Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-03 / 241. szám
2 Dtinántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 3., péntek Hírcsatorna Okucaniba látogatott Szabó János honvédelmi miniszter, hogy megszemlélje az SFOR zászlaja alá vezényelt Magyar Műszaki Kontingenst. A magyar katonák az IFOR keretében 88, az SFOR-éban 197 feladatot hajtottak végre, 28 híd építését, illetve javítását végezték el, 30 kilométer utat építettek, 65 kilométer vasútvonal helyreállításában vettek részt, 146 ezer négyzetméter területet akna- és lőszermentesítettek, búváraik összesen 2200 lemerülést végeztek. Nyílt levelet intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) platformjaként működő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnöke Markó Bélához az RMDSZ autonómiakoncepciója ügyében. Levelében Katona Ádám leszögezte: „Ismeretes a jugoszláviai magyar nemzeti közösség példájából, hogy akkor kapta, s csak akkor kaphatta meg anyaországunk a Magyar Köztársaság támogatását a nemzetközi politika színterén, amikor autonómiaigényét a Vajdasági Ideiglenes Magyar Tanács tényszerűen, statútumok formájában megfogalmazta”. Újabb nagy tömegsírra bukkantak brit KFOR-rendörök Koszovó déli részén - jelentette be Robin Cook brit külügyminiszter csütörtökön Londonban. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőjével, Hashim Thaqival folytatott tárgyalásai után a brit diplomácia vezetője sürgette az UCK-t, hogy tartsa magát a fegyverei beszolgáltatására megjelölt szeptember 19-ei határidőhöz, és a tartomány jövője érdekében mihamarabb alakuljon át polgári rendfenntartó erővé. Jobban van a súlyos leukémiában szenvedő Raisza Gor-bacso- va. „Már felkelt és egy kicsit sétált is” - közölte csütörtökön orvosa, Thomas Büchner a mün- steri klinikán. Ha Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet államfő 67 éves feleségének állapota ilyen ütemben javul, akkor hamarosan sor kerülhet a csontvelő-átültetésre. Tíz évre szóló orosz-moldovai gazdasági együttműködési programot írt alá csütörtökön Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Petru Lucinschi moldovai elnök. A két államfő emellett megállapodott a kétoldalú államszerződés előkészítésének meggyorsításában is. Házkutatást tartottak a belga hatóságok a Hét Laatste Nieuws című belga napilap szerkesztőségében, miután az újság leközölte a brüsszeli börtönben fogva tartott, feleség- és gyermekgyilkosságokkal gyanúsított Pándy András egyik új levelét. Nehéz a megállapodás Izrael és a palesztinok között a fogolykérdésről Az „alexandriai négyes” kilátásai Hoszni Mubarak egyiptomi elnök csütörtök délelőtt alexandriai nyári palotájában fogadta Jasszer Arafat palesztin elnököt, aki Hágából az éjszaka folyamán érkezett Egyiptomba. Ugyancsak a földközi-tengeri városba indult Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, hogy részt vegyen - Barak izraeli kormányfő csatlakozása után - az „alexandriai négyes” tervezett találkozóján. Arafat tájékoztatta Mubarakot a Wye Plantation-i megállapodás végrehajtásával összefüggő izraeli-palesztin egyezkedések eddigi eredményeiről. Megállapodás esetén a végleges okmányt Albright jelenlétében szándékoznak aláírni. Ehud Barak izraeli kormányfő, aki korábban szintén a délutáni órákra ígérte érkezését, csütörtök délben „halasztást” jelentett be. Az izraeli miniszterelnöki hivatal névtelenül nyilatkozó illetékese közölte: „A jelenlegi szakaszban, amikor semmilyen megállapodás nem jött még létre, a kormányfőnek nincs egyiptomi utazási terve. Majd szólunk, ha megyünk...” Ez a bejelentés lehűteni látszik a tervezett ünnepélyes aláírási ceremónia kilátásait. Ezzel párhuzamosan Jeruzsálemben egy magát megnevezni nem kívánó palszetin tisztviselő egyértelműen kijelentette, hogy a két fél közötti tárgyalások helyszíne immár egyértelműen „Egyiptomba tevődött át”. Jeruzsálemben továbbra sincs hír arról, hogy a wye-i megállapodásban előírt fogolyelengedés kérdésében áttörést értek volna el a felek. Helyszíni jelentések szerint Izrael továbbra sem hajlandó 356 fölé emelni az elbocsátandó palesztin foglyok számát, miközben a palesztinok sem engednek az általuk követelt 400-as listából. A vitatott 44 személy között vannak két szélsőséges szervezet, a Hamász és az Iszlám Dzsihád tagjai is. Mindkét fél szóvivője úgy nyilatkozott: a másik telefonhívására vár azzal azt ajánlattal, hogy elfogadja tárgyalópartnere „utolsónak” minősített szerdai ajánlatát. Egy palesztin nő két fia szabadon bocsátásáért imádkozik FOTŐ: FEB/REUTERS Kórház helyett lóversenypálya Négyezer oldal a boszniai korrupcióról Valószínűleg a boszniai Tuzlában van a világ legszebben festett iskolája. Az egyik helyi tanintézetet ugyanis fél év alatt négyszer festették át az ország oktatásának helyreállítására szánt kétszázmillió dolláros segély terhére. A sorozatos festéseket természetesen nem végezték el, de jól jártak a helyi vállalkozók, akik kiállították a számlákat, ám semmit sem tettek; gazdagodtak azok a tisztviselők, akik ennek egy részét zsebre tették s végül jó „üzletet” kötöttek a város vezetői, akik saját zsebre adták el a fel nem használt festékanyagokat. Azzal pedig ki törődik, hogy az iskola fűtését természetesen nem oldották meg... A tuzlai iskola esete egy csepp csupán a boszniai korrupció tengerében, méghozzá nem is a legnagyobb. Sanski Most polgármestere, Mehmed Alagia azokból az összegekből, amelyeket a romba dőlt házak felépítésére kapott, 450 ezer dollárt juttatott a bátyjának, aki ezt egy takarékpénztár kezdő tőkéjeként használta fel. Másutt a kórház újjáépítése helyett lóversenypályát létesítettek a helyi maffia közreműködésével. Az ügyeket sokáig titokban tartották, de a New York Times-ban megjelent terjedelmes tudósítás az ország korrupciós ügyeit összefoglaló négyezer oldalas jelentésről ad hírt, s ebben egyaránt szerepelnek bosnyák, boszniai szerb és horvát „maffiózók”. A jelentés leleplezte, hogy nagy és ismert családok felosztották maguk között a nemzetközi segélyből kivehető összegeket. Ez az oka annak, hogy a számtalanszor meghirdetett privatizáció nem haladt előre. Az érdekeltek felháborodottan tiltakoznak. Izetbegovics bosnyák elnök például arról beszélt, hogy a jelentések hamisak, s valakik „nagy hibát” követnek el. Wolfgang Petritsch osztrák nagykövet, aki nemrég vette át a boszniai segélyek koordinálását, harcot hirdetett a korrupció ellen. De a napot a Balkánon is csak nyugtával lehet dicsérni. Réti Ervin Hírháttér A pápa bocsánatkérése Hetek óta ontják a hírügynökségek a katolikus egyházfővel kapcsolatos híreket. Törékeny egészsége miatt ismétlődően találgatások látnak napvilágot lehetséges utódjáról, a tervezett utazások elhalasztásáról vagy törléséről. Kilátásba helyezett iraki útjának is ellentmondásos a fogadtatása. Bagdadi ellenzéki vezetők tegnap arra kérték II. János Pált: tekintsen el a látogatástól mindaddig, amíg az országban diktatúra van. Nagy horderejű volt a napokban az a bejelentés, hogy a pápa az egyház nevében bűnbocsánatot kért a katolikusok történelmi hibáiért. Az egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt tízezer zarándok előtt megemlítette a keresztények közötti megosztottságot, az intoleranciát és az erőszak bizonyos formáit - nyilvánvalóan az inkvizícióra, a keresztes hadjáratokra és az antiszemitizmusra célozva. A pápa többek között aláhúzta, hogy az ezredforduló kivételes alkalom az egyház számára a bocsánatkérésre. A történészek felvetik bizonyos pápák felelősségét az inkvizíció intézményével, az egykori keresztes hadjáratokkal összejuggésben, valamint név szerint XII. Pius felelősségét abban, hogy hallgatott a náci holokausztról. „Az egyház nem fél az igazságtól, és kész elismerni a hibákat” - mondotta II. János Pál, ám arra figyelmeztetett: a múlt vizsgálata csak tudományosan, tisztességes módon végezhető el, vallási és ideológiai előítéletek nélkül. II. János Pál már korábban is elismerte, hogy az egyház erkölcsi kötelessége a bocsánatkérés a tévedésekért, a mulasztásokért, ám szükségesnek látta ennek megismétlését most, a harmadik évezred küszöbén, az oly sok szenvedést hozó második világháború kitörésének évfordulóján is. (tor) Észak-koreai akció a Sárga-tengeren Phenjani határrevízió Phenjan bejelentette, hogy érvénytelennek tekintik a két Korea között húzódó tengeri határvonalat. A phenjani „rendkívüli” közlemény szerint az észak-koreai hadsereg vezérkara új tengeri határvonalat jelölt ki a félszigettől nyugatra, a Sárga-tengeren, és közölte: Észak-Korea minden eszközzel és módon megvédi az új demarkációs vonalat. „Kijelentjük, hogy az északi határvonal, amelyet az Amerikai Egyesült Államok erői felségvizeink határain belül, Koreától nyugatra, egyoldalúan védelmeznek, mostantól érvénytelen” - olvasható a hivatalos észak-koreai hírügynökség által csütörtökön ismertetett, szerdai keltezésű közleményben. A dél-koreai védelmi minisztérium elutasította az észak-koreai nyilatkozatot. A szöuli védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy ez Phenjan régi, elkopott taktikája. Hozzátette: „Akaratunk szilárd és határozott, hogy megvédjük ezt a térséget.” A phenjani kommunista vezetés egyébként augusztus 26-án közvetlen tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államokkal, Dél- Korea legfőbb támogatójával, a tengeri határvonal megállapításáról. Az északi határvonalat az 1950-től 1953-ig tartott koreai háború végén határozták meg. Bombariadó Moszkvában Jelentkeztek az állítólagos tettesek Egy magát a „Dagesztáni Felszabadító Hadsereg” egyik vezetőjének mondó telefonáló csütörtökön arról tájékoztatta az AFP grozniji irodáját, hogy ők követték el a keddi moszkvai robbantásos merényletet. „Terroristaakciók lesznek Oroszország területén mindaddig, amíg valamennyi orosz katona el nem hagyja Dagesztánt” - közölte a Hazbulat néven jelentkező telefonáló. Az orosz hatóságok ennek ellenére egyelőre sötétben tapogatóznak a merénylet ügyében. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön cáfolta, hogy őrizetbe vették Dmitrij Pimenovot, a „forradalmi írók” szövetségének vezetőjét. A helyszínen megtalálták a szervezet röplapját, de Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter szerint nem zárható ki, hogy félrevezetésül hagyták ott az igazi tettesek. Rusajlo szerint az is elképzelhető, hogy üzleti leszámolás történt. Csütörtök reggel bombariadó miatt ki kellett üríteni a moszkvai Pavelec pályaudvart. A Moszkva központjának délkeleti részén lévő vasútállomáson ugyanis gyanús tárgyat találtak a vágányoknál. Felbontása után kiderült, hogy robbanótölteteket, illetve több tucat kilo- grammnyi robbanószert tartalmaz, de az orosz belügyminiszter szerint a két eset között nincs összefüggés. Megnyílt a velencei filmfesztivál. A szeptember 11-ig tartó szemlén, amely stílusosan a magyar Kenyeres Bálint „Zárás” című rövidfilmjével fejeződik be, jelen van a „John Malkovich-nak lenni” című versenyfilm két szereplője, John Malkovich és Cameron Diaz is. fotó: feb/reuters
