehozták a magyar virtuális piacot eCseri néven. Az eCseri olyan „agresszív lomok” értékesítésére kínál lehetőséget, amelyektől nem tudunk megszabadulni, pedig nem kizárt, hogy másoknak éppen a mi kacatjainkra van szüksége. A rendszer 2000. június 1-ig ingyenes lesz, de annak érdekében, hogy később köny- nyebben át lehessen térni a pénzes elszámolásra, a regisztrált felhasználóknak már most virtuális pénzzel kell fizetniük az egyes szolgáltatásokért. Ezeket a tételeket a minden regisztráltnak kijáró virtuális tőkéből vonják le, melynek összege 2000 forint. Az indulóösszeg egy 69.000 forint értékű tárgy értékesítésére elegendő, ebben az esetben 150 forint a hirdetés felvételi díja és 1850 az értékesítési jutalék. Ha valaki ennél nagyobb értékű tárggyal szeretne próbálkozni, az ügylet lebonyolításához szükséges pénz 2000 forint feletti részét be kell fizetnie az eCseri bankszámlájára, s ez az utóbbi mondatrész, legalábbis számomra, nagyon szimpatikus. Cseri László „Lopkodják” a betegeket Szekszáidon Megjelent Szekszárdon a betegek „lopkodása” Illetve csábítása. Ugyanis az a praxis ér sokat, amelyikhez megfelelő mennyiségű kártya, illetve betegjelölt is tartozik. Szekszárdon mindenki tudja, hogy a legtöbb betege egy szekszárdi orvosnőnek van, állítólag 3000 fölött. S hírek szerint tőle egyetlen beteget sem lehetett elcsábítani, míg másik körzetekből viszik a kártyákat. A szakember azt mondja, hogy az egész praxis-jog még képlékeny. „Az orvosok valószínűleg megérezték, hogy a kártya mellett ezután a beteg is fontos lesz, vagyis felértékelődünk. A praxis annyit ér, amennyi beteg tartozik hozzá. És máris gyűjteni kezdik néhányan a betegkártyákat.” Ily módon már most vannak hátrányos helyzetben lévő orvosok, akik képtelenek annyi kártyát összegyűjteni, hogy praxist nyissanak. H. J. Pécsi világörökségi esély Az UNESCO Világörökség Bizottságának minap zárult évi ülésén Marokkóban Hortobágyot felvették az emlékhelyek jegyzékébe. Pécs történelmi városmagja 13 éve vár erre. Most ott van az elbírálás küszöbén. Vajon jól Jött-e ehhez a magyar puszta sikere? Eddig a Duna panorámája és a budai várnegyed (1987), Hollókő védett faluközpontja és táji környezete (1987), az aggteleki és szlovák karszt barlangjai (1995), a pannonhalmi főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), szerdától pedig a Hortobágy (1999) került be a világörökségbe. Folytatódhat-e a felsorolás ekképpen: Pécs (2000)? Erről kérdeztük Visy Zsoltot, a kultuszminisztérium helyettes államtitkárát telefonon Marakesh- ben, a bizottság ülésének szünetében. Visy Zsolt a 21 tagú világörökségi bizottság héttagú, úgynevezett bürói tanácsának az alelnöke.- Miként áll a pécsi pályázat?- Az összkép kedvező. A nyáron benyújtottuk, a büró elfogadta, tehát a hivatalos átvétele megtörtént. Szakmai értékelésére a büró jövő júliusi ülése tesz pontot. A büró javaslatát általában elfogadja a bizottság.- A korábbi taktikánk mindig csak egy időszerű pályázatot futtatott. Pécs kétszer is háttérbe szorult.- A jelenlegi pozíciómból úgy látom, erre nem volt szükség. Semmi akadálya nincs, hogy egy országból egy évben több pályázat is elfogadást nyerjen. Románia például most ötből négy pályázattal sikert aratott.- Azok a kifogások miként érvényesülnek, hogy túl sok az európai emlékhely, illetve az építészeti?- Ezek valósak. A büró a párizsi ülésén olyan javaslatot fogalmazott meg a bizottságnak, hogy önmérsékletre kérjék fel az emlékhelyekben gazdagabb országokat, illetve kapjanak támogatást a többiek. A világörökségi egyezményhez csatlakozott államok egyharmadának nincs még emlékhelye, egyeseknek pedig rengeteg. Spanyolországnak például 28 van. Mi az eddigi öttel csak a középmezőnyben vagyunk.- Hortobágy sikerének milyen hatása lehet a pécsi esélyekre?- Már egy éve belülről láthatom a bizottság és a büró munkáját. Elmondhatom: csak szakmai szempontok szerint történik a mérlegelés. Hortobágy elismerésének tehát semmilyen hatása nem lehet a pécsi pályázatra. Annál inkább annak, hogy az ókeresztény sírkamrák valóban unikumnak számítanak. Komoly esély látszik arra: a büró következő ülése 2000- ben Magyarországon lesz. Valamelyest a hazai pálya is segíthet. Dunai Imre Csipogó fogamzásgátló A fogamzásgátló tabletták manapság már igen nagy biztonsággal használhatók. Ha néhány százalékban mégis teherbe esnek a lányok szedés közben, annak az az oka, hogy nem pontosan az előírtak szerint szedik, vagy esetleg néha-néha elfelejtenek bevenni egy-egy szemet, mondja dr. Horváth László, a szert gyártó cég orvos-igazgatója. Ennek a feledékenységnek a megakadályozására talált ki érdekes megoldást cége egy csipogókártya segítségével. A kártyát, melyből szeptember óta már negyvenezret osztottak ki a nőgyógyászok az országban, az első szem gyógyszer bevételekor kell gombnyomásra üzembe helyezni, és az huszonnégy óránként heves csipogásba kezd, amely húsz másodpercenként három órán keresztül tart, jelezve azt, hogy a következő gyógyszert be kell venni. Mindezt 21 napig teszi, aztán egy hét szünet következik, s újra kezdődik az egész elölről. A kártya okos, ha valaki otthon vagy a munkahelyén hagyja, a háromórányi felesleges csipogás után nyolc óra szünetet tart, majd újra kezdi. A baj ugyanis akkor következik be, ha az aktust követő 12 óra eltelte után sem veszik be a pirulát, ez esetben nőgyógyászhoz kell fordulni. A kártyákhoz a nőgyógyászati szak- rendeléseken és a tinédzserambulanciákon lehet hozzájutni, ingyen. Cs. L. Bajai hajléktalan számtan Ha nem kezdtek volna vizsgálódni, most talán jóval kisebb gondban éreznék magukat a bajai Egyesített Szociális Intézményeknél. Tavaly még úgy tudták, 30-an szorulnak rá városukban a hajléktalan szállásra. A pszichiátriai otthon raktárából kialakított szállás 20 főt képes fogadni. Az 1998-ban pályázaton elnyert szociális munkás státus betöltője azonban szorgos munkával kiderítette, hogy valójában 167 a potenciálisan hajléktalanok száma Baján. A 20 helyre 21 ágyat tettek be, és a nappali melegedőbe is befogadnak éjszakára aludni 8-12 főt. Külön gond, hogy a szállásnak nincs női részlege, márpedig egyre több idősebb asszony válik hajléktalanná. A befogadottak állapotát tekintve inkább hajléktalanok otthonára lenne szükség, ám a szállás másfélszeresre bővítéséhez szükséges 2,5 millióért is a minisztériumhoz kell pályáznia az intézménynek. D. I. Szobrok a mocsárból Siklós arcképcsarnoka papíron Szigetvár cölöpökre épült, mint Velence ban van, a 4-500 esztendő alatt sem ment tönkre. Vanyur István szigetvári szobrászművésznek, mint mondja, van ebből az anyagból pár darabja, melyekből farag is majd szobrot. Úgy gondolja, hogy érdemes lenne ezeket az előkerült értékeket megőrizni. Egy esztendővel ezelőtt volt fáklyagyújtás Szigetváron, tájékoztatott Maul József, az önkormányzat műszaki irodájának vezetője, azóta nincs tudomása arról, hogy valahonnan kiemeltek volna ilyen fát. Arról sem tud, hogy neki, a polgármesternek vagy a városgondnokságnak szólt volna bárki is, hogy segítségre volna szükség a fa elszállítása ügyében. Akkor az önkormányzat segítségével ezt meg lehetett volna oldani. Szigetvár egykoron mocsárra épült. Hogy ne süllyedjen el, Velencéhez hasonlóan rengeteg fát használtak fel, például az utak alapozásához. Ezek a több százéves, az iszap által konzervált fák Időnként nagy mennyiségben kerülnek elő a mai építkezések alkalmával. A fákat először Zágon Gyula szigetvári képzőművész használta fel különböző faragványaihoz. Ő azonban már nincs köztünk, az értékes anyagba pedig legutóbb a gázvezeték építése során lépten-nyomon belebotlottak az árokásók. Néhány darabot kimentettek, és beszállítottak a várba, mondja Mányi Lajos, a Várbaráti Kör vezetőségének tagja, de a zöme nem kellett senkinek sem, ezért kiszállították a szeméttelepre. Pedig a faanyag igen jó állapotSok híresség élt - vagy legalább megfordult - Siklós falai közt. Nekik állít emléket már nyomdakész könyvével Perics Péter helytörténész. A millenniumra szánt mű több, mint 600 évet ölel fel a históriából. A Siklós arcképcsarnoka című könyvben az első „arckép” a várat építő Siklósi-családé. 1401-ben viszont Zsigmond király raboskodik Siklóson, ahol akkor már a Gara-család az úr. Általuk lett Siklós a nádor városává: a Gara-család férfiai három nemzedéken át töltötték be a király utáni legmagasabb világi tisztséget. A Garák után a vár urai, lakói között találjuk Mátyás király fiát, Corvin Jánost, a Petényi-családot és Kanizsai Dorottyát, az egyik legnevesebb magyar nagyasszonyt. Majd a török hódoltság következett, és a leghíresebb alak, Szulejmán szultán, aki 1543- ban, a vár elfoglalásakor járt Siklóson. A török időkben előbb a szigetvári hős, majd egy évszázaddal később a költő és hadvezér Zrínyi Miklós hadakozott a siklósi vár falai közelében. A törökök kiűzése után Caprara Aeneas császári generálisé lett a vár és az uradalom, majd 1728-1873-ig a Batthyány-család uralta Siklóst. A család legnevesebb tagja ebből az időből Batthyány Kázmér baranyai főispán, 1848-as kormánybiztos, emigrációba kényszerült 1849-es magyar külügyminiszter. E korszakban kapcsolódik Siklóshoz Táncsics Mihály személye, akit ebben a kerületben választottak 1848 májusában országgyűlési képviselővé. A kiegyezés előtt, illetve idején pedig Jókai Mór volt Siklós országgyűlési képviselője. Egyébként 1843-ban járt először a városban, még legátusként. Siklós szülötte Ha- raszty Lajos író, költő és szerkesztő. Századunkban munkálkodott a városban Gerencsér Sebestyén, nemzetközi hírű fazekasmester. És a legutóbbi korból való híresség: siklósi születésű Sólyom- Nagy Sándor, a budapesti operaház magánénekese, a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó vendégművésze. D. I. Cs. L.
