Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-19 / 227. szám

1999. augusztus 19., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dtinántúli Napló 17 Jog-forrás Távközlés. Az 1999. évi LXVI. törvény a távközlés­ről szóló 1993. XXXIX. törvényt módosítja 1999. jú­lius 28.-i hatállyal. Ki­mondja: Távközlő eszköz­nek ingatlanon való elhe­lyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett táv­közlő eszközök esetében a közcélú szolgáltató kérel­mére - közérdekből - a ha­tóság határozatával szol­galmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg ve­zetékjogot engedélyezhet. Hátrányos helyzetűek. A Kormány 94/1999. (VI. 23.) Korm. rendelete a szociáli­san hátrányos helyzetben lévők adósságterhének eny­hítéséről és lakhatási kö­rülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása. A változás alapvetően az önkormányzatok által a központi költségvetéstől igényelhető támogatás mér­tékét és a igény benyújtásá­nak határidejét rendezi. Vámjogszabályok. A Ma­gyar Közlöny különszáma- ként megjelent a Hatályos vámjogszabályok I. és II. című kiadvány. Az első kö­tet 200 oldalas, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt tar­talmazza a végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben. A második kötet 160 oldalas, a vámtör­vény végrehajtásának rész­letes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM ren­deletet tartalmazza. Erdő és bírság. A földmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter 56/1999. (VI. 16.) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjairól szól. Az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság kirová­sáról rendelkező, valamint az erdőfenntartási járulék fizetésének kötelezettségét elrendelő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kére­lem díjának mértéke minden megkezdett 10 ezer forint összeg után 150 forint, de legalább 6 ezer és legfeljebb 300 ezer forint. Idegenforgalmi célú szálláshelyek A magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosításának mi­nősül a fizető vendéglátás és a falusi szállásadás. Ha a magán- szálláshelyet a városokban, a kiemelt üdülőhelyeken, illetve ki­emelt gyógyhelyeken, továbbá az üdülő vagy gyógyhelyeken hasznosítják idegenforgalmi célból, akkor fizető vendéglátás­ról, ha pedig egyéb községben vagy tanyás térségben hasznosít­ják ilyen célból, akkor falusi szállásadásról van szó. A magánszálláshely idegenfor­galmi célú hasznosításánál az üzletszerűség a döntő krité­rium. Ez alapvetően két feltétel együttes teljesülése esetén va­lósul meg: rendszeresség és a haszonszerzési szándék. A te­vékenység akkor rendszeres, ha huzamosabb időn át folyamato­san, vagy idényjelleggel, vagy időszakonként visszatérően végzik. Haszon az előny, ami a tevékenységből származik, te­hát nem csak pénz lehet. Az üz­letszerűség szempontjából nincs jelentősége a tényleges haszon elérésének. • Minden olyan magánszál- láshely-hasznosítás, amely nem lakásbérlet, ház­bérlet, albérlet vagy ágybérlet, idegenforgalmi célú hasznosítás­nak minősül. Ám a tevékenység csak akkor tekinthető magánszállás­adásnak, ha a hasznosított ágyak száma a 10-et (leg­feljebb 5 szobát) nem haladja meg. Ezen felül a szál­láshely fogadónak, vagy panziónak minősül, és az üzemeltetéséhez működési enge­dély kell. # A közös háztar­tásban élő szemé­lyek közül egy cí­men csak egy személy végezhet szállásadói tevékenységet. A magánszálláshelyet idegenfor­galmi célból bárki hasznosítja, aki a hasznosítani kívánt szál­láshely kiadására jogosult (tu­lajdonos, bérlő, haszonélvező stb.). Ám a magánszállásadó a tevékenységét csak akkor foly­tathatja, ha kérelmére a szállás­hely szerint illetékes önkor­mányzat jegyzője nyilvántar­tásba vette. A szállásadónak a nyilván­tartásba vételhez az előírt ada­tok (neve, lakáscíme, a szállás­hely címe, szobák, ágyak száma) szolgáltatásán túl lé­nyegében egyetlen követel­ményt ír elő a jogszabály: so­rolja a fizető vendéglátóhelyet osztályba, a falusi szálláshelyet pedig minősíttesse. I. osztályú szálláshely: külön bejáratú szoba, központi vagy korszerű egyedi fűtéssel, laká­son belül biztosított az állandó hideg-meleg folyóvizes fürdő­szoba használata és főzési lehe­tőség, vízöblítéses vécé van. A szoba alapterületének ágyan­ként legalább a 6 m2-t, pót­ágyanként pedig az 5 m2-t el kell érnie. Á szálláshely felvo­nóval nem rendelkező épület­ben - attól függően, hogy a ház 1960 előtt vagy után épült-e - a II., illetve a III. emeletnél ma­gasabban nem lehet. II. osztályú: a külön bejáratú szoba csak korszerű fűtéssel rendelkezik, a lakáson belüli fürdőszoba-használatot nem ál­landó jellegű hideg-meleg fo­lyóvíz szolgáltatásával biztosít­ják, nincs főzési lehetőség, de vízöblítéses vécé van. A szoba alapterületének ágyanként a 6 m2-t, pótágyanként a 3 m2-t el kell érnie. Ä szálláshely felvo­nóval nem rendelkező épület­ben a III., illetve a IV. emelet­nél magasabban nem lehet. III. osztályú: külön bejáratú szoba, amely fűthető, biztosí­tott a lakáshoz kapcsolódó víz­vételi lehetőség és vécéhaszná­lat. Az ágyankénti alapterület a II. osztály feltételei szerinti. A fűtési feltételek teljesítése csak akkor osztályba sorolási köve­telmény, ha a szálláshelyet fű­tési idényben is értékesítik. Az üdülőterületeken lévő fizető vendéglátó szálláshelyeknél pedig a férőhelyre előírt mini­mális alapterület kiszámításá­nál - hálófülke esetén - a lakás, üdülőegység társalgója, hallja is számításba vehető, de ágyan­ként legalább 3 m2 kell. # A falusi szálláshelyek minő­sítését a Falusi Turizmus Or­szágos Szövetség Minősítő Bi­zottsága végzi. A szövetség székhelye: 1072 Budapest, Klauzál tér 5. A falusi szállás­helyek minősítésénél a környe­zetet és a nyújtott szolgáltatá­sokat is figyelembe veszik. A falusi szálláshelyeket összkom­fortos, komfortos, félkomfor­tos, vagy komfort nélküli kate­góriába lehet sorolni. • A jegyző a nyilvántar­tásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak, amelyben fel­tünteti a szállásadó nevét, lak­címét, nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését). Ezzel az igazo­lással a szállásadónak tizenöt napon belül be kell jelentkeznie a lakóhely szerint illetékes adóhatóságnál, és egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a tételes átalányadózást vá­lasztja-e. A falusi szállásadó­nak csak akkor kell a tételes átalányadózás választásáról nyilatkoznia, ha a várható évi bevétele a 300 ezer forintot meghaladja. Addig ugyanis adómentes a tevékenysége. Az átalányadózás szempontjából a szálláshely haszno­sítása nem idegen- forgalmi, hanem egyéb célú hasznosí­tásának minősül, ha egybefüggően 30 napnál hosszabb ideig adják ki ugyanannak a ven­dégnek. ® A szállásadó köteles a bejáraton kívül jól látható mó­don jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, to­vábbá a szálláshe­lyen belül feltüntetni a szállásadó nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát és a szálláshely árát. ♦ Kötelező a jegyező által hi­telesített vendégkönyv veze­tése. A vendégkönyvnek a vendég saját kezű aláírásával kell tartalmaznia az adatokat (neve, lakcíme, személyi iga­zolványának száma, a szállás­helyen való tartózkodás kezdő és befejező időpontja, külföldi vendég esetén a születési helye és ideje, állampolgársága vagy hontalan státusa, útlevelének száma, a magyarországi beuta­zás helye és ideje, a vízum vagy tartózkodási engedély száma is). A vendégkönyvet a szálláshely üzemeltetője köte­les évente, a tárgyévet követő március 31-ig a rendőrkapi­tányságnak leadni. Á szállásadónak a tárgyévet követő január 31 -ig írásban je­lentenie kell a jegyzőnek a vendégforgalmi adatokat. Az ötszobás ház még magánszállásnak minősül A viharkárokban megrongálódott épületek helyreállítá­sához igényelhető a kamattámogatású hitel fotó: lauferl. Kamattámogatás a lakáshoz A Kormány 91/1999. (VI. 23.) Korm. rendelete a la­káscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról a tavaszi ár- és belvíz káro­sultjainak nyújt segítséget. A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet az 7/A. §-sal egészül ki. Ennek lényege a következő: Az állam az 1999. évi ta­vaszi ár- és belvíz által meg­rongálódott, illetve meg­semmisült lakóépület tulaj­donosának - az épület hely­reállításához, újjáépítéséhez, vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához - a hitelintézettel 1999. de­cember 31-ig megkötött szerződése alapján felvett la­káscélú kölcsön után kamat- támogatást nyújt. A kamattámogatás felté­tele, hogy a tulajdonos az ár- és belvíz által okozott károk­kal érintett települések ön- kormányzatainak juttatott ál­lami támogatásból legalább 50 000 forint helyi támoga­tásban részesüljön. A kamattámogatás mér­téke a törlesztési időszak kezdetekor fennálló tőketar­tozásnak 1 százaléka. Jogi fogalmak hétköznapi használatban A foglaló A foglaló az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél részére a szerződés kötésekor átadott pénz, vagy más érté­kes dolog - ingóság, értékpa­pír -, amelyet a kötelezett­ségvállalás jeléül ad. A Polgári Törvénykönyv. 243. §-ának (1) bekezdése ér­telmében a szerződés megkö­tésekor a kötelezettségválla­lás jeléül foglalót lehet adni. Á szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Tehát a feleknek a szerződésből ki­tűnően egyértelműen tisztá­ban kell lenni a foglaló adá­sának céljával. Vagyis azzal, hogy egyrészt a kötelezett­ségvállalás jeléül adják át, másrészt, hogy olyan maga­tartás tanúsítására kötelesek, hogy a szerződéskötés ne hiúsuljon meg. A foglaló összege a felek megállapodásától függ, a túl­zott mértékű foglalót azonban a bíróság mérsékelheti. A fog­laló sorsa attól függ, hogy me­lyik szerződő fél felelős a tel­jesítés meghiúsulásáért. Ha a szerződéskötés elmaradása annak a szerződő félnek a hi­bájából következik be, aki a foglalót adta, a foglalót el­veszti, tehát a foglaló a másik félnél marad. Ha a szerződés- kötés elmaradása annak a hi­bájára vezethető vissza, aki a foglalót kapta, köteles az át­vett foglaló összegének két­szeresét visszafizetni a másik fél számára. Ha a foglaló nem pénz volt, hanem más dolog, a bírói gyakorlat szerint a dolgot (pl.: ingóságot) vissza kell adni és a pénzbeli ellenér­tékét is meg kell fizetni. Jogi tanácsadó £. K. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy a munkabérből milyen esetekben lehet le­vonást végezni? A Munka Törvénykönyvének 161. §-a szerint a munkabér­ből való levonásnak csak jog­szabály, végrehajtható hatá­rozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van he­lye. A munkáltató a munkavál­lalónak nyújtott előlegből eredő követelését a munka­bérből levonhatja. Egyebek­ben a munkabérből való levo­násra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. Tájékoztatásul még ismer­tetjük a Munka Törvény- könyvének 162. §-ában írta­kat is. E szerint a munkabér jogalap nélküli kifizetése ese­tén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakö­vetelni. A jogalap nélkül kifi­zetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munka- vállalónak a kifizetés alapta­lanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A munkáltató a munkavál­laló munkaviszonnyal össze­függő tartozásainak megtérí­tésére irányuló igényét írás­beli felszólítással érvényesít­heti. A jogszabály előírása sze­rint tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője, vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa. S. Á Mezőgazdasági vízkárok enyhítése A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/1999. (VI. 16.) FVM rendelete az idei ár- és belvizek által okozott mező- gazdasági károk enyhítéséhez rendkívüli támogatásról szól. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium az 1999-ben bekövetkezett ár- és belvízkárok mérsékléséhez tá­mogatást nyújt a károsult me­zőgazdasági termelők részére. Támogatásban azok a mező- gazdasági termelők részesül­hetnek, akik szerepelnek az ille­tékes földművelésügyi hivatal­nak a kárfelmérés alapján ké­szített nyilvántartásában. A támogatás a mezőgazda- sági művelés alatt álló külterü­leti termőföldek után f az ár- és belvíz által a vetésekben okozott károk és a kieső termés elmaradt eredményének részle­ges megtérítésére, kártalanítá­sára, a vízborítás miatt ta­vasszal be nem vethető terüle­teknek az őszi munká­kig terjedő kultúrálla- potban tartására, vala­mint az ezzel össze­függésben alkalmazott zöldtrágyázás költségeire igényel­hető. A termelő, ha a kár­felmérés alapján erre jogosult, egyidejűleg több alapján is támoga­tásban részesülhet. A tavasszal be nem vethető területek kultúrállapot- ban tartására és zöldtrágyázásra csak akkor nyújtható be költ­ségtérítés iránti igény, ha a ká­rosult ezen munkák szakszerű elvégzését írásban vállalja. A vállalt kötelezettség teljesítését a hivatal a falugazdász hálózat bevonásával ellenőrzi. A támogatás mértéke: a vízborítás miatt tavasszal be nem vetett területeknek az őszi munkákig terjedő kultúrálla- potban tartása címén: legfel­jebb 6000 Ft/ha (ha ez kiegé­szül zöldtrágyázással, további legfeljebb 2000 Ft/ha), ki­esett termés elmaradt eredmé­nyének részleges megtérítése címén: legfeljebb 4000 Ft/ ha, a vetések­ben okozott károk részleges megtéríté­sére: legfeljebb 8000 Ft/ha. A támogatás konkrét mértékét és összegét a miniszté­rium állapítja meg a rendelkezésre álló források figyelem- bevételével, a hivatal által vég­zett felmérésekről készült nyil­vántartások alapján. > i i Dunai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom