Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-29 / 267. szám

V 1999. szeptember 29., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Áttelelő spenót. Szeptem­berben vethetjük a hajtatott spenótot, melyre a tél fo­lyamán húzzunk fóliát, s egészen áprilisig téphetjük. E levélzöldség kevésbé igé­nyes a talaj szerkezetére, hi­degtűrő, hőmérsékleti opti­muma 16 fok Celsius, de az áttelelő fajták a -4, -5 fok­nál alacsonyabb hőmérsék­letet is károsodás nélkül el­viselik. A spenótot ne késsel vágjuk, hanem tépjük, így az újrahajtáshoz szükséges szívleveleket nem sértjük meg, ennek következtében többször is lehetőség nyílik a szedésre. ' (k) Csökkenő fogyasztás. Felmérések szerint Magyar- országon az utóbbi tíz-ti­zenöt évben a hazai zöldsé- gek-gyümölcsök éves, sze­mélyenkénti fogyasztása mintegy 2Q kilogrammal esett vissza. A termőterület is számottevően csökkent, az egykori kétmillió tonnás zöldségtermés 25 százalék­kal lett kevesebb, az 1,6 mil­lió tonnás gyümölcstermés pedig csaknem a felére csökkent. A hazai termesz­tésű zöldségből és gyü­mölcsből tehát naponta, fe­jenként 380 grammot fo­gyasztunk, ami még a legki­sebb ajánlott mennyiségnél is kevesebb. Ugyanakkor vi­lágszerte ismert és tudomá­nyosan igazolt tény, hogy a zöldségekben és gyümöl­csökben gazdag táplálkozás húsz százalékkal csökkenti a daganatos megbetegedé­sek veszélyét. (k) Kevesebb lesz a körte. Az idén várhatóan 17 ezer tonnával kevesebb körte te­rem Magyarországon, mint tavaly - tájékoztatott a gyümölcs-terméktanács. A nyár eleji jégverés és a bő csapadék okozta gombás be­tegségek következtében a tavalyi 58 ezer tonnás körte­termés után a szakemberek szerint az idén mindössze 41 ezer tonna várható. A termék minősége is elmarad a megszokottól, hiszen ez az egyik legérzékenyebb gyü­mölcs. A jó minőségű kör­téért a kereskedők 80-100 forintot adnak a termelők­nek, s azután 120-180 forin­tért kerül a piacra. (k) Az idén is jelentkezett a tűzelhalás Kipusztulhatnak Pécs belvárosában a madárbirsbokrok A korábbi évekhez hasonlóan a tűzelhalás iránti figyelem az idei évben is a fő gazdanövényeknek számító körte, alma és birs virágzásának idején a legnagyobb. E kitüntető figyelmet az indokolja, hogy e betegség a legsúlyosabb kárt a virágzó fa­állományokban teheti. A virágzáskori fertőzés előre­jelzésére 1998-ban országosan kiépített, alapvetően a megyei növény-egészségügyi és talaj- védelmi állomások által mű­ködtetett számítógépes előre­jelzési rendszer az idén is segí­tett a termelőknek a megelőző vegyszeres védekezések megfe­lelő időzítésében. Hála a fertő­zés szempontjából viszonylag kedvezőtlen tavaszi időjárás­nak, számottevő virágzáskori megbetege­désre sem Dél-Dunántú- lon, sem or­szágos vi­szonylatban nem került sor. Hozzájá­rultak ehhez természetesen a szakhatóság engedélyével és ellenőrzése mellett elvég­zett sztrepto- micin antibio­tikummal végzett permetezések is, amelyekre a tavalyi több mint tízezer hektárral szemben ebben az évben csak mintegy négyezerötszáz hektáron került sor. Baranyában nyolc hektáron védekeztek sztreptomicinnel. A házikertekben az egyéb engedé­lyezett szerekkel elvégzett vé­dekezésekről nem ismeretesek adatok. A virágzáskori fertőzés azonban nem szabad, hogy el­vonja a figyelmet a betegség­nek a vegetáció későbbi idő­szakaiban történő fellépéséről. Ez a veszély a június végi or­szágosan fellépő viharos időjá­rás következtében reálisan fennállt és helyenként be is kö­vetkezett, mértéke azonban nem volt jelentős. A betegség kórokozójára jellemző, hogy a virágzást követően a gazdanö­vényeknek többnyire csak a zsenge hajtásait, hajtásvégeit támadja meg, ha azokon időjá­rási tényezők vagy rovarok okozta sérülések keletkeznek. Ez akár a nyár végén, vagy az ideihez ha­sonló meleg szeptemberi időszakban is előfordulhat. Augusztusi fertőzés kö­vetkeztében fellépett kártételt Dél-Dunántú- lon az idén is észleltünk. A ké­sei fertőzéseknek tudhatok be azok a károk is, amelyek tavaly és idén Pécs belterületén, a tör­ténelmi belváros szomszédsá­gában a dísznövény madár­birsbokrok megtizedeléséhez vezetett. Ha a trend változatlan marad, néhány éven belül a vá­rosban a köztereken lévő ma­dárbirs, esetleg tűztövisállomá- nyok teljesen eltűnhetnek. En­nek megakadályozására a fogé­kony dísznövények (galago­nya, madárbirs, tú'ztövis, lisz­tesberkenye, japánbirs) rend­szeres ellenőrzése lenne szük­séges, hogy a betegség első tüneteinek megjelenésekor a beteg részek időbeni eltávolítá­sával a bokrok, fák megmenthe­tők legyenek. Az eddigi hazai tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a köztéri, de a magánkerti parkosítás tervezésekor és kivi­telezésekor is' a növényfajok megválasztásakor a lehetősé­gek mértékében figyelembe vegyük azok tűzelhalással szembeni fogékonyságát. Dr. Németh József Az indigókék padlizsán szedhető A tojásgyümölcsnek is nevezett padlizsán őshazája a trópusi Kelet-India. Vad alakja évelő. Nálunk a mérsékelt égöv alatt egynyáriként termesztik. Napos, védett helyet igényel. Ha nem fólia alatt neveltük a palántát, hanem májusban ültet­tük ki a szabadba, akkor már hamarosan szedhetjük. Akkor ajánlatos, amikor az indigókék gyümölcs fe­lülete fényes­tükrös. Ilyen­kor a héj alatti hús még fehér és édes, ké­sőbb azonban kesernyéssé válik. Nem kell eldobni a kissé túlérett, kesernyés padlizsánt sem. Távolít­suk el a héját, vágjuk koc­kákra vagy ujjnyi vastag szele­tekre és sózzuk be. A besózott padlizsán levet ereszt, amit le kell önteni róla. A kissé megbámult szelete­ket, illetve kockákat kiránthat­juk, más friss zöldségek hozzá­adásával (paradicsom, paprika, hagyma) lecsót készíthetünk belőle, de süthetjük is tepsiben, burgonyával lerakva, tejföllel vagy tojásöntettel. A tojásgyümölcs korai fajtái hosszabb ideig (október dere­káig) szedhetők. Hozamuk azért nagyobb, mert folyamato­san érik, mint az uborka. Leg­ismertebb fajtái az ovális Kecs­keméti lila, és a mélybordó héjú, gömbölyű Kecskeméti 198-as. A padlizsán különösen melegigényes, csak védett helyre való. Kedvező számára a nagy adagú istállótrágyával termékennyé tett, 6,5 pH kém­hatású talaj. Ha savanyúbb, meszezzük. Hűvösebb fekvésű területen ültetés előtt takarjuk a földet fó­liával, hogy a termőréteg kellő­képpen felmelegedjen. A fiatal palántát fűtött üvegházban vagy ablakpárkányon nevelhet­jük. Amikor elérte a megfelelő nagyságot, ültessük át meleg­ágyba edződni. Ezt április vé­gén tegyük. Májusban lehet végleges helyére ültetni a föld­labdával együtt, a palántát 60 cm sor- és tőtávolságra. A gyorsan oldalhajtásokat nevelő növényeket kötözzük karóhoz, a 25 cm-nél hosszabb hajtásvé­geket azonban csípjük vissza. Király László Úgy koppan a dió... Szeptember végén egyre gyakrabban koppan a ter­més a dió- és mandulafák alatt, egészen október dere­káig. A zöld védőburok megnyílik, és vele együtt vagy anélkül hullik a földre a dió. A magától lehullott gyümöl­csöt rendszeresen gyűjtsük össze. Ugyanígy figyeljük a mogyoróbokrok alját is, szed­jük fel a fölről a lehullott ter­mést. Főként azért, mert jö­hetnek esős napok, amikor a sárba bemosódhat és megbe­tegedhet mind a dió, mind pe­dig a mogyoró vagy a man­dula. A nap-nap utáni gyűjtöge­tést követően válasszunk ki egy száraz, napsütötte dél­utánt és szüreteljük le egyet­len rohammal a beérett ter­mést. A betakarítás egyik jól bevált módszere, ha a diófa, illetve a mandulabokor alá fó­liát (sátorponyvát) helyezünk, s a vastagabb ágakat létráról alaposan megrázogatjuk. Amit nem érünk el, illetve nem sikerül lerázni, le kell vernünk. A dióverő pózna le­gyen hosszú és könnyű. Ezzel óvatosan ütögessük az ágak tövét, s ha nincs más mód, a gallyakat, ügyelve arra, hogy a kéreg és a leendő rügyek he­lye ne sérüljön. Ha ugyanis alaposan elpüföljük a diót, il­letve a mogyorót, egyben a jövő évi termés nagy részét is elpusztíthatjuk. Nem igaz a mondás, misze­rint minél jobban megvered a diót, jövőre annál több terem! Ez csak arra vonatkozik, hogy a termést lehetőleg az utolsó szemig le kell szednünk. így nem szaporodhatnak el a pa­rányi kórokozók, valamint a kárt okozó rovarok. Vonatko­zik mindez a mogyoróra is. Egyébként a diónál a gomba­betegségek közül a gnomó- niás bamafoltosság okozza a legtöbb gondot, mert a leve­leken kívül a termést is fer­tőzi. Súlyos esetben az egész fa is kiszáradhat. A lehullott beteg leveleket és diókat égessük el. Ma már kevesen főznek odahaza csipkebogyóból lek­várt (hecsedlit), mert a bo­gyók tisztítása munkaigényes. Inkább teáját fogyasztjuk szí­vesen (langyos vízben áz­tatva, nem forrázva vagy főzve!) Érdemes szedni és szárítani. Király László Betegség ellen paradicsom Gyermekkorom falujában az idős emberek mesélték, hogy korábban a paradicsomból csak levet főztek az asszo­nyok, de nyersen nem fo­gyasztották. Az első világhá­ború hadifoglyai tanították meg honfitársainkat arra, hogy a vöröshagyma és a pap­rika mellett a paradicsom is kiválóan alkalmas kiegészítő a kenyér és a szalonna mellé. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy a paradicsom nem­csak tetszetős gyümölcs, de nagyon egészséges étel is. Sok A-, C- és E-vitamint, va­lamint olyan vegyületeket tar­talmaz, amelyek gátolják a rákos megbetegedést, a szív- infarktust és a fertőzések kia­lakulását. A paradicsom gyümölcsé­ben lévő, tyramin nevű ami- nosav emeli a vércukorszintet és a B-vitaminnal együtt ked­vezően hat az ember hangula­tára, csökkenti a fáradtságér­zetet, a nyugtalanságot, a dep­ressziót, az álmatlanságot és az • idegességet. És mindezt csupán 16 kcal energiatarta­lom mellett. Bálint Gy. Baranyai sikerborok Minden eddiginél sikeresebben szerepeltek a villányi borászok a 26. Országos Borversenyen. „Nagy aranyérmet” nyert Tiffán Ede és Tiffán Zsolt, valamint Wunderlich Alajos. Aranyérmes borral büszkél­kedhet Bock József, Gere At­tila, Gere Tamás, Günczer Zol­tán, a Malatinszky-kúria, Tiffán Imre, a Villányi Borászati Rt., a Vylyán Pincészet (Kisharsány) és Vunderlich Alajos (a külön nem jelöltek valamennyien vil­lányiak). A baranyai borászok kizárólag vörösborokkal érték el országos sikereiket. Szembe­tűnő a cabernet fajták, a sau- vignon és a franc térhódítása. K. E. ,<—i _________________ i—I, Csák-Agro Kft. Mezőgazdasági gépek és kisgépek 7800 Siklós, Zombori u. 46. Tel: 72/479-397 • Japán felújított traktorok 15-25 LE-ig • Szlovén AGT-830 35 LE vízhűtéses mg. vontató 2.100.000 Ft+áfa • Orosz MIZ 320 30 LE mg. vontató 1.500.000 Ft+áfa MTZ 82 mg. vontató súlyokkal, garanciával 2.300.000 Ft+áfa LTZ 55/A mg. vontató garanciával 1.200.000 Ft+áfa • Vladimex 38 összkerékhajtású mg. vontató 1.270.000 Ft+áfa Valamint ezekhez tartozó Kühne és Voogel munkaeszközök, illetve alkatrészeik. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. STIHL MÁRKABOLT ES SZERVIZ-15% ŐSZI AKCIÓ!!! STIHL A világon az első Pécs, Megyeri út 4. tel.: 72/210-920 Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából Kertjeink egyik legza­matosabb gyümölcse az étkezési szőlő, amelyet télen is el lehet tartani. Ehhez állandó hőmérsékletű, hűvös, de fagymentes, közepes páratartalmú helyiségre van szükség. Az érett, egészséges fürtöket lehetőleg napos, száraz időben kell leszüretelni, átvizsgálni, és a repedt, rothadt, penészes bo­gyókat kivágni a fürtből. Az így előkészített fürtöket 70-80 cen­timéter hosszú zsineg két vé­gére kötjük és egy-két órán át a szabadban szikkasztjuk, mert ha a bogyók között vízcsepp marad, akkor feltétlenül meg­kezdődik a rothadás. Ezután a fürtöket oly módon aggatjuk fel (állványra vagy ge­rendára), hogy a fürtpár közül az egyik magasabban, a másik alacsonyabban legyen, tehát ne érjenek össze. Ezután a helyiséget azonnal, később pedig hetenként kénlap elégetésével fertőtlenítsük. A szakszerűen betárolt szőlőfür­tök februárig-márciusig is el­tarthatok. Országszerte folyik a téli alma betakarítása. Akkor érett meg a szedésre az alma, amikor kialakult a fajtára jellemző színe, a nagysága megfelelő, s a gyümölcs könnyű csavarással eltávolítható a termőrészről. A tárolásra szánt almával óvato­san kell bánni, mert minden nyomódás és törődés a romlás, a rothadás forrásává válik. Ez az alacsony törzsű és törpe fák­nál könnyen megoldható, de a terebélyes koronájúaknál jelen­tős figyelmet követel. A leszü­retelt almát azonnal szállítsuk hűvös tárolóba vagy legalább helyezzük árnyékba. Megkezdődött a burgonya felszedése. A földből kiemelt gumókat vizsgáljuk át, és a vá- gottakat, satnyákat, romlottakat rakjuk külön. Az egészséges gumókat egy-két napig tartsuk a szabadban, hogy a héjuk megparásodjék, ezeket pincé­ben, halomba ömlesztve lehet eltartani, de a nagyobb fagyo­kig zsákban, az erkélyen is tá­rolhatók. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom