Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)
1999-12-11 / 339. szám
6 Dunántúli Napló A PBKIK Oldala 1999. december 11., szombat Kamarák - múlt és jövő A hazai gazdasági kamarai rendszer immár harmadszor 150 éves történetében, komoly veszélybe került. A második világháború alatti szélsőséges politikai rendszer, majd 1949-ben a diktatúra gyakorlatilag megszüntette, ill. teljesen korlátozta a kamara működését. Jelenleg a Parlament előtt van az a rendkívül éles vitával kísért törvénytervezet, amely egyik változatában ugyanezt eredményezheti. Ezért ajánljuk a baranyai vállalkozók figyelmébe, hogy a parlamenti eseményekkel párhuzamosan kísérjék figyelemmel a megyei gazdasági önkormányzatot bemutató sorozatot. A Fidesz választási programjából „A Fidesz Magyar Polgári Párt álláspontja szerint történelmi és nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy számos, a gazdaság szervezésében jelen lévő közfeladatot maguk a gazdálkodók eredményesebben képesek megoldani, mint az állami bürokrácia. Az állam akkor képes mérsékelni részvételét a gazdaság szervezésében, ha stabil, jól működő kamarai rendszerre támaszkodhat. A polgári Magyarországnak érdeke, hogy a kamarai rendszer segítse a vállalkozások kiteljesedését. Érdekünk, hogy a kamara képes legyen szolgáltatni, és a kamarai szolgáltatások minden vállalkozó számára megbízhatóak, könnyen elérhetők legyenek. A kamarák belső szabályai és döntőbíráskodása révén - akárcsak egy működő kollektív szerződéses rendszer és a munkaügyi szabályok betartatására hivatott Munkaügyi Felügyelet - segíthetik a tisztességes piaci verseny szabályainak érvényre jutását, a gazdálkodás biztonságát, a rendezett piaci viszonyok megteremtését. A kevesebb, de hatékonyabb állam azt is jelenti, hogy stabilabb, hasznosabb tényleges eszközökkel és jogosítványokkal bíró kamarák működjenek.” Miről is vitatkozik a Parlament? A kamarai törvény vitája rekordokat döntöget, a már több, mint 400 módosító indítvány, és a kormánybiztos előterjesztésének parlamenti bizottságokban történt bukása mutatja meg a tét nagyságát. A Fidesz javaslata a közfeladatokkal tovább erősített, de „önkéntes tagságú” köztestület kialakításától jutott el a kamarai rendszer teljes megszüntetéséig, és a vállalkozók önkormányzati vagyonának államosításáig. További fideszes módosító javaslatok a feladatok nélküli, önkéntes tagságú köztestület megteremtéséről szólnak. Az MDF ragaszkodik a hazai tradícióknak, és az uniós normáknak megfelelő köztestületi kamarához, azzal a reform elképzeléssel, hogy a kisvállalkozókat mentesíteni kell a tagdíjtól, az állam járuljon hozzá a közfeladatok finanszírozásához Az ellenzék elutasítja a kormány kezdeményezését, és hatékonyabb működést szolgáló reformokat javasol. Az FKgP a parlamenti felszólalások alapján megosztottnak tűnik, míg a M1ÉP pedig még nem alakította ki Végső álláspontját. Hetente több százan A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatát hetente több száz vállalkozó keresi fel ügyének elintézése érdekében. A vállalkozói igazolványokkal kapcsolatosan átlagosan hetente 140-en találkoznak az ügyfélszolgálati munkatársakkal. Ugyanilyen nagy a forgalom a közigazgatási ügyekben, ahol jelenleg a taxisigazolványok kiadása, a vendéglátósok osztályba sorolása, illetve a kereskedelmi tevékenységek engedélyeztetése jelenti a legnagyobb feladatot. / Állásfoglalás a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányjavaslatról A Magygr Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége nem ért egyet a Kormány javaslatával, mely a gazdasági kamarák gazdaságban eddig betöltött szerepének visszaszorítására, köztestületi jellegük jelentős csorbítására, a gazdálkodók összességét érintő érdekérvényesítő funkciójuk megszüntetésére irányul. A gazdasági kamarákra vonatkozó törvény megfelelő előkészítésének hiánya miatt ma már teljes bizonyossággal állítható az a sajnálatos tény, hogy a vállalkozók összességét és a gazdaság egészét érintő jelentős törvényről sem a kormánykoalíció, sem a vezető kormánypárt, sem a Kormány nem rendelkezik politikai, szakmai konszenzuson alapuló koncepcióval. Ezt jelzi a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok szokatlanul nagy száma, valamint a koncepcionális elképzelések különbözősége. (Az 50 paragrafusból álló törvényjavaslathoz 391 módosító indítvány érkezett.) Az MKIK Elnöksége egyetért azzal az eredeti kormányzati céllal, hogy a kamarai rendszer - mint piacgazdaságunk egyik legfiatalabb intézménye - megformálandó. Az erre vonatkozó javaslatait már a törvény előkészítésének kezdetén, majd azt követően folyamatosan eljuttatta a törvényelőkészítőknek. (Tagdíjmentesség a kezdő és bizonyos árbevétel alatti vállalkozóknak, további, a gazdálkodók tevékenységét érintő közfeladatok és közigazgatási feladatok átvétele az államtól, szolgáltatások bővítése, teljesebbé tétele, szervezeti korszerűsítés stb.) Az ezekről lefolytatandó érdemi vita helyett a kormány által támogatott javaslat azt célozza, hogy a közjogi kamarák egy jelentősen csökkentett közfeladatokkal rendelkező, a gazdálkodók összességét semmiképp nem reprezentáló, formálisan köztestületnek nevezett, valójában azonban ágazati, szakmai érdekképviseletet ellátó „lobbiszervezetté” alakuljanak át. A Kormány és a vezető kormánypárt Az új évezred küszöbén című kormányprogramjában leírt azon elképzelésétől, mely szerint „a Kormány eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gazdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kamarák részére”, az évezred küszöbét lassan átlépve eljutott a már átadott feladatok visszaállamosításáig. Ez a kormányzati elképzelés ellentétes az európai gyakorlattal, amit alátámaszt az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája is: „A kereskedelmi és iparkamarák elvégzik az állam és a közhivatalok által részükre átadott feladatokat, összhangban a szubszidiaritás elvével”. A Chartát 1999. október 15-én harminchárom európai ország kamarájának elnöke, köztük az MKIK elnöke is aláírta. Az ebben megfogalmazott kamarai feladatstruktúra megfelel a jelenlegi kamarai törvényben foglaltaknak. A Kormány e törvény hatályon kívül helyezését javasolja. Az MKIK Elnöksége szerint az elsődlegesen eldöntendő kérdés nem az, hogy kötelező vagy önkéntes legyen-e a kamarai tagság, hanem az, hogy a gazdasági kamarák milyen szerepet töltsenek be a gazdaságban, mik legyenek a feladatai, milyen típusú szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozóknak. Az erre adandó válasz ismeretében dönthető majd el, hogy a gazdaság és annak szereplői által igényelt feladatokat végző kamara és a vállalkozók között milyen szervezeti, jogi, pénzügyi kapcsolat létrehozása célszerű és indokolt. Elhibázott törvényalkotási módszer melynek során, egy prekoncepció alapján megfellebbezhetetlenül eldöntjük a járulékos, másodlagos kérdést (önkéntes tagság) és ehhez keresgéljük a feladatokat, vagyis a gombhoz illő kabátot. Ebben egyenes következménye csak a 391 módosító indítvány lehet, nem kis részük a koalíció pártjainak képviselőitől. A fő kérdés tehát a következő: igénylik-e a vállalkozók, hogy a gazdasági tevékenységgel összefüggő közfeladatok és közigazgatási feladatok ellátásában (szakképzés, infrastruktúra fejlesztése, gazdasági információk nyújtása, vállalkozások és gazdasági tevékenységek regisztrálása, engedélyezése, üzleti forgalom biztonságának növelése, kis- és középvállalkozásokat segítő alapok képzése, kereskedelmi viták rendezése stb.) az általuk létrehozott és irányított kamarák szerepe továbbra is fennmaradjon, illetve bővüljön, vagy e kamarai feladatok jelentős része ismét állami szervekhez kerüljön? Szükséges-e, hogy a gazdálkodók integrált érdekeit hitelesen megjelenítő és képviselő kamarák működjenek? Több területi kamara közelmúltban tartott küldöttgyűlésének tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a kamarai rendszer a vállalkozások túlnyomó többsége körében elfogadottá vált. A működést javitó reformokat, a tagdíjfizetési könnyítéseket a tagság támogatja és igényű, de továbbra is szükségesnek tartja a teljes körben érvényesülő regisztráció és a természetes tagság fenntartását, mert csak ez teszi lehetővé a gazdasági önkormányzat önszabályozó funkciójának érvényesülését a gazdálkodók összessége tekintetében. A közigazgatási feladatokat 1998-ban a kamarák zökkenőmentesen átvették, azok ellátásához kialakították a korszerű technikai és személyi feltételeket, e tekintetben a kamarákat érdemi elmarasztalás, kritika a törvényességi felügyelet, a társhatóságok és a vállalkozások részéről nem érte. A kamarák folyamatosan törekszenek arra, hogy közigazgatási tevékenységüket - komplex szolgáltatásként felfogva - gazdasági, műszaki, jogi tanácsadással kiegészítve lássák el, és készek a további feladatok átvételére is. A közigazgatási feladatok visszaállamositása mellett semmilyen praktikus érv nem hozható fel, ugyanakkor jelentős pénzpocséko- lással jár. Az előzmények alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági kamarákról egy elhibázott, szakmai, politikai konszenzust nélkülöző törvényjavaslat került a parlament elé, melynek elfogadása jelentős visszalépés lenne a jelenleg hatályos törvényhez képest, és több évre visszavetné a kamarák fejlődését. Végül az MKIK Elnöksége hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági kamarák a vállalkozók összessége érdekében, a mindenkori kormány partnereként, politikai befolyástól mentesen kívánnak működni. Ehhez kérik a Kormány támogatását és a törvényjavaslatról történő szavazáskor a képviselők józan mérlegelését. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája A kereskedelmi és iparkamarák egész Európában olyan intézményeket képviselnek, melyek gyökerei az első kereskedelmi céhekig nyúlnak vissza. Sajátos történelmi és intézményi fejlődésüknek köszönhetően a Kereskedelmi és Iparkamarák, valamennyi egyéb üzleti és gazdasági fejlesztéssel általában foglalkozó szervezet között, különleges és egyedi intézményt alkotnak. A kereskedelmi és iparkamarák: Az európai üzleti közösség általános érdekeit képviselik; m Elősegítik a helyi és regionális szintű gazdaságfejlesztést; Tanácsadói küldetést teljesítenek az állam és a közigazgatási szervek felé; A szubszidiaritás elve alapján az állam és egyéb közigazgatási szervek által rájuk ruházott közigazgatási feladatokat látnak el; A gazdasági élet szereplőinek szolgáltatások széles körét nyújtják, pl.: szakképzés, gazdasági információ, külkereskedelem és együttműködés támogatása, vállalatok létrehozása, az infrastruktúra fejlesztése és menedzselése, kereskedelmi hitelek megoldásának elősegítése, innováció előmozdítása, új technológiák és minőségügyi eszközök bevezetése, külföldi befektetések bevonása, kereskedelmi szokványok kodifikációja; Egyeztetési fórumot biztosit a legkülönbözőbb méretű gazdálkodó szervezetek számára valamennyi gazdasági ágazatból; Széles körű szervezeti, pénzügyi, és funkcionális autonómiával rendelkeznek; A gazdaság különböző ágazataiból származó választott vállalkozók vezetése alatt állnak; Olyan hálózatot képeznek, amely mind helyi, mind regionális szinten mély gyökerekkel rendelkezik, és folyamatosan terjeszkedik Európában, és a világ egyéb részeiben. A Kereskedelmi és Iparkamarák tudatában vannak az európai integráció kihívásainak, és meg vannak győződve arról, hogy kulcsszerepet játszanak e politika megvalósításában. Tevékenységükön keresztül jelentősen hozzájárulnak a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez, amely elsősorban a következő területek fejlesztésére irányuló törekvésekben nyilvánul meg: Gazdasági és társadalmi együttműködés; Az üzleti környezet javítása; A gazdaságnövekedés és a szabad verseny elveinek érvényesítése, beleértve az Európai Unió bővítését. Ennek érdekében: Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák, nemzeti szervezeteik képviseletében, a Eurochambres égisze alatt: Figyelembe véve, hogy a vállalkozások jelentik az európai gazdaság és munkahelyteremtés mozgatórugóját; •, Figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek egyezményei garantálják az üzlet általános érdekeinek ágazati alapú általános képviseletét; Figyelembe véve, hogy a szubszidiaritás elve a felelősség és irányítás legmegfelelőbb és leghatékonyabb szintjének elérését követeli meg, amely az állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz legközelebb álló szintet helyezi előtérbe; Figyelembe véve, hogy az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák a szubszidiaritás elvének alárendelve, eredeti és konstruktív szerepet játszanak, mint a nemzeti, közösségi és nemzetközi szervezetek partnerei, hogy ők képviselik a gazdaság általános érdekeit, globális és nem ágazati alapon egyaránt, és mivel az általuk nyújtott szolgáltatások az egyes vállalkozásokra szabottak; W Figyelembe véve, hogy a Kereskedelmi és Iparkamarák sajátos jellegét az Európai Bizottság már elismerte, ami ugyanakkor nem befolyásolta a társadalmi párbeszéd összetételét vagy mechanizmusait; Figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottságról szóló fejezet beépítése az Amszterdami Egyezménybe szükségessé teszi a társadalmi párbeszéd és a tanácsadói testületek megnyitását azon gazdasági és társadalmi partnerek számára, amelyek valóban szakmaköziek, valamint a gazdasági és polgári társadalmat képviselik; A következőkben egyeztek meg: 1. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák kijelentik, hogy a helyi, regionális, és nemzeti szintű intézményi és autonóm hálózathoz tartoznak egész Európában. A hálózatot az általuk képviselt üzleti közösségek szükségleteinek kielégítésére szolgáló funkcionális változatosság jellemzi, különösen ami a kis- és közép- vállalkozásokat, valamint a helyi, regionális és országos gazdaságfejlesztést illeti. 2. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák felvállalják azt, hogy együttműködésüket a hálózat képviseleti képességének további erősítése, valamint a szubszidiaritás elvének megvalósítására tekintettel tovább javítják és megerősítik. 3. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy a közigazgatási szervek és vállalkozások közötti közvetítő szerepüket tovább erősítik annak érdekében, hogy a hatékony gazdasági fejlődést a szubszidiaritás és közeledés elveinek jegyében segíthessék elő. 4. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez azzal, hogy Európa-szerte fejlesztik a vállalkozási kultúrát, nyitottak a változásokra és hozzájárulnak az új technológiai rendszerek által felkínált lehetőségek, a globalizáció, valamint az Európai Unión belüli intézményi és tagsági változások következtében felmerülő kérdések megválaszolásához. 5. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy hozzájárulnak, egyrészről a regionális, országos és európai intézmények, másrészről a civil társadalom - beleértve a vállalkozásokat - közötti, a szabad piacgazdaság és demokrácia elvein alapuló szorosabb kapcsolatok kiépitéséhez 6. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák elkötelezik magukat arra, hogy törvényi szinten ismertessék el az európai intézményekkel a vállalkozások általános szükségleteinek kifejeződését, az általuk képviselt gazdasági és társadalmi értékeket, valamint azt, hogy a vállalkozások képezik a gazdaság hajtóerejét. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország Kereskedelmi és Iparkamarái, Eurochambres Nicosia, 1999. október 15. Az oldal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült t
