Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-20 / 258. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. szeptember 20., hétfő Röviden tenyészállat-show. Az idén is megrendezik Kaposváron a Pannon Állattenyésztési Napokat. A szeptember 24-25-én lebonyolításra kerülő kiállításon és vásáron bemutatják a kettős hasznosítású magyartarka, a húshasznú magyartarka, a Holstein-fríz szarvasmarhákat, a sertés-, ló-, kecske- és juhtenyésztés legújabb eredményeit. 25-én arab te- nyészszemlére, lovas-íjász és westembemutatóra is sor kerül. (l) Léggömbparádé. A Pécsi Napok keretében első alkalommal rendez a Magyar Áruk Klubja léggömbkiállítást. A Pécsi Ifjúsági Házban szeptember 20-26-ig tekinthetik meg az érdeklődők a léggömb-dekorációkat, szobrokat, az alakítható (bűvész) lufikat. (I) Bakonyán a biogazdálkodás új lehetőségeit is megvitatták azon a minapi döntést előkészítő tanácskozáson, amelyet a Mecsekalja Szentlőrinctől Orfűig Kistérségi Társulás szervezett. November végéig készítik el hétéves programjukat, amelynek egyik fő területe a környezet- és természetkímélő gazdálkodás. (cs) Veszélyes termékek A Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége nemrégiben ellenőrzést végzett a harkányi piacon található üzletekben, valamint pécsi vásártéren. A laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredménye alapján az alábbi termékeket minősítették életveszélyesnek: Alpine Air 16 állványos ventilátor, Alpina Ru- bina asztali grill, Panasound PS 404 és az Elektra 1080 kenyérpirító, Maljatko-M BV.0.12-32-Y5 és a Lato- rica BV.O.12-40-Y5 búvár- szivattyúk, Frist Lady epilá- tor, Soldering Gun KA-807 pisztolypáka, Alda AVD 40 W, Aida AVD 60 W, Altro- nix KV-100R/100 W forrasztópákák, Teknő, Prestij, Haska hármas dugaszolóalj- zatú hosszabbító csatlakozók, valamint a Teknő hármas dugaszolóaljzatú „T” elosztó. A felügyelőség ezen termékek további árusítását megtiltotta. A kereskedelmi egységek a veszélyesnek minősített termékeket kötelesek visszavásárolni. Boszniába viszik a kukoricát Az utóbbi évek legnagyobb kukoricatermése várható az idén. Az időjárás jó hatással volt a takarmánynövény fejlődésére, a becslések szerint november elejéig hétmillió tonnát takarítanak be a gazdaságok. Egyelőre jók az exportkilátások, ám ha valóban a becsült mennyiségű tengeri kerül a magtárakba, a nagy kínálat a garantált ár alá szoríthatja le az árakat. A kukorica megyei vetésterülete (ha) és termésátlaga (q/ha) * becsült adat BARANYAI KÖRKÉP Egész évben kedvezett az időjárás legfontosabb takarmány- növényünknek, a kukoricának. Baranya egyébként is az úgynevezett kukoricaövezetbe tartozik, az éghajlat és a talaj is inkább ennek a növénynek kedvez, mint a kenyérgabonának. Országosan 6- 6,5 millió tonnás termés várható, amely az utóbbi évek legnagyobb hozamát jelenti. Az átlagtermés 6 tonna körül lesz, de azok a gazdaságok, amelyek elegendő pénzt fordítottak a tápanyagpótlásra s a növényvédelemre, azok ennek dupláját is betakaríthatják. A szentlőrinci szak- középiskola tangazdaságában az előzetes felmérés szerint 11 tonnás lesz a termés, nem véletlenül büszke erre a gazdaságra az iskola igazgatója, Szabó Zoltán (kis képünkön). Az már most bizonyosnak látszik, hogy a hozam körülbelül harmadára nem lesz szüksége az itthoni felhasználóknak. A jelenlegi állatállományt figyelembe véve körülbelül 2-3 millió tonnára tehető az a mennyiség, amely ha nem adható el külföldön, túlkínálatot idéz elő a piacokon, s ez csökkenteni fogja az árakat. A nagy kukoricatermelő gazdaságok attól tartanak, hogy emiatt még az idén akár az államilag garantált érték alá is süllyedhet a tengeri tonnája. Márpedig a termelők a 14 ezer forintos átvételi árral sincsenek megelégedve, hiszen alig fedezi a költségeket. Ezzel a lehetőséggel még kevesen éltek - a megyében például ilyen áron felvásárlás nem történt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium úgy kalkulált, hogy a betakarítás után 3,2-3,6 millió tonna kukoricát vásárolnak fel, ám a gazdák csak ennek harmadára tettek ajánlatot. A termelők az eladási lehetőségek jobbra fordulásában bíznak. A szabadpiaci és a tőzsdei árakat egybevetve, vásárló most csak a 13-14 ezer forintos ársávban található. A gazdák meglehetősen furcsa helyzetbe kerültek, hiszen az államtól csak akkor várhatnak segítséget, ha a bő termés hírét keltik, a nagy kínálat viszont lenyomja az árakat. A megoldás az lehetne, ha az állam a közraktározást ösztönözné. A termelőknek ugyanis segítséget jelentene, ha a közraktárjegy fejében felvett hitelért járó kamatot nem neki kellene fizetnie. A megyében már megkezdték a korai kukorica betakarítását. Értesüléseink szerint a termés jó minőségű, s egyelőre nincsenek értékesítési gondok sem. A gazdaságok Boszniába exportálják a csöves takarmányt, itt nagyon jó áron lehet eladni, a szállítók 19 ezer forintot kapnak tonnánként. B. G. Vállalkozásokat alapítanak, pályázatokat írnak Menedzselik az erdélyi társulásokat Szigetvári gazdasági társulások erdélyi magyar magángazdákat igyekeznek támogatni. Az elmúlt hetekben két baranyai szakemberküldöttség is járt menedzselési céllal a Maros mente községeiben. ZSELIC- MAROS MENTE A zselici falvak Maros menti romániai helységekkel alakítottak ki testvértelepülési kötődést főként a két szigetvári központú kistérségi szerveződés kezdeményezésére. Almamellék Sáromberke, Mozsgó Marossárpatak, Somogyapáti Körtefája, Botykapaterd Erdőcsi- nád, Patapoklosi pedig Gernye- szeg elöljáróságával tartja az információs kapcsolatot. Nincs kizárva, hogy elsősorban fa- feldolgozásban és kosárfonásban legkésőbb jövőre gazdasági együttműködés jöhet létre. Addig is - mint azt Paizs József (képünkön) és Bognár József társulási elnököktől megtudtuk, elsősorban abban támogatják a kinti magyar családokat, hogy sikeresen alakítsák ki a háztáji gazdaságokat, főként az állatfarmokat. A szigetvári társulások ebben már szép eredményeket értek el, a felhalmozott tapasztalatukat akarják átadni erdélyi társaiknak. Segítik a Maros menti vállalkozókat, egyéni termelőket a gazdasági társulások alapításában, valamint a támogatási pénzeket ígérő pályázatok megírásában is. Ebben a térségben nagy gond, hogy az erdei medvék gyakran garázdálkodnak és gyérítik a juh-, kecske- és a marhaállományt. Tehát vadvédelmi tanácsadásra is szorulnak a magánosítással most ismerkedő erdélyi magyar vállalkozók. Csuti J. Kétmilliárd agrármarketingre BUDAPEST Az ideinél nagyságrenddel több pénzre számít jövőre a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrár- marketing Centrum (AMC) Közhasznú Társaság - mondta Bercsényi László ügyvezető igazgató. Az idén az AMC mintegy 2 milliárd forinttal gazdálkodhat, ám ahhoz, hogy a jövő évi igényeket kielégíthesse, nagyságrenddel több pénzre volna szüksége. Eddig ugyanis már pályázatok formájában mintegy 13 milliárd forint igény futott be a közhasznú társasághoz különféle marketingtevékenységek támogatására, az év végére pedig elérheti a 16 milliárd forintot is. Az igénylők között van a Baranya Megyei Vállalkozói Központ is, amely évről évre a Szentlőrinci Gazdanapokat szervezi - tudtuk meg Péterfia Tamástól (képünkön), a központ ügyvezető igazgatójától. Bercsényi László rámutatott: a termelés csak akkor növelhető, ha piacbővítéssel jár együtt, ez pedig nem képzelhető el hatékony marketingtevékenység nélkül. A szakember szerint azért is fontos az agrármarketing anyagi támogatása, mivel az unióban leépítették a direkt támogatásokat, ám a közösségi agrármarketing pénzügyi segítségét nem korlátozták, így korlátlanul támogathatók a magyar cégek is, tehát az agrármarketingre költött pénz többszörösen is megtérülhet. A magyar agrártámogatási rendszer átalakítása már megkezdődött ennek szellemében. Már folyik a 2000. év stratégiájának kidolgozása, amely előtérbe helyezi a média-, a PR- és a sajtó-marke- tingterület megerősítését - ismertette az ügyvezető igazgató. Ez azért fontos - hangoztatta Bercsényi László -, mert a magyar árukat itthon és külföldön is meg kell ismertetni a fogyasztókkal. Pincekönyv a bortermelőknek A bor termelése adóraktári vagy egyszerűsített adóraktári engedélyhez lesz kötve 2000-től - áll a jövedéki adóról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatban, amelyet várhatóan az ősszel tűz napirendre az Országgyűlés. Az indítvány szerint jövőre egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kérnie annak a bortermelőnek, aki egymást követő három évben 500 négyzetméternél nagyobb szőlőterületet művel. További feltétel, hogy az előállított bor mennyisége egy évben maximum 1000 hektolitert érjen el, illetve meghaladja a 250 litert családtagonként. Adóraktári engedély akkor szükséges, ha az egymást követő három évben előállított bor mennyisége meghaladja az 1000 hektolitert. Adóraktári engedélyre van még szüksége a bor önálló palackozását végző üzemnek, illetve az előállító üzem területén kívül található raktárnak is. Az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezők továbbfeldolgozási céllal csak 60 litert meghaladó kiszerelésben értékesíthetik a szőlőbort. A végfelhasználók számára pedig két liternél kisebb palackban, illetve 60 liternél kisebb kannás kiszerelésben adhatják el áruikat. Az adóraktári engedély esetében értékesítési korlátozást nem tartalmaz a javaslat. A jövedéki biztosítékot viszont előírja, amelynek maximális értéke 10 millió forint lehet. A jövedéki biztosítékot 500 ezer forint alatt nem kell megfizetni. A visszaélések megakadályozása érdekében a törvényjavaslat kötelezővé teszi a hordós borok esetében a vámhatóság által felhelyezett hivatalos zárat, a palackozott és kannás borok esetében a zárjegyet. A bortermelőknek pincekönyvet kell vezetniük, amelyben elkülönítve kell nyilvántartani a palackos, kannás és hordós kiszereléseket. A borok adóját literenként 10 forintban állapítja meg a módosító javaslat. Adómentességet családtagonként évi 250 literig, illetve háztartásonként 1000 literig lehet igénybe venni. Az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezőknek csak akkor kell adót fizetniük, ha közvetlenül a fogyasztónak, illetve kereskedőnek értékesítenek. Adóraktár esetében ugyanis az adózási kötelezettség a felvásárlót terheli. Gondot jelentenek a megyében található dombvidéki területek Nőhet az erdősített földek aránya Mintegy 600-700 ezer hektárnyi földterület fásítását vagy erdősítését tervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az ilyen jellegű földhasznosítást azokon a helyeken valósítanák meg, amelyek állattenyésztésre, vagy növénytermesztésre alkalmatlanok. Az előkészítés alatt álló programhoz valószínűleg Phare-pénzeket is megpályáznának. BARANYAI KÖRKÉP A Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) szakmai, környezetvédelmi fórumán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előadója ismertette a nemzeti agrárprogram erdősítéssel és fásítássaj kapcsolatos elképzeléseit - értesültünk S. Nagy Lászlótól, az MTESZ környezetvédelmi bizottságának titkárától. Az előkészítés alatt álló javaslattal kapcsolatban S. Nagy László lapunknak elmondta: az úgynevezett megújítható erőforrások közül a mezőgazdaságnak meghatározó szerep jut. Sok ugyanis az olyan rosszul kihasznált terület - főleg az Alföldön - amely se növénytermesztésre, se állattenyésztésre nem alkalmas. A talaj ezeken a helyeken többnyire vizes, vagy éppen ellenkezőleg, annyira szikes, hogy gazdaságilag csak erdősítéssel, fásítással hasznosítható. Gondot jelentenek Baranya túlságosan lejtős, dombvidéki területei is. A fásítási program mintegy 600-700 ezer hektárnyi földet érintene. Amennyiben az agrárprogramnak ez a fejezete megvalósulna, megközelítőleg 25,5 százalékra emelkedne a hazai erdőterület. Mint elmondta, az ilyen jellegű befektetés, ha biztosítottak az első lépésekhez szükséges anyagi feltételek, gyorsan növő fák, például a nyárfa esetében is, 20-30 év alatt térül meg. Viszont a nemzeti agrárprogram jelentősen felgyorsulhat az európai uniós integrálódással. Ehhez Phare-pénzeket kell majd megpályáznunk a javaslat elkészítését követően, (h. gy.) f IsiffifaS ipteesli silágeii-ffiiiilc* f®gfa»GéS áial M L----------------------------------------------------------------*---------------------—--------7--------------——— Pé cs, vásárcsarnok Komló Siklós Szigetvár Mohács Termék mii,. «mxA min nwx. <f£ max. > <~ m min. max. Burgonya 40 60 45 60 50 65 35 I 55 40 65 Fehérrépa 180 230 170 I 240 150 230 120 240 140 220 Sárgarépa 50 100 60 120 40 100 45 120 35 110 Fejes káposzta 20 70 35 70 30 75 25 60 30 60 Fokhagyma 280 300 260 | 280 240 300 260 300 240 280 Uborka 70 130 80 150 70 120 80 140 70 130 Paradicsom 80 190 70 I 180 80 160 70 190 80 170 Paprika 50 145 35 170 50 160 45 150 40 130 Karfiol 230 280 200 260 260 280 200 240 230 280 Kelkáposzta 50 90 60 100 40 90 50 110 40 130 Gomba 280 350 260 320 280 350 260 300 280 350 Alma 80 130 90 150 50 140 50 160 60 180 Szőlő 130 240 100 280 120 220 120 240 80 220 Tojás (db) 10 13 12 j 13 11 I 13 10 j 13 11.112J Mennyiségi egység: forint/kilogramm
