Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-13 / 251. szám

1999. szeptember 13., hétfő Baranyai Tükör DÜmántúli Napló 5 A Cigány Kutnrális Napok keretében Lakatos Menyhért (felvételünkön balról) írói estjén vehettek részt az érdeklődők a hét végén. Többek között koncert, filmvetí­tés, kézművesvásár és kiállítás is szerepelt a színes prog­ramkínálatban. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Az összefogás napja SIKLÓS Szép számú érdeklődő jelen­létében szentelte fel tegnap dr. Mayer Mihály megyés püspök a Mária-szobrot a város központjában. A Mária-szobor különböző pártok - az MDF, az MSZP és a Siklósi Polgári Kör - össze­fogásának eredményeként ke­rülhetett vissza eredeti he­lyére. Köszöntőjében dr. Keresz­tes Pál egyházi példázatokat idézve kérte, a nap legyen jel­kép, a jubileumi év előtti ön­zetlen összefogás jele. Hozzá­tette: „a jubileumi megújulás­nak nem szabad csak odáig tartania, ameddig a templom- torony árnyéka elér”. Darvas Miklós képviselő, a szervezőbizottság vezetője (képünkön) elmondta, szeretnék, ha a jövőben szeptember 12-e az ösz- szefogás napja lenne, amelynek legméltóbb szimbóluma a magyarok nagyasszonya. Dr. Mayer Mihály megyés püspök szentelő beszédében elmondta, hiányzik a mai ma­gyar társadalomból a minő­ség, az eszménykép, hiányzik az az erkölcsi tartás, ami ér­telmet ad az életnek, amelyet pedig magunkban hordunk. Kérte, a jövőben mindenki­nek, aki e szoborra tekint, jus­son eszébe: segíteni akarjuk egymást. A szoborszentelő ceremónia ünnepi műsorral zárult. K. J. Hétmérföldes lépések KOMLÓ A Megyei Területfejlesztési Tanács az elsők között fo­gadta el Komló és környé­kének térségfejlesztési programját. Napjainkra a tervezetet a helyi munka­nélküliségi helyzet és a kul­túra intézményvezetői meg­váltó segítségként értékelik. A megyei Munkaügyi Köz­pont kirendeltségvezetője, Darvasi Józsefné úgy látja, hogy a jelenlegi 13 százalé­kos térségi, illetve 14,5 száza­lékos komloi rátát csak a programra építve lehet csök­kenteni. Ennek példája az át­képzések rendszere, amely­ben most 650 helybeli tanul új szakmát. A projekt adott ala­pot ahhoz is, hogy a területi feladatokat ellátó 501. számú Szakképző Iskola idén kör­nyezetvédelmi szakelőadói kurzust indított. Harnóczy Csabáné, a kom­lói színház igazgatója azt emelte ki, hogy megkezdődött a térség közművelődési in­tézményeinek kínálati egyez­tetése. Deák G. A lebombázott hidak miatt megismétlődhet az 1956-os jeges áradás Jégveszélyben a határvidék A Jugoszlávia elleni háború során a NATO egy híján minden hidat lerombolt a Duna határon túli szakaszán. Jeges ár már e nélkül is többször pusztított Mohácson, ám ilyen feltételek mel­lett jelentősen nőtt az esélye a katasztrófának. MOHÁCS-BAJA­BUDAPEST-BELGRÁD A délvidéken lerombolt hidak hazánkra sem veszélytelenek, egy esetleges jégár kialakulá­sában ugyanis a romok jelentős szerepet játszhatnak. Elég, ha a kelleténél alacsonyabb vízál­lásnál fagy be a Duna, és a híd­roncsok okozta elzáródás a je­ges áradást visszafordíthatja egészen Mohácsig. Ha az igen kiszámíthatatlan időjárás is úgy akarja, az összecsapás az ele­mek és az őket megfékezni hi­vatott szervek között igen he­vesnek ígérkezik.- Vannak módszereink a jégmozgás szabályozására - mondja megnyugtatásul György Béla, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke (ké­pünkön). - Bonyolult a mű­szaki feladat, de van rá megfe­lelő megoldás. Az országos igazgatóságnál már óvatosabban fogalmaznak:- Bár tíz éve nem kellett be­avatkoznunk, a jégzár potenciá­lis veszélyt jelent - ismerte el Kránicz István főtanácsos. - Számolnunk kell azzal is, hogy a jég beállását déli szomszé­dunknál két héten belül nálunk is a Duna befagyása követi. Ilyen helyzetben arra kell töre­kednünk, hogy a jégpáncél si­mán, torlódás és duzzasztás nélkül alakuljon ki. Ezt a leg­könnyebben hajókkal tudjuk elérni. Katasztrófahelyzetre is fel vagyunk készülve. Ha az ár mégis áttörné a nagy árvíz után 1-1,5 méterrel megmagasított védműveket, 48 órán belül ki­elégítő állapotba tudjuk hozni őket - fejezte be a főtanácsos. A veszéllyel először Baján szembesülhetnek, mivel az ot­tani igazgatóság kezelésében van hazánk jégtörőhajó-flottá- jának a Duna déli szakaszát el­látó része.- A probléma valós, lebe­csülni nem szabad, ugyanakkor szerintem igazán komoly fe­nyegetést nem jelent. Mi min­den eshetőségre felkészültünk: hajóparkunk jó műszaki álla­potban várja a veszélyes idő­szakot. Most állítottunk had­rendbe egy új, nagy teljesítmé­nyű járművet is, a Jégtörő 6-ot. Bármi történjék, a károk meg­előzése a szakmán nem fog múlni - fejtegette dr. Halász Rudolf, a Bajai Vízügyi Igazga­tóság vezetője. Az országhatár a Dunának egy olyan kétszáz kilométeres szakaszát fe­lezi meg, amely a két állam közös érdekeltségi zónája. Szep­tember 29-én kezdődnek azok a kor­mányközi tárgyalások, amelyek szakértők bevonásával hivatottak a közös fellépés ügyében dönteni. Je­lenleg azonban hiányoznak a beomlott hidak állapotának pontos műszaki paraméterei.- Információink szerint a Szerbiával közös, Mohács kör­nyékét közvetlenül fenyegető két híd nincs a mederben, de a kép még nem teljesen tiszta - fogalmazott a bajai igazgató. További híreket Szlivka Ti­bortól, a Szlovákiai Hajózási Rt. belgrádi kihelyezett munka­társától kaptunk, aki újvidéki élményeiről számolt be:- A határtól távolabbi szaka­szon mindhárom átjáró roncsa a mederben fekszik. Kiemelési munkálatoknak még a nyomai sem látszanak, csak egy pon- tonhidat építettek. Ez azt je­lenti, hogy a határon túli szaka­szon nem tudnak a jégtörő ha­jók munkát végezni. Mindez alátámasztja dr. Ha­lász Rudolf véleményét: a Vaj­daságot még az itteninél is na­gyobb veszély fenyegeti. Barabás Béla Tomboló Duna: nagy térségi árvizek Magyarországon jelenleg 350 000 lakóház, 3000 kilométernyi vasútvonal és 4500 kilométer hosszúságú közút fekszik külön­böző folyóvizek árterületén. Ezeket töltések és egyéb védmű- vek mentesítik, mint idén láttuk, több-kevesebb sikerrel. Századunk legpusztítóbb árvizei legnagyobb folyónk szám­lájára írhatók. 1940 márciusában a Duna a Jenyei-gátat áttörve jeges vízzel árasztotta el Lánycsók két utcáját és Mohács külső területeit. Az 1954-es zöldár az egész Szigetközt elöntötte, bár a korabeli hurrájelentések szerint a támadott terület 95 száza­léka megmenekült. 1956-ban egy a határon kialakult jégdugó következtében Mohács szigeti részét teljesen ellepték a hideg habok. A leghevesebb dunai ár 1965-ben négy hónapig tartott és hét hullámban érkezett. Mohácsnál 24 napig állt az eddigi legmagasabb víz a Dráva visszaduzzasztó hatása miatt. Itt a Sziget elöntésével fenyegető átcsorgást 90 ezer homokzsákkal és 30 tonna terméskővel hatástalanították. Hatszáz esztendő békéjében Mesélő címere van Kisszentmártonnak, Ormánságra mutat. A pajzsot tölgyfaág és búzakalász öleli körbe, a pajzson pedig Szent Márton, amint a koldusnak adja gúnyáját, egy talpas­ház, és egy lápos, mocsaras terület, amelyen gólya áll. KISSZENTMÁRTON Alig tíz éve újra lehetőséghez jutottak az életben maradásra az ormánsági apró falvak; ma már nemcsak a omladozó há­zak, az elvándorlás jellemzi őket, hanem az építés, tölteke- zés jelei is látszanak. Bár az igazi változást az emberekben bekövetkező, belső változások hozzák majd. Lónay Gyula, kisszentmártoni polgármester a hét végi falunapon mondott gondolatai ezek. Az ormánsági község az idén hatszáz esztendős, s egy ilyen évforduló mellett nem szabad elmenni, már csak az ősök iránt való tiszteletből sem. Meghívták hát a községből elszármazottakat - még Győrből, Budapestről is érkeztek -, felavatták és meg­szentelték a község címerét, zászlaját és Szatyor Gyó'ző szob­rászművész és faműves kopja­fáját (emlékoszlopot, amely a 600 esztendőre utal)* s a ha­gyományos szüreti bállal zárták a szép napot, amelyből több kéne ezen a vidéken. Dr. Ko- pátsy Sándor címzetes egye­temi tanár erről szólva említette meg ünnepi beszédében, hogy igen pagy értékek hordozói az aprófalvak és az ott élő embe­rek. Egymást ismerik, segítik, becsületben élnek, a mások vi­lágát tiszteletben tartva. Ilyen apró község Kisszentmárton is, hiszen külterületével - Maj- láthpusztával - együtt mind­össze 320 lakosa van. K. F. Hírcsatorna Rabló a restiben. A hét végén a pécsi restiben pén­zének átadására késsel kényszerített meg egy ott iddogáló, vonatra váró férfit H. I. szentlőrinci lakos és elvette tízezer forintját. A rablót a személyleírás alap­ján a területért felelős rend­őrjárőr azonban hamar el­fogta, s H. I. rövid úton a fogdába került. (a) Vízbe fulladt S. J., 44 éves pécsi lakos vasárnap kora délután a bükköséi horgász­tóba. Feltehetően fürödni akart és ezért úszott be, de a tó közepére érve elmerült. Egy szemtanú jelentette a dolgot a rendőrségnek és csak több órás keresés után találtak rá a szerencsétlenül járt emberre. (a) Hogy néz ki Abaliget? címmel pályázatot hirdetett az önkormányzat, az állat­védők közössége, valamint a polgárőrség. Csaknem hú­szán küldtek be rajzot, fest­ményt, szöveges és térkép­pel kiegészített leírást, me­lyekből kiállítás nyűik a most felújított művelődési házban. (cs) A Dél-Zselicben fellen­dülőben a fafeldolgozás. Becefán amerikai megren­delésre egyre több fahordó készül. Korábban csak don­gákat igényeltek a külföldi kereskedők. A legtöbb ital- tároló eszköz az USA-ba kerül. Görösgalon pedig olasz megrendelésre bútor­alkatrészek készülnek jó minőségében. (cs) Az egyház Pécsváradon rendezi a katolikus teme­tőt. A lakók segítségével felújítják az utakat, gyérítik a bozótost. Megszépül az Árpád-kori kápolna és va­lamennyi papsír. (cs) Somlóhegyi és csopaki példa nyomán a pécsi hegyközségi gazdák pince- szövetkezet alapítását kez­deményezik. Jelenleg fél- százan vannak azok, akik tá­roló és feldolgozó üzem épí­tését szeretnék. (cs) Baranyában őszi levél- hullást lehet tapasztalni. Kopasz gesztenyék látsza­nak például Pellérd és Ke- szű határában, alig van lombja a barack-, az alma-, a szilva- és diófáknak az Ormánság számos települé­sén. Az őszt idéző lombká­rosodást előidézték a túl­szaporodó rovarok is, mint például az aknázó moly és a szövőlepke. (cs) Átépítés, érkező adományok PÉCSVÁRAD- Most készült el két fürdő­szobás szoba, amelybe a la­kók jelenleg költöznek be - mondta el lapunknak Kal- márné Kovács Zita, a Szoci­ális Gondozási Központ ve­zetője. Mint megtudtuk, a pályázati pénzből finanszí­rozott építkezés során két héten belül elkészül az ott­hon udvarának díszkőburko­lata is. A beköltözéssel a központ százszázalékos ki­használtsággal üzemel. Az otthonba a hónap vé­gén közel félmillió forintnyi adomány - ápolási ágyak, bútorok, textíliák - érkezik Németországból - tette hozzá * az otthonvezető. T. G. Vihar az Excalibur körül: kard ki kard? A hirdetésekkel ellentétben nemhogy nem nyílt meg, de köny- nyen lehet, hogy nem is fog megnyitni a volt Sopianae helyén az Excalibur névre keresztelt „középkori” étterem, mivel az üze­meltető jogtalanul van a helyiségben. A birtokban lévő vállal­kozóval a tulajdonos Városi Vagyonkezelő Kft.-nek ráadásul három másik vendéglátó-ipari egység miatt is peres ügye van, amelyet ma tárgyalnak a városi bíróságon. PÉCS Bár már hetek óta hirdetik, könnyen elképzelhető, hogy mégsem nyűik meg a volt So­pianae étterem helyén az Exca­libur nevű középkori küllemű vendéglő. Az ok prózai: a bir­tokban lévő vállalkozó jogtala­nul van a helyiségben. Az étterem tulajdonjoga még 1993-ban került a Városi Va­gyonkezelő Kft.-hez. A cég bérbe adta az üzletet, ám a bérlő nagyobb összegű köl­csönt vett föl egy vállalkozótól, akinek nem tudta megadni azt. A most birtokban lévő vállal­kozó a tartozás fejében szerezte meg az üzlet „bérleti jogát”, va­lamint a bent lévő, a valódi bérlő tulajdonában lévő beren­dezéseket. Mivel a tartozás el­ismeréséről közokirat készült, a Pécsi Városi Bíróság elrendelte a végrehajtást. Fordulat ’96-ban következett be, amikor ugyanez a bíróság jog­erős határo­zatban ki­mondta, a végrehatás törvénysértő volt, mert ar­ról a tulajdo­nos nem tu­dott. A vállalkozó ennek ellenére nem ment ki az üzletből, igaz, a kft.-hez egy szövevényes bíró­sági aktakezelés miatt a mai napig nem érkezett meg a jog­erős végzés. Az étteremnek közben új bérlője akadt, aki vi­szont - értelemszerűen - nem tudja élvezni a bérlettel járó előnyöket. A kft.-t meglepték azok a hirdetések, amelyek az Excalibur étterem nyitásáról a napokban jelentek meg - mondta lapunknak a cég ügy­vezetője, Zubán Ilona (képün­kön). Mivel a Polgári Törvény- könyv lehetővé teszi, hogy a hatósági birtokvédelem helyett valaki az időveszteségre hivat­kozva önhatalmúlag járjon el, ezért szeptember elején a kft. biztonsági emberekkel bement a helyre, vállalva a cégnek „te­temes kárt okozó, törvénytelen állapot” megszüntetését. Lapunk - megbízható for­rásból származó - információi szerint az őrző-védőknek a to­vábbiakban is biztosítaniuk kel­lett volna a helyet, ez azonban - hivatalosan tisztázatlan okok­ból - elmaradt. A birtokban lévő vállalkozó így visszament az üzletbe. Az, hogy az étterem mégsem nyit meg, azért is való­színű, mert az ÁNTSZ - súlyos szabálytalanságok miatt - a tervezett nyitás napján bezárta a konyhát. A Városi Vagyonkezelő Kft. és a vállalkozó között nem ez az egyetlen jogi vita. A városi bíróságon éppen ma tartanak tárgyalást három másik vendég­látó-ipari egység (a Piccola Perla, a Caflisch és a Lyukasóra vendéglő) ügyében. Ezek bér­lője szintén ugyanez a vállal­kozó, aki a kft. keresete szerint egyik üzlet használatáért sem fizeti a bérleti díjat. Jelenleg csak abban lehet reménykedni, hogy a csata - miként azt a kft. vezetése is hangsúlyozza - megmarad a jogi keretek kö­zött. L. D. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom