Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-14 / 252. szám

Gazdasági Tükör 1999. szeptember 14., kedd , ** •• f > ,v'­6 Dunántúli Napló Röviden Postabank-közlemény. A Postabank tájékoztatja a közvéleményt, hogy Kovács Lajos, a Postabank Pécsi Területi Igazgatósága volt ügyvezető igazgatójának idén tavaszi távozása nem állt összefüggésben azon kedvezményes kamatozású hitelek nyújtásával, ame­lyeket a pénzintézet belső vizsgálatának megállapítása szerint a bank a korábbi idő­szakban jogszerűen nyúj­tott. A cukor áráról. A cukor fogyasztóiár-növekedésé- nek üteme 1990 óta 1993 kivételével minden évben az infláció éves üteme alatt maradt - tájékoztatott Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Az 1990 óta eltelt időszakban a cukor esetében a legalacso­nyabb az összesített növe­kedés. Jelenleg a cukor át­adási ára 107-108 forint kö­rül mozog, és a kiskereske­dők 131-146 forintért adják kilóját. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 396,70 Japán jen (100) 228,48 Német márka 129,76 Svájci frank 157,99 USA dollár 245,94 Euró 253,79 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 hl, l-3;76ats. : ..iüid.i. ______________ Fö ldmunkagép­verseny A legkeményebb versengés a földppiyj így hirdette meg Eu- rópa-bajnokságát a Caterpil­lar. Az országonkénti ver­senyben azt a legjobb gépke­zelőt keresik, amelyik képvi­seli majd szakmáját a Spa­nyolországban lebonyolított Európa-bajnokságon. A ver­senyen résztvevőknek időha­táron belül kellett a több ton­nás szerkezettel a meghatáro­zott feladatokat elvégezni. A regionális döntőre Pécsett, a Huntraco telephelyén került sor. Itt 27 jelentkező végzett meghatározott ügyességi gyakorlatot rakodó- és kotró­géppel. Az időeredmények alapján a következő sorrend alakult ki: első helyezett lett Csigi Vilmos (Dunaföldvár), második Vincze Attila (Uni- verzál Bau Kft.), a harmadik pedig a Pécsi Erőmű nehéz- gépkezelője, Horváth György lett. B. G. Ismét több a munkanélküli Jelentős a visszaesés a munkaerő-keresleti piacon Az országos folyamatokkal ellentétben Baranya megyében a regisztrált munkanélküliek számának növekedését tapasztal­ták a szakemberek. Az állástalanok létszámának gyarapodása a várakozással ellentétben nem a pályakezdők tömeges jelent­kezése miatt következett be. BARANYAI KÖRKÉP A munkaügyi Szervezet nyil­vántartásában augusztus végén 18 680 állástalan szerepelt, számuk 223 fővel volt maga­sabb, mint egy hónappal koráb­ban. A teljes létszám egyne­gyede a frissen jelentkező, a többiek esetében már visszatérő ügyfelekről van szó. A regisztrált munkanélküliek számának növekedése követ­keztében Baranyában az elmúlt hónapban 11,2-ről 11,3 száza­lékra emelkedett a munkanél­küliségi ráta. Mindeközben az országos átlagos ráta 9,5-ről 9,4 százalékra süllyedt. A szom­szédos megyékben, Tolnában és Somogybán is az országos folyamatnak megfelelően ala­kultak a ráták. A hazai megyék foglalkoztatási rangsorában Ba­ranya visszaesett a tizenkette­dik helyre. A megye térségeit tekintve továbbra is a legkritikusabb a helyzet Sellye körzetében, ahol a ráta 28,4-ről 29,6 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a munkaképes lakosság csaknem egyharmada munka- nélküli. Örvendetes fordulat vi­szont, hogy a szintén nehéz helyzetben lévő szigetvári és szentlőrinci térségben - ha cse­A munkanélküliség alakulása Baranyában (1999,1. félév) Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ Regisztrált munka- nélküliek száma Munkanélküli ellátásra jogosult Munkanélküli járadékra jogosult J Jövedelempótló támogatásra jogosult j Grafika: Bemie ^ kély mértékben is, de - csök­kent a munkanélküliség relatív színvonala. A munkanélküli rá­tát tekintve továbbra is Pécsett a legkedvezőbb a helyzet, azonban a megyeszékhelyen a legmagasabb az állástalanok abszolút száma. A munkaerő-keresleti piacon jelentős visszaesés következett be a múlt hónapban. Az érvé­nyes üres álláshelyek szánna ebben az időszakban több mint egynegyeddel (716-tal) csök­kent. A munkaerőpiaci szerve­zethez alig csordogáltak az új állásbejelentések. A csökkenés minden ágazatra jellemző, ki­véve a kereskedelem és a ven­déglátás. Ez utóbbi két tevé­kenységi kör elsősorban a nagy kereskedelmi beruházásoknak köszönheti stabilitását. Megyénkben augusztusban az 1344 kiközvetített közül 845 fő tudott sikeresen elhelyez­kedni a Munkaügyi Központ segítségével. Többségük a köz­hasznú foglalkoztatás terén, vagy egyéb, támogatással be­tölthető munkahelyen. Ami a szeptemberi kilátáso­kat illeti, nem várható pozitív fejlemény a baranyai munka­erőpiacon. Az ősz beálltával végleg lejár az idénymunkák szezonja, ami ismét a regisztrál­tak számának növekedését eredményezheti. Az egyetlen, folyamatos létszámigénnyel fellépő ágazat az elektronikai összeszerelő ipar, ahol a kül­földi befektetők további mun­kaerő-felvételre készülnek az ősz folyamán. Baranya megyében 4782 ember több mint egy éve hiába próbált munkát találni magá­nak, ők a regisztrált munkanél­küliek több mint egynegyed ré­szét adják. Kaszás E. Pénzszűkében a falusi turizmus Az eddigi adókedvezmény fenntartását és nagyobb támogatási forrásokat szorgalmazott a gazdavendégfogadók fejlesztése érdekében Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai-Gazdaven- dégfogadók, Vendégek Országos Érdekképviseleti Szövetségé­nek elnöke. Jelenleg a falusi vendéglátás 10 ágyig, illetve éves bruttó 400 ezer forintos árbevételig adó­mentes. A szövetség szeretné, ha a gazdák megkapnák az adókedvezményt 2000-ben is. Ugyanakkor a falusi-tanyai vendéglátás fejlesztésére az ed­digieknél több pénzt kellene fordítani, mert enélkül a fejlő­dése elmarad a környező orszá­gokétól. Térségünkben minden ország kormánya pályázott Phare-pénzre a falusi turizmus fejlesztése érdekében, kivéve a magyart. Ebben az évben várhatóan 120 gazda kap pályázat útján legfeljebb 2 millió forintos vissza nem térítendő támoga­tást háza - elsősorban higiéniai - korszerűsítésére, ám ez elma­rad a tavalyitól. A múlt évben ugyanis 200-an vettek igénybe ilyen segítséget. Csáky Csaba szerint az eddiginél nagyság­rendekkel több pénzre lenne szükség a magyar falusi turiz­mus versenyképességének megőrzése érdekében. Magyarországon jelenleg va­lamivel több mint 11 ezer szoba áll rendelkezésre a falusi turiz­mus hálózatában. Ez hozzáve­tőlegesen 26 ezer vendégágyat jeleht. Évente egy-egy vendég­látónál a vendégek 5,3 éjszakát töltenek. A múlt évben 44 ezer vendégéjszakát töltöttek bel­földiek a gazdáknál, míg a kül­földi vendégéjszakák száma 37 ezer volt. A szövetség elnökének or­szágos megállapításai teljes egészében fedik a baranyai va­lóságot is a falusi vendéglátás terén. A ’90-es évek elején megindult fejlődés megtorpant, a meglévő vendégfogadók fej­lesztésre, modernizálásra szo­rulnak, a térség iránt megnyil­vánuló, lassan élénkülő érdek­lődés pedig újabb hasonló be­ruházásokat kíván. Szeptember 14.- Befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése- Befektetési szolgáltatók nyitott pozíció jelentése- Jelentés vágósertés felvásárlá­sáról Szeptember 1.5- A mezőgazdasági termelők jö­vedékadó-visszatérítési igényé­nek esedékessége- Átképzési támogatás igénylése- Kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettség- Befektetésialap-kezelők jelen­tése- Magánvámraktárba helyezett ám vámkezelése- A csővezetéket, illetve elekt­romos vezetéket üzemeltetők árubejelentése- Bizonylatolás- Közteherjegy-értékesítés- Termékmérleg-nyilvántartás- Helyi adó bevallása- Jövedéki termék adómentes felhasználása- Idegenforgalmi adó befizetése- Vágóbaromfi tenyésztésének támogatása- Külföldi rendszámú teherszál­lító gépjármű adózása- Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások- A lakás-takarékpénztárak ösz- szesítése a megtakarításokról- Villamosenergia-számlázás Szeptember 17.- Villamosenergia-számlázás- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Az üzletek működésének köz- rendvédelmi szabályai Az önkormányzat jegyzője köz- biztonsági érdekből bezárathatja azt a kereskedelmi, vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely­szolgáltató üzletet, amelynek az üzemeltetőjével vagy foglalkoz­tatottjával szemben önbírásko­dás, csalás, rablás, kifosztás, zsa­rolás, valamint jogszabályban felsorolt más bűncselekmények elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult. Az üzlet bezárását a nyomozó, il­letve az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra. A jegyző az üzlet működési enge­délyét visszavonhatja, ha a bűn- cselekményt vagy szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította. A szervezett bűnözés elleni fellé­pést az 1999. évi LXXV. törvény szabályozza. Veszélyes anyagokkal kapcso­latos balesetek elleni védekezés A természeti katasztrófák meg­előzése érdekében a veszélyes lé­tesítményre építési engedély, to­vábbá a veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága és a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakha­tósági hozzájárulása alapján ad­ható meg. Ha a létesítményben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogsza­bályban meghatározott felső kü­szöbértéket, a veszélyes létesít­mény üzemeltetőjének ezt a tényt be kell jelentenie a hatóságnak. A katasztrófavédelem részletes szabályait az 1999. évi LXXIV. törvény határozza meg. Gázturbinák légszennyezése A 15 MWth és az ennél nagyobb, de 50 Mwth-nál kisebb bemenő névleges hőteljesítményű gáz­turbináknál a füstgáz jellemzőit és a légszennyező anyagok kibo­csátását az üzemeltetőnek évente egyszer ellenőriztetnie kell. A gázturbinákban csak olyan gáz használható, amelynek a kéntar­talma a kisebb mint 70 mg/MJ. A kibocsátási határértékeket a 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet tartalmazza. A Magyar Autóklub nem emelne A Magyar Autóklub nem tartja indokoltnak a kötelező gépjárműfelelősség-biztosí- tási díj 13-14%-os emelését - mondta Kovács Zoltán, a Ma­gyar Autóklub főtitkára. A klub szakértői is elisme­rik, hogy díjemelésre szükség van, ám a biztosítótársaságok által tervezett mértékével nem értenek egyet. Jóllehet, az op­timális díjemeléssel kapcso­latban az autóklub is végzett számításokat, ám ezek ered­ményeit egyelőre nem kíván­ják nyilvánosságra hozni. A jelenleg több mint 350 ezer tagot egyesítő Magyar Autóklub vezetői is jelen lesznek szeptember 20-án azon a szakmai egyeztetésen, amelyen a biztosítók, az autó­sok és a kormány képviselői egyeztetik majd javaslataikat. Külkereskedelemben tevékenykedő társaságunk MENEDZSERT és MENEDZSER-ASSZISZTENST alkalmaz. A menedzser tárgyalóképes angolnyelv-tudással és lehetőleg kereskedelmi ismeretei rendelkezzék. Felsőfokú végzettség előny. A menedzser-asszisztensnél feltétel angolnyelv-tudás felhasználói szintű számítógépes ismeret, szervezőkészség. Pályázatokat részletes önéletrajzzal, fényképpel „Leinformálható” jeligére kérjük a Ferencesek u. 1. hirdetőbe a megjelenéstől számított 2 héten belül. m i ;.b M lat >,q a lös 1 1.11 VP-Gt O V nh-SS 3X2 BITI nb{ Módosítás előtt a bortörvény és a hegyközségi törvény Az őszi parlamenti ülésszak egyik legfontosabb feladataként a napokban tárgyalja az országgyűlés a jövő évi adótörvényt. Ennek keretében foglalkoznak a honatyák a jövedékiség borra való kiterjesztésével is. Az új helyzet a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítását is magával hozhatja.- Fontos, hogy a jövedéki ter­mékké nyilvánítással nem el­sősorban a már jelenleg is el­lenőrzött, a tisztességes szőlő- termesztéssel és borászattal foglalkozók számára kell újabb adminisztratív nehézségeket teremteni, hanem az „ellenőri­zetlen termék-előállítók” moz­gásterét kell szűkíteni. A for­galmazást, a kereskedelmet kell szigorúan kezelni. Közis­mert, hogy a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága széles hatáskörrel rendelkezik a jövedéki ter­mékkörben. Rajtuk múlik, hogy a jogosítványokat a ha­misítók kiszűrésére, vagy a szőlőtermelők zaklatására használják-e - mondta Hor­váth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár- helyettese. A szőlő- és bortermelők at­tól tartanak, hogy a jövedéki­ség adóterhet jelent számukra. A tanács tervezi, hogy több ér­dekvédelmi szempontot is kí­ván érvényesíteni e téren.- Az általános szabályok módosítása és az egyedi szabá­lyok megalkotása során figye­lemmel kell lenni arra, hogy hirtelen 80-100 ezer termelő és forgalmazó kerül a törvény ha­tálya alá. Az a véleményünk, hogy az egyszerűsített adórak­tári kategória bevezetésével az 1000 hektoliter mennyiség alatti szőlő- és bortermelők számára valószínűleg nem je­lent elviselhetetlen adminiszt­ratív terheket a változás. Hatá­rozottan leszögeztük, hogy a jövedéki törvény hatályának kiterjesztése a szőlő- és bor­termelők számára többletadó- terhet, vagy más, a jogszabály keretei között végzett tevé­kenységhez kapcsolódó anyagi terhet nem jelenthet. Ezért a je­lenlegi tervezetben szereplő 10 Ft literenkénti adómértéket nem fogadjuk el. Ez ugyanis a fogyasztási adó eltörlése ese­tén is adóteher-növekményt je­lent a borforgalorr jelentősebb hányadát kitevő asztali és hor­dós borok értékesítésénél. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét méltányolva 5-6 Ft/ literenkénti adómértéket tar­tunk elfogadhatónak - tájékoz­tatott Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az EU-gyakorlatra hi­vatkozva az áfa 0-kulcsossá téte­lét javasolja legkésőbb a csatla­kozás időpontjáig. Szorgalmaz­zák a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tételét, a verseny- semlegességet, a jövedéki ter­mékek piacán az EU-harmoni- zációt. Ez utóbbi terén minde­nekelőtt szükségszerű a bortör­vény és a hegyközségi törvény módosítása is, amelyek megfe­lelő, egyértelmű kereteket terem­tenek a gazdálkodók számára. A szőlő- és bortermelők attól tartanak, hogy a jövedékiség adóterhet jelent számukra illusztráció: Müller a. >(ji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom