Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-11 / 339. szám

6 Dunántúli Napló A PBKIK Oldala 1999. december 11., szombat Kamarák - múlt és jövő A hazai gazdasági kamarai rendszer immár harmadszor 150 éves történetében, komoly veszélybe került. A második világháború alatti szélsőséges politikai rendszer, majd 1949-ben a diktatúra gyakorlatilag meg­szüntette, ill. teljesen korlátozta a kamara működését. Jelenleg a Parlament előtt van az a rendkívül éles vitával kísért törvénytervezet, amely egyik változatában ugyanezt eredményezheti. Ezért ajánljuk a bara­nyai vállalkozók figyelmébe, hogy a parlamenti eseményekkel párhuzamosan kísérjék figyelemmel a me­gyei gazdasági önkormányzatot bemutató sorozatot. A Fidesz választási programjából „A Fidesz Magyar Polgári Párt álláspontja szerint törté­nelmi és nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy szá­mos, a gazdaság szervezésében jelen lévő közfeladatot maguk a gazdálkodók eredményesebben képesek megol­dani, mint az állami bürokrácia. Az állam akkor képes mérsékelni részvételét a gazdaság szervezésében, ha sta­bil, jól működő kamarai rendszerre támaszkodhat. A polgári Magyarországnak érdeke, hogy a kamarai rendszer segítse a vállalkozások kiteljesedését. Érdekünk, hogy a kamara képes legyen szolgáltatni, és a kamarai szolgáltatások minden vállalkozó számára megbízhatóak, könnyen elérhetők legyenek. A kamarák belső szabályai és döntőbíráskodása révén - akárcsak egy működő kollek­tív szerződéses rendszer és a munkaügyi szabályok betar­tatására hivatott Munkaügyi Felügyelet - segíthetik a tisz­tességes piaci verseny szabályainak érvényre jutását, a gazdálkodás biztonságát, a rendezett piaci viszonyok megteremtését. A kevesebb, de hatékonyabb állam azt is jelenti, hogy stabilabb, hasznosabb tényleges eszközökkel és jogosítványokkal bíró kamarák működjenek.” Miről is vitatkozik a Parlament? A kamarai törvény vitája rekordokat döntöget, a már több, mint 400 módosító indítvány, és a kormánybiztos előterjesztésének parlamenti bizottságokban történt bu­kása mutatja meg a tét nagyságát. A Fidesz javaslata a közfeladatokkal tovább erősített, de „önkéntes tagságú” köztestület kialakításától jutott el a kamarai rendszer teljes megszüntetéséig, és a vállalko­zók önkormányzati vagyonának államosításáig. További fideszes módosító javaslatok a feladatok nélküli, önkén­tes tagságú köztestület megteremtéséről szólnak. Az MDF ragaszkodik a hazai tradícióknak, és az uni­ós normáknak megfelelő köztestületi kamarához, azzal a reform elképzeléssel, hogy a kisvállalkozókat mentesíteni kell a tagdíjtól, az állam járuljon hozzá a közfeladatok fi­nanszírozásához Az ellenzék elutasítja a kormány kezdeményezését, és hatékonyabb működést szolgáló reformokat javasol. Az FKgP a parlamenti felszólalások alapján megosz­tottnak tűnik, míg a M1ÉP pedig még nem alakította ki Végső álláspontját. Hetente több százan A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatát hetente több száz vállalkozó ke­resi fel ügyének elintézése érde­kében. A vállalkozói igazolvá­nyokkal kapcsolatosan átlago­san hetente 140-en találkoznak az ügyfélszolgálati munkatár­sakkal. Ugyanilyen nagy a forga­lom a közigazgatási ügyekben, ahol jelenleg a taxisigazolvá­nyok kiadása, a vendéglátósok osztályba sorolása, illetve a ke­reskedelmi tevékenységek enge­délyeztetése jelenti a legna­gyobb feladatot. / Állásfoglalás a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányjavaslatról A Magygr Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöksége nem ért egyet a Kormány javaslatával, mely a gazdasági kamarák gazdaságban eddig betöltött szerepé­nek visszaszorítására, köztestületi jelle­gük jelentős csorbítására, a gazdálko­dók összességét érintő érdekérvényesí­tő funkciójuk megszüntetésére irányul. A gazdasági kamarákra vonatkozó törvény megfelelő előkészítésének hiá­nya miatt ma már teljes bizonyosság­gal állítható az a sajnálatos tény, hogy a vállalkozók összességét és a gazdaság egészét érintő jelentős törvényről sem a kormánykoalíció, sem a vezető kor­mánypárt, sem a Kormány nem ren­delkezik politikai, szakmai konszenzu­son alapuló koncepcióval. Ezt jelzi a törvényjavaslathoz be­nyújtott módosító javaslatok szokatla­nul nagy száma, valamint a koncepcio­nális elképzelések különbözősége. (Az 50 paragrafusból álló törvényjavaslat­hoz 391 módosító indítvány érkezett.) Az MKIK Elnöksége egyetért azzal az eredeti kormányzati céllal, hogy a kamarai rendszer - mint piacgazdasá­gunk egyik legfiatalabb intézménye - megformálandó. Az erre vonatkozó ja­vaslatait már a törvény előkészítésének kezdetén, majd azt követően folyama­tosan eljuttatta a törvényelőkészítők­nek. (Tagdíjmentesség a kezdő és bizo­nyos árbevétel alatti vállalkozóknak, további, a gazdálkodók tevékenységét érintő közfeladatok és közigazgatási feladatok átvétele az államtól, szolgál­tatások bővítése, teljesebbé tétele, szer­vezeti korszerűsítés stb.) Az ezekről lefolytatandó érdemi vi­ta helyett a kormány által támogatott javaslat azt célozza, hogy a közjogi ka­marák egy jelentősen csökkentett köz­feladatokkal rendelkező, a gazdálko­dók összességét semmiképp nem rep­rezentáló, formálisan köztestületnek nevezett, valójában azonban ágazati, szakmai érdekképviseletet ellátó „lob­biszervezetté” alakuljanak át. A Kormány és a vezető kormány­párt Az új évezred küszöbén című kor­mányprogramjában leírt azon elképze­lésétől, mely szerint „a Kormány eltö­kélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gaz­daság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kama­rák részére”, az évezred küszöbét las­san átlépve eljutott a már átadott fel­adatok visszaállamosításáig. Ez a kormányzati elképzelés ellenté­tes az európai gyakorlattal, amit alátá­maszt az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája is: „A kereske­delmi és iparkamarák elvégzik az állam és a közhivatalok által részükre átadott feladatokat, összhangban a szub­szidiaritás elvével”. A Chartát 1999. október 15-én harminchárom európai ország kamarájának elnöke, köztük az MKIK el­nöke is aláírta. Az ebben megfogalmazott kamarai fel­adatstruktúra megfelel a je­lenlegi kamarai törvényben foglaltaknak. A Kormány e törvény hatályon kívül helye­zését javasolja. Az MKIK Elnöksége sze­rint az elsődlegesen eldönten­dő kérdés nem az, hogy köte­lező vagy önkéntes legyen-e a kamarai tagság, hanem az, hogy a gazdasági kamarák milyen szerepet töltsenek be a gazdaságban, mik legyenek a feladatai, milyen típusú szolgáltatáso­kat nyújtsanak a vállalkozóknak. Az er­re adandó válasz ismeretében dönthe­tő majd el, hogy a gazdaság és annak szereplői által igényelt feladatokat vég­ző kamara és a vállalkozók között mi­lyen szervezeti, jogi, pénzügyi kapcso­lat létrehozása célszerű és indokolt. Elhibázott törvényalkotási módszer melynek során, egy prekoncepció alap­ján megfellebbezhetetlenül eldöntjük a járulékos, másodlagos kérdést (önkén­tes tagság) és ehhez keresgéljük a fel­adatokat, vagyis a gombhoz illő kabá­tot. Ebben egyenes következménye csak a 391 módosító indítvány lehet, nem kis részük a koalíció pártjainak képviselőitől. A fő kérdés tehát a következő: igénylik-e a vállalkozók, hogy a gazda­sági tevékenységgel összefüggő közfel­adatok és közigazgatási feladatok ellá­tásában (szakképzés, infrastruktúra fejlesztése, gazdasági információk nyújtása, vállalkozások és gazdasági tevékenységek regisztrálása, engedé­lyezése, üzleti forgalom biztonságá­nak növelése, kis- és középvállalkozá­sokat segítő alapok képzése, kereske­delmi viták rendezése stb.) az általuk létrehozott és irányított kamarák sze­repe továbbra is fennmaradjon, illetve bővüljön, vagy e kamarai feladatok je­lentős része ismét állami szervekhez kerüljön? Szükséges-e, hogy a gazdál­kodók integrált érdekeit hitelesen megjelenítő és képviselő kamarák mű­ködjenek? Több területi kamara közelmúltban tartott küldöttgyűlésének tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a kamarai rendszer a vállalkozások túl­nyomó többsége körében el­fogadottá vált. A működést javitó reformokat, a tagdíjfi­zetési könnyítéseket a tagság támogatja és igényű, de to­vábbra is szükségesnek tart­ja a teljes körben érvényesü­lő regisztráció és a természe­tes tagság fenntartását, mert csak ez teszi lehetővé a gaz­dasági önkormányzat önsza­bályozó funkciójának érvé­nyesülését a gazdálkodók összessége tekintetében. A közigazgatási feladato­kat 1998-ban a kamarák zök­kenőmentesen átvették, azok ellátásához kialakították a korsze­rű technikai és személyi feltételeket, e tekintetben a kamarákat érdemi elma­rasztalás, kritika a törvényességi fel­ügyelet, a társhatóságok és a vállalko­zások részéről nem érte. A kamarák fo­lyamatosan törekszenek arra, hogy közigazgatási tevékenységüket - komp­lex szolgáltatásként felfogva - gazdasá­gi, műszaki, jogi tanácsadással kiegé­szítve lássák el, és készek a további fel­adatok átvételére is. A közigazgatási feladatok visszaállamositása mellett semmilyen praktikus érv nem hozható fel, ugyanakkor jelentős pénzpocséko- lással jár. Az előzmények alapján valószínű­síthető, hogy a gazdasági kamarákról egy elhibázott, szakmai, politikai kon­szenzust nélkülöző törvényjavaslat ke­rült a parlament elé, melynek elfogadá­sa jelentős visszalépés lenne a jelenleg hatályos törvényhez képest, és több év­re visszavetné a kamarák fejlődését. Végül az MKIK Elnöksége hangsú­lyozni kívánja, hogy a gazdasági kama­rák a vállalkozók összessége érdeké­ben, a mindenkori kormány partnere­ként, politikai befolyástól mentesen kí­vánnak működni. Ehhez kérik a Kor­mány támogatását és a törvényjavaslat­ról történő szavazáskor a képviselők jó­zan mérlegelését. Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája A kereskedelmi és iparkamarák egész Európában olyan intézménye­ket képviselnek, melyek gyökerei az első kereskedelmi céhekig nyúl­nak vissza. Sajátos történelmi és intézményi fejlődésüknek köszön­hetően a Kereskedelmi és Iparkamarák, valamennyi egyéb üzleti és gazdasági fejlesztéssel általában foglalkozó szervezet között, külön­leges és egyedi intézményt alkotnak. A kereskedelmi és iparkamarák: Az európai üzleti közösség általános érdekeit képviselik; m Elősegítik a helyi és re­gionális szintű gazdaságfej­lesztést; Tanácsadói küldetést telje­sítenek az állam és a közigaz­gatási szervek felé; A szubszidiaritás elve alap­ján az állam és egyéb közigaz­gatási szervek által rájuk ruhá­zott közigazgatási feladatokat látnak el; A gazdasági élet szereplői­nek szolgáltatások széles kö­rét nyújtják, pl.: szakképzés, gazdasági információ, külke­reskedelem és együttműködés támogatása, vállalatok létre­hozása, az infrastruktúra fej­lesztése és menedzselése, ke­reskedelmi hitelek megoldásá­nak elősegítése, innováció elő­mozdítása, új technológiák és minőségügyi eszközök beve­zetése, külföldi befektetések bevonása, kereskedelmi szok­ványok kodifikációja; Egyeztetési fórumot bizto­sit a legkülönbözőbb méretű gazdálkodó szervezetek szá­mára valamennyi gazdasági ágazatból; Széles körű szervezeti, pénzügyi, és funkcionális au­tonómiával rendelkeznek; A gazdaság különböző ága­zataiból származó választott vállalkozók vezetése alatt áll­nak; Olyan hálózatot képeznek, amely mind helyi, mind regio­nális szinten mély gyökerek­kel rendelkezik, és folyamato­san terjeszkedik Európában, és a világ egyéb részeiben. A Kereskedelmi és Iparka­marák tudatában vannak az európai integráció kihívásai­nak, és meg vannak győződve arról, hogy kulcsszerepet ját­szanak e politika megvalósítá­sában. Tevékenységükön ke­resztül jelentősen hozzájárul­nak a versenyképesség javítá­sához és a munkahelyterem­téshez, amely elsősorban a kö­vetkező területek fejlesztésére irányuló törekvésekben nyil­vánul meg: Gazdasági és társadalmi együttműködés; Az üzleti környezet javítá­sa; A gazdaságnövekedés és a szabad verseny elveinek érvé­nyesítése, beleértve az Euró­pai Unió bővítését. Ennek érdekében: Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák, nemzeti szer­vezeteik képviseletében, a Eurochambres égisze alatt: Figyelembe véve, hogy a vállalkozások jelentik az euró­pai gazdaság és munkahelyte­remtés mozgatórugóját; •, Figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek egyez­ményei garantálják az üzlet ál­talános érdekeinek ágazati alapú általános képviseletét; Figyelembe véve, hogy a szubszidiaritás elve a felelős­ség és irányítás legmegfele­lőbb és leghatékonyabb szint­jének elérését követeli meg, amely az állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz legközelebb álló szintet helyezi előtérbe; Figyelembe véve, hogy az Európai Kereskedelmi és Ipar­kamarák a szubszidiaritás elvé­nek alárendelve, eredeti és konstruktív szerepet játszanak, mint a nemzeti, közösségi és nemzetközi szervezetek part­nerei, hogy ők képviselik a gaz­daság általános érdekeit, globá­lis és nem ágazati alapon egy­aránt, és mivel az általuk nyúj­tott szolgáltatások az egyes vál­lalkozásokra szabottak; W Figyelembe véve, hogy a Kereskedelmi és Iparkamarák sajátos jellegét az Európai Bi­zottság már elismerte, ami ugyanakkor nem befolyásolta a társadalmi párbeszéd össze­tételét vagy mechanizmusait; Figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottságról szóló feje­zet beépítése az Amszterdami Egyezménybe szükségessé te­szi a társadalmi párbeszéd és a tanácsadói testületek megnyi­tását azon gazdasági és társa­dalmi partnerek számára, ame­lyek valóban szakmaköziek, valamint a gazdasági és polgári társadalmat képviselik; A következőkben egyeztek meg: 1. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák kijelentik, hogy a helyi, regionális, és nemzeti szintű intézményi és autonóm hálózathoz tartoz­nak egész Európában. A háló­zatot az általuk képviselt üzle­ti közösségek szükségleteinek kielégítésére szolgáló funkcio­nális változatosság jellemzi, különösen ami a kis- és közép- vállalkozásokat, valamint a helyi, regionális és országos gazdaságfejlesztést illeti. 2. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák felvállalják azt, hogy együttműködésüket a hálózat képviseleti képessé­gének további erősítése, vala­mint a szubszidiaritás elvének megvalósítására tekintettel to­vább javítják és megerősítik. 3. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy a közigazgatási szervek és vállalkozások közötti köz­vetítő szerepüket tovább erősí­tik annak érdekében, hogy a hatékony gazdasági fejlődést a szubszidiaritás és közeledés elveinek jegyében segíthessék elő. 4. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy hozzájárulnak a munka­helyteremtéshez azzal, hogy Európa-szerte fejlesztik a vál­lalkozási kultúrát, nyitottak a változásokra és hozzájárulnak az új technológiai rendszerek által felkínált lehetőségek, a globalizáció, valamint az Eu­rópai Unión belüli intézményi és tagsági változások követ­keztében felmerülő kérdések megválaszolásához. 5. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák vállalják, hogy hozzájárulnak, egyrész­ről a regionális, országos és európai intézmények, más­részről a civil társadalom - beleértve a vállalkozásokat - közötti, a szabad piacgazda­ság és demokrácia elvein ala­puló szorosabb kapcsolatok kiépitéséhez 6. Cikkely Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák elkötelezik magukat arra, hogy törvényi szinten ismertessék el az euró­pai intézményekkel a vállalko­zások általános szükségletei­nek kifejeződését, az általuk képviselt gazdasági és társa­dalmi értékeket, valamint azt, hogy a vállalkozások képezik a gazdaság hajtóerejét. Ausztria, Belgium, Bulgá­ria, Ciprus, Cseh Köztársa­ság, Dánia, Egyesült Király­ság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Német­ország, Norvégia, Olaszor­szág, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország Kereskedelmi és Iparkamarái, Eurochambres Nicosia, 1999. október 15. Az oldal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült t

Next

/
Oldalképek
Tartalom