Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-09 / 217. szám

1999. augusztus 9., hétfő Háttér - Riport A napfogyatkozás úgy közeledik, akár a hang nélküli vihar Augusztus 11-én, szerdán teljes napfogyatkozás lesz Magyarországon. A totalitás sávja a Szom- bathely-Siófok-Szeged tengelyen lesz, 103 kilométer széles mezőben (umbra). Pécs vagy Buda­pest kimarad belőle. A ritka élmény nem mindenkié lehet tehát, s mivel a teljes napfogyatkozá­sok ritka jelenségek, aki teheti, igyekezzék a megjelölt sávba. Pécsi csillagászok például Baját vették célba; több napos tábort szerveztek maguknak és az érdeklődőknek. Egyébként a statisz­tikai valószínűség szerint egy adott földrajzi helyen átlagosan 410 évenként következik be a tel­jes napfogyatkozás, tehát 16 emberöltőt kell várni rá. Persze az is lehet, hogy mind- annyiunknak a nagy csalódás jut osztályrészül, hiszen az év­század utolsó napfogyatkozá­sának időfelelőse meglehetősen gonosz tréfát űz. Mint azt Va­dász Vilmos meteorológus, az Országos Meteorológiai Intézet rövid távú előrejelzéseivel fog­lalkozó szakembere elmon­dotta, az előrejelzések esetében kétféle variáció létezik. Vagy olyanok a légköri viszonyok, hogy akár hetekre előre is nagy pontossággal lehet jósolni, vagy olyanok, hogy másnapra sem lehet megmondani azt, hogy mi várható. Most ebben az utóbbi hely­zetben vagyunk. Magyarország fölött olyan ciklonok és örvé­nyek kavarognak, hogy ideális idő is várható - abszolút kék és felhőtlen égbolt -, de egész napra is beborulhat. Nincs más hátra, csak a re­mény. Bízzunk abban amit Tu- boly Vince időjárásmegfigyelő állít, aki több évtizede jegyzi az augusztus 11.-ék időjárását és ezek szerint az elmúlt 12 évben mindössze egyszer volt felhős az ég ezen a napon. Kevés az olyan szerencsés em­ber, aki lakóhelyéről, szobájá­nak ablakából gyönyörködhet a totalitás élményében. A 103 ki­lométeres sávban élők, az oda elutazók öröme lehet a csoda. A folyamat - amíg a Napot a Hold teljesen eltakarja - igazá­ból több órányit tart, és az utolsó öt perc a valóban szen­zációs. Montvai György buda­pesti csillagász, a Napvadász Kft. ügyvezetője szerint - aki legutóbb Brazíliában nézett vé­gig hasonlót - a nyugati égbolt látványosan lesötétedik. Úgy jelenve meg a sötétség, mint egy hang nélküli vihar, s mi­közben akár 10 fokot is lehűl a levegő, a sötétkék égbolton elő­jönnek a csillagok és a nap gyémántkoronája úgy tündö­köl, mint valamiféle tüzes ka­rika. Ekkor már szabad szemmel is feltekinthet az ember az ég­boltra. De csakis addig - 2 perc körüli időnk van -, ameddig a totalitás tart. Ahol nem száz- százalékos a takarás - és ilyen Baranya megye 99 százaléka és például Budapest is - szabad szemmel tilos a Napra tekin­teni. (Megyénkben a Dombóvár alatti fordított zsákban lévő községek lakóinak - Mekényes, Nagyhajmás, Mágocs, Szárász, Bikái és Egyházaskozár telepü­lésekről van szó - jut néhány másodperc a teljességből.) A részleges napfogyatkozás hely­színein nem sötétül el az égbolt, nem tűnnek fel a csillagok, nem látszik a napkorona. Az élmény töredéke juthat csak a szemlé­lőnek. Jó idő esetén. Ha borult az ég, csak a sötét és a hideg érkezik meg. És ma­rad a televízió műsora, a képer­nyő. Hiszen a közvetítő kamera a felhők fölé is elutazik, ha szükség van rá. A huszadik század utolsó teljes napfogyatkozása augusz­tus 11-én Új-Skóciától 300 ki­lométerre délre, az Atlanti­óceán északi részén „keletke­zik”, ahol a holdámyék 9 óra 30 perc 57 másodperckor érinti a földet. Az umbra cent­rális vonalában Dél-Anglia, Franciaország (Normandia) Belgium, Dél-Németország, Ausztria majd Magyarország következik. Az árnyék 10 óra 47 perckor lép be hazánk terü­letére s bár 2450 kilométeres sebességgel halad tova, van bőven időnk az események szemlélésére. Amint a Hold bekúszik szép lassan a Nap elé, eltakarja teljesen, majd pedig lecsúszik róla. A Balaton a teljes árnyékban fekszik. A Dél-Alföld ufón Szerbia, majd Románia követ­kezik. A legnagyobb fogyatko­zás pillanata az Olt menti Rim- nicu-Vilceaban következik be, ott a totalitás hossza 2 perc 23 másodperc. (Siófokon a teljes napfogyatkozás beállta: 12 óra 49 perc 08 másodperc és az él­mény 2 perc 22 másodpercig tart.) Az árnyék 12.28-kor érkezik utolsó állomáshelyére, Indiába, ahol a totalitás időtartama alig 1 perc, és aztán elhagyja a föld­felszínt. A holdámyék pontosan 3 óra 7 percig fut a Föld felszí­nén és nagyjából 14 000 kilo­métert tesz meg - akár a szu­perszonikus repülőgép. Kétsze­res hangsebességgel. Európa központi részén 1961 óta nem volt teljes napfogyat­kozás - akkor az Adrián át hú­zódott a totalitás sávja. Ma­gyarországon utoljára 1842. jú­lius 8-án a Felvidéket takarta be az umbra, a következő pedig 2081. szeptember 3-án lesz. Gyenge vigasz a baranyaiak­nak: akkor Pécs városa a teljes napfogyatkozás tengelyére ke­rül. A magyar napfogyatkozások történetéből merítve talán az első a legfontosabb. Talán ér­dekes feleleveníteni, hogy a múlt század nyolcvanas évei­ben még senki sem tudta igazán megmondani, hogy mikor is volt a honfoglalás. Csak annyit tudtak, hogy ez idő tájt Bizánc­ban elsötétült „ és éjjel lett a ha­todik órában, a csillagok meg­jelentek és dörgött és szélvész támadt. ” Nos, Lakits Ferenc csillagász bebizonyította, hogy a napfogyatkozásból eredően csakis a 895-ös esztendő jöhet szóba, ekkor volt tehát a hon­foglalás. Az utolsó teljes napfogyat­kozás 1842-ben volt, s jól lát­szott Pápáról is, ahol Petőfi Sándor barátjával Orlay Somá­val figyelte az eseményeket - s a költő majdnem megvakult. Úgy támogatták félvakon haza, s csak később tűnt el szeme elől a káprázat. Egyik szeme látását végleg elvesztette. Versében így utalt rá: „Teremtő' isten! szemeimre / A vakságot tán csak nem küldöd? / Mi lesz be­lőlem, hogyha többé / Nem lát­hatok lyányt s pipafüstöt! ” A korabeli krónikások meg­írták, hogy akkor is izgalommal várta a nagyközönség az ese­ményt. „Sok nép csődült fel a budai hegyekbe, még a délfelé fekvőkre is, úgy hogy mint mondják, a Sz. Gellérten a csil­lagvizsgáló intézet kapuját a kíváncsi nép betörvén, a kém­kedő csillagászok vizsgálatait is megzavará. ” Végül a múltból egy aranyos történet is fennmaradt. Egy bicskei csillagász rosszul szá­mította ki a teljesség sávját; a térképrajzoláskor tévedett né­hány kilométernyit. E tévedését azzal tetézte, hogy térképet is közölt egy honlapban és az ér­deklődők e szerint várták a csodát. Ám egy zalaegerszegi polgár - név szerint Hetyei Já­nos - felháborodva szólalt meg később, mivel a prognózissal ellentétben a lakóhelyéről nézve a fogyatkozás nem volt teljes és így lemaradt róla. De maradjunk a mánál. Az előrejelzések szerint az egész világ a napfogyatkozás lázában él; szinte mindenütt megtelik majd a totalitás zó­nája. Hazánkban Budapestről, Miskolcról, Debrecenből és nagy bizonyossággal tőlünk, a déli területekről is sokan igyekeznek a teljesség zóná­jába. Mivel meglehetősen nagy lesz az autóforgalom, gyakor­lati tanácsként elfogadhatják, hogy úgy kell elindulni aznap - ha korábban nincs rá mód -, hogy 10 órára a céltelepülésre érkezzék az ember. Hiszen 11 órától már érdemes a csodára készülődni. (Italból és jóféle harapnivalóból előre bespáj­zolni, napnéző szemüveget elő­készíteni.) A napfogyatkozás meneté­ben a levegő lehűl, az állatok viselkedése megváltozhat (erre is érdemes figyelni), s várha­tóan az emberre is hat. De az orvosok szerint az időjárási frontokhoz hasonló gyötrődé­sekre a frontérzékenyeknek nem kell számítaniuk. A nap­fényre nyíló virágok szirmai becsukódnak. És persze nem lesz világvége sem. Bátran állítható. Kozma Ferenc A napfogyatkozások időpontjai Baranyában a nagyobb városok nincsenek a teljesség sávjában. í Pécsett 99,4 százalékos lesz a takarás, 11 óra 26 perckor kezdődik és 14 óra 14 perckor ér véget. • Komlón 99,7 százalékos lesz a takarás, a kezdő és a befejező időpont megegyezik a pécsivel. • Mohácson 99,5 százalékos lesz a takarás, 11,27-kor kezdő­dik és 14.15-ig tart. • Siklóson 98,9 százalékos lesz a takarás, 11.26-kor kezdődik és 14.15-ig tart. Szigetváron 99 százalékos lesz a takarás és 11.26-tól 14.14- ig tart. Baranyán kívüli, nagyobb környező települések Dombóváron 57 másodpercig tart a totalitás és 12.50-kor kezdődik. Baján 1 perc 07 másodpercig tart a totalitás és 12.53-kor kezdődik. • Bonyhádon 1 perc 07 másodpercig tart a totalitás és 12.51- kor kezdődik. • Pakson 2 perc 22 másodpercig tart a totalitás és 12.50-kor kezdődik. • Szekszárdon 1 perc 43 másodpercig tart a totalitás és 12.51- kor kezdődik. • Kaposvár nincs a totalitás zónájában. • Keszthelyen 1 perc 50 másodpercig tart a totalitás és 12.48- kor kezdődik. • Siófokon 2 perc 22 másodpercig tart a totalitás és 12.49-kor kezdődik. A teljes napfogyatkozás magyarországi sávja és a totalitás kezdetei léméi Várpalota O Kőszeg lémié o Szombat-^.46..^ Pápavár^olíS' »99:58 7í? HS 38'^«„Veszprém O j Székesfehérvár c 12MH9 Duna-0 7P. 5/7.53 Körmend jgfofa újváros Q , Zalaegerszeg -. na np Slátok.. Kecskemét K ^3 Csongrád ofé:53:)8 lé:S0:é3 léSém o lé:51:03 . p 53-36 Dombóvár o *‘«-'"■"'■•i— ---­' ^ Szekszard Hódmező­vásárhely Kiskunhalas ^ j°'■ ^ Szegedp v ojyiakó Ö Baja í?.-57.55 Forrás: Első Magyar Napvadász Kft. Aggódunk Azt mondja nekem egy olvasó telefonon, hogy aggódik. Én nem aggó­dom-e, kérdi. Mert ő nem tudja, kivilágoso- dik-e majd a napfo­gyatkozás után. A vi­lágvégére gondol? Hát nem pont arra, mondja, de mégis, mi lesz a napfogyatkozás után? Hogy mi lesz az embe­riséggel, azt nem tudom, vá­laszolok, de azt igen, hogy mi majd egy baráti társaságban pezsgőt bontunk, .és koccin­tunk egymás egészségére. Túl könnyen veszi a dolgo­kat, mondja a telefonáló, akit úgy látszik, a világ nagy ösz- szefüggései érdekelnek. És a környezetszennyezés okozta végveszélytől nem félek-e? Bevallom, a vég nem nagyon jut eszembe. A veszély igen. Néha csak az illem vagy a hétköznapi esztétika szintjén. Amikor izzadt, gondozatlan, áporodott szagot árasztó em­ber mellé sodródom. Amikor cigarettavéget, rágógumit, ételmaradékot dobálnak el az utcán. Amikor látok kijönni a WC-ből embereket kézmosás nélkül, aztán lekezelni öt-tíz másik emberrel. Meg, hogy a kukába dobott ételmaradékot kiszedik és megeszik. Néha persze, tágul a béka­perspektívám. Például, amikor az útlevélkeze­lés után belépek a mos­dóba, és kétségtelen bi­zonyítékát látom an­nak: hazaérkeztem. Vagy amikor azt olva­som, hogy egy ausztriai üdü­lőtó partján a szezonnyitásnál a polgármester a tv-kamerák előtt megiszik egy pohárral a tó vízéből. Aki világméretekben ag­gódik, nem ok nélkül teszi: az újságok, a televíziók riasztó képeket festenek az erdők, mezők, vizek fertőzöttségé- ről. Maga nem akar harcolni ellene?, hangzik a kérdés a te­lefonból. De igen, mondom, én megteszem a magamét. Nem a kuka mellé dobom a hulladékot, nem eresztem ki a használt olajat az erdő szélén, nem fürdetek kutyát a szökő­kút vízében, és nem dobom a trágyadombra a használt ak­kumulátort. A gyerekeimet is erre neveltem: nem szólják ki a szemetet az autó ablakán. Nem akarok a világmére­tekben aggódókon ironizálni. De remélem, közben ők is megteszik a maguk kis köré­ben azt, amit tehetnek. Már ez is nagy esély lenne a kataszt­rófa elkerülésére. Gárdonyi Tamás Napérzékenység Lesznek néhányan, akiknek sokszor eszébe jut majd a vasutasok anyukája augusztus 11- én. Van ugyanis olyan szakszervezet, mely épp ekkorra tervez munkabeszüntetést, ha nem emelik fel a bérüket. Arra számítanak, hogy a ritka ter­mészeti jelenségre az ország legtávolabbi részeiből is so­kan próbálnak majd vonattal elutazni oda, ahol láthatják az égi tüneményt. Ha a vasuta­sok is akarják. A napfogyatkozás elmarad azok számára is, akik a neve­zetes napot adóalapjukat nö­velő munkával töltik. A (déli­bábos) pusztába kiáltott szó maradt ugyanis néhány kép­viselőnek az a felvetése, hogy a kormány tegye munkaszü­neti nappá a nevezetes dátu­mot, hiszen a ma élő magyar lakosságból már nem lesz senki, aki úgy 80 év múlva még egyszer részesülhetne a rendkívüli eseményben. A kormány azonban, amelynek nyári sza­badságukat töltő tagjai könnyedén nézhetnek azt, amit akarnak, ke­ménykezű politikáját folytatta, amikor úgy döntött: minek a magyarnak delikát élmény, örüljön in­kább, hogy nem sül ki a szeme. Az állampolgárok kö­rülményeire érzékenyebb or­szágokban még egy filmbe­mutató is lehet indok az egyetlen napos szünetre. Ha munkaszünet lenne, ta­lán kevesebb kavarodást okozna az a Fiser Tivadar nevű úr is, aki megígérte, hogy a napfogyatkozás nap­ján megbénítja az egész ma­gyar bankrendszert. Azt ál­lítja, az ő találmánya az a mágneses és chipkártyák le­olvasására való POS terminál, melyet a bankok évek óta in­gyen használnak, Fiser úrnál viszont most elfogyott a türe­lem. Mint a Nap. Hodnik Ildikó Gy. hetedik oldal hóin Rendszerváltás P Angyalkor, gyors végjátékkal. „Az MSZDP-t maguk a szoedemek tették tönkre. A személyeskedő viták, a sorozatos botrányok és az, hogy nem lett volna szabad szemrehányóan kommunistázni" - vélekedik Angyal Ottó, aki a párt újraalakítása idején magas posztra jutott. De aztán igen hamar elköszönt a politikától. Portré Nyírfákat ültettek rokonaim. Földi László elhárítós tisztet annak idején a Nyírfa-ügy miatt felfüggesztették, majd elbocsátották a titkosszolgálattól, pedig életét tette rá, hivatása volt. Ma egy testőr kft. ügyvezetője és derűsen nézi az életet. Ő vásárolta meg azt az ominózus hangszalagot, amely az úgynevezett megfigyelési botrány legfőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom