Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-29 / 267. szám

10 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. szeptember 29., szerda 1999 áprilisában a Magyar lám képviseletében eljáró Ál­lami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. 90 millió Ft-os kezdő li­citáron meghirdette a Nádor Szálloda épületét. Tudni kell: az önkormányzat még részben sem volt tulajdonosa az épületnek. Információink szerint a legkü­lönbözőbb hasznosítási céllal (pl. disco, bazár, biztosítási iro­dák) érdeklődtek befektetők, akik elsősorban üzleti érdekeiket akarták megvalósítani. A Nádor a pécsieknek foga­lom: ebben az épületben első­sorban szállodát, kávéházat, sö­rözőt szeretnének látni, olyan funkciót, amely megfelel az épü­let, a város történetének! A városvezetés nehéz hely­zetben volt. A tulajdonosi bele­szólási jog hiányában csak arra támaszkodhatott, hogy egyér­telművé tette: egy értelmes funkciót csak a szomszédos, a város tulajdonában lévő épüle­tekkel együtt lehet megvalósí­tani. A város pedig csak a város­lakók elvárásainak megfelelő célt támogat. Ettől függetlenül bárki megjelenhetett volna az árverésen, s akár befektetési cél­lal - felújítás megkezdésének legkisebb szándéka nélkül - is megvásárolhatta volna az épüle­tet. Egy ilyen helyzetben kellett elérni, csak megfelelő szakmai céllal jelentkező befektető jelen­jen meg az árverésen. S mindezt olyan módszerekkel, hogy eközben ne hívjuk fel a figyel­mét azoknak, akiket ebben a pa­tinás történelmi jelentőségű épü­letben hasznosítási elképzelé­seik miatt nem láttunk szívesen. A feladatot a városvezetés si­kerrel teljesítette. A vevő nem ismeretlen a pécsi vendéglátó és szállodaiparban, hiszen e cég elődjéé volt az épület, jelenleg a Pátria és a Palatínus Szállodát is ő üzemelteti. A Hungária Szál­loda, Ingatlankezelő Rt. szakmai befektető sikeresen indult az ár­verésen, s így olyan tulajdonosa lett az épületnek, amely a felújí­tás során a város lakóinak elvá­rásait kívánja tiszteletben tartani. A Nádor „ügy” jelentős sikere a város vezetésének. Ugyanak­kor sajnos e siker tipikus magyar siker. Ezért világossá és egyér­telművé kell tennem, hogy az „ügyben” a város felelős alpol­gármestereként jártam el, sem­milyen üzleti részem, tulajdo­nom nem volt és ma sincs a Ná­dor Szállodá­ban. Ugyan­akkor öröm­mel tölt el a tudat, hogy részese lehe­tek a Nádor újjászületésé­nek. A Nádor „ügy”-re te­gyünk végre pontot és örüljünk, hogy újra kinyit a szálloda, az ét­terem, a söröző s - természete­sen - a kávéház. Kerényi János alpolgármester A Nádor „ügyről” - világosan ái­PÁRTHÍREK A* MSZP Szociáldemokrata Akadémiáján október 6-án 16 órakor dr. Lux Judit újság­író tart előadást a Tüzér utcai székházban Szociáldemokrá­cia és a szakszervezeti moz­galom címmel. Az MSZP a Munkásképvise­let Alapítvánnyal rendkívül kedvezményes egyetemi felvételi felkészítő tanfo­lyamot szervez magyar, tör­ténelem, matematika tantár­gyakból. Érdeklődni lehet a 313-160 és a 310-035-ös te­lefonon munkaidőben. Dr. Tamás Károly, az FVM közigazgatási állam­titkára október 2-án (szom­baton) látogatást tesz Bara­nyában. Megtekinti a Szent­lőrinci Újhelyi Imre Mg. Szakközépiskolát, valamint a tangazdaságot. Ezt köve­tően 16.30 órakor sajtótájé­koztatót tart Királyegyházán az iskolában, majd 17.00 órától agrárfórum lesz a Ki­rályegyházai Általános Is­kolában, ahol a mezőgazda­ság aktuális kérdései, a tá­mogatási rendszerek kerül­nek napirendre. Az FKgP Pécs Városi (1989-ben alapított) Helyi Szervezete soron következő havi taggyűlését október 4- én (hétfőn) 17.00 órakor tartja a Széchenyi tér 18. sz. alatti nagyteremben. FKgP Pécs-Belvárosi Alap­szervezete soron következő taggyűlését október 5-én (kedden) 17.30 órakor tartja a megyei szervezet tanács­termében (Pécs, Széchenyi tér 18. 2. emelet). Időközi választás lesz november 7-én Pécsett a 7. számú önkormányzati vá­lasztókerületben (Törté­nelmi Belváros), melyen a Fidesz, az MDNP, az FKgP és a KDNP közös képviselő- jelöltet állít Márton András színész-rendező, hazánk ko­rábbi Los Angeles-i főkon­zulja Személyében. Márton András, a Fidesz- MDNP-FKgP-KDNP közös képviselőjelöltje kötetlen be­szélgetésre váija a tisztelt belvárosi lakosokat október 5-én (kedden) 17.30 órakor a Jókai téri Morik Kávéházban. MDF az egészségügyért. Az MDF Baranya megyei Választmánya szeptember 30-án, csütörtökön 18.00 órakor tartja soron követ­kező ülését az MDF megyei székházában (Apáca u. 16.), melynek központi témája a magyar egészségügy lesz. Vendég: Herényi Károly or­szággyűlési képviselő. Miért most van szükség a Kisgazda Szövetségre? Mint a Független Kisgazdapárt egyik 1989-es alapítója, joggal teszem fel ezt a kérdést, hiszen nem vagyok egyedül, aki el­hagyta azt a pártot, amelynek újraélesztéséért harcolt és min­dig is a kisgazda eszmeiséget vallotta magáénak. Van, aki ki­lépett, van, akit kizártak, van, akinek elege lett a pártelnök po­litikájából és inkább visszavo­nult, és ma nem politizál. Ma már többen vagyunk a megyében olyanok, akik a fenti okok miatt elhagyták anyapárt­jukat, vagy a közeljövőben szándékukban áll elhagyni. 1992-ben, amikor a jelenlegi országos elnökség hatalomra került, sok tisztességes, becsületes kisgazda el­hagyta a pár­tot, mert nem értett egyet a párt politiká­jával. Sorra alakultak a kisgazda esz­meiséget meg nem tagadó, de különböző utat követő kisgaz­dapártok (egyesült, történelmi, kiegyezés, konzervatív stb.) 1997-ben arra az elhatározásra jutottunk, hogy erőinket egyesí­teni kell, ezért a sok kisebb szer­vezetből megalakítottuk a Kis­gazda Szövetséget (nem pártot). Az országgyűlési választá­sok közelsége miatt sok válasz­tási lehetőségünk nem volt, ezért elfogadtuk a MIÉP-pel történő választási szövetséget. Biztos vagyok abban, hogy a mi szövetségünk nélkül a MIÉP ma nem lenne parlamenti párt. Sajnos, szövetségesünkben csalódtunk, ezért a Kisgazda Szövetség országos elnöksége határozatban kötelezte Cseh Sándort (a Kisgazda Szövetség elnöke, országgyűlési képvi­selő) kilé­pésre a MIÉP-frak- cióból. (Dr. Áder János, az Ország- gyűlés elnöke szeptember 27-én bejelen­tette napirend előtti felszólalásában, hogy Cseh Sándor kilép a MIÉP- frakcióból és független képvi­selőként folytatja munkáját.) Ma már megszabadulva a ránk nehezedő választási szö­vetségtől, újult erővel folytatjuk munkánkat. A Kisgazda Szövetség a ke­resztény, nemzeti eszmeiségű pár­tokkal keresi a kapcsolatot, hogy az elkövetkező parlamenti választásokra egy paritásos alapon létrejött választási szö­vetség tagja legyen, mely a si­ker reményében veheti fel a vá­lasztási harcot. Várjuk szövetségünkbe mindazokat a kisgazdákat, akik csalódtak az elmúlt időszak kisgazda politikában és a Füg­getlen Kisgazdapárt vezetősé­gében úgy országos, mint me­gyei szinten. A Kisgazda Szövetség me­gyei szervezetének levelezési címe a régi FKgP-s postacím: 7617 Pécs Postafiók 70. Hangya Antal Kisgazda Szövetség A megbékélés jegyében 1990-ben megalakult a volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége. Az egykori hadi­foglyok fővárosi és megyei szervezeteikben emlékez­nek a nehéz időkre és rend­szeres összejöveteleiken cserélik ki emlékeiket. Az országos szövetségnek ma is tizenötezer igazolt tagja van. Az európai országok egykori hadifoglyainak nemzetközi szervezetük van 1949 óta, a Confédération Internationale des Anciens Prisonniers de Guerre Párizs székhellyel. A nemzetközi szervezet szeptember 17-19. között tartotta 21. kongresszusát Bonn-Bad Godesbergben. A kongresz- szus felvette tagjai közé a magyar VHBSZ-t is. Űj vezetőséget választot­tak: a nemzet, alelnököt a francia szövetségből. A ma­gyar szövetséggel egy idő­ben az orosz szövetség is tagja lett a nemzetközi szer­vezetnek. Zárszavában Werner Kiesling elnök azt mondta: a valamikori ellen­felek kézfogása példát mu­tathat a mai fiataloknak a tragédiákkal járó konfliktu­sok elkerülésére. Ehhez a háromfős ma­gyar küldöttség egyik tagja­ként hozzátehetem: több mint fél évszázad után a múltra emlékezve, de a jövő feladatait szem előtt tartva kell együttműködnünk Eu­rópában valamennyiünknek. Köves Imre VHBSZ Baranya megyei Szervezet elnöke „Nem vagyok egyedül, aki elhagyta azt a pártot, amelynek újjáélesztéséért harcolt... Van, aki kilépett, van, akit kizártak, van, aki­nek elege lett a pártelnök po­litikájából, inkább visszavo­nult, és ma nem politizál.” Egy oázis a közéletben Köszönjük, Györgyi Kálmán! Aki az elmúlt időszakban figye­lemmel kísérte a TV3 Nap­kelte című reggeli adásait, az egyik alkalommal kivételesen érdekes és ugyanakkor nem szokványos Össztűz tanúja le­hetett. Az Össztűz meghívott vendége dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész volt. Kérdezői a TV3 reggeli műsorainak ismert és önmagukat igen nagyra tartó újságírói. Azok, akik megfel­lebbezhetetlen biztonsággal „tüzelnek” minden meghívott vendégre, úgy érezvén, hogy erről a küzdőtérről csak ők ke­rülhetnek ki győztesen. Ám az egyik reggelen csoda történt. A kérdések most is záporoztak, időnként kellemetlen is volt, de Györ­gyi Kálmán állta a sarat. Mi az, hogy állta? Önmegtartóz­tató, kiegyensúlyozott vála­szai valamiféle olyan magas színvonalú szakmai intelli­genciáról, eleganciáról, ugyanakkor olyan szilárd eti­kai alapokon nyugvó magatar­tásról adtak hű képet a tv-né- zők számára, ami nagyon so­káig megmarad az emberek emlékezetében. Ebben az igen kusza vagdal- kozó, az emberi értékeket le­fitymáló világban egy tiszta er­kölcsű, tiszta fejű köztisztviselő mutatott példát mindazok szá­mára, akik már elvesztették bi­zalmukat az olyan alapvető emberi értékekben, mint a be­csületesség, vagy az adott szó értéke. A néző ebben az elsiva- tagosodó világban egy oázis kellős közepén találta magát és megkérdezte önmagától: hát vannak még ilyen emberek Magyarországon? Istennek hála, vannak! Bízni kell abban, hogy egyre többen lesznek, akik emberi tartásukkal háttérbe szorítják a pillanatembereket, azokat a sikerembereket, akik saját boldogulásuk érdekében képesek felrúgni azokat az alapvető em­beri értéke­ket, melyek nélkül nem működhet egy társada­lom. Végezetül csak annyit: köszönjük, Györgyi Kálmán! Ön megmu­tatta az embereknek, hogy aki tisztességes és felkészült, azok számára a siker és elis­mertség csak idő kérdése. A három „össztüzelő” újságíró pedig ebben a szellemi csatá­ban 3-4 perc alatt törpévé zsugorodott. Regényi Béla Fidesz-Magyar Polgári Párt Pécsi Szervezete Teljesíthetetlen ígéretek A liberálisklub első összejöve­telére érkezett Pécsre a múlt hét végén Pető Iván, az SZDSZ or­szágos ügyvivője (képünkön). A politikustól megtudtuk, hogy az Országos Szabad De­mokrata Szövetségen belül a pécsi SZDSZ-szervezetet a gyengébben tevékenykedők közé sorolják. A Baranya me­gyei szervezetet ennél valami­vel jobbra értékelte. A párt országos megítélésé­vel kapcsolatban kifejtette, hogy a legutóbbi közvélemény­kutatás eredményeit csak meg­erősíteni tudja: az összes vá­lasztót figyelembe a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az SZDSZ-re voksolna a választók 4 százaléka, a pártra szavazók közül viszont már 7 százalék támogatná a szabad demokra­tákat. Megjegyezte, hogy az SZDSZ valóban nincs népsze­rűsége csúcsán, de nem is tekin­tik a mostani időszakot a kö­vetkező választások szempont­jából meghatározónak. A Fi­desz és az MSZP nagyságren­dekkel támogatottabb párt most a többieknél, viszont az utána következők az FKgP és az SZDSZ. A szabad demokraták pozíciója lassan, de folyamato­san javul, a kisgazdáké pedig valamelyest romlik. Kérdésünkre, hogy a liberális gondolkodásúak melyik párt felé tartanak napjainkban, a szabad demokraták ügyvivője így válaszolt:- A konzervatív liberális gondolkodásúak közül sokan elpártoltak tőlünk a szocialis­tákkal történő koalíciónk miatt. De aki most morális értelemben védhetőbbnek gondolja a kis­gazda—fideszes koalíciót, azzal érdemes vitatkozni. Aki liberá­lis nézeteket vall, a mai kor­mánytól nem fogja megkapni azt, ámít remél. Pető Iván felvázolta azt is, hogy mely ígéreteket tart meg- valósíthatatlannak. Úgy véli, hogy az idei 7 százalékos gaz­dasági növekedésnek már nincs esélye. Az árvíz, belvíz, aszály, szomszédos háború olyan ext- rémitások, amelyek kockázatá­val minden esztendőben vala­milyen szinten számolni kell, erre nem fogható minden elma­radás. A 7 százalékos növeke­désre épülő elosztás sem lehet tehát igaz, nem kaphat­nak 4-szeres béremelést az egészségügyi dolgozók, nem emelik duplájára a pedagógusfi­zetéseket sem, de elmarad az adó és tb-já- rulékok radikális csökkentése is. A szabad demokrata politi­kus úgy gondolja, hogy a csa­ládi adókedvezmény egy olyan társadalomban, ahol a jövedel­mek jelentős része nem válik láthatóvá, ott a jómódúaknak kedvez. Azoknak pedig kifeje­zetten hátrányos, akiknek a megélhetés a legfőbb gondjuk. Pető Iván elmondta azt is, hogyha a következő választá­sokon az SZDSZ ismét hata­lomra kerül, ő maga továbbra sem vesz részt a vezetésben. Költségvetés régen - és holnap Pécs város költségvetése jelen­tősen módosul, a régi logika szerint remélhetőleg utoljára. Hogyan is készült „régen” a költségvetés? A kiadásokat ille­tően volt egy bázis számoszlop, ezeket illően felszoroztuk a várható infláció mértékével, hozzáadtunk néhány szükség- szerű vagy jó lenne — még igényt, majd eléje tettünk egy rendszerint optimista bevételi sort. Ahogy teltek az évek, a bevételi oldal egyre inkább el­maradt a kiadásoktól, s egyre számyalóbb fantáziára volt szükség a különbözet eltünteté­séhez. Kezdetben vala az önkor­mányzati bérlemények köz­ponti sugallatra történő értéke­sítése, ölünkbe hulló részvény- csomagok eladása, kezeltetése. Ezek után az önkormányzatok, megszerezvén a kellő gyakorla­tot, hozzáláttak a feleslegesnek tűnő, esetenként valóban gaz­daságtalanul fenntartható, de leginkább vételi ajánlattal ren­delkező egyéb vagyontárgyak, ingatlanok értékesítéséhez. Ki előbb, ki utóbb tapasztalhatta, hogy ez is kevés, hiszen a köte­lező és önként vállalt feladatok, a szívünkhöz nőtt intézmények még ennél is többet igényelnek. A működést szolgáló bevéte­lek minden kormányon átható arányvesztése - ott vannak a helyi adók, éljenek vele - ész­revétlenül apasztani kezdte a fejlesztési forrásokat. Régen olyan döntéseket is hoztunk a működés érdekében, hogy el­nyert központi támogatásokat adtunk vissza a szükséges ön­rész hiánya miatt, pedig tudtuk, mindenütt jogos az igény útra, vízre, csatornára. Sokan tudják, de nálunk job­ban senki - hiszen a pénzhez ju­tás valamennyi lehetséges mó­dozatát már ismerjük -, hogy az ideiglenes pénzzavar legprakti­kusabban hitellel kezelhető. Igaz, kivéve egy esetet, ha az ideiglenesség állandósul! A működés, a fenntartás hitelből történő finanszírozása ugyanis hamarosan eladósodáshoz ve­zet, s ez anyagilag, er­kölcsileg egyaránt hát­rányos. A hi­telt klassziku­san olyan fej­lesztésekre ta­lálták ki, ame­lyekből az be­látható időn belül megtérül, vagy más esetben, biztos jövő­beni bevételi forrás birtokában előfinanszírozhatjuk vele a működést is. Gondos önkormányzatok hitvallása ez ügyben csak a kö­vetkező lehet: vagyont eladni akkor szabad, ha annak bevéte­léből hatékonyát, vagy mara­dandót alkotunk, míg a műkö­désre felvett hitelt úgy kell fel­használni, hogy annak eredmé­nyeként ne legyen szükség to­vábbi hitelfelvételre! Pécs Város Önkormányzata nagy formátumú döntésekre kényszerül: megállítja a va­gyonfelélést, a feszítő hitelkor­látozásokat néhány évre áthe­lyezi, ugyanakkor rövid időn belül olyan költségvetési struk­túrát alakít ki, amely a kötelező teendőkön túl a reálisan tervez­hető bevételekhez évről évre rugalmasan határozza meg vál­lalható feladatait. Amit a jövő­től ma ennek érdekében elve­szünk, így kell visszaadnunk! Sikerül-e, bárki részéről jo­gos a kérdés: egyáltalán refor- málható-e a hasonló helyzetű önkormányzatok költségve­tése? Tíz évvel ezelőtt a társa­dalmi rendszer tekintetében, a hasonló kérdésre nemet mond­tunk. Ma sokkal egyszerűbb a helyzet: két igenből lehet vá­lasztani. Soó László (MSZP) a Költségvetési Bizottság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom