Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-18 / 226. szám
6 Dhnántuli Napló Politikai Vitafórum 1999. augusztus 18., szerda Újra kell gondolni a szakszervezetek szerepét A média naponta mutatja és mondja, hogy „Megközelítettük Európát”, pontosabban az Európai Unió kapuját. Úgy tűnik, hamarosan odaérünk és be is engednek rajta. Történelmi tény, hogy egyes újonnan csatlakozott országok szakszervezetei nem nagyon ujjongtak a csatlakozásnak. Megpróbáltak semlegesek maradni, mivel az „európaizálódás” nem egyértelműen hathat a fogyasztásra, ez a folyamat hátrányos lehet egyes országok munkalehetőségei számára. Ugyancsak a munkavállalók lehetőségeit csökkenti, hogy úgy Nyugat-, mint Kelet-Európábán jelentősen átalakult a szakszervezetek szerepe. Az időnként visszatérő recesszió és az ezáltal keletkező tömeges munkanélküliség a súlytalanság felé taszítja a szakszervezeti mozgalmakat. A „munkahely” többé már nem ad jelentős identitást. A munkavállalók körében felértékelődött az individualizmus, ami szakít a hagyományos közösségi szemlélettel. A „munka világának” törvényi szabályozása a nemzetközi nagytőkét támogatja a munka- vállalók rovására. Hiába kínálnak a szakszervezetek új szolgáltatásokat - szakképzés, munkavédelmi és környezeti stratégia, stb. - a mozgalom sorvadása felerősödött. Mint azt az Európai Szakszervezeti Szövetség lapjában is olvashatjuk: a szakszervezetek egy része Nekrológ A portugál születésű, félig-meddig lelencgyerek, Istenes János 1539-ben Granadában megkezdett betegápoló tevékenysége és könyörületes munkálkodása nyomán jött létre évtizedekkel később a Betegápoló Irgalmas rend, melynek kórházai szerte a világban nem haszonelvű, sőt, részben karitatív intézmények. Pécsett a rend szerzetesei 1796-ban telepedtek le a jómódú Krautsack János György, pécsi molnár és tímármester, „a szegény betegek iránti részvéttől indíttatva” tett alapítványa segítségével. A mai Irgalmasok temploma keleti oldalán üresen álló zárdában rendezték be rendházukat, s 12 beteg ellátására szolgáló helyiségeiket. Ehhez épült a patika, majd délnyugatra az új kórházi szárny, végül a mostani utcai homlokzat. A fennmaradást és a folyamatos gyarapodást 1859-ben Szentmiklóssy János, egykori helyi bőrgyáros vagyonának átörökítése, az 1920-as években pedig miniszteri és Pécs szb. kir. városi adomány biztosította. Belgyógyászati és fertőző betegek mellett sebészettel, szemészettel és fogászattal is foglalkoztak. Az államosítás után, 1951-től itt nyert elhelyezést az orvosi egyetem II. sz. Belgyógyászati és Sebészeti Klinikája. E két, 80-80 ágyas, jelentős oktató és tudományos intézményben az osztályos betegek száma évi 4—5000-re, az ambuláns forgalom több tízezresre nőtt. A terebélyesedő tevékenység és a fejlődés azonban a magasabb igényeknek is megfelelő épületet követelt. 1989-ben a Kossuth tér sarkáig sorjázó üzletek felett szép új belgyógyászati osztályt alakítottak ki, mindazonáltal 1994-ben a belklinika részben már más épületbe költözött. Helyén egyéves munkával kitűnő szívsebészeti részleg épült. Most pedig az új szívcentrum elkészültével - követve a belgyógyászatot -, a sebészet is teljes egészében befejezte működését. Ma, amikor a kórházak általában zsúfoltak, amikor egyes osztályokra csak több hetes előjegyzéssel lehet bekerülni, amikor a krónikus ápolásra szorulóknak, vagy az önálló életvitelre akárcsak átmenetileg képtelen lábadozóknak nincs igazán otthona, amikor 3 éve a köz többszáz millió forintjából Pécs legkorszerűbb műtőjét és intenzív osztályát építették meg itt az öreg falak között, ez a város szívében álló kórház-klinika kiürült, bezárt. Lakat kerül az ajtókra? Schmidt Pál dr. Egy álságos politika Tíz nagyon nehéz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az MSZP és a holdudvarához tartozó szakszervezetek kétszínű politikájáról lehulljon a lepel. Most kezd igazán tisztán látni a magyar állampolgár. Hitetlenkedve tapasztalja, hogy Németh Miklós által fémjelzett és oly nagyra tartott spontán privatizáció, az elfogadott társasági törvény (1988) és a vállalati, szövetkezeti törvény (1989) lehetővé tette, hogy a volt MSZMP-s gyár- és vállalatigazgatók tömegével lenullázzák a nagy értékű állami tulajdont, majd bagóért saját maguknak átjátszva megvásárolják azokat. Mindeközben tíz- és tízezrek kerültek utcára. Az újjáalakult és első szabadon választott Antal- kormánynak már ezekkel a törvényekkel kellett tovább dolgoznia. A kétszínű politikájukra jellemző módon már akkor tudták, hogy Magyarországon kapitalizmus lesz. Természetesen azt is felismerték, hogy az átalakulás élére ők - a saját fajtájukat eláruló, ugyanakkor a teljes foglalkoztatást hirdetők - a legalkalmasabbak. Cinikusan megkomponált program. A legfélelmetesebb a dologban, hogy a választásokon minden esetben a velük szimpatizáló, a párt nevében is megtalálható szocialista jelzővel sikerült félrevezetni az alultájékoztatott tömegeket, eszközként felhasználva őket álságos politikájukhoz. Napjaink szakszervezeti botrányai is igazolják ennek a kétarcú politikának a tál. balomban megmutatkozó negatív hatásait, a polgárokra nézve megalázó tendenciáit. Remélhetően ma már minden józanul és tisztességesen gondolkodó állampolgár tudja, hogy a kormány igenis tárgyalni akar a munkavállalók képviselőivel, de nem azokkal, akik saját gyarapodásuk érdekében elárulták választóikat, illetve a szakszervezeti tagságot. Regényi Béla Fidesz Magyar Polgári Párt „a mesteremberek ipartestülete- ként viselkedik, nem pedig a munkások uniójaként”. A hatvanas években Nyugat-Európában felerősödő .jóléti állam” gazdaságpolitikája a munkaerő reprodukálását tartotta szem előtt. A különböző szociális juttatások beépültek a bérekbe. A nagy- és középvállalatok megszűnésével, szétdarabolásával, a kékgalléros tagság csökkenésével, a termelés nemzetközivé válásával egyre többen maradtak kívül a szak- szervezetek látókörén. A fentiek alapján elengedhetetlen, hogy újra gondoljuk és újra fogalmazzuk a szakszervezeti mozgalom helyét és szerepét a globalizált világunkban. A hazai szakszervezeti mozgalomra külön teherként nehezedik az Európái Unióhoz való csatlakozás ténye. Az itt leírtakban csak a helyzetet szerettem volna felvázolni. A részletes elemzés a társadalom és a szakszervezeti konföderációk feladata. Fontos és elengedhetetlen, hogy a szakszervezetek- visszanyerjék társadalmi támogatottságukat,- ott legyenek és hallassák szavukat a csatlakozás előkészületeinél,- az Európai Uniós csatlakozást megerősödésükre próbálják felhasználni. Az előzőek megvalósulásához minden munkavállalónak szem előtt kellene tartania: hogy „tagság nélkül nincs szakszervezet, szakszervezet nélkül nincs munkahelyi érdekvédelem!” Perényi József Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács titkár Busás jövedelmeket zsebeltek be Jutányos bankkölcsönök Kedvezményes kamatozású bankkölcsönök osztogatásáról számoltak be híradásaikban nemrég a médiumok. Némely orgánum tekintélyes lis,tát is közölt a kivételezettek népes csoportjáról. Megtudtuk, hogy a Postabank jóvoltából olyankor részesültek többmillió forintnyi - évi tízszázalékos kamatozású - kölcsönben, amikor a hivatalos jegybanki kamat 30 százaléknál többet kóstált évente. Persze, nem a panellakó Mari néniket, Pista bácsikat, nem is a tönk szélén vegetáló kisvállalkozókat kínálták meg a jutányos kamatozású milliókkal, hanem a politikai élet sztárjai közül olyan ajserek és más hermelinpalástosok sorakoztak fel a potyakölcsönökért a Postabank pénztárainál, akik fizetett forradalmár tevékenységükért, tiszteletbeli felügyelőbizottsági tagságaikért, „me- cénási” közreműködéseikért, nagyvállalkozói tüsténkedéseikért amúgy is busás jövedelmeket zsebelnek be. Igazodván a kapzsiság szlogenjéhez, miszerint „nincs olyan sok pénz, aminél a még több ne jönne jól”. Csak tudnák ezek az urak, miként vélekedtek róluk a mostanság annyit becsmérelt szocializmus - tisztes kamatozású kölcsönökkel lakáshoz juttatott - egykori építői, amiért a kölcsöneik felvételekor szerződésben vállalt kamat- kondíciójukat törvényhozási úton utólag egyoldalúan „megfejelték”. Sokan képtelenek kölcsöneiket - az eredetinek többszörösére növelt kamatokkal terhelten - törleszteni. Eladósodtak, tönkrementek. S ami az előző rendszerben rémálomnak tűnt volna, lakóházvagy lakástulajdonos létükre kilakoltatással számolhatnak. Az urak fittyet hánytak a törvényi szabályozásnak, miszerint a szerződés - az állammal kötött is - olyan kétoldalú jogügylet, amely a felek kölcsönös akarategyezőségén alapul. Az egyoldalú, vagy azzá tett szerződés pedig semmis. Ez arra is figyelmeztet: szerződést - teljesítés közben - egyoldalúan megváltoztatni úgy, hogy érvényes maradjon, nem lehet. Ha valamely szerződő fél - legyen áz az áliam - a másik fél beleegyezése nélkül ezt mégis megteszi, a szerződés semmissé válása folytán a másik fél teljesítési kötelezettsége megszűnik. Néhány esztendeje több tízezer magánjogi szerződést változtatott meg egyoldalúan az állam azzal, hogy az előzőleg kikötött és vállalt kamatokat a kölcsönt felvevő ügyfelek terhére megváltoztatta. Ugyanakkor elvárja polgáraitól, hogy a szerződéses fegyelmet egyéb területen betartsák. A politikai eliteknek eszébe ötölhetett volna, hogy állami közreműködéssel kilátástalan élethelyzetbe került állampolgárok anyagi terhein kamat- mérsékléssel is lehetne enyhíteni. Dr. SUdi Bertalan Szentlőrinc fejlesztésének irányelvei Véleményt mond a lakosság Településünket Szent Lau- renciusról nevezték el 1332- ben. A XIII. században a Szent János lovagrend rendháza és birtoka volt. 1555-ben Zrínyi Miklósé. A török hódoltság alatt vára miatt katonai állomáshely. Mezőváros, amely 1594-ben teljesen elpusztult. Temploma 1718-ban épült, 1773- tól járási székhely. A ma is itt élő emberek számára nagyon fontosak az 1920-45-ös évek történései, hisz ez a korszak meghatározó volt a település jövőjét illetően. Közismert tény, hogy az I. világháborút követően olyan személy szervezte meg a hatalmi rendszert Magyarországon, aki politikai, szakmai tapasztalatait a császári udvarnál szerezte, szívvel-lélekkel dolgozott Magyarország fejlődése érdekében, Horthy Miklós. Kormányai megteremtették a közbiztonságot, stabilizálták az ország fizetőeszközét, nem volt külső államadósság, az általa felépített közigazgatási rendszer példaértékű. E feltételek mellett megindulhatott Szentlőrinc fejlődése is. Ehhez hozzájárult a falu földrajzi elhelyezkedése, közúti és vasúti csomópontként frekventált településsé vált és járási székhelyként működött. Szentlőrincen a lakosság gerincét az őstermelők alkották. Egy tekintélyes gazdálkodó család ma is élő tagja, Balaskó Gyula elmondása szerint a munkához és a fejlődéshez biztosítottak voltak a feltételek, igazságos adórendszer volt, mely nem vette el a vállalkozási kedvet. A gyarapodó állampolgárok építkezései, ingatlanvásárlásai a nemzeti vagyon növekedését is szolgálták. Természet- és környezetvédelmi problémák nem léteztek, mert minden talpalatnyi földnek tulajdonosa volt, aki megfelelően gondoskodott annak rendben tartásáról. A hivatalokban az egyszerű ember nyelvén is beszélő, képzett, gyakorlott közigazgatási szakemberek dolgoztak, munkájukat szolgálatnak tekintették, aszerint végezték. 1926-ban épült a MÁV- Otthon 600 kötetes könyvtárral, 1930-ban a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola, amely ingyenes volt. Minden szakma megfelelő egyesülethez tartozott (Iparoskor, Gazdakör, MÁV-Ott- hon, Kaszinó). Az örvendetes folyamatnak a II. világháború vetett véget. Következett a Rákosi-Kádár féle diktatúra, amely nem hozható összefüggésbe településünk további fejlődésével. A rendszerváltásként emlegetett fordulat biztatónak tűnt 1989-ben, de reményeink nem váltak valóra. Településünk jelenleg város, de arculata ezt nem tükrözi. A tanácsi és önkormányzati rendszer között minőségi változás nem történt. A fejlődés leállt, munkahelyek megszűntek, új munkahely teremtésére nem történt kezdeményezés. Utcáink, tereink szemetesek, az úthálózat túlnyomó része az utóbbi években katasztrofális. A MIÉP Szentlőrinci Szervezete kiváló szakemberek segítségével település- fejlesztési irányelveket dolgozott ki. Ezeket lakossági fórumokon fogja bemutatni és véleményeztetni a szentlőrinciekkel. A polgári demokrácia alapelveihez tartozik ugyanis, hogy városunk fejlődését, annak irányát mielőbb ki kell jelölni. Márfi Tibor a MIÉP Szentlőrinci Szervezetének elnöke, megyei alelnök Pécsi premier! A Bocskai Szabadegyetem Színpada Trianoni Emlékműsort tart. A bemutató színhelye: Ifjúsági Ház, Pécs, Nagy Lajos király útja L, időpontja: augusztus 19-én, 19 óra. A rendezvényen fellépnek: ifj. Jászai László színművész, Balogh Márton népdalénekes, Dömer György színművész, Csurka László színművész, Hegedűs Zsuzsanna énekművész, Nagy Feró és zenekara. Műsorvezető: Győri Béla. A műsort összeállította Csurka István, Szőcs Zoltán és Csurka László. Rendező: Csurka László. A műsorban nagy költőink eddig elhallgatott versei hangzanak el. A fellépő művészek Ady Endre, Babits Mihály, Áprily Lajos, Tóth Árpád, Wass Albert, Reményik Sándor, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Dsida Jenő és Szabó Lőrinc műveit adják elő. Felcsendülnek a színpadon korabeli nóták, valamint Nagy Feró dalai. Az egybegyűltek meghallgathatják Illés Lajos zenéjét, amelyet a Szózatra komponált. Áz előadás ingyenes. Mikor mit nyerhet? 900.000Ft játék szeptember Szeptemberi előfizetés és jó válasza 3. kérdésre: Ha Ön előfizető, akkor ahhoz, hogy részt vegyen játékunkban, minden hónapban csupán egyetlen kérdésre kell válaszolnia és csak egyszer. Válaszát vagy a mellékelt levelezőlapon, vagy a 06-90-330-556-os, te- lefonszámon * adhatja meg. Ha még nem előfizetőnk, a szelvényen a válasz megadásával együtt jelölje be, hogy meg kívánja rendelni a lapot. 3. kérdés Mi nem található a Dunántúli Naplóban a Hetedik oldalon? 1. riport 2. jegyzet 3. keresztrejtvény A helyes választ a mellékelt szelvényen vagy « a06-SO^3Ö~5m-os M telefonszámon várjuk! 0 ’ * A hívás díja 120 Ft*ÁFA/perc 100.000 Ft Mindhárom hónapra érvényes előfizetés és három ió válasz: 3x100.000 Ft * 500.000 Ft A helyes válasz száma az 3. kérdésre: I I M .IMIIM M II II II II I M I I 111 II I II I l .Ll.l-l.-_M. II II II Utca Házszám l M I l'l I I I M I I II...............II II II I III ............... I I I MII _L . Nem vagyok előfizető, de résztkívánokvenni a játékban, ezért megrendelem a Dunántúli Naplót egy hónapra 850 Ft-os áron. Az esedékes szja-t a nyertes fizeti! Axel Springer - Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája, Pécs • adószám: 10462933-2-11 • cg. 11-09401415 • Telefon: (72) 50^)00 MLASZ-LEVELESÖLAPa, < Belföldre bérmentesítés Ä nélkül feladható, H az esedékes Wm díjakat 9 a címzett fizeti, f Dunántúli Napló kiadója Pécs mm Pf, 134 1 4 l
