Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-09 / 217. szám
8 Dünántúli Napló Befektetési Tanácsok 1999. augusztus 9., hétfő Oldalszeikesztő: Békéssy Gábor Hírbörze Gyengül a dollár. Az elmúlt héten a dollár volt a legkeresettebb deviza, amit a japán jen, a márka és az euró követett. Az amerikai dollár tovább gyengült. Lejáratai a júniusi ár változatlansága mellett 1,2-2 forinttal gyengültek. A legnagyobb mértékben a március zuhant, amely 249 forinton zárt. A német márka szeptemberre növelte értékét, míg novemberre és decemberre gyengült. A szeptemberi lejárat 131,50 forinton fejezte be a hetet. Bírság. Megbírságolta 200 ezer forintra a London Bróker Rt.-t az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), miután a megengedettnél magasabb késedelmi kamatot számolt fel ügyfeleinek. Az ÁPTF indoklása szerint késedelmi kamatot a tartozás 3. munkanapjától lehet felszámolni, a kamat mértéke pedig a mindenkori jegybanki alapkamat lehet. Ezzel szemben a brókercég a tartozások első napjától kérte a késedelmi kamatot, amelynek mértékét évi 20 százalékban állapította meg. Brókercég-toplista. A Budapesti Értéktőzsdén a júliusi forgalmi adatok alapján az OTP Értékpapír Rt. szerezte meg a vezető helyet 347,811 milliárd forinttal. A második helyen a CA-IB Értékpapír Rt. található 184,171 milliárdos, a harmadikon pedig a Takarék Bróker Értékpapír-forgalmazó és ■ Tanácsadó Rt. 162,441 milliárd forintos forgalommal. Az azonnali részvénypiacon az Erste Bank Befektetési Magyar- ország Rt. áll az élen. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 383,0364 Japán jen (100) 206,64 Német márka 129,91 Svájci frank 158,64 USA-dollár 236,79 Euró 249,57 Átváltási arányok: 1 euró = 6,55 frf, 1,95 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Részvényértékelési mutatószámok * A részvények árfolyamát többféle hatás befolyásolja, ennek következtében egy adattal nem lehet meghatározni az értékpapír tőzsdei állapotát. Vannak viszont közelítő mutatószámok, amellyel minden tulajdonos tisztázhatja, papírja pillanatnyilag mennyit ér. Befolyásolhatja a részvény értékét szabályozási, politikai tényező, ez utóbbit például körülményes lenne számszerűsíteni. Ugyancsak nehéz megjósolni, a részvény mögött álló vállalkozás milyen piaci pozíciókat foglal el a jövőben, vagyis érdemes-e megtartani vagy inkább meg kell szabadulni tőle. Részvényeket a befektetők két jövedelemforrás miatt vásárolnak. Az egyik a vételi és az eladási árkülönbözet, vagyis az árfolyamnyereség. A másik pedig - ez a kevésbé meghatározó - az osztalék. A két jövedelemforrást mutatószámokkal lehet megjeleníteni. A részvénytársaság egy részvényre jutó adózott nyereségéből meg lehet határozni az úgynevezett P/E mutatót. Ennek kiszámolása nem bonyolult, a részvénytársaság teljes eredményét el kell osztani a társaság részvényeinek számával, ezzel megkapjuk az egy papírra jutó adózott nyereséget. Ezt követően a részvény aktuális árát (árfolyamát) elosztva az egy részvényre jutó adott évi adózott eredménnyel, s megkapjuk a P/E értéket. Ez annyit jelent, hogy a piac a nyereség hányszorosára értékeli a társaságot, mekkora árat tart reálisnak adott profitért cserébe. Minél magasabb ez a mutató, a piac annál többre értékeli a társaságot. Az osztalékhozam azt jelzi, hogy mennyire érdemes a részvényt az utána fizetett osztalék reményében megvenni. A képlet a következő: egy részvényre jutó osztalékot elosztjuk a részvények pillanatnyi árfolyamával. Természetesen minél magasabb osztalékhozamot kapunk, annál inkább megéri az osztalékként kifizetett megtérülésért megvenni az értékpapírt. Ha az árfolyamot a jövőben közelítőleg stabilnak vesszük, olyankor érdemes az adott részvénybe pénzt fektetni, ha az osztalékhozam meghaladja az egyéb befektetési lehetőségek hozamát. A magyar részvénypiacon van egy-két társaság, amely a részvény tőzsdei árfolyamához képest magas osztalékot fizet, ezek azonban kirívó példák. Mindössze egy-két olyan nagyobb társaság van, amelyek részvényei 10 százalék körüli osztalékhozammal megvehetők, a többi vonzó, likvid részvény után már csak 2-6 százalékos osztalékhozamban bízhatnak a befektetők. Nem szabad elfelejtkezni viszont arról, hogy valójában az osztalék csak egyik jövedelemforrás, a befektetőnek az árfolyamnyereségként is képződhet nyeresége. A kisrészvényeseknek azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az osztalékhozamot a bruttó osztalék alapján szokták kiszámolni. A kisrészvényes által ténylegesen megkapott osztalék ennek csak 80 százaléka, hiszen a kifizetők már eleve levonják a forrásadót. Reálbróker: jelentkezzenek a hitelezők A Reálbróker Értékpapír-forgalmazó Kft. volt ügyfelei a felszámolást végző RATIS Pénzügyi Gazdasági és Szolgáltató Kft.-nél jelenthetik be követelésüket augusztus 23-ig - mondta Vadász Endre felszámolóbiztos pénteken az MTI-nek. Hangsúlyozta: amennyiben a brókercég felszámolásából nem marad pénz, akkor csak úgy tudnak az igénylők másodlagos követeléssel élni a Realbank- csoport felé, ha meghatározott ideig benyújtották igényüket a brókercégnek. A bejelentéskor a hitelezőknek meg kell jelölniük az általuk követelt összeget, valamint csatolniuk kell a birtokukban lévő bizonylatok fénymásolatát. Az igénylőknek ezenkívül igazolniuk kell, hogy befizették az általuk követelt összeg egy százalékát a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt elkülönített számlára. A befizetendő összeg minimum ezer, maximum 100 ezer forint lehet. A befizetési csekken hivatkozni kell a 9.Fpk.01-99- 000200-s ügyszámra. A befizetéshez szükséges csekket személyesen vagy írásban lehet igényelni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál. A befizetett egy százalékot a felszámolás végén visszajuttatják a hitelezőknek. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet a Realbank 100 százalékos tulajdonában volt, így a csoport részeként kötvényeket és részvényeket forgalmazott, Az ügyefelek számát harmincezerre becsülik amelyekre visszavásárlási garanciát is vállalt. A kötvényt, illetve részvényt vásárló magán- személyek számát 30 ezerre becsüli a felszámoló. A bejelentéseket a következő címre lehet küldeni: 1027 Bp., Varsányi Irén utca 42-44. BET: kétszázalékos gyengülés A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 2 százalékot veszített értékéből, 7104 ponton, az előző hétvégi záróértékénél 151 ponttal alacsonyabban fejezte be a hetet. A legnagyobb forgalmat továbbra is a TVK érte el, amelynek árfolyama erőteljesen csökkent. A vegyipari kombinát papírja 7,5 százalékkal lett olcsóbb, pénteken 3090 forinton zárt, s a kereskedés öt napja alatt 10,87 milliárd forint értékben cserélt gazdát. A Mól 10,08, az OTP 4,44, a Matáv 3,88 milliárd forint értékben forgott. A vezető részvények gyengültek a héten. A Richter 4 százalékkal lett olcsóbb, pénteken 11 765 forinton zárt. A Mól 2,2 százalékkal gyengült, hétvégi záróára 6355 forint lett. A Matáv 1,08 százalékot veszített értékéből, 1.448 forinton zárt. Az OTP ára 0,5 százalékkal morzsolódott le, 10 645 forinton fejezte be a hetet. A kisebb forgalmú részvények közül a kiemelkedő forgalmat realizáló Graboplast meg nem erősített hírek hatására 3,7 százalékkal erősödött, 1680 forinton zárt. A Rába is magasabb áron zárta az elmúlt hetet: 2 százalékkal drágulva 2580 forinton zárt pénteken. Ezúttal nem érvényesült az úgynevezett „szektorális hatás”, vagyis a másik két gépipari papír gyengült. A Zwack is jelentős mértékben, 6 százalékkal erősödött, záróára 6200 forint lett. M Részvények áifolyamalakulása a BÉT-en VIII. 6-án Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) BÁ V 1220 T 34 BorsodChem 6330 / 51 442 Danubius 4920 / 9555 Egis 6525 / 28 046 Matáv 1448 / 757 989 Mezőgép 2090 \ 64 648 Mól 6305 \ 330 150 OTP 10 645 \ 93 530 Pick 7300 8920 Pannonplast 4400 12 994 Prímagáz 2240 \ 2511 Rába 2580 / 439935 Richter 11 765 \ 25 824 TVK 3090 431 591 Zwack 6200 — 2314 Kárpótlási jegy 494 564 778 A BUX-index alakulása: 7104.71 (+9,56 pont) Adóreform: több kérdés, mint felelet Megértem, hogy nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között, de a kormány- koalíción belül is kemény viták folynak az adóreformról, s helyeslem, hogy néhány héttel elhalasztották a javaslatok beterjesztését. A kormányzat fő célja láthatóan az, hogy két legyet üssön egy csapásra. Az első a költségvetési bevételek emelése új adófajták bevezetésével, a másik a munkajövedelmek közterheinek csökkentése, hogy a termékegységre eső, fajlagosnak nevezett bérköltségek versenyképessé tegyék a termelést és szolgáltatást a munkahelyteremtő beruházásban gondolkodó külföldi és belföldi vállalkozók számára egyaránt. Ezt a második célt aligha lehet másképpen elérni, mint a jelenlegi adórendszerben meglevő kedvezmények körének és mértékének ilyen-olyan mértékű csökkentésével. Mindehhez hozzá kell tenni: a költségvetési reform nem azt jelenti, hogy a változatlan nagyságú, illetve változatlan ütemben növekvő kiadásokhoz igazítják a bevételeket. Sokkal inkább az állami szerepvállalást kell a gazdaságban és a társadalmi tevékenység más területein újragondolni s redukálni. Csak azt bízzuk az államra, amit a magángazdaság nem képes vagy nem óhajt ugyanolyan minőségben és költséggel elvégezni! Ami pedig a tőkejövedelmek nagyobb terhelését illeti, az első pillantásra megfelel a társadalmi igazságosságnak. De csak az első pillantásra, hiszen a kamatjövedelmek megadóztatása az alacsonyabb jövedelmű rétegeket is érintette. Persze, ha az EU- harmonizálás megköveteli, a kamatadót is be kell vezetni, de miért most, rögtön, s miért nem használjuk ki kamatadó hiányában meglevő viszonylagos előnyünket a külföldi megtakarítások vonzására? Külön kérdés a vagyonadó mértéke, aminek nyilvánvalóan nem az lenne a célja, hogy annak kifizetéséhez a tulajdonképpeni vagyont értékesíteni kelljen, tehát meg kellene határozni az adó alá vont vagyoni kört. De milyen vagyonról lenne szó? A vállalatról nyilván nem, s az is kétséges, hogy az elmúlt évtizedekben kényszerrel lakástulajdonossá tett réteg lakása adó tárgyát ké- pezze-e. S vajon a kétes úton szerzett, jogosan megadóztatható, nagy vagyonszaporula- tok megragadásához meg- vánnak-e a szükséges nyilvántartások? Mint látjuk, több a kérdőjel, mint a felelet. Bácskai Tamás MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR - ÁLLAMKÖTVÉNYEK Kötvény Vételi nettó Vételi árf. Eladási Eladási árf. Felhalmozott árfolyam hozama (%) nettó árf. hozamai %) kamat 1999/D 100,72 16,60 0,00 0,00 5,98 1999/H 99,81 16,60 0,00 0,00 4,70 2000/B 102,50 0,00 0,00 0,00 2,46 2000/C 102,00 0,00 0,00 0,00 16,68 2000/D 0,00 0,00 0,00 0,00 8,87 2000/E 99,62 16,71 101,67 13,71 3,37 2000/F 99,81 16,77 102,46 13,79 7,15 2000/G 99,91 16,62 103,01 13,77 3,24 2000/H 99,70 16,55 100,95 13,55 1,10 2000/1 99,62 16,67 101,48 13,67 5,08 2000/J 99,34 16,79 101,80 13,79 0,55 2001/C 99,59 15,74 103,86 13,42 2,26 2001/D 0,00 0,00 0,00 0,00 7,67 2001/E 99,56 16,34 103,30 13,72 3,65 2001/F 98,95 16,22 102,88 13,70 0,53 2001/G 96,95 16,54 100,18 13,76 0,92 2002/F 98,81 103,32 1,23 110,53 12,77 2001/H 96,49 16,29 100,26 13,71 2,63 2002/F 98,72 15,05 103,24 12,99 1,65 2002/G 99,74 14,56 104,55 12,65 2,11 2002/H 94,96 15,31 99,31 13,13 6,75 Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynapi átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5 naptári nap. A Magyar Állam- kincstár hálózatában 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, valamint 20 millió forint névértékű államkötvény eladására yállal kötelezettséget. A fenti eladási árfolyamok minimum 100 ezer forint névértékű diszkontkincstárjegy eladására jelentenek kötelezettségvállalást. A kereslet-kínálat függvényében a napközbeni árfolyam-változtatás jogát a Magyar Államkincstár fenntartja. A Magyar Államkincstár 91 nap alatti hátralévő futamidejű államkötvényeket nem kínál eladásra. JEGYBANKI KAMATOK (%)* (Érvényben: 1999. június 1-jétől) Alapkamat.........................................................................................15,50 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei..................................................................15.50 Egzisztenciahitel................................................................................3,00 START-hitel.....................................................................................11,625 Váltók viszontleszámítolása 0-90 nap .....................................20.00 Fo rgatható exportokmányok leszámítolása...............................7,50 CREDIT Banki kamat CENTER nélküli részlet- 5000 Pécs, Megyeri út. 64.3.em/8. Pécsi Agroker Kft. irodaházában Tel.: 72/326-913,06-30/916-6006 Mohács, Szabadság út. 18. Aranyudvar Tel.: 06-60/468-531,06-30/916-6006 > 200.000-700.000 Ft-ig 4 éves részletre * 800.000-10.000.000 Ft-i 10 éves részletre ingatlanra, gépre, lakásfelújításra, házra, OPTIMÁLIS LÍZINGLEHETŐSÉGEK! Ingatlanvásárlási lízing- hitel, személygépkocsi- vásárlás pénzügyi lízinggel, illetve tartósbérlettel. Haszongépjármű- finanszírozás a legkedvezőbb módon. Egyedi kalkuláció
