Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-19 / 227. szám
16 Dünántúli Napló Hitélet 1999. augusztus 19., csütörtök Szeptember 5., vasárnap Zarándoklat Máriakéméndre Szeptember 5-én, vasárnap Máriakéméndre zarándokol a Pécsi Egyházmegye németajkú lakossága. A fél 11-kor kezdődő német nyelvű szentmisét Mayer Mihály pécsi megyés püspök mutatja be. A szentbeszédet dr. Josef Eichinger prelátus, a St. Pölten-i (Ausztria) Hittudományi Főiskola professzora mondja. A szabadtéri szentmisén a palotabo- zsok-mohács-lippói egyesített énekkar és a magyar- szék-lippói fúvószenekar vezeti az éneket. A gyülekező híveket az ének- és zenekarok fogadják, de a szentmise után is folytatódik a közös ének a legkedveltebb Mária-éne- kekkel. A szertartást a Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége élőben közvetíti. A keresztúti ájtatosságot Kobia Helmut mágocsi apátplébános vezeti. Emlékeztető Búcsúk: Augusztus 22-én lesz a gyükési szőlők között 1749-ben épített Bertalan kápolna búcsúja. Az ünnepi szentmisét de. 11-kor Pavle- kovics Ferenc püspöki hely- nök celebrálja. Előtte 10 órakor a bajaszentistváni zarándokoknak és horvát nyelvű híveknek horvát nyelvű misét mond Báthory László apátplébános. Makovec#,-templom. Mako vecz Imre tervei alapján építik meg a Zala megyei kisközség, Petőhenye katolikus templomát, amelynek alapkövét kedden helyezte el és áldotta meg Gyűrű Géza veszprémi érseki helynök. Még a tél beálltáig elkészül a falvezető faszerkezet, a jövő évben pedig az építőmesteri munkák nagyobb része. II. János Pál pápa ősszel Grúziába látogat. Erről a Tbilisziben tartózkodó Giovanni Battista Re érsek, vatikáni helyettes államtitkár állapodott meg II. Ilia grúz ka- tolikosszal. Giovanni Battista Re vasárnap Tbilisziben részt vett egy katolikus templom felszentelésén. Tbilisziben ez a második katolikus templom, amelyből az országban összesen 8 található. Kapocs. Megjelent a pécsi ökumenikus magazin összevont, augusztus-szeptemberi száma, amelyben különösen az országalapító Szent István királyra emlékeznek a szerzők, de írások sora foglalkozik az ünnep kapcsán a kereszténydemokrácia jelenével. A magazint a Várber Menedzseriroda adja ki. A Szeretetláng imacsoport augusztus 21-én és 28- án 14 és 17 óra között engesztelési tart a pécsi Zárdatemplomban. Zarándoklat Czestocho- wába. A pécsi belvárosi templom augusztus 30. és szeptember 5. között zarándoklatot szervez a lengyelországi városba. Szeretettel várják az útra a jelentkezőket. Augusztus 28-án, szombaton este 6 órakor a Szent Ágoston templom búcsú napján ünnepi szentmisét tart Márton Dénes nagyprépos. A Szent Jobb Pécsett utoljára 1988 őszén láthattuk az ereklyét fotó: lauferl. Hitelesen bizonyított, hogy 1038-ban első királyunkat a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában temették el egy római márvány szarkofágban, de az I. Béla király alatti, Vata fia János vezette pogánylázadás idején, 1061-ben, a káptalan tagjai elrejtették a holttestet a templom mellett egy föld alatti sírkamrában. Ekkor került egy Mercurius nevű fehérvári őrkanonokhoz a király jobb keze, aki azt magával vitte Bihar megyébe, a Berettyó folyócska egyik szigetén levő családi birtokára, Berekis faluba. Amikor Szent László 1083-ban István király, Imre herceg, Gellért püspök szentté avatásakor - amelyen VII. Gergely pápa külön küldöttel képviseltette magát - fölvétette sírjából a szent király testét, nem találták István jobb karját. Gondos keresés kezdődött, és 1084-ben tudomására is jutott Lászlónak, hogy a Jobb a berekisi fatemplomban, Mer- curiusnál van. Nyomban, 1084. május 30-án elzarándokolt oda, Mercuriust felelősségre vonta, Berekis nevét Szentjobb-ra változtatta és Álmos herceggel alapíttatott ott egy ilyen nevű apátságot. Tanúskodik erről a monostor középkori pecsétje is, amelyen egy könyökbe hajlított kar látható, esküre emelt kézzel, fölötte korona SZENT JOG körirattal. (Abban az időben nyelvhasználatunkban a jog és a jobb még ugyanazt jelenti.) Arról is van ismeretünk, hogy Könyves Kálmán a XII. század elején a Szent Jobbot kettéválasztatta, a kart a lengyel Lemberg városának adományozta, a kézfejet pedig Álmosnak adta. Az ereklyéről a későbbiekben csak a XV. században ad hírt Laskai Osvát ferences szerzetes, hogy a kézfej újra Székesfehérváron van. 1541-ben Fehérvár a törökök kezére kerül, s egy keresztényből mohamedánná lett tolmács, Mahmud terdzsümán elvisz a városból egy latinnyelvű magyar krónikát, törökre fordítja, ez a Tárihi Ün- gürüsz. Mahmud a krónikában olvas Szent István királyról, életéről. A város dúlása során kezébe kerülhetett a Szent Jobb is. Vagy ő, vagy más valaki azt 1590-ben áruba bocsátja a raguzai domonkos szerzeteseknek, ők az ereklyét ezüsttartóba helyezve 1618- ban leltárba is veszik. Ezzel együtt őriznek az atyák egy Szent István koponyadarabot is. Amikor Mária Terézia megtudja, hogy az ereklyék Ragu- zában vannak, 1769-ben a ko- ponyarészt, majd 1771-ben a Szent Jobbot is visszaszerzi a szerzetesektől és Bécsbe viteti. 1777-ben a királynő hazánkban az Angolkisasszonyok zárdájára bízza az ereklyét. 1865-ig az Egyetem, illetve II. József rendeletére a Keresztesek férfi rendje veszi gondjaiba, majd a budai Vár Zsigmond-kápolnája lesz az otthona. A II. világháború végén külföldre kerül, majd visz- szatérte után újra az Angolkisasszonyok templomában találjuk. Onnan viteti át Lékai László bíboros-prímás a Szent István- bazilikába. Jelenlegi őrzési helye itt a Dominek György lel- kipásztor-szobrász-építész tervei szerint készült tabernáku- lum. Az 1938-as budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresz- szuskor, Szent István halálának 900. évfordulóján az ereklye az „Aranyvonaton” végiglátogatja hazánk nagyvárosait. Erre emlékezve jár újra országot 50 évvel később az 1988-as esztendőben. Pécs is nagyszabású ünnepléssel fogadta október 29-30-án. Rozsnyói György Ismerni, érteni Jézus nemcsak a helytelen magatartásra hívja fel a figyelmet, hanem az igaz istentiszteletre is tanít. a) Az igaz istentisztelet a „lélekben és igazságban” való istentisztelet. Ez a tisztelet nem a külső körülményektől függ, hanem az ember szívéből fakad. Ezért, ellentétben a farizeusokkal, akik csak „bűnös embereket” látnak. Jézus tudja, hogy bármelyik bűnös el tudja fogadni Isten felszólítását a megtérésre. b) Az igaz istentisztelet magában hordozza az Atya akaratának teljesítését. Jézus kedves az Isten előtt, mert egész élete az Atya akaratának teljesítésére irányult. Ezenkívül az igazi hit megköveteli a felebaráti szeretetet és a megbocsátást. Témánk kezdetekor feltettük a kérdést: hogyan éljük meg Istennel való kapcsolatunkat? Ha az Evangéliumot tanulmányozzuk, világossá válnak előttünk a keresztény élet feladatai:- Meg kell vizsgálnunk a kapcsolatunkat Istennel. Ne felszínes legyen a hitünk, és ne is távolodjon el az élettől és a felebaráti szeretettől.-A farizeusi kicsinyesség gúzsba köt. Legyünk teljes szívvel az emberi és az igaz isteni törvény tanúságtevői, amelyet a szeretet és az igazság alapelvei vezérelnek.- Keressük az igaz vallásosságot. Váltsuk valóra az Atya akaratát. Törekedjünk felismerni és követni Isten útját. Hardi Szilvia „Te kit választanálV’ Általános iskolás koromban a tanító néni megkérdezte, ki jár hittanra. Ketten álltunk fel az osztályból. „Na, most mi lesz?” - gondoltam magamban. A tanító néni megmagyarázta; csak a buta emberek hisznek, ha majd megnövünk, rájövünk arra, hogy nincs Isten, feltéve, ha nem vetjük meg a tudományos gondolkodást. Mit tudott volna válaszolni egy megszeppent tízéves gyerek? Azért bosszantott: „Szent István király is buta volt?” - kérdeztem. A válasz egyszerű: „Nem, kisfiam, de az akkori politikai helyzet azt kívánta, hogy keresztény uralkodó legyen, különben az ország nem tudott volna Európához csatlakozni.” Megsemmisültem, tudtam, nem igaz, nem lehet igaz és nagyon fájt. Ilyen világban nó'ttünk fel a hatvanas, hetvenes években. Folyt az agymosás rendesen, és manapság már kitisztult fejek készülnek az Alkotmány ünnepére. Zajlik a hiteles tájékoztatás azok részéről, akik velem együtt ültek az iskolapadban és szívták magukba a bölcsességeket és ennek eredményekét ma már befogadnak válogatás nélkül mindent. Akkoriban nem volt szabad, ma meg igazán hitelesen csak kevesen tudnak beszélni Szent István királyról, mert ahhoz, hogy őt megértsük, a legfontosabbnak közösnek kell lennie, ez pedig a keresztény hit. Ami annak idején, mint gyermeknek fájt, a tanító néni kijelentése. Úgy gondoltam és ma is úgy gondolom, hogy István király nem hazudhatott sem önmagának, sem az egész nemzetnek. Nem akarom elhinni, hogy valaki csak azért imádkozik rendszeresen, azért választ pl. imádkozó szerzetest a pécsi püspöki székbe, mert ez jó politikai fogás, tetszik a Nyugatnak. Nem akarom elhinni, hogy politikai megfontolásból nevelt volna olyan fiat, aki szüzességet vállal. Ekkorát hazudni nem lehet, akkoriban legalábbis nem lehetett. István király számára Jézus olyan társ volt, mint felesége, gyermeke, legbizalmasabb emberei, sőt Hozzá ragaszkodott a legjobban. Hitt abban, hogy van örök üdvösség és az nem abból áll, hogy egyfolytában rántott csirkecombot eszünk - ahogy nemrég fogalmazta így egy kedves paptársam -, nem valamit nyerünk el, mert azt megunnánk, hanem Valakit. A holnapi ünnepnek Isten a középpontja. Aki ennek a népnek sorsát kézben tartja, ha engedjük. Szent Királyunk ma is ugyanúgy tenne, mint ezer évvel korábban, vagyis a pogányságból Jézus Krisztus ismeretére tanítaná a magyarokat, no persze a ma emberének nyelvén. Igaz, ezzel a lépéssel nem közeledne Nyugathoz, hanem épp ellenkezőleg, távolodna. Persze az is igaz, most nem hívna hittérítőket Nyugatról, hiszen kinek van szükséges „ rántott csirkecombra ” az Úr Jézus helyett? Holnap némelyek közömbösen fogadják az ünnepet, lesznek, akik a civilizált Nyugat pogányságával ünnepelnek (hogy mit, azt nem tudom), és a maradék örül Máriával, a Magyarok Nagyasszonyával együtt Szent Fiának, Jézusnak, aki nemzetünket a legfontosabbat látó apostollal ajándékozta meg. „Mondd, te kit (mit) választanál?” Bátor Botond A fiatalok és a vallás Nagy Péter Tibor, az Oktatás- kutató Intézet munkatársa tanulmányt készített a fiatalok és felnőttek vallásosságáról, az egyházakhoz való viszonyukról. A fiatalok 14,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen vallásos felekezethez. A fiatalok 34,2 százaléka sohasem látogat istentiszteletet, 21,3 százalékuk pedig egyszer egy évben megy el templomba. Az egyházi ünnepeken 30,4 százalékuk jelenik meg istentiszteleten, havonta 7,2, hetente 7 százalékuk jár templomba. A felnőttek 17,4 százalékánál a heti rendszeresség a jellemző. A fiataloknak 57,5 százaléka gondolja azt, hogy az egyháznak van szerepe az erkölcsi kérdések megoldásában, s csak 35,7 százalékuk utasítja ezt el. A felnőttek esetében már 67,9 százalék mond igent, s csak 26,6 százalék nemet erre a kérdésre. A fiatalok és a felnőttek 63,4 és 69,1 százaléka vélekedik úgy, hogy a párválasztásnál nem fontos az azonos vallás. Az egyház társadalmi szerepvállalásával a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt 61 százaléka elégedett. Csupán 14,9, illetve 16,7 százalékuk gondolja azt, hogy nem elég szerepet játszanak. Az egyházaknak a politikába való beleszólását a fiatalok 80,4 százaléka elutasítja, s a felnőtteknek is csaknem 70 százaléka vélekedik így. A jog csődje Augusztus 15-én, Mária mennybevitelének ünnepén Lengyelországban több évszázados hagyomány szerint a katolikus hívők a Czestochowa melletti Jasna Góra-i pálos kegyhelyre, a Fekete Madonna kegyképéhez zarándokoltak. Ez a lengyel katolikusok egyik legnagyobb ünnepe, amelyre ezrek érkeztek más európai országokból (így Magyarországról), sőt a tengerentúlról is. „Szervezetten, egymással szolidaritást vállalva és bátran kell munkálkodni a züllés és elembertelenedés forrásainak elapasztásán” - mondta szentbeszédében Józef Glemp bíboros, lengyel prímás. A mai világ fenyegető veszélyei között említette a jog csődjét, a környezet tönkretételét, a fegyveres konfliktusokat, a verekedéseket az utcán és a stadionokban, a kábítószer-élvezetet és az erkölcsi bomlást, amelyek tönkreteszik az embereket, főként a fiatal nemzedékeket, és „virtuális valóságot” állítanak a tényleges helyébe. A helyes lelkiismeret védelme mindenkinek kötelessége, de különösképpen az egyházé, a tanítóké, a kultúra és a tömegtájékoztatás munkásaié - hangsúlyozta a prímás. Józef Glemp végezetül arra figyelmeztetett, hogy a szólás- szabadságot, „amelyért olyan hosszú küzdelmet vívtunk”, a józan ész határai között kell tartani, nem lehet a forrása „mindenféle csúfságnak, kegyetlenségnek, hazugságnak, az ember megalázásának, mert akkor az erőszak újabb eszközévé válik”. Huszonöt hitoktató vesz részt Máriagyűdön a háromnapos továbbképző tanfolyamon. Az aktuális témákról konzultációt tartott Mayer Mihály megyés püspök is. fotó: wéber tamás t I i /
