Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-03 / 241. szám

1999. szeptember 3., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Zsugáznak a kártyapénzzel A gyógyszerkiadások túllépése miatt az OEP az év utolsó há­rom hónapjában tíz százalékkal csökkenti a háziorvosok kártya­pénzét, a járóbeteg-ellátási kasz- szából pedig 5 százalékot zárol. Összesen 1,1 milliárd forintot csoportosít át. Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) illetékes fő­osztályvezetője, Donkáné Vere­bes Éva elmondta, hogy a házi­orvosoknak kártyapénz címén negyedévente csaknem 6 milli­árd forintot utalnak át. Az év utolsó három hónapjában ösz- szesen 600 millió forintot zárol­nak ebből a pénzből. A járóbe­teg-ellátás keretéből az utolsó negyedévben pedig 500 millió forinttal egészítik ki a gyógy­szerkasszát. A szakember szerint az intéz­kedés következtében a házior­vosok az eddigi havi 94-100 fo­rint helyett 84-90 forintot kap­nak kártyánként. Hozzátette: egy átlagos praxis 1500-1600 kártyával rendelkezik. A tízszá­zalékos csökkenést alapul véve a háziorvosok bevételkiesése át­lagosan 15-16 ezer forintot je­lent majd havonta. Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara titkára a kieső összeget ennél jóval többre, ha­vonta 30-40 ezer forintra taksál­ja, mert például a kártya után a beteg kora szerint két, illetve két és félszeres szorzó jár. Emellett a háziorvosok havonta 75-90 ezer forintos fix működési pénzt is kapnak. A titkár véle­ménye szerint, ha ez a pénz vég­leg elveszik, akkor a gyermek- orvosi és a kevesebb beteget el­látó, kisebb kártyaszámú orvosi rendelőket a működőképtelen­ség fenyegeti. Eltervezzük a bevásárlást A magyarok többsége elismeri a márkás termékek kiemelkedő minőségét, azt vásárolja meg, amit előre eltervezett és szíve­sen elmegy oda, ahol akciós árakat hirdetnek - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató In­tézet. Kisebbséget alkotnak azok a magyarok, akik havonta előre eltervezik háztartási kiadásai­kat, s ennek alapján vásárolnak. Ugyancsak a kisebbséghez tar­toznak azok, akik élelmiszert ál­talában ott vesznek, ahol a leg­kényelmesebb nekik - állapítja meg a GfK, melynek vizsgálata során kiderült, hogy Magyaror­szágon a márkatermékek maga­sabb minőségét a fiatalabb kor­osztályokban inkább elismerik, mint az idősebbekben. A 30 év alattiak az átlagnál kevésbé tö­rődnek az árakkal, a 40 évesnél idősebbek viszont ezt meghala­dó mértékben. Az olcsó termékeket legin­kább az 50 évesnél idősebbek, valamint a havi nettó 50 ezer fo­rintnál kisebb jövedelemmel rendelkezők részesítik előny­ben. Az árengedményes akciók az 50 évesnél idősebbek, a nyugdíjasok és munkanélküliek körében, valamint a havonta nettó 70 ezer forintnál kevesebb bevételt elérő háztartásokban a legnépszerűbbek. A GfK felmé­réséből kiderül, hogy a megkér­dezettek egyharmada vásárol gyakran bevásárlóközpontban vagy hipermarketben, és min­den tizedik jár sokáig nyitva tar­tó, non-stop boltokba. (/& Kommentár az I. oldalon) Fogaink egészségéért Szűrővizsgálatért még ajándék is jár Szeptemberben országszerte csaknem 500 fogorvos várja 100 rendelőben térítésmentes szűrővizsgálatra felnőtt pácien­seit, s aki eljön, még fogkrémet és a szájhigiénével kapcsolatos tájékoztató füzetet is kap aján­dékba. Dr. Bánoczy Jolán professzor, a Magyar Fogorvosok Egyesületé­nek elnöke szerint Európában egyre ritkább betegségnek szá­mít a fogszuvasodás és az íny- 1 gyulladás, nálunk viszont a la­kosság fogainak állapota egyre rosszabb. Már ha egyáltalán van még fogazata... Ugyanis a fogatlanok száma is nő, s a száj­üregi daganatok miatti halálo­zás tekintetében hazánk vezet a kontinensen. A szakemberek szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogy 1990 óta a fog­orvosi kezelésekért fizetni kell. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság 54 százaléka még ar­ról sem tud, hogy évente egy­szer minden biztosított számára ingyenes a szűrővizsgálat. A társadalombiztositás éven­te mindössze 1020 forintot for­dít egy-egy biztosított fogászati ellátására, ez kevesebb, mint hu­szadrésze az Európai Unió átla­gának. Arról, hogy valakinek a lakó­helyéhez legközelebb hol dol­goznak szűrővizsgálatot végző fogorvosok, a 06-80-200-802 in­gyen hívható telefonszámon le­het érdeklődni. (n. zs.) Vita a Házbizottságban Ötnapos plenáris ülés a jövő héten A kormánypárti frakciók egyhangúlag támogatták, míg az ellenzé­ki képviselőcsoportok elvetették a Házbizottság ülésén az Ország- gyűlés elnökének a parlament őszi ülésezési rendjére vonatkozó ja­vaslatát - hangzott el a testület csütörtöki tanácskozását követően. Ader János előterjesztése alap­ján az Országgyűlés szeptem­ber 1. és november 26. között háromhetente, november 29. és december 15. között - a költségvetés tárgyalása miatt - pedig hetente tartana plenáris ülést. A házelnök közölte: az elnöki javaslatról az Ország- gyűlés szeptember 6-ai ülésén vita nélkül fog dönteni. A parlament jövő heti ötna­pos tanácskozásának napi­rendje is elnöki javaslatként kerül hétfőn a Ház elé, miután a házbizottsági ülésen a napi­rend tekintetében sem alakult ki konszenzus. Áder János el­mondta: egy indítvány szerint, amelyet a kormánypártok tá­mogattak, az adótörvények módosításáról rendelkező ja­vaslat hétfőn kezdődő általá­nos vitáját még a héten le is zárnák. Ezzel az indítvánnyal az ellenzék nem értett egyet. Mint elhangzott, arról is polé­mia bontakozott ki a házbizott­sági tanácskozáson, hogy az adótörvények módosítására vo­natkozó előterjesztést milyen időkeretben tárgyalják. A javas­lat 20 órás időkeretet tartalmaz. A parlament elnöke elmond­ta: a frakciók egyetértettek ab­ban, hogy az adótörvényekkel kapcsolatos előterjesztést a Ház új tematika szerint tár­gyalja. Ennek az a lényege, hogy az áttekinthetőség kedvé­ért az általános vitában, az ex­pozé, a bizottsági vélemények és a vezérszónoklatok után, szerdán csak a közvetett adók­ról, csütörtökön a közvetlen adókról, pénteken pedig a járu­lékokról esne szó. Elégedetlenek a pedagógusok A pedagógusok úgy vélik, a kormány nem váltotta valóra ígéreteit. Az idei reálbér-növekedés elmaradt a tervektől, a szeptemberi eme­lés pedig csak játék a számokkal. Az Oktatási Minisztérium állás­pontja szerint azonban az év eleji tizenhat és a tanév kezdetén adott háromszázalékos béremelés jobb helyzetbe hozza a pedagógusokat és a későbbi nagyobb arányú keresetnövekedés alapjául szolgálhat. A Pedagógusok Szakszerveze­tének titkára, Árok Antal sze­rint a kormány ígéretei alapján, tíz százalékos inflációval szá­molva, ebben az évben a taná­rok reálkeresetének hét-nyolc százalékkal kellett volna emel­kednie, ehelyett azonban csak három-négy százalékkal nőtt. A tanárok jövedelmének az alapbér csak mintegy háromne­gyedét teszi ki, jövedelmük töb­bi része kompenzációkból és pótlékokból tevődik össze. Ezek közül a minőségi bérpót­lék a legjelentősebb, aminek összegét a kormány szeptem­bertől jelentős mértékben csök­kentette és az így felszabaduló pénzkeretből fedezte az alap- illetmény háromszázalékos nö­velését. A szakszervezeti veze­tő szerint így gyakorlatilag a pe­dagógusok maguk finanszíroz­ták saját béremelésüket. Az Oktatási Minisztérium kabinetfőnöke, Sió László la­punknak elmondta, hogy eddig ebben az évben a pedagógusok alapbérének reálértéke hét­nyolc százalékkal nőtt. A jöve­delemnövekedés ezzel szem­ben nem egyformán érinti az egyes személyeket: aki koráb­ban több pótlékot kapott, an­nak kisebb, aki csak az alap- illetményét kapta, annak na­gyobb mértékben nő a jövedel­me, de semmiképpen sem le­het keresetcsökkenésről beszél­ni. A költségvetés tervezésének jelenlegi szakaszában, jövőre 8,25 százalékos bérnövekedést tud garantálni az állam. A tárca által kívánatosnak tartott 13 százalékos növeke­dés alapjául szolgálhatna a ki­bővített oktatási normatíva, de annak felhasználásáról az ön- kormányzatoknak kell dönte­niük, így a 8,25 százalék feletti illetményemelés az ő hatáskö­rükbe tartozik. A minisztérium számításai szerint a kilencvenes években ez a második olyan év, ami­kor nő a pedagógusok reáljö­vedelme. W. V. Meglepetések kiállítása. A Gyermekmeglepetés (Kinder Surprise): a csokitojásba zárt játékok világa. Gyerekek, gyűjtők tízezrei keresik a rendszeresen megújuló figurákat. A világ legnagyobb, a Guinness Rekordok könyvébe is bekerült gyűjtemény Fauszt Mártoné, akinek játékbirodalma mától november 21-ig megtekinthető a budapesti Planetáriumban. fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna Házkutatás. Az Országos Rend­őr-főkapitányság nyomozói csü­törtökön a déli órákban házkuta­tást tartottak a Világgazdaság cí­mű napilap szerkesztőségében. Bánki András főszerkesztő el­mondta: együttműködik a ható­sággal, de a postabanki VIP- listát, amelyet a rendőrség keres, már megsemmisítették. Kifizetések. A jövő héten hoz­zájuthat pénzéhez mintegy 330 egykori villamosenergia-ipari dol­gozó, illetve bányász, aki az el­múlt évek során a privatizáció kö­vetkezményeként távozni kény­szerült az ágazatból - jelentette be tegnap Gál Rezső, a Villamos­energia-ipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének elnöke. Kinevezés. Vida Ildikó csütörtö­kön átvette az APEH elnöki kine­vezéséről szóló okmányt - közöl­te a Pénzügyminisztérium. Meg­bízatása szeptember elsejével lé­pett hatályba, miután Simicska Lajos, az APEH korábbi elnöke augusztus 31-én benyújtotta le­mondását, amelyet a miniszterel­nök és a pénzügyminiszter elfo­gadott. Bizakodás. A Semmelweis Or­vostudományi Egyetem (SOTE) kincstári biztosa reálisnak tartja, hogy 1-2 héten belül aláírhatja az intézmény dolgozóira vonatkozó béremelést. Mint ismeretes, az egyetem kórházainak dolgozói röviddel ezelőtt sztrájkot helyez­tek kilátásba arra az esetre, ha nem születik megállapodás a bér­emelésről. Minisztériumi szigor. A vágó­sertés legalacsonyabb árának megállapításáról szóló rendelet­ben meghatározott 193 forint ki­logrammonkénti felvásárlási árat valamennyi kereskedelmi célra értékesített vágósertés esetében köteles a felvásárló kifizetni - er­ről a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium csütörtö­kön külön közleményt adott ki. Új nyomozóhivatal. A Köz­ponti Vámnyomozó Hivatal vár­hatóan szeptember végéig meg­alakul - közölte Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­ságának (VPOP) Rendészeti Fő­igazgatója csütörtökön. A hivatal a 100 millió forint elkövetési érté­ket meghaladó, üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben elköve­tett vámbűncselekményekkel fog­lalkozik majd. Támogatás. Hatezer súlyosan mozgássérült részesült az idén autóvásárlási támogatásban, ezerötszázan pedig gépkocsijuk átalakításához kaptak állami se­gítséget - jelentette be csütörtö­kön Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. A két vezető párt - a Fidesz és az MSZP - népszerű­ségi mutatója az összes megkér­dezett körében mind országos szinten, mind a Dunántúlon azonos, a biztos szavazók köré­ben azonban országosan 6 szá­zalékos, Nyugat-Magyarorszá- gon pedig 9 százalékos előnyt szerzett a Magyar Szocialista Párt. Mindezek mellett elbi­zonytalanodás is tapasztalható a választói magatartásban - ek­ként foglalhatók össze a Szon­da Ipsos által folyamatosan vég­zett politikai tárgyú közvéle­mény-kutatások legfrissebb, az ország egészére és Nyugat-Ma- gyarországra vonatkozó ered­ményei. A Fideszre és az MSZP-re egy mostani választáson országosan 23-23 százalék szavazna. Ezzel egyetlen hónap alatt mindkét párt 4-4 százaléknyi támogatót vesztett, akik legnagyobbrészt a A pártok megítélése a nyugati országrészben augusztusban Kiegyenlített erőviszonyok kos eredménye 8 százalékos népszerűségvesztést jelent, míg az MSZP dunántúli elismertsé­ge lényegében változatlan a múlt hónaphoz képest (23 százalék). A Független Kisgazdapárt most csupán a megkérdezett dunántú­liak 1 százaléka számára rokon­szenves, így a nyugati országrész harmadik legerősebb pártja a most 4 százalékot elért SZDSZ. Az MDF augusztusban 2, a MIÉP pedig 1 százalékon állt. A biztosan szavazni kívánók, s pártot is megjelölni tudók kö­rében országosan 6 százalékos előnyre tett szert az MSZP a Fi­desszel szemben (MSZP 42 százalék, Fidesz 36 százalék.) A Dunántúlon az MSZP 47, a Fidesz 38 százalékot szerezne. pártot választani nem tudók Nyugat-Magyarországon 45 szá- túlon eddig jelentős előnyben csoportját növelték a múlt havi zalékra. volt a szocialista párttal szem­33 százalékról országosan 40, Minthogy a Fidesz a Dunán- ben, jelenlegi itteni 23 százalé­5« 40 30 20 10 0 1999. augusztus 23 23 23 23 Fidesz­MPP MSZP FKGP □ nyugati országrész Hl az ország egésze SZDSZ MIEP MDF egyéb bizony­párt tálán, nem A Kisgazdapárt vesztesége e körben is tetemes, hiszen múlt havi 8 százalékos eredményük­ről 1 százalékra esett vissza. Az MDF 4, a MIÉP 3 százalékot szerezne a dunántúli biztos sza­vazók körében. A megkérdezettek nagyjából egyharmada (országosan 31, a Dunántúlon 36 százaléka) úgy véli, hogy egy mostani választá­son az MSZP győzne, 24 illetve 18 százalék szerint viszont a Fi­desz lenne a győztes. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1999. augusz­tus 9-18. A kérdezés módja: sze­mélyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, ál­landó nyugat-magyarországi la­kóhellyel rendelkező magyar ál­lampolgár. A minta: 295 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak te­kinthető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom