Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-14 / 252. szám

1999. szeptember 14., kedd Háttér - Riport 31. rész A KDNP Komlón startolt és későn A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Demokrata Néppárt jogutódjának vallja magát, amely az 1947-es augusztusi választások után rövid ideig a legnagyobb ellenzéki párt volt Ma­gyarországon. Pártelnökéről Barankovics-pártnak is nevezték. Ezt a pártot soha nem szüntették meg: külső nyomásra saját vezetősége oszlatta fel, miután elnöke a Mindszenty-per idején kül­földre menekült. A történelmi pártok közül a KDNP élesztette fel legkésőbb a tevékenységét a rendszerváltás esélyét látva. A KDNP első Baranya megyei szervezetei voltaképpen előbb alakultak meg, mint ahogy a párt tevékenységét országosan hivatalosan felújították volna, hiszen arra csak 1989 augusz­tusában került sor. Ámbár a zászlóbontó felhívás jóval ko­rábban elhangzott.- 1989. március 27-én a te­levízió műsorában jelentette be Keresztes Sándor a párt újrain­dulását. A műsor után én dr. Matheovits Ferencet a lakásán felkerestem, aztán néhány nap­pal később együtt felutaztunk Budapestre az országos szerve­zőkhöz, hogy felvegyük a kap­csolatot, és megtudjuk a tenni­valónkat. Májusban a komlói városháza nagytermében volt az első gyűlésünk. Talán 80-an jöttek el a felhívásra. A tagto­borzás nem váltotta be az előze­tes reményeinket, de a komlói szervezet megalakult, noha a gyűlésen jelenlévők egyne­gyede lépett csak be a pártba - emlékezik Ónozó Lajos.-A KDNP a többi párthoz képest később alakult meg Ba­ranyában is, de országosan is. Minek tulajdonították ezt? t Ennek okát nem kell talál­gatnom, mert ismerem. Keresz­tes Sándor, első országos elnö­künk jóban volt Pozsgay Imré­vel, és sokszor bejárt hozzá a hivatalába. Pozsgayval együtt az 'előző rendszer vezetői kez­detben leginkább a KDNP-től tartottak, mint erős hagyomá­nyú történelmi párttól - ahogy a Szociáldemokrata Párttól is -, ezért igyekeztek késleltetni a KDNP indulását. Keresztes Sándor elmondása szerint Pozsgay hónapokon át azt haj­togatta: „Ráértek, korai lenne, nem kell még elkezdenetek” - meséli Ursprung János, aki 1990 májusától 1997-ig volt a KDNP baranyai elnöke. Végül nem is Pestről indult el a KDNP újraszervezése, ha­nem vidékről.- A legfőbb bázis Szekszárd volt, de dokumentumaim sze­rint Baranyában is már május 22-én megalakult a komlói szervezet, majd utána csakha­mar a mohácsi, aztán az ősz ele­jén az első pécsi. Még 1989 eseményben dús­káló, fortyogó közéletében is feltűnt, hogy a baranyai keresz­ténydemokrata párttagság fő­ként az idősebb korosztályt képviselte. Igen sokan voltak közöttük az ötven, hatvan, het­ven éven felüliek. Ez elvileg azt sejteti, hogy a negyvenes évek legifjabb kereszténydemokratái vették fel a a pártépítés fonalát.- Kikből jött össze a tagság? A hajdani 1947-es, 1949-es párttagok­ból?- Az újrakezdők között voltak olya­nok is, akik tagjai voltak a Demokrata Néppártnak. Például dr. Matheovits Fe­renc, a KDNP nagy öregje - Isten nyu­gosztalja - ő a De­mokrata Néppártnak 1947-ben parla­menti képviselője volt. ő lett az egyik újraindítója, szerve­zője a pártnak. Dr. Matheovits Ferenc­nek az 1947-es kampány idején Liszkay Teréz volt - mai megnevezéssel élve - a kampány- menedzsere. Rajtuk kívül Baranyában három olyan KDNP-tagot ismer­tem, aki 1947-ben is tagja volt Demokrata Néppárt­nak. Ám zömmel a többiek is az idősebb korosztályba tartoz­tak: Ónozó Lajos, Monostori Antal, dr. Pallai Lászlói Do­hány Ferenc, dr. Horváth Imre és jómagam is. A KDNP a többi ellenzéki párthoz képest legalább bő fél­esztendős hátrányban volt a szerveződésben.- Akikben volt politikai véna, azok többsége nem tudott augusztusig várni, már mind elkötelezték valahol magukat. Több olyan személyt ismerek, akik más ellenzéki pártnak vol­tak korábban a tagjai. Például Ónozó Lajos, vagy a pécsi gyö­kerű későbbi országgyűlési képviselő, dr. Hasznos Miklós kezdetben az MDF-nek volt tagja, ám amikor a KDNP el­kezdte, átjöttek. Aki viszont megtalálta a helyét más párt­ban, vagy kisebb volt a kötő­dése a kereszténydemokráciá­hoz, már nem váltott a kedvün­kért. Ezért a kezdeti bázisunk igen vékony volt.- Kik voltak az első időben a vezetők a baranyai KDNP-ben?- A megyei koordinációs iroda vezetője először dr. Hor­váth Imre volt. A vezetőségben ott volt mellette Sinkó Zoltán, aki az ellenzéki kerékasztalnál képviselte a pártot, és nem utol­sósorban ott volt dr. Matheovits Ferenc. Később Horváth Imrét leváltották és Hoffer József ke­rült a helyébe, én meg az ellen­zéki kerékasztalnál képviseltem a pártot. Ám az első igazi vá­lasztás csak 1990 május köze­pén volt. Akkor megyei koor­dinációs elnöknek engem vá­lasztottak meg. Tiszteletbeli el­nöknek pedig Matheovits Fe­rencet.-Az első három vezető mi­lyen alapon került a megyei ko­ordinációs bizottságba?- Ők voltak a legaktívabbak.- De ki választotta, vagy ki bízta meg őket?- Annyira jó viszonyban nem voltam sem Horváth Imré­vel, sem Sinkóval, hogy ezt megtudhassam tőlük. Mástól pedig nemigen lehetett. Az az­óta már elhunyt dr. Horváth Imrével még 1989 augusztus­ban találkoztam először, és szeptember elején nála léptem be a KDNP-be. Valószínű azonban, hogy Matheovits Fe- renctől származott a másik két vezető megbízatása. Erre abból következtetek, hogy az én bélé- pési nyilatkozatomat is dr. Matheovits Ferenc „ellenje­gyezte”, noha papíron ő soha nem volt a megyei koordiná­ciós bizottság elnöke. Ezt a tisztséget dr. Horváth Imre töl­tötte be elsőként. Ő nyugdíjas tanár volt, az utolsó aktív évei­ben már a főiskolán tanított, és 1989-ben szívesen vállalta, hogy vitacikkeket publikáljon a kereszténydemokraták képviseletében. Ám abban az időben, ami­kor én beléptem a KDNP-be, megyei ki­terjedésű szervezet még nem is igen volt, mert az első pécsi alapszervezet, a Pécs- nyugati is csak szep­tember 9-én alakult meg, és az a harmadik volt Baranyában. Ónozó Lajos szerint viszont dr. Horváth Imre vezető szerepé­nek igazán prózai, konkrétan közlekedési oka volt:- Horváth Imre összetartott Monostori Antallal, akinek ko­csija volt. így gépko­csival együtt jártak fel Pestre, és személyes kapcsolatot teremtet­tek az országos párt­vezetéssel. A főbb szervezők szerdán­ként a Dischka Győző utcában kapott irodahelyiségben jöttek össze 1989 őszétől. Ursprung János szerint ezeken a megbe­széléseken - vele együtt - rendszeresen jelen volt dr. Horváth Imre, Sinkó Zoltán, dr. Matheovits Ferenc, Ónozó La­jos Komlóról, Vörös István Szi­getvárról, dr. Abaligeti Gallusz, Hoffer János, Hoffer József. Eszmei, ideológia vitákra nem került sor és dr. Matheo­vits Ferenc abszolút tekintély volt. A pártszervezés, majd a választási kampány gyakorlati tennivalói viszont felállították a szervezői, vezetői alkalmasság rostáját. Dunai Imre A következő részben a szervezeti bővülésről, a kereszténydemok­rata programról, valamint arról lesz szó, hogy miért is nevezték a KDNP-t sekrestyés pártnak. Mi­ért kellett azért küzdenie, hogy szerveződése nem egyházi jelle­gét elismerjék? Jegyzet Zsírozott szorongás Mindenre van megöl- mutatja, valójában csak dás, csak ki kell várni a á Jh a vesztét érzi: néhány tudomány előrehaladá- pl sát. Amerikai orvosok ■ szerint a zsírszegény ét- ■ rend depressziót okoz- * hat, vagyis összefüggés van a szorongás és a szervezet alacsony koleszterinszintje között. Felfigyeltek arra, hogy a zsírszegény diéta hatására ugyan 10 százalékkal csök­kenthető a szervezet koleszte­rinszintje, de megnövekszik a szorongásra való hajlam. Összefüggés látszik az ala­csony koleszterinszint és az öngyilkosság között is. Á távlat ezek után egyálta­lán nem beláthatatlan. Előfor­dulhat, hogy a közeli jövőben az orvosok az alacsony ko­leszterinszintre úgy tekinte­nek majd, mint a szorongás hírnökére. Nem kell más, mint a különösen veszélyezte­tetteknél havonta, kéthavonta mérni a vér zsírfehérje-kon- centrációját, és ha az a ma­gasba szökik, máris nyakon lehet csípni a kedélybetegsé­get még a kialakulása kezde­tén. A páciens ugyan veszet­tül vidám, de a vére már azt H nap, vagy néhány kurta hét múlva úgy fog szó- pPv rongani, hogy ihaj. (. ■ Egyébként erős a gyanú, hogy a felfede­zésnek földrajzi korlátái van­nak: lehet, hogy a Kárpát-me­dence belsejében nem érvé­nyesül. A magyar étrend ugyanis régóta hírhedten zsír­ban gazdag, ám ennek előnyei az öngyilkosságok, és a dep­resszióban szenvedők számá­ban egyáltalán nem mutatko­zik meg nálunk. Vagy még ennyi zsír is kevés ahhoz, hogy a kisebb-nagyobb köz­életi bálványok folytonos re- pedezését, a megélhetési bi­zonytalanságokat, a helyi ér­dekű diktatúrák gyomor­görcsbe rántó liliputi rémtet­teit valahogy el lehessen vi­selni. És akkor még nem is emlegettük a sokféleképpen értelmezett közös történelmi múltunk máig ható nagy csa­lódásait. Eddig búfelejtőt it­tunk rá. Lehet, hogy még több zsírt kellene kanalazni. A ser­téstenyésztőink szorongásait legalábbis megoldaná. Dunai Imre Elnöki idők Torgyán József febru­árban jelenti be, indul-e a koalíció jelöltjeként a köztársasági elnökvá­lasztáson. Ezt Bemáth Varga Balázs főtitkár közölte egy budapesti napilappal, hozzátéve, hogy ugyanekkor kerülhet sor a párt alkotmányának módosí­tására is. Elképzelhető, hogy a tisztújításra vonatkozó ed­digi szabályokat megváltoz­tatják. A pártalkotmány mó­dosítására azért lenne szük­ség, mert 2002-ben véget ér Torgyán József pártelnök harmadik vezetői ciklusa, s a párt alapszabálya nem ad le­hetőséget arra, hogy újabb időszakra a párt első embe­révé megválasszák. Arról van szó tehát, hogy Magyarországon az egyik kormányzó párt alkotmánya fabatkát sem ér. Elképzelhe­tetlen, hogy egy amerikai el­nök, aki két cikluson keresz­tül gyakorolta a hatalmat, módosíttatta volna az alkot­mányt azért, hogy hátralévő életében, lehetőleg annak vé­géig és még tovább ő lehessen az amerikai elnök. Pedig volt néhány elnöke már az Egyesült Államoknak, valamennyi tisztes fog­lalatosság után nézett akkor, amikor eljött le­köszönésének az ideje. Nálunk ez másho­gyan van, bár igaz ami igaz, voltaképpen nem az államel­nökről, csak egy párt elnöké­ről van szó. Persze egyelőre nem lehet tudni, indul-e a köztársasági elnöki posztért, mert ha igen, a pártalkotmány módosítására sem lesz szük­ség, ugyanis akkor új vezetője lesz az FKgP-nek. Ebben az esetben viszont elképzelhető, hogy magasabb szinten lesz­nek egy idő után gondok: a köztársasági elnöki idő kito­lására történik kísérlet. De ez már rosszindulatú prekoncepció részemről. Hi­szen nem biztos, hogy Tor- • gyán doktornak tetszeni fog majd az új pozíció, lehet, hogy fárasztja vagy elunja, vagy egyszerűen csak vissza­vágyik a mezőgazdaságba, a paraszti élet világába, ahon­nan annak idején, mint kezdő hegedűművész és ügyvédboj­tár elindult. Cseri László ^hetedik oldal holnap Riport Kartörés és kéztördelés. Összetűzés történt Pálé községben. Rendelkezésre álló dokumentumok szerint a birtokvita során a polgármester apja törte el egy nyugdíjas karját. A megvádolt azonban ezt tagadja. A rendőrség súlyos testi sértés miatt nyomozást indított. Portré Csillogó szemek. Kunváríné Okos Ilona a pécsi Mátyás király Utcai Ének-zenei Általános Iskola tanára. Idén ő kapta Pécs Város Oktatási Díját. Portré Gyerünk a föld alá, a pincébe! Élményszámba megy néhány étkezés erejéig Polgár Zoltán bo­rosgazda társaságában lenni. Levesnek, húsnak, zöldségnek, édességnek egyaránt ismeri a világát, és a hozzájuk való boro­kat. Mi több, nagy néha még söröspoharat is látni a kezében!- Bár az ősök vízimolnárok voltak, szüleim pedig pedagó­gusok Baksán, egy kis szőlő mindig akadt, ahol főképp csa­ládi programok zajlottak. Fő­zőcske, dolgozgatás ...-... és kóstolgatás is?-Persze - anélkül mit ér? Aztán olyan szerencsém volt, hogy a gimnáziumban indult egy szőlész-borász osztály, úgyhogy az érettségivel szak- képesítést is kaptam. Otthon már 15-16 éves koromban jöt­tek hozzám az öreg bácsik kér­deni, mit hogyan kellene csi­nálni a modem eljárások sze­rint.- Egyenes út vezetett az Év Borásza kitüntető címig?- Képzel­heti! De min­dig is mo­toszkált ben­nünk a fele­ségemmel, hogy fel lehet pörgetni ezen a vidéken a borászatot, valami pluszt adni a környezetnek, hiszen a bor kultúrahordozó is. Egy stílust szerettem volna megteremteni, a könnyű, gyümölcsös bor és a fehér bor népszerűsítését, hi­szen az az igazi kihívás!- Van kedvenc bora ?- Valahogy úgy vagyok vele, amivel a legtöbbet ve­sződöm, mindig az a kedven­cem. De szerencsés is vagyok, Polgár Zoltán 1950-ben született Pécsett. A Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát 1975-ben, majd rögtön Villányba került borásznak. 1989 óta magánvállalkozó. 1996-ban - elsőként - az Év Borásza címmel tüntették ki. Felesége szintén szakmabeli. Egy fiúk és egy lányuk van. hiszen olyan bort ihatok, ami­lyenre kedvem szottyan.- Sosem árt meg?-Ha arra gondol, gyakor­nokkorom óta nem csíptem be! De ebben a szakmában nem is illik ilyen helyzetbe jutni. A vendégeimet se provokálom soha a mértéktelen ivászatra. A kóstolást viszont nem lehet megunni.- Irigyelte 'már más borát?-Ó igen! Egy francia barátom a bordeaux-i fesztiválon olyan 1976-os pinot noirral kínált, amit szavakkal alig lehet el­mondani!-Megyei képviselő. Lehet, hogy Polgár mester egyszer polgármester lesz?- Nem valószínű. A közgyű­lés munkáját viszont szívesen segítem a turisztika és a ven­déglátás terén. Úgy érzem, a megye ebben messze nem használja ki az adottságait, le­hetőségeit. Persze, amíg ViL lány is hol poros, hol sáros, nem mondhatok mást az ideér­kezőknek se: irány a föld alá, a pincébe! Méhes K. í. L 1 A KDNP programplakátja 1990. elejéről. Olasz ke - reszténydemokraták adták hozzá a papírt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom