Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-25 / 232. szám
6 Dunántúli Napló Kert - Szőlő - Balkon 1999. augusztus 25., szerda Az olvasó kérdez - válaszol a szakember Kell-e metszeni a fügét? Pécsett elég sok fügefa díszük. Elszomorító azonban, hogy az egyik tavasszal bokában vágják le, máskor pedig mint az őszibarackot, metszik. A fa meg nem terem. Melyik az igazi módszer? - kérdezi dr. Szikszay Pál pécsi olvasónk. Rovatunk főkertésze válaszol. Szerzőnk jó másfél évtizede adja tanácsait hasábjainkon, ez a 300. szakcikke. Gratulálunk! (A szerk.) Oldalszerkesztő: Gazdahírek Szőlészeti bemutató. A pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben szeptember 1-jén 9,30-kor árutermelő szőlész-borászoknak, 2-án 13,30-kor pedig kistermelő gazdáknak mutatják be az új szőlőfajtákat, ismertetik az éves tapasztalatokat. (k) Vessünk sóskát. Az augusztusban, szeptember elején vetett sóskát a következő év tavaszán már szedhetjük. A táp- és vitaminértéke miatt kedvelt konyhai növény magja trágyázott földben 2-3 cm mélyről csírázik optimálisan. Az ajánlott sortávolság 30-35 cm, csapadék hiányában csírázásig öntözzünk. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Orchideák a lakásban. A Magyar Orchidea Társaság támogatásával jelent meg Yerecyan Ara nonprofit szakkönyve a lakásban tartható orchideákról. A szerző maga is lelkes gyűjtő, így a kötet fotó-, illetve rajzanyagát maga készítette. (k) MOTORFŰRÉSZEK ŐSZI ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁRA Pécsett, a Rácvárosi út 15-ben! R-AGRIKOL KFT. Tel.: 72/252-545,252-602 Részletvásárlási lehetőség helyszíni ügyintézéssel, kedvező teltételekkel! A füge egyik legősibb kultúrnövényünk, időszámításunk kezdete előtt 2900 évvel Uru- kagina sumér király már említi, gyógyító hatását ismerik ekkor még elsősorban. Később - Kr. születése előtt 2000 évvel - a babiloniak már mint gyümölcsöt termesztik, de megemlékezik róla a Szentírás is, mint az ígéret földjének kiváló növényéről, egy sorban említve a szőlővel, a gabonával, az olajbogyóval. Magas szintű termesztése folyt az ókori Egyiptomban, Európa számára a görögök tették ismertté (Athén városának címerébe is bekerül), a rómaiak is becsülték, Plinius idején huszonkilenc fajtáját ismerik. Hazánkban feltehetően a XIX. század elejétől terjed el, Itt is az a szabály, hogy a ribiszke egyetlen fás hajtása sem lehet több háromévesnél. A termésberakódás ugyanis akkor a legkedvezőbb, ha a bokrokon nem több, mint öt-nyolc termő vesszőt hagyunk. A letermett málnavesszőket ugyancsak vágjuk vissza tövig, amint a földből friss hajtások törnek elő. A málna fiatal hajtásai nem mindig télállóak, ezért októberben földhalommal takargassuk. Kitavaszodáskor az új hajtások erőteljes fejlődésnek indulnak, ezek csak a második évben fordulnak termőre. elsősorban a Gellért-hegyre ültetik, a Balaton északi oldalán, Pécsett, Budafokon, Érden és környékén lesz ültetése divat, inkább díszfának, különlegességnek, érdekességnek szánják, gazdasági jelentősége alig van. Annak hogy a török időkben terjedt volna el Magyarországon, nincs tudományos megalapozottsága, bár népi legendák keringenek róla. Biztos, hogy több olvasónk számára újdonságot jelent, ha megemlítem, hogy a füge - mivel az eperfafélék családjába tartozik - a hazánkban általánosan ismert eperfának nem is távoli, inkább közeli rokona. A nálunk termesztett füge a közönséges vagy adriai fügék csoportjába tartozik. A hazánkban termő típusok csak csővirágot fejlesztenek, amelyek - az úgynevezett serlegvirágok - beporzás nélkül hozzák meg gyümölcsüket, a mi klímánk alatt néha két termést is beérlelnek, ugyanezek a fajták OlaszorA szeder hajtásait szintén kíméletlenül vissza kell vágni. A metszésnél ügyeljünk arra, hogy a termő hajtásokról csak azokat a mellékhajtásokat távolítsuk el, amelyeket kevésbé ér a nap. Ha ugyanis nem vágjuk vissza a szedret, a nemes, tövismentes fajtáknál is sok apró bogyó terem majd. Sokkal jobban járunk, ha kevesebb, de nagyobb szágban háromszor is teremnek. A füge hosszú életű növény, jól tűri a szárazságot, megél a kopár, meszes területeken is. Hálás mint városszépítő díszfa, de a fagyot nem köny- nyen vészeli át, ezért is takarják télire. Az idősebb példányok a téli -10, -12 fokos hideget elviselik, az ennél hidegebb teleken gyakran tövig visszafagynak. Olvasónk is feltehetően egy visszafagyott példány felújító metszését észlelhette, mert egyébként olyan termőmetszést, mint a termesztett gyümölcsfáink (például az alma, az őszibarack) a füge nem igényel. Az említett visszafagyás esetében viszont szükséges a drasztikusnak ható visszavágás, mert így új hajtásokat hoz nagy számban tőről, amikkel a bokor felújítható. Szokás - és szükséges is - még akkor metszeni a fügebokrot, ha nem az egész bokor, hanem csak az egyéves vesszők fagytak el, ebben az esetben csak ezeket a visszafagyott vesszőket metsszük vissza az ép részig. Harmadik metszésként említhető meg az az eset, amikor a füge „kinövi” a helyét, túl magasra is megnő, ilyenkor kényszerűségből visz- sza kell csonkítani, ez azonban egy ifjító metszésként fogható fel, annak szabályai szerint is kell eljárni. Buzássy Lajos bogyókat szüretelünk le. Súlyra a terméshozam szinte egyforma lesz, viszont a szép, fekete, hüvelykujjnyi, lédús szederért többet fizetnek a felvásárlók. A szeder vesszejének (oldalhajtásainak) metszését augusztusban kell elvégezni. A tüskét- len szeder alatt a talajt ne kapáljuk, mert megsérülhetnek a gyökerek. Ez elkerülhetetlenül a tövises gyökérsarjak felburjánzásához vezet, amit már nem lehet megállítani. A málna és a szeder szokatlan, de egyre gyakrabban előforduló, érdekes hibridje a szedermálna. Nálunk ez a keresztezett növény nehézségek nélkül termeszthető, télálló. Termésének íze jobban hasonlít a málnáéra, mint a szederére, bár a bogyók jóval sötétebbek és nagyobbak. Király L. Óriási bokrokká fejlődött a füge a pécsi MTA- székház déli fekvésű kertjében Vágjuk vissza a letermett gyümölcsvesszőket A már letermett köszméte vesszőit minél előbb vágjuk le tövig, és lehetőleg égessük el. Ugyanis a letermett fás vesszőkön könnyen megtelepszenek a rovarkártevők és a kórokozók. A ribiszkevessző ne legyen háromévesnél idősebb. Mind a piros, mind pedig a feketeribiszkét energikusan kell gyéríteni, metszeni, különben csökken a termés. Ismét számolni kell a szőlő fakórothadással A szőlő növényvédelmének biztonságát a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkerothadás elleni védelem biztosítja. A három kiemelt betegség adja a szőlővédelem gerincét. Termőhelytől, fajtától, időjárási viszonyoktól függően ez a védelem hét-tíz permetezést igényel. A három kiemelt gombás eredetű megbetegedés mellett az utóbbi években a rendkívül csapadékos, párás, jég- veréses időjárási körülmények és a rovarkártétel miatt megjelent újra az elfelejtettnek hitt fakórothadás. A betegség kórokozója a Co- niothyrium diplodiella nevű gomba, amely - ha az említett hajlamosító tényezők egybeesnek - szőlőültetvényeinkben a zsendülési időszaktól nagymértékű károsodást okozhat. Megjelenik a levélen, a hajtáson, a vesszőn, de legszembetűnőbb a fürtökön. A bogyók fejlődésének előrehaladottabb stádiumában - a zsendülés időszakában - a fürtkocsányok, a bogyóko- csányok száradnak, bámulnák. A gomba a kocsányon keresztül a bogyókba is behatol, amelyeken - elsősorban a fehér fajtáknál - különböző színű (szivárványos) gyűrűk jelzik a gomba jelenlétét. Ezt követően az egész bogyó sárgásbarna lesz. A sötét bo- gyójú fajtákon vörösesbarna elszíneződés mutatkozik. Ezután mindkét fajta szőlőbogyóinak felületén apró, porszerű bibircsek képződnek - ezek a kórokozó piknídiumai. A hajtáson a fürtkocsány ízesülésétől, a nódusztól kiinduló, ovális alakú lilásbama foltok láthatók, hosszuk 4-5 cm, szélességük 2-2,5 cm. A folt közepe kiszürkül és a közepén bamásfekete, pontszerű piknídiumok tömege fejlődik ki. A bogyók lilás vagy fakóbarna elszí- neződéssel összetöp- pednek, ösz- szeránco- sodnak és elszáradnak. Száraz időben a kocsányon maradva múmiává zsugorodnak, nedves időben rothadnak, a bogyók érintésre leperegnek. A külső vizuális tünetek alapján nem tévesztendő össze a fürtperonoszpóra tünetével! A fertőzési forrás a beteg növényi rész és az elszáradt fürt. Ezekben a gomba piknídiumai telelnek. Ezek rendkívül ellenállóak, akár több éven át is életképesek maradnak. Sebeken át fertőznek, terjesztésükben a szélnek és az esőnek nagy szerepe van. Július elejétől a szüretig a legnagyobb a fertőzés valószínűsége. Általában jégeső vagy súlyos rovarkártétel a betegség előzménye. A betegség lappangási ideje a gomba optimális hőmérséklete, 25 C°-on 8 nap. A betegség gazdasági jelentősége attól függ, hogy milyenek voltak a külső faktorok. Jégverés után szinte teljes biztonsággal számítani lehet nagymérvű pusztításra. A rovarkártevők elleni rendszeres védekezés, különösen a szőlőmolyok 2. nemzedéke ellen prevenciót nyújt. Jégverés után azonnal permetezni kell kaptán, folpet és dikloflu- anid hatóanyagú készítményekkel, amelyek jó hatékonyságúnak bizonyultak, az élelmezés-egészségügyi és bortechnológiai előírások szigorú betartása mellett. Nagyon fontos ősszel a fertőzött bogyók eltávolítása, összegyűjtése, mert a kórokozó azokban telel át, illetve indítja meg a következő évi fertőzést. Csörnyei Lászlóné Hagymatárolás, diófametszés Megkezdődött a hagymatermés betakarítása. A földből kiemelt fokhagymákat 2-3 napig ajánlatos szántani, ezután meg kell tisztítani leveleitől, majd füzérbe kötve, száraz, szellős helyen tárolni. A vöröshagymák közül azok alkalmasak hosszabb tárolásra, amelyek nyaka bezáródott és a gyökerei is köny- nyen eltávolíthatók. A megszikkasztott hagymát vékony rétegben kiterítve tároljuk. A diófákat most lehet megmetszeni. (Más időpontban a fa gyökémyomása olyan nagy, hogy a seben keresztül nagy mennyiségű sejtnedv szivárog ki, és ez legyengíti a fát.) A fűrészelt sebeket feltétlenül kezelni kell: a seb felületét éles késsel simára faragni, majd sebvédő anyaggal (Cellcid, Fixpol, Fabalzsam) bekenni. A kezelést kétszer-háromszor meg kell ismételni. Bálint Gy. Országos kertbarát-találkozót tartott az elmúlt hét végén a szentlőrinci Gazdanapokon a Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövetsége. Képünkön a baranyai kistermelők közös kiállításának egy részlete látható. Több rebarbarát - tőosztással Augusztus a legalkalma. . > arra, hogy a rebarbarát tőosztással szaporítsuk. Ez a nagyméretű, zöld színről pirosra váltó levelekből álló növény egyre elterjedtebb nálunk is. Nagyszüleink idejében vaskos, lédús levélnyeléből zamatos, rendkívül kellemes ízű befőttet készítettek vagy lekvárt főztek. Ezeket a 30-40 centiméter hosszú, hüvelykujj vastagságú szárakat a nyáron gyakran lehetett, és még ma is lehet látni a piacokon. A lila színű levélnyelek (az almáéhoz hasonló összetételű) nagy mennyiségű aminosavat és gyümölcscukrot tartalmaznak. A rebarbara kedveli a párás, csapadékos időjárást, a hűvös, árnyas helyet. Fejlődéséhez nincs szükség tűző napra, tehát a szőlőlugas alatt vagy a gyümölcsfák árnyékában is jól fejlődik. Gyökérzetéhez viszonylag kevés érett szerves trágyát kell juttatni. Ültetés előtt 10 négyzetméterre legfeljebb egy mázsát, azután pedig minden harmadik évben, októberben 20-30 kilót. Magról is szaporítható, de leginkább tőosztással szokásos, általában augusztusban. A levélnyeleket a levéllel együtt tövig szokás levágni. Mielőtt piacra vinnénk, a levelet is eltávolítjuk. A háziasszonyok odahaza a rebarbaráról lefejtik a szálas külső burkot, és csak a lágy szárat vágják két-három centiméteres hengerecskékre. Minden bokor közepén egy-két rügyet kell meghagyni gyökerestől. Általában 4 felé osztható egy- egy rizóma. A leválasztott töveket árnyékos, száraz helyen tároljuk októberig vagy a kora tavaszi ültetésig. Amennyiben nagyobb mennyiségben kívánjuk termeszteni, a tő- és a sortávolság 80-100 centiméter legyen. A gyökérképződményeket ne ültessük túl mélyre - legfeljebb 15 centiméterre -, a furatot locsoljuk be, és borítsunk rá komposzttal kevert földet 2- 3 centiméter vastagon. A gyorsan bokrosodó rebarbara májustól júliusig hajlamos virágszárba szökni. A virágkezdeményeket távolítsuk el, így több levelet hajt, erőteljesebben fejlődik. Király László \ i i