Új Dunántúli Napló, 1999. december (10. évfolyam, 329-357. szám)

1999-12-11 / 339. szám

1999. december 11., szombat Háttér - Riport Rendszerváltás Pécsett és haramiában 1988-90 55. rész Bírói út a reformfolyamatban A rendszerváltást megelőző időszak egyik nagy igazságügyi reformtö­rekvése az volt, hogy a bírói hatalom létét elismertesse, és igazi ga­ranciákkal támogassa a bírák függetlenségének alkotmányos elvét. A folyamat Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterségével fordult cél­egyenesbe. Az általa kezdeményezett Ideiglenes Bírói Tanács elnöké­nek 1989 februárjában dr. Tamásfy Józsefet, a Baranya Megyei Bíró­ság akkori elnökét választották meg. Különös volt az igazságügy hely­zete a szocialista államrendszer­ben: az alkotmány formailag ak­koriban is deklarálta a bírói füg­getlenséget, ám a marxista ideo­lógia nem ismerte el a hatalom- megosztás Montesquieu-i elvét, az államhatalmat egységes egészként fogta fel. A pártállam ezzel az igazságszolgáltatást is hatalmi, ellenőrzési, és irányítási körébe vonta.- Az igazságügy az MSZMP Központi Bizottsága adminiszt­ratív osztálya alá tartozott. Egy- gyel alacsonyabb szinten a me­gyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya látta el az irányítást. Megjelentek ugyan időnként központi pártha­tározatok, de az irányítást java­részt a jogalkalmazás jogpoliti­kai irányelveivel látták el. Ennek formája kezdetben titkos pártha­tározat volt, majd jogi köntöst kapott: 1963-ban minisztertaná­csi határozat, majd 1973-ban el­nöki tanácsi határozat formájá­ban jelent meg. Mégsem lehetett rá hivatkozni, mert elsősorban politikai tartalma volt. A többi elv pedig benne volt az eljárásjo­gi törvényekben. Ezenkívül időn­ként kiadtak különféle direktívá­kat - emlékezik dr. Tamásfy Jó­zsef (lás képünkön), aki a Kádár­korszak második felében volt a Pécsi (később Baranya) Megyei Bíróság elnöke.- Hogyan kapcsolódott ehhez a szakmai irányítás?- Sajátosan kettős volt. A Leg­felsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorolt, az Igazságügyi Mi­nisztérium pedig általános fel­ügyeletet látott el a bíróságok fe­lett.- Egyedi ügyekbe volt-e beleszó­lása az irányítók részéről?- Az én időmben egyetlen pártvezetőnek sem jutott eszébe, hogy rokona vagy ismerőse ügyé­ben kedvezőbb ítélet érdekében hozzám forduljon. Indokolt eset­ben teljesítettünk olyan kérése­ket, hogy soron kívül előre ve­gyünk ügyek tárgyalását, ha az mások érdekét és az igazságossá­got nem sértette, illetve nem üt­között törvénybe. Volt azonban egy tőlünk független jogintéz­mény, ami lehetővé tette, hogy ha valakinek - általában befolyá­sos támogatókkal a háttérben - nem tetszett egy jogerős ítélet, akkor megpróbálhatta kiigazít- tatni. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének - de az igazságügyi mi­niszternek is - joga volt az alsó fokú bíróság határozata ellen törvényességi óvást emelni. Ezt aztán kérelemre vagy megtette az elnök, vagy nem, és ha igen, a Legfelsőbb Bíróság törvényessé­gi tanácsa vagy helyt adott az óvásnak, vagy nem.- Milyen volt a bíróság pártos kötődése?- A bíróságoknál messze ala­csonyabb volt az MSZMP szer­vezettsége, mint más állami szer­veknél. A kiszemelt vezetőt ugyan általában felkérték, hogy lépjen be, de nem ambicionál­ták, hogy minden bíró párttag le­gyen. A bíróság szerencsére min­dig hátul állt a sorban. Jellemző volt a hatalom bizalmi rangso­rára, hogy a megyei rendőrfőka­pitány a megyei párt vb-nek is tagja volt, a megyei főügyész már csak a megyei pártbizottságba fért be, a megyei bíróság elnöke pedig oda sem. Ez megteremtet­te a lehetőséget, hogy a bírói hi­vatással összeférhetetlen helyze­teket kiküszöböljük.- A bíróságok tekintetében mi­kor kezdődött a rendszerváltozta­tás folyamata?- A gyökerei a 70-es, 80-as évek politológiai kutatásaiban keresendők. A politikai intéz­ményrendszer, majd végül már a politikai rendszer reformját tag­laló publikációk érintették a bí­rói függetlenség kérdését is. Én magam is már 1983-ban foglal­koztam ezzel a témával egy bírói értekezleten. Akkoriban ez na­gyon eretnek gondolat volt. A felügyelő me­gyei pártbizott­sági titkár, Jerszi István, igen erősen ér- deklődött, hogy miről is volt szó. A fo­lyamat akkor fordult célegyenes­be, amikor 1988. július 1-jétől Kulcsár Kálmán lett az igazság­ügy-miniszter. A Magyar Tudo­mányos Akadémia volt főtitkár- helyettesének kinevezését nagy várakozással fogadta a bírói kar, hiszen ő jogszociológiai munkái­ban sokat foglalkozott a jogálla­miság, az állampolgári és emberi jogok, valamint a bírói független­ség kérdéseivel. A várakozás csak fokozódott, amikor kide­rült, hogy Kilényi Géza (a későb­bi alkotmánybíró) és a budapes­ti közgazdasági egyetem profesz- szora, Sárközi Tamás lettek a he­lyettesei. Nem is csalódtunk. Kulcsár Kálmán már 1988 szep­temberében megfogalmazta re­formelképzeléseit. Többek kö­zött kifejtette, hogy új alkot­mányra van szükség a jogállami­ság kritériumai szerint. A válto­zások a többpártrendszer beve­zetését érlelik. A cél tehát a jog­állam, a joguralom, és az ennek megfelelő klasszikus államszer­vezeti felépítés. Megpendítette a bírói függetlenség megteremtésé­nek igényét a hatalmi ágak egyensúlya alapján. A bírói hata­lom kifejezést használta, amikor függetlenként a törvényhozói és a végrehajtói (kormányzati) ág mellé sorolta a bíróságot. Ezzel összefüggően az igazságügy-mi­niszter felügyeleti jógának meg­szüntetését is elengedhetetlen­nek minősítette. Egyebek közt pedig javasolta az Állami Szám­vevőszék visszaállítását és a Nemzeti Bank függetlenségének biztosítását is. Az új alkotmány­koncepció 1990 májusában el is készült a minisztériumban, de aztán fiókban maradt: a követke­ző miniszter nem foglalkozott vele. Viszont 1989 januárjától létrejöttek a cégbíróságok, a munkaügyi kivételével - amelyet a szakszervezetek nem hagytak - megszűnt a különbíráskodás. Kulcsár Kálmán a bíróság irányí­tását autonóm önigazgató testü­letekkel képzelte el. Ennek első lépcsőjeként saját miniszteri jo­gai korlátozására 1989 februárjá­ban létrehozta az Ideiglenes Bí­rói Tanácsot. Ebbe öt főt ő dele­gált, öt főt a jogászszövetség bí­rói tagozata, és titkos választás­sal öt főt a megyei bírósági elnö­ki kar. A 15 fős testület aztán tit­kos szavazással február 10-én - óriási meglepetésemre - engem választott meg elnökének. mMUffww- Hogyan fogadták a bírók a párttagság és a politikai tevékeny­ség tilalmát?- Kulcsár Kálmán reformtö­rekvéseit 1988. november 1-jén teljes ülésen tárgyalta meg a Leg­felsőbb Bíróság. Ezután megin­dult a bomlás a bírósági párt- alapszervezetekben. Nem voltak ellenzői, legalábbis nálunk nem. Volt, aki előbb kilépett, volt, aki tisztességnek tartotta megvárni, hogy az alapszervezetek műkö­désének tiltását ki is mondják. 1989. augusztus 31-től ez is be­következett. Októbertől pedig már az alkotmány deklarálta a bírák párttagságának és politikai tevékenységének a tilalmát.- Milyen szemmel nézték eze­ket a változásokat a megyei párt- bizottságon?- Arról tudok, hogy a vonalas ortodoxnak számító felügyelő tit­kár, Jerszi István erős ellenérzé­seit hangoztatta. A párt felmor­zsolódására, megosztottságára és akkori helyzetére jellemző, hogy Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának el­ső titkára engem kért föl, hogy tájékoztatót tartsak a párt vb- nek az igazságügyi tárca új al­kotmánykoncepciójáról. Szöget ütött a fejembe: más csatorná­kon nem kaptak róla informáci­ót? S bizony nem kaptak. A kormány akkoriban már ennyi­re függetlenítette magát a párt­tól. Egyébként Kulcsár Kálmán visszaemlékezéseiben azt írja: az alkotmánykoncepció kérdé­sében Dányi Pál hozzáállása pozitív volt. Dunai Imre A reformer Kulcsár Kálmán 1988 nyarán került a miniszteri bár­sonyszékbe FOTÓ: LÄUFER L. —-----------Jegyzet---------------­■■ MHWVWWHWHMiSM ASMMtaMIRIMinHI Lángoló autók Miközben leírom Farkasházy Tivadar ne­vét, kipislantok az abla­kon, ólálkodik-e gyufás ember az autóm körül. Azzal tisztában vagyok, hogy egy országos nép­szerűségnek, illetve népszerűt­lenségnek örvendő embernek sokkal több a híve és az ellen­sége, mint egy vidéki napila­pos újságírónak, de gyufát és benzint vidéken is kapni, mit lehet tudni, mikor csapnak föl a lángok. Jó édes szüleim szerveibe már küldtek el levélben és te­lefonon is, mondták már szemtől szembe, hogy megüt­hetem a bokámat, ha továbbra is közlöm irkafirkáimat. Az biztos, hogy újságírónak lenni manapság nem leányálom, bi­zonyos ügyek, esetek, jelensé­gek nyilvánosságra hozatala során komoly érdekek sérül­hetnek, nyilvánvalóan felme­rül az újságíró elhallgattatása pénzzel, fenyegetéssel, megfé­lemlítéssel stb. Egykoron, a puha diktatúra idején, amikor még az újság­írás, valljuk be, eléggé beha­tárolt mederben folyt, jóval szelídebb módjait választot­ták a befolyásolásnak. A nyolcvanas évek ele­jén, mint fotóriporter jártam az egyik pécsi szocialista nagyüzem­ben. Kifelé menet, már a kapuban, egyszer csak nehezebb lett a fotóstáskám. Mukkanni sem volt időm, csak rápillantottam a kísé­rőmre, aki rejtélyesen mo­solygott, s már csukta is be mögöttem az ajtót. Belenéz­tem a táskámba. Egy félkilós sertészsír nézett vissza rám, finoman jelezve, hogy a kóce- rájról készült képnek pozitív kicsengésűnek illik lennie. A pozitív attitűd persze amúgy is elvárás volt, zsiradék nél­kül is bekövetkezett volna. Ezt az üzemvezető is tudta, de biztos ami biztos. Bár ar­ról sejtése sem lehetett, hogy nem szeretem a disznózsírt annak ellenére, hogy maguk­kal a disznókkal konszolidált volt a viszonyom. Mára természetesen gyöke­resen megváltozott a helyzet. Akkoriban még Trabanttal jártam, ma Wartburggal. Mi­csoda különbség! Tudniillik: a Trabant jobban ég. Cseri László Kivetkőzik a világ „Ha a Róma megnyeri a bajnokságot, én az olim­piai stadion közepén, a szurkolók és a csapat előtt levetkőzök” mondta Sabrina Ferilli, - Itália legnépszerűbb és legjobban fizetett színésznője. Természetesen futballról van szó, persze olasz fociról, ami lázban tartja szinte az egész világot, de Európa nagy részét biztosan. Arról nem szól a fáma, hogy vajon a csá­bos hölgy meddig hajlandó megválni a ruháitól, hagy-e magán valami szexis fehérne­műt, vagy ciccolinai szintig jut el több tízezer kiéhezett férfitekintet előtt. Én azért a Róma edzője­ként rögtön kötelezném lab­darúgóimat, hogy váltsanak jegyet a színésznő összes elő­adására, hangosan éljenezze­nek a darab végén, és mintegy doppingszerként ajánlják fel, ha megkapja Ophélia szerepét a Hamletben, akkor a teljes csapat levetkőzik két felvonás közti szünetben a többi szí­nésznő és a közönség nem kis örömére. Folytassuk a sort! Le­onardo DiCaprio ajánlja fel ugyanezt, ha az ame­rikai tornászlányok megnyerik az olimpiát, Borisz Jelcin váljon meg ruháitól, ha katonái be­veszik Groznijt, a szomszéd kisfiú nővére is pucérkodjon egyet, ha Pistike ötöst kap ma­tekból. Egészen egyszerű lenne a világ. Maradva a sportolók­nál, X, V első osztályú magyar labdarúgó megegyezik szépen a klubelnökkel az aláírás­pénzről, havi fizetésről, lakás­ról, kocsiról, meccsprémium­ról, majd a szerződése utolsó pontjaként szabályozzák, mi­lyen helyezésnél melyik is­mert művésznő bájait szeret­né megszemlélni a maga ter­mészetességében a játékos. Még a hölgyek sem vállalná­nak nagy rizikót a nézőszá­mok alakulását figyelve, hi­szen van olyan proficsapat, amelyik fantasztikus, 300-as szurkológárdával büszkélked­het, mondhatni zártkörű klub­ként működhet az egész. Móczán Zoltán ‘ hetedik oldal hétfőn Riport A tél beköszöntővel megkez­dődött a vadetetők, szórók fel­töltése. Miközben a vadgazdák igyekeznek jó kondícióban tar­tani az állatokat a tápláléksze­gény hónapokban, a másik ol­dalról egyre több szarvast, őzet, vaddisznót lőnek le a rapsicok szalámitölteléknek. Portré Huszonhárom hónap alatt sikerült a határszéli frekvenci­át megkapnunk a svájci média­hatóságtól, s evvel a követke­ző évezredbe csöppentünk, hi­szen óriásira nőtt a vételi kör - mondja Kovács Zoltán, a Magyar Rádió pécsi szerkesz­tőségének vezetője. Portré Nem járhatok egész nap Lear királyként Az öltözőjében maga készített felvétel (kinagyítva) az Argentí- na-Brazília határán lévő Iguazú vízesésről. Elég csak rátekintenie a képre, máris jobb kedvvel, emlékeiben e természeti csodával ké­szülhet arra, hogy a színpadra lépjen. És máris megjelenhet a szá­ja szegletében az a köpés, csak rá jellemző mosoly. Olykor persze az a legjobb, ha ugratják egymást (ebben Fillár a vezéralak), ám Németh János is azok közé sorolja magát, akik vevők a színpadi tréfára, szójá­tékra, amiből a publikum alig vesz észre valamit (ha észre­vesz?). Az előadás nem porlad­hat szét, a reflektorfény fegyel­mező, de olykor, mint a kisdiák a padban, alig bírják visszatarta­ni a röhögést. Az élet úgy szép Jancsi sze­rint, ha vidám és barátokkal teli.- Ha nem színész lettél volna, bizonyára felfedezőnek mész?- De hát én gyerekkorom óta a színpadra ké­szültem. Állító­lag már akkor is, amikor még azt sem tudtam, hogy mit jelent az, hogy színész. Ez aztán meg­határozza napjaimat is. Életem az amit csinálok. Természete­sen imádok utazni, világot jár­ni, rábámulni a természet cso­dáira és szóba állni az idegen tájak embereivel. Argentínában például jó barátom lett egy tör­ténelemtanár, miután felfigyelt a számára szokatlan, magyar beszédre.- Ma este VI. Henrik leszel. Németh János színművész 1957-ben született Komáromban. Major Tamás és Székely Gábor osztályában végzett a főiskolán. Előbb a Nemzetibe majd a Katona József színházba került, s 15 éve érkezett Pécsre. Felesége dr. Fogarasi Gabriella, a JPTE testnevelési tanszékének tanára. Gyermekük nincs. Már most királynak érzed ma­gad?- Olykor a szép szerepre - és hál’ Istennek akad belőle bő­ven -, már reggel, az ébredés után rákészülgetek. Formálom magamban, új hangsúlyt adok a mondatoknak. De hát, idéz­zem Majort: „Csak nem járhat az ember egész nap Lear király­ként." Az előbb egyébként egy Hamvas írást próbáltam, amit Bükkösdi Laci igazított pódi­umra, s mely tu­dományos elő­adás felnőtt pol­gároknak. A bor filozófiája. Ek­ként most illumi­nált lennék.- Tizenöt éve vagy itt, de óha­tatlan, hogy meg ne kérdezzem: miért jöttél Pécsre?- A munka miatt. Hogy több szerepet játszhassak. Bejött, hi­szen süt rám a nap: jelenleg négy főszerepem és december­ben 29 fellépésem van. Más­részt, amikor Avar Pistát meg­kérdeztem, hogy milyen ez a város, kibökte, hogy nagyon szépek a lányok. És ez így igaz. Kozma Ferenc < <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom