Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-05 / 243. szám
4 ★ POSTABANK-SZTORI ★ 1999. szeptember 5. Amit egy adófizető - jogosan - tudni akar A Postabank ügye már régen túlment a bankárok, a betétesek és a média ügyén. Közügy lett belőle. Bizonyára vannak, akik ezt sérelme0 Ki és milyen alapon döntötte, dönthette el, hogy ne a legjobb feltételek mellett forgassa a betétesek pénzét, hanem úgy, hogy csőd előidézésével voltaképpen veszni hagyja a nála elhelyezett kisebb-nagyobb vagyonokat? löktől? Előnyösebb döntéseket, illegális vagy féllegális lehetőségeket, kiskapukat? Milyen erkölcsi alapon hozhatott a Postabankot akár közvetlenül, akár közvetetten érintő döntéseket az, akinek a zsebébe - hitel vagy kamat formájában - a bank pénzt tett? o Ki és milyen alapon döntötte, dönthette el, hogy ki részesül kedvezményes hitelben és kamatban? Ha egy egyszerű állampolgár - úgymond az utcáról - bement volna a Postabankba, őt is ilyen feltételekkel szolgálják ki? zik, mondván, hogy a hitel- felvétel vagy a betételhelyezés csak két félre tartozik: a bankra és az ügyfélre. O Mit vártak el a banki döntéshozók azoktól, akiket ilyen hatalmas kedvezményekben részesítettek? A művészektől és a sportolóktól a bank ingyenreklámját? Lehet, bár ennek nem ez a legális módja, mint ahogy az úgynevezett szponzorá- ciónak sem ez a legelegánsabb eszköze. De mit követeltek a kedvezményezett politikusoktól, köztisztvise0 Hogyan lehetett kivédeni, hogy valaki az alacsony kamatra kapott pénzt ne tegye be azonnal magasabb kamatra a Postabankba? Ha valaki 5 millió forintot kapott 10 százalékos kamatra, akkor 500 000 forint a többlet- költsége. Ha ezt az 5 milliót betette 20 százalékos kamatra, kapott utána 1 milliót! Ez a VIP-lista csak az egyéni ügyleteket tartalmazza. S mi van a cégeknek, intézményeknek adott pénzekkel, a rossz befektetésekkel? Ezek is az adófizetők pénzét apasztották, így ezekkel is el kellene számolni, érintsen ez bármilyen vállalatot, pártot, alapítványt. Ez igaz... Egészen addig, ameddig valóban csak egy adott - s itt fontos a megkülönböztetés - magántulajdonú bankról és magánügyfeléről van szó. Mert ebben az esetben a bank a maga kockázatára forgatja a betétesek pénzét, az ügyfél pedig a saját pénzével teremt magának anyagi előnyöket. Ilyen - nevezzük így - magánbankgyakorlat a világ minden táján ismert. De a Postabank esete más. Itt az álNagy bankjainknál: lám több mint másfél százmilliárd forintos mentőövet dobott a pénzintézetnek, nehogy az elmerüljön a csőd mocsarában. (Zárójelben megjegyezzük: többen azt tartották volna helyesnek, ha a kormány hagyja csődbe menni a Postabankot. Ebben az esetben igen bonyolult felszámolási eljárás következett volna, amelynek végén a sok százezer kisbetétes elvesztette volna a pénzét.) Szóval a Postabank állami injekcióval jutott lélegzethez. S az államnak csak az adófizetők pénzéből futotta erre. S itt fordul az egész ügy megítélésének a kockája. Ha egy bank az adófizetők, vagyis az én pénzemből, a te pénzedből, a mi pénzünkből nyújt hihetetlenül alacsony kamatra hiteleket, és ebből a pénzből biztosít a betéteseknek páratlanul magas kamatot, akkor itt jogos minden adófizetői, értsd állampolgári érdeklődés, kíváncsiság. Bárkinek joga van feltenni a kézenfekvő kérdéseket. Amelyek elől kitérni senkinek sincs joga. Ami a közpénzzel történik, az nem lehet titok, banktitok sem! Lapunk hasábjai nyitottak a hiteles válaszok előtt. - ss Nincs VIP-hitel A hazai bankok ismertségük, politikai kapcsolataik miatt egyetlen ügyfelet sem részesítenek előnyben - legalábbis ez derül ki a pénzintézetek állításából.- Az OTP Bank egyetlen ügyfelét sem részesíti kedvezőbb elbírálásban amiatt, hogy az illető a politikában vagy a művészvilágban vállalt szerepet - közölte kérdésünkre a legnagyobb egyéni ügyfélkörrel rendelkező hazai bank kommunikációs osztályának munkatársa. A bank elnökének, jt dr. Csányi Sándornak sincs olyan pénzkerete, amelyből saját kedve szerint oszthat hitelt. A hiteleket minden alkalommal szigorú minősítési eljárás után ítélik oda. A bank elnöke pedig nem vesz részt a legfelsőbb szintű hitelengedélyező testület döntéshozatalában. Hasonló gyakorlatról számolt be a Kereskedelmi és Hitelbank is.- Bankunk azon az alapon, hogy valaki ismert, népszerű személy, nem biztosít kiemelten kedvező kamatozású hitelfelvételi lehetőséget senkinek - jelentette ki Horváth József kommunikációs igazgató. A pénzintézet azonos szempontok alapján bírál el minden ügyfelet, a bank vezetőinek sincs „privát” hitelezési kerete. Átla- gosnál némileg kedvezőbb i&fjs hitelkamatra az úgynevezett jó adósok, tehát a bank régi, megbízható vállalati ügyfelei számíthatnak. (csík) Nyilatkozat Hiaba igazoltak Keletit A teljes (?) VIP-lista megjelenése okozott egy-két meglepetést, hiszen többen sosem (vagy „nem úgy") voltak ügyfelei a banknak, mégis felfedezhették nevüket a Világgazdaság által közreadott névsorban. Ezek közé tartozott Keleti György szocialista honatya is, aki az első kósza hírek megjelenése után azonnal Auth Henrikhez, a Postabank vezérigazgatójához fordult.- Kértem és kaptam is tőle egy hivatalos igazolást, miszerint nem vagyok rajta azon a listán, amelyen a VIP-hitelfelvevők találhatók - nyilatkozta lapunknak a képviselő. Arról, hogy a mostani listán mint kedvezményes kamatozású betétes szerepel, annyit mondott: - Nálunk a családban a feleségem kezeli a pénzt. Négy és fél évvel ezelőtt valóban járt a bankban, és a listán említett összeg (12,3 millió forint) töredékét mint magánszemély, valóban berakta a Postabankba. Senkihez nem ment oda, hanem beállt a sor végére, mint bárki más. Ennél többet egyelőre nem akarok mondani az üggyel kapcsolatban - jelentette ki Keleti. B. M. L. Tegnap négy napilap főszerkesztője, valamint két televíziós társaság hírigazgatója közös közleményben ítélte el a nyomozóhatóság házkutatását, amelyet a Világgazdaság című lap főszerkesztőjének és egyik munkatársának lakásán tartottak. A főszerkesztők elutasítják és sérelmesnek tartják a hatóság lépését, amelyet megfélemlítenek minősítenek, s egyben szolidaritásukat fejezik ki a Világgazdaság szerkesztőségével, s a lap főszerkesztőjével. A teljes listát egyetlen ember ismeri. De ő most Bécsben tartózkodik Illisz a családjának sem telefonálhatott A Világgazdaságnak a VIP-listával kapcsolatos cikkét Illisz L. László rovatszerkesztő írta alá. Ezért a rendőrök nála is házkutatást tartottak. Először - mint azt az újságíró a VR-nek elmondta - átnézték a szerkesztőségben az íróasztalát és a garázsban parkoló gépkocsiját. Ezután az intézkedés vezetője megkérte az újságírót, hogy engedje ki az épületből, ott | ugyanis mágneskártyás beléptető rendszer I van. Amikor azonban Illisz vissza akart menni, a rendőr nem engedte, sőt elvitték az ORFK szervezett bűnözés elleni központjába. Ott közölték vele, hogy a lakásában is házkutatást tartanak. Ezután visszatértek a szerkesztőségbe, ahol összeszedte személyes holmijait.- Kértem a rendőröket, hadd szóljak haza telefonon a feleségemnek, hogy a három gyerekkel együtt menjenek el otthonról, nem akartam ugyanis kellemetlen helyzetbe hozni őket. De nem engedték meg, sőt a mobiltelefonomat is kikapcsoltatták velem - meséli Illisz. Két rendőr kíséretében mentek a rovatszerkesztő lakásába, ahol már nem volt ott a családja, miután az egyik kollégája értesítette a feleséget. A rendőrök kulturáltan viselkedtek, nem forgatták fel a lakást, nem borogatták fel a bútorokat, csak egykét szekrényt néztek át. A Világgazdaság munkatársának az volt az érzése, a rendőrök sem gondolhatták komolyan, hogy bármit is találnak. (almási) 1 T A *
