Új Dunántúli Napló, 1999. november (10. évfolyam, 299-328. szám)

1999-11-12 / 310. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. november 12., péntek Kitűnőre vizsgáztunk a NATO-ban Az egypólusú világban is szükség van a biztonságos védelemre George Robertson segíteni fog a haderőreformban fotó: feb/diósi imre A koszovói konfliktus is megmutatta, hogy az európai NATO-orszá- goknak nagyobb szerepet keli vállalniuk a szövetségen belül. Ma­gyarország jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a kiszámíthatóság és a stabilitás szigetévé alakul - mondta csütörtö­kön Budapesten George Robertson, a NATO főtitkára. Befejeződött az illegális telepek lebontása A békéről Rámalláhban Hírcsatorna Ausztriában is egyre több a vesztegetés, a korrupció és a hi­vatali helyzettel való visszaélés - jelentette ki Michael Sika. Az osztrák biztonsági igazgató nagy veszélyt lát abban, hogy a szervezett bűnözés, pontosab­ban annak maffiavezérei beszi­várognak a gazdaságba. Az elkülönülés szimbóluma az az Ústí nad Labemben emelt betonfal, amely elvá­lasztja egymástól a romákat és a cseheket - jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja Prágában. A fa­lat a csehországi város vezeté­se építtette azzal a céllal, hogy elválassza egymástól a családi házak lakóit a szomszédos pa­nelházaktól, amelyekben a lak­bért nem fizető romák laknak. Lemondott az ENSZ emberi jogi bizottságának iraki külön- megbizottja, Max van der Stoel. A holland politikus lesúj­tó jelentést tett közzé a bagda­di rezsimről. Van der Stoel ko­rábban azt kérte Bagdadtól, hogy a világszervezet emberjo­gi megfigyelőket küldhessen az országba, de az iraki vezetés ezt elutasította. Kedvezően nyilatkoznak né­met politikusok a Ham­burg-Berlin között tervezett mágnesvasút pályájának Buda­pestig történő meghosszabbítá- sáról. A tervet ellenző kisebbik koalíciós párt, a Zöldek nevé­ben viszont Albert Schmidt le­szögezte: az adófizetők pénzé­ből semmiképpen sem szabad hozzájárulni a Berlin-Buda­pest mágnesvasút építéséhez. Törökországban rendszere­sen megsértik a sajtószabadsá­got és jelenleg mintegy száz új­ságírót tartanak fogva börtö­nökben, többségüket terrorista- csoportokkal való együttműkö­dés vádjával. Hétköznapi do­lognak számit a kurdbarát új­ságírók önkényes letartóztatá­sa, bántalmazása, kínzása. A svájci legfelsőbb bíróság jóváhagyta a vádakat az ellen az izraeli titkos ügynök ellen, aki tavaly Bern külvárosában részt vett egy kémakcióban. Öt embert rajtakaptak, amint meg­próbáltak lehall­gatókészülékeket telepíteni egy lakásba. Az egyik titkos ügynök bevallotta a nyomozás során, hogy a Moszad izraeli titkos- szolgálat utasítására cseleke­dett. Elítélték Ausztriában azt a magyar férfit, aki a cinfalvai (Siegendorf) benzinkútnál el­lopta az ügyfelek bankkártyái­nak adatait, és egy magyar pro­fi bandának adta azokat to­vább. „Még nem döntött a kormány a boszniai békefenntartó misszió­ban vállalt magyar részvétel jö­vőjéről, de a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter szerint a műszaki alakulatoknak változat­lan létszámmal és feltételek mel­lett Boszniában kellene marad­niuk - közölte a NATO-fötitkár- ral folytatott tárgyalásai után Or­bán Viktor. - A kormánynak részben a NATO-tagságból faka­dó kötelessége, részben elenged­hetetlen szüksége a haderőre­form végrehajtása, az irányítás, a belső szerkezet átalakítása, vala­mint a pénzügyi háttér megte­remtése” - tette hozzá. George Robertson örömét fe­jezte ki az eddigi magyar NATO- szereplés miatt. „Magyarország felnőtt a feladataihoz, mégpedig egy megpróbáltatásokkal öve­zett év során” - mondta a főtit­kár. Reményei szerint a magyar haderőreform iránymutató lehet majd más országok számára is. Mivel Robertson brit védelmi miniszterként jelentős szerepet vállalt a brit hadsereg szerkezeté­nek jelentős átalakításában, Or­bán Viktor arra kérte a NATO- főtitkárt, hogy idejéhez mérten saját szakmai tanácsaival is se­gítse a magyar reformot. A NATO főtitkárát fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, és tanácskozott Szabó János honvédelmi miniszterrel. Geor­ge Robertson - megragadva az alkalmat - közölte: tudatában van annak a problémának, ame­lyet a Duna jugoszláviai szaka­szán található hídroncsok jelen­tenek, s tudja, hogy milyen káro­kat, kényelmetlenséget okoz az ügy. „Nem a NATO, hanem Ju­goszlávia felelőssége a kialakult helyzet. A nemzetközi jog és a dunai konvenció értelmében Belgrád kötelessége a Duna megtisztítása” - hangsúlyozta. George Robertson az európai NATO-országok haderőreform­jával kapcsolatban szólt a kato­nai vadászgépek problémájáról is. Mint mondta, az európai NA­TO-országok tulajdonában 6000 repülőgép van, ám csak rendkí­vül kis részük képes minden idő­járási körülmények között precí­ziós bombázásra. „A biztonságra és a védelemre azonban az egypólusú világrend- szerben is szükség van, ezért a megteremtésére fordított költ­ségvetési kiadásokat nem szabad feleslegesnek érezni” - fűzte hozzá. Az izraeliek és a palesztinok csütörtökön elkezdték a meg­szállt területek végső státusáról és az ehhez kapcsolódó más kér­désekről szóló tárgyalásaik má­sodik ülésnapját. Az izraeli küldöttséget Oded Eran diplomata, a palesztint Jasszer Abed Rabbo kulturális és tájékoztatásügyi miniszter veze­ti. A találkozóra Rámalláh vá­ros Best Eastern nevű szállodá­jában került sor. A második ülésnapon még mindig a napi­rend kijelöléséről volt szó. Az első ülés hétfőn, egy másik rámalláhi szállóban, a Grand Parkban volt. Ide várják az ame­rikai elnök feleségét, Hillary Rodham Clintont is. Az izraeli hadsereg időközben befejezte az egyik engedély nél­kül épült és felszámolásra ítélt, A szövetségi erők súlyos harcokat vívnak Bamutban, Gudermesznél pedig megakadályozták a csecsen fegyveres osztagok kitörését a gyűrűből. Az összetűzéseknél az orosz légi­erőt is bevetették, amely az el­múlt 24 órában tovább támadta Groznij, Szamaski, Sáli, Urusz- Martan és egy sor más település körzetét is. A gyűrűbe zárt máso­dik legnagyobb csecsen város, Gudermesz körzetében a szövet­ségi csapatok félszáz szakadár fegyverest öltek meg, amikor ki­sebb csoportok megpróbáltak ki­törni a gyűrűből délnyugati irányban. E kudarc után a muzulmán fegyveresek tárgyalásokat kezde­ményeztek a szövetségi erőkkel, amelyek egyébként csütörtökön Folyik a verseny: melyik ország rakétája az erősebb, az olcsóbb. A vetélkedés nem katonai jelle­gű, az üzletért folyik a harc, s a tét: ki kapja meg a megrendelé­seket a hírközlési, kutatási mű­holdak felbocsátására. Az európai együttműködéssel készülő Ariane-rakéta új típusát december elején próbálják ki. A 11 méter hosszú rakétának az ESA, az európai űrkutatási szervezet XMM jelzésű mű­holdját kell Föld körüli pályára juttatnia. A műhold az űr rönt­gensugárzását méri majd. Az új Ariane 2000-ben még hatszor indul az űrbe, de közben a kon­kurencia sem alszik. A napok­ban próbálták ki az amerikai Boeing-cég által vezetett nem­lakatlan észak-ciszjordániai zsi­dó település lebontását - jelen­tette be a hadsereg szóvivője. A megszűnt település neve Kirbet- a-Suna. Ehud Barak izraeli kor­mányfő úgy állapodott meg a zsi­dó telepestanáccsal, hogy az ille­gálisan felépített 42 település kö­zül 12-t fel kell számolni. Ezek többsége - hasonlóan Kirbet-a- Sunához - lakatlan. * A Pentagon arra intette Izraelt, hogy fogja vissza kínai fegyver- eladásait. Az amerikai védelmi minisztérium aggodalmát az váltotta ki, hogy Izrael fejlett ra­darrendszert adott el az ázsiai hatalomnak. Izrael a repülőgép­re telepíthető legmodernebb radarrendszerek egyikét, a mintegy 250 millió dolláros Phalcont adta el Kínának. Folyamatos az orosz ostrom Egymással versenyeznek a nagyhatalmak Éleződő rakétaháború már meg akarják kezdeni a város átfésülését. A nyugati fronton, az ingus határ közelében fekvő Bamut a korábbi moszkvai állítá­sokkal ellentétben még mindig nincs a szövetségi erők ellenőrzé­se alatt. Bamutot csak félkörben, északi és nyugati irányból tudták megközelíteni az orosz egységek. A szövetségi erők az új évre már befejezhetnék csecsenföldi hadműveleteiket - vélekedett Igor Szergejev orosz védelmi minisz­ter. Az orosz marsall csütörtöki nyilatkozatában először szabott határidőt a csecsenföldi hadmű­veletek várható befejezésére. Mindeddig - éppen a dagesztáni összetűzések tapasztalatain okul­va - az orosz vezetés képviselői óvakodtak attól, hogy megjósol­ják a csecsenföldi „antiterrorista akció” befejezésének időpontját. zetközi konzorcium tengeri ra­kétaindító állomását. A Csen­des-óceánon, egy átépített egy­kori norvég olajfúró toronyról juttattak egy orosz-ukrán gyárt­mányú rakétát az űrbe. Miközben az amerikaiak sor­ra fejlesztik tovább Delta-típusú rakétáikat, az oroszok sem akarnak kimaradni a további nagy üzletekből: ők Proton-ra­kétáik új, a korábbiaknál is na­gyobb tolóerejű változatait ajánlják a megrendelőknek. Nem pihennek ezalatt az eu­rópaiak sem. Az Ariane egy most készülő változata 9 tonnát tud majd felvinni a jelenlegi 6,5 tonnával szemben, azaz egy­szerre két, egyenként 4 tonnás távközlési műholdat képes pá­lyára állítani. Külföldi bűnözés - otthoni bűnhődés Németországban egyre több igazságügyi szakértő pártolja Hessen tartomány kezdeményezését, azt tudniillik, hogy a Németországban elítélt külföldiek ezentúl otthon töltsék le büntetésüket. Túl sok a külföldi rab a német büntetés-végrehajtási intézetek­ben. Ami rengeteg pénzbe ke­rül, s a számla végül is az adó­fizetőket terheli. A büntetés le­töltése után következik a kiuta­sítás. Olcsóbb lenne, ha - a börtönök zsúfoltságát csökken­tendő - a jogerős bírósági Ítélet után hazatoloncolnák a nem német állampolgárságú bűnö­zőket. A wiesbadeni igazságügyi minisztérium szóvivője el­mondta: csupán Hessen tarto­mányban évente 150 külföldi mögött csukódik be a rácsos aj­tó. Ám például egy kolumbiai kábítószer-kereskedő visszail­leszkedése a társadalomba sok­kal nagyobb sikerrel járhat sa­ját hazájában, mint attól sok ezer kilométerre. Németország azonban nem akarja teljesen magukra hagyni az elítélt ál­lampolgárai révén érintett or­szágokat. Feltett szándéka, hogy anyagilag érdekeltté teszi őket a bűnösök visszafogadásá­ban. A bonni kormány éppen két évvel ezelőtt írta alá azt a nemzetközi megállapodást, amely szerint a foglyokat aka­ratuk ellenére is át lehet adni az állampolgárságuk szerinti országnak. Az egyezményt vi­szont azóta sem iktatta tör­vénybe az időközben Berlinbe költözött parlament. A berlini igazságügyi minisztérium azzal védekezik, hogy egyáltalán nem ritka, ha a ratifikációs el­járás hónapokba telik. Eközben hamburgi képvise­lők azt javasolták, hogy a jövő­ben német elítéltek - ha ők is beleegyeznek - külföldi bünte­tés-végrehajtási intézetben tölt­sék le a kiszabott penzumot. Viviane Spethmann, a hamburgi városi parlament keresztényde­mokrata képviselője szerint „a lengyelországi börtönökben dolgozó szakemberek példás szocializációs tevékenységet folytatnak”. Ráadásul az ottani börtönök nem olyan zsúfoltak, mint a németországiak. Az sem elhanyagolható tény, hogy Né­metországban egyetlen fogda­hely létesítése 300 ezer márká­ba (mintegy 39 millió forintba) kerül. Kulcsár László MEGJELENT! az női rejtvény és vicc magazin 23.száma Ni < « 4 Összedőlt egy lakóház Foggiában. Több holttestet és kevés túlélőt emeltek ki a mentőalakula­tok a romok alól az olasz városban. A huszonöt évvel ezelőtt épült, hatemeletes, 26 lakásos ház valószínűleg szerkezeti okok miatt omlott le csütörtök hajnalban. fotó: feb/reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom