Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-24 / 291. szám
1999. október 24. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 A feketedió az „alanynál” is többet ér A szakemberek azt mondják, hogy a feketedió fájából csodálatos bútorokat lehet készíteni, ezért nem is a terméséért nevelik évtizedekig. Főleg az olaszok szeretnek vele dolgozni, de a hazai műbútorasztalosok is kedvelik, mert újabban nagy rá az igény. A közeli napokban Tolna megyében többször is lecsaptak a fatolvajok. A bonyhádi kapitányság körzetében kétszer is. A kétyi tetőn lévő erdőségből három köbméternyi, Kakasáról 500 ezer forint értékben tűnt el feketediófa. A fatolvajok a Tolna megyei Közútkezelő Kht.-t károsították meg. A Monorról és Gyömrőröl érkezett tetteseket a rendőrség még azon a napon elfogta. Tolna megyében sok a feketediófa, ezért a tolvaj is sok. A nyolcvanas évek elején Bony- hád volt a felvásárlás központja és az exportálásé is. Dr. Pilisi Gábor bűnügyi osztályvezető szerint a kereskedőket kellene megtalálni, mert csak akkor csökkenne a tolvajok száma. Az osztályvezetőt az őszi mezei lopásokról is kérdeztük. Bonyhádon és környékén úgy tűnik, hogy kevesebben dézsmálják a termést. Ennek ellenére a kombájnosok panaszolják, hogy néhány helyen igencsak megjárták már a területet. A tanyafeltörések szezonja is lassan kezdődik. Már jól tudják a rendőrök, hogy a legveszélyeztetettebb terület Cikó, Kisvejke, Závod és Csicsó nyaralói, tanyái. A tolvajok egyik része iparos módon csak az értéket viszi el. A másik megfigyelés szerint pedig vannak a magányos farkasok, akik bevetik magukat a hegyekbe és ételt, italt vesznek magukhoz, majd tovább állnak. Hazafi J. tüWís3a líij-ijjjli a Sí <‘ú/ú!ÍW$jí Valaha alagút kötötte össze a siklósi kolostort a fürdővel, s a helybéli törökök azon át jártak le a háremhölgyekkel feredőzni, úgy a tizenhatodik században. Az alagút állítólag még megvan, a törökfürdő pedig még az ötvenes években is üzemelt - városi fürdőként. Most az ebek harmincadján pedig a város műemlékeinek sorába tartozik. A siklósi városvezetők régi álma, hogy tovább szépüljön a környezetük, a város ma is meglévő idegen- forgalmi vonzereje tovább nőjön. Ezért fogalmazódott meg a gondolat, hogy a műemlékként számon tartott törökfürdőt helyre kéne hozni és újra meg kéne nyitni a nagyközönség előtt. Hiszen közel van a városközponthoz, éppen a kórház melletti területen. Némi összeköttetésben a kerámiaszimpóziumnak helyet adó, hasonlóan műemlék kolostorhoz, amelyet egyébként az Ágoston-ren- di, úgynevezett karinges kanonokok használtak. A fürdő rekonstrukciójának elkezdése azonban nem megy máról holnapra. A megnyitásnak megannyi előfeltétele van, s közte a legdöntőbb: az egykori fürdőhöz tartozó épületet korábban a város egy meglehetősen téves döntés után eladta. A következmény: a fürdő egyik fele magánkézben van. Mint azt Máté János, a város polgármestere említette, a fürdő közvetlen közelében lévő lakás magántulajdona meglehetősen zavarja az elképzelésüket. Különösen azért, mert a tulajdonos szándéka a városéval éppen ellenkező. Ugyanis a bent lakó azt szeretné, ha a városi tulajdonban lévő fürdőépületet is megvásárolhatná. Kiszemelte már régóta a lakásának bővítéséhez, családtagjai, kényelme érdekében. Egyébként elhatározása érthető, de a törökfürdő evvel törököt fogott. Bár a két álláspont ugyan a hét végén közelített egymáshoz, messze még a végleges megoldás. A város alpolgármestere, Bakó Pál szerint a ház tulajdonosa hajlik a megegyezésre, de végső álláspontját még nem ismerik. Azaz nem tudni, hogy ez a reménybeli megegyezés hány forintjába kerül majd a városnak, és hogy honnan fogják előteremteni rá a pénzt? Akad persze egy másik gond is, amit ugyancsak nem láttak előre. A városi vízkivétel egyik bázisa is a fürdő közelében, éppen a fürdő és a már említett kolostor vonalában van. De ez utóbbi legfeljebb szépségfolt a környezetben. A törökfürdő rekonstrukciója csodaszép álom. Bele illik a millenniumi szándékok sorába és helyreállítva bizonyára Dél-Baranya szenzációja lenne, s talán az ország más pontjairól is érkeznének csodálói. Egyébként a fürdő közelében ma is bővizű forrás tör fel, amely állítólag 24 fokos. Bakó Pál alpolgármester is emlékezik még azokra az időkre, amikor a létesítmény városi fürdőként üzemelt, sokak örömére. Csak akkor még kevesen sejtették, hogy mekkora kincsről is van szó valójában. Kozma F. A művelődés új háza Baján Ez év októberében Baja városa új intézményt alapított a korábbi művelődési ház és az ifjúsági ház összevonásával József Attila Művelődési Központ néven az egykori pártház épületében. A központ megkapta a kezelői jogot az épületre, s ha a nyolc jelenlegi bérlő kiköltözik, amely várhatóan egy esztendőt vesz majd igénybe, teljes egészében birtokba vehetik az alagsorral együtt ötszintes épületet. Egyelőre a földszintet és a harmadik emeletet használják, és a kétszáz fős kamaratermet. Változás várható a finanszírozás kérdésében is, hiszen az eddigi maradványelvet felváltja 2001-től a feladatfinanszírozási rendszer. S tekintettel arra, hogy a képviselő-testület elfogadta az intézmény tervezett feladatait, amellé nyilvánvalóan pénzt is kell majd rendelni, amely természetesen nem megy kemény viták nélkül. Az intézményhez tartozik a Petőfi-szigeten lévő rendezvénytér is, amely bérbe adás esetén pénzt is hozhat a házhoz. Cs. L. Nemzeti összetartozás -1956 Pécsett a nemzeti megbékélés és a nemzeti összetartozás jegyében ünnepelt a város közönsége október 23-án, s csupán az esti, a várárok menti kopjafa megkoszorúzására szervezett külön ünnepet a MIÉP. Brit Napok Pécsett Kulturális programokkal teletűzdelve várja az érdeklődőket a pécsi Brit Napok rendezvénysorozata október 25-28. között: hangversenynyel, felolvasóesttel és többek között filmvetítésekkel. Mint azt dr. Páva Zsolt, Nagy-Britannia pécsi tiszteletbeli konzulja előzetesen elmondta, a hagyományteremtő céllal életre hívott'Brit Napokat Nigel Thorpe nagykövet nyitja meg a brit-magyar üzletemberek találkozójával. Kedden lesz a pécsi Tesco protokolláris megnyitója, szerdán pedig a JPTE angol-amerikai-német könyvtárának és a megyei könyvtárban a British Council Információs Központjának átadására kerül sor. K. F. A pécsiek pártszínektől és hovatartozásuktól függetlenül elfogadták a város és a megye meghívását, amely az egész napra szólt, s amely a pécsi városházán kezdődött reggel 9 órakor, Pécs Megyei Jogú Város Képviselő-testületének és a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének közös ünnepi megemlékezésével. Köszöntőt dr. Toller László, Pécs polgármestere mondott, majd ünnepi beszédében dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke méltatta 1956- ot, a dicső napokat. A rövid, ám méltó megemlékezést követően a képviselők a 48-as térre vonultak, ahol az 56os emlékmű környékén már gyülekeztek az ünneplők és az emlé- kezők, néhányan a múltat idéző közepén kivágott háromszínű lobogóval. Tíz órakor a Himnusz hangjaival kezdődő koszorúzási ünnepségen dr. Font Márta, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja ünnepi beszédében utalt október viharára. A történelmi napok üzenetéből a szabadságvágyat, s a mában is égető kényszerként jelentkező nemzeti összetartozás-tudat igényét emelte ki. Megfogalmazta, hogy a rendszerváltás lassú folyamatában a magyar értelmiség számára különös felelősségként fogalmazódik meg, hogy vajon képes lesz-e az ötvenhatban megfogalmazott álmokat és vágyakat a ma nyelvére lefordítani, a globalizáció világában és kihívásai közepette, uniós csatlakozásunk előestéjén. A beszédet követően a megye és a város politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, a fegyveres testületek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékmű talapzatához. A pécsi ünnep délután 4 órakor a Színház téren folytatódott, ahol Perényi József, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanácsának titkára szólt ötvenhatról, kiemelve a munkástanácsok megalakulásának körülményeit, majd a résztvevők megkoszorúzták a Munkástanácsok Emlékművét. K. F. Lerobbant „hétvégi autók” a Dél-Dunántúlon A hétköznapokon, leszámítva az anyagiakat és a tengernyi bosszúságot, nem okoz gondot, ha lerobban az autónk, viszonylag könnyen találunk szerelőt. A hétvégéken azonban sokkal nehezebb a dolgunk. Valamennyi szerviz zárva tart, s a szerelők nem szívesen hagyják félbe megkezdett vasárnapi ebédjüket. A Magyar Autóklub segély- szolgálatának esetszámai 1998-ban Nemrégiben egy német család vendégeskedett Pécsett, rokonoknál. Vasárnap szerettek volna hazaindulni, de az autójuk meg sem moccant. Ha nincs a rokonoknak személyes ismeretségük az egyik szervizben, melynek szerelőjét rá tudták beszélni arra, hogy a vasárnapi délutáni szunyókálás helyett másszon be a gépkocsi alá, nem tudtak volna időben elutazni. Több pécsi szerviz tulajdonosa is állítja, nem éri meg hét végén nyitva tartani a műhelyt. Részint azért, mert nem olyan mértékű az esetleges munka mennyisége, hogy gazdaságosan lehetne működtetni. Legalább három embernek kellene készenlétben állni, szerelőnek, lakatosnak és raktárosnak, s elképzelhető olykor az is, hogy egyetlen javításra jelentkező sem lenne. Többen azt tapasztalták, hogy egyébként is elké- nyelmesedtek az emberek, már a hétköznapok délutánjain csökken a szervizek forgalma, többnyire délelőtt és kora délután zajlik a forgalom nagy része. A hétvégi leromlás pedig többnyire nem váratlanul következik be, vannak jól észlelhető előzményei, melyek a nemtörődöm, a gondokat arrébb tologató autótulajdonos jóvoltából a hétvégére válnak kritikussá. Mások a tapasztalatai a Magyar Autóklubnak, amely éjjel-nappal, a hét végén is üzemeltet segélyszolgálatot. A segélyhívások csütörtöktől vasárnapig emelkedő tendenciát mutatnak, majd hétfőn csökkennek, s kedden érik el a mélypontot. A sárga angyalok a 188-as telefonszám felhívása esetén bármikor rendelkezésre állnak, klubtagoknak ingyen, nem klubtagoknak pedig nyolcezer forint körüli összegért, melynek fejében biztosítják a menetkészséget, mondja dr. Varga Lászlóné, a Baranya megyei területi igazgató. Szükség esetén bérautót tudnak adni és szállást is. Megyénként több ügyeletes is rendelkezésre áll, de ha mégsem tudják kielégíteni a jelentkező igényeket, tájékoztat Zeller András, az országos központ munkatársa, akkor a szomszéd megyékből is besegítenek. Elmondása szerint a lerobba- nások leggyakoribb oka Somogybán, Tolnában és Baranyában az akkumulátorral kapcsolatos hibák. A második helyen állnak mindhárom megyében az egyéb elektromos problémák. A harmadik helyen Tolnában a benzin kifogyása szerepel, Baranyában pedig az, hogy a sárga angyal megérkezésekor a helyszínen se autó, se vezető nincs. Errefelé ugyanis nem szeretnek visszaszólni abban az esetben, ha közben valamilyen csoda folytán mégis üzemképessé vált a gépkocsi. A sárga angyal pedig ilyenkor akár százötven kilométert is megtesz feleslegesen anélkül, hogy útját bárki is finanszírozná. Érdekességként Zeller András megemlítette, hogy az összes segítségnyújtás fele hétvégére esik. Cseri L. Csőd elől menekül a komlói kórház Érdekes módját választotta a csőd előli menekülésnek a komlói kórház. Többek között újfajta műtéti eljárások bevezetésével olyan gyógyászati stratégiát dolgoztak ki, amelyek a takarékosságra ösztönöznek. E műtéti technikák alkalmazásakor kevesebb altatószer vagy mondjuk kevesebb műtéti cérna fogy. A hazai kórházak között aligha akad olyan, amelyik ne küzdene anyagi gondokkal. Még ha futja is, nagyon szűkösen telik a gyógyítás feltételeinek és a dolgozók anyagi javadalmazásának biztosítására. Az utóbbinál maradva, a kötelezőnek mondott tizenharmadik havi boríték tartalmának előteremtésébe alighanem a legtöbb egészségügyi intézet belerokkan. Komlón sem más a helyzet. Mint azt dr. Nyirati Ferenc, a városi kórház orvos-igazgatója említette, a napokban csődmegelőzési tervet kellett készíteniük, amelyet miután a főorvosokkal megvitattak, akció- programmá léptettek elő. Hiszen a korábbi nyolcmilliós házi tartalékból nyolcmilliós hiány lett a nyár folyamán. A tartalékok felélését Nyirati Ferenc azzal magyarázta, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az év folyamán visszavont korábbi „tévesnek minősített” kifizetéseket és csökkentek a pontpénzek is. Másrészt a nyár mindig kevesebb beteget hoz, tehát értelemszerűen csökkent a forgalmuk, s vele a finanszírozás forintjai is megcsappantak. Az ősz és a tél újabb betegrohamot sejtet, s némi kompenzációt. De másra is gondoltak Komlón. A már említett újfajta műtéti eljárások (altatási, érzéstelenítési technikák) alkalmazásával olcsóbban jönnek ki. Magyarázatképpen: ha apróbb sebet ejtenek, kevesebb kötözőszer és cérna kell. K. F. Adóssághalom Mohácson Azt beszélik Mohácson, hogy a cigány kisebbség pénzei körül nincs minden rendben, sőt azt is híresz- telik, hogy a korábbi kisebbségi vezető a zárolt számla ellenére is nagybőgőt vett magának. Ez utóbbit senki sem tudta megerősíteni, de gondokról azért beszéltek. Valóban elfogyott a pénzük, mondja Erdei Katalin aljegyző, annak ellenére, hogy a városban ötszáz-ötszázezer forintot kapott valamennyi kisebbség az államilag biztosított normatíván felül. A cigány kisebbségnek azonban nyolcvanezer forint rezsitartozása halmozódott fel, ezért úgy egyeztek meg velük, hogy a jövő évi támogatásuk ennyivel kevesebb lesz. Számlájukat a városi önkormányzat kezeli, így arról nagybőgőt venni képtelenség. Fodor László, a Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat jelenlegi elnöke véleménye szerint a régi vezetőség a gyakorlatban egybevonta a kisebbségi önkormányzatot, egy lakásépítési kht.-t és a nagycsaládosok egyesületét, hiszen mindhárom vezetője a régi elnök, Kovács István volt. Amíg a kht. és az egyesület pénzei növekedtek, a kisebbségi önkormányzat eladósodott. így utólag ki kellett fizetni háromszázhatvanezres egyéves felhalmozott telefon- számlát, de most a napokban jött meg ennek a több, mint nyolcvanezer forintos kamata. Mindez azonban csak töredéke az adósságoknak, hiszen van még közműdíjtartozás és egyebek. 2000 elejére várják az ASZ-vizsgálatot ebben az ügyben. Cs. L. > 1 I ) i