Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-17 / 194. szám
1999. július 17., szombat Háttér - Riport Rendszerváltás Pécsett és haramiában 1988-90 14. rész A holland válogatott kifut a gyepre A nevezetes 1989-es év derekán a Fidesz országos ismertségre tesz szert. Ebben nagy szerepe van a párt egyik frontemberének, Orbán Viktornak, aki a Nagy Imre-temetésen mondott meglepetéseket okozó beszédet. A választási kampány kezdetéig Baranyában is zajlott az élet. És előkerültek a majdani, mára már jól ismert fideszesek. Orbán Viktor beszél Nagy Imre temetésén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, 1989. június 16-án a sok régi forradalmár, harcos és meghurcolt visszaemlékező után szót kapott az a nemzedék is, amely már 1956 után született, ám a nemzeti tragédia az ő életüket is nagyban befolyásolta. Orbán Viktor az évforduló kapcsán a televízióban azt mondta, hogy már akkor sem voltak kétségei: ez a temetés tiszteletadás a halottak előtt, de egyben politikai esemény is. Úgy érezte, nem csupán szolid búcsúról van szó, ez a nap fordulópont is, legalábbis erkölcsi szempontból. Ezért kellett elhangoznia a követeléseknek is: szabad választásokat és az orosz (szovjet) csapatok kivonulását akarja az ország! Mai visszaemlékezők úgy látják, hogy az akkori nekrológokat mondó „veteránok” - Király Béla, Mécs Imre, Méray Tibor, Göncz Árpád, Rácz Sándor - mellett Orbán volt az, aki a fiatalok hangján valóban az 1956-os forradalom követeléseit visszhangozta. A beszéd egy csapásra országosan ismertté tette a fiatal politikust és általa az akkor már 15 hónapja létező Fideszt. Ez természetesen nagy lökést adott a vidéki csoportoknak is, ám inkább csak lelki támaszról lehetett szó, hiszen a munkakörülmények még mindig katasztrofálisak voltak, arról nem is szólva, hogy az államvédelem (lásd: rendőrség) a szokásos - ahogy ma mondanánk: - titkos- szolgálati módszerekkel kísérte figyelemmel tevékenységüket; sőt a visszaemlékezők több, Szőke Attilával és Lusztig Péterrel való, „mihez tartás vé- getti” beszélgetésre is emlékeznek. A Dunántúli Naplóban legelőször csak a Nagy Imre-teme- tés után egy hónappal jelenik meg egy Fidesz-riport (keretes idézet), majd ismét hosszú hetekig semmi. Bár a lap akkori vezetésénél a pécsi Fidesz-cso- port meghatározó tagjai, Heindl Péter, Trombitás Zoltán, Németh Zsolt többször jártak, mivel különböző akcióik alkalmával (pl. vöröscsillag eltávolítása a városháza tornyáról, a MÁV-igazgatóság épületéről stb.) szerettek volna írásos anyagokat, felhívásokat közzétenni, ezek rendre nem jelenhettek meg. Komoly sajtómegállapodás csak nagyon későn, jóformán a választást közvetlenül megelőzően született az MSZMP-MSZP és az ellenzéki új pártok között. Mikes Éva arról (is) nevezetes, hogy hivatalosan ő vezette a Fidesz dél-dunántúli irodáját, főállásban (ketten voltak ilyenek, a másik Várhegyi Attila volt Szolnokon). Erre az időszakra a következőképp emlékszik vissza:- Elsősorban a szervezés volt a legfőbb feladat. Mindenképp zűrzavaros állapotok uralkodtak. Egyrészt azért, mert nem volt semmiféle infrastruktúra. A Dischka Győző utcai irodaépületben kapott helyet az Ellenzéki Kerekasztal minden pártja, egészen a Magyar Október Pártig. Egyébként akkor még nagyon családias, jó hangulat uralkodott közöttünk, nyoma sem volt semmiféle acsarkodásnak. Persze nem volt se telefon, se fax, igaz, még ősszel sem tudtuk pontosan, hogy lesznek-e, és ha igen, mikor a választások. Ám ami sokkalta aggasztóbb volt, hogy a párton belül döntéshozatali fórumok sem voltak, nem létezett szervezeti és működési szabályzat, mivel addig egy szűk baráti kör jelentette a Fideszt. Igen ám, csak a kerékasztal- tárgyalások már szimpátián túli kapcsolatokat jelentettek, és valós, továbbá jogos igény lett az, hogy a résztvevők ne a saját véleményüket vigyék be oda, hanem valamiféle elfogadott Fidesz-koncepciót. Egyébként a tárgyalások talán nem is várt sikere szerintem abban rejlett, hogy az ellenzéki oldalon ülők nem a saját elképzeléseik közötti különbségekkel foglalkoztak, hanem a hangsúly azon volt: mást akarunk, mint amit eddig az MSZMP csinált! Páva Zsoltot épp Mikes Éva „szervezte be a mozgalomba”. Természetesen hosszabb előzmények után, jeles és szimbolikus napon, 1989. október 23-án lépett be a Fideszbe. Mikor munkahelyi főnökének minderről töredelmesen vallomást tett, a vállalat-igazgató csak annyit kérdezett:-És tényleg annyira utáljátok ti a kommunistákat? A frissen sült fideszes válasza:- Tényleg. 1989 őszén azonban Pécsett is sűrűsödtek az események. És ezeket a programokat már azok „menedzselték”, akiket az ős- fideszesek profi politikusokként emlegettek - mert lassan azzá lettek.- Folyamatosan zajlottak a szűkkörű találkozások, főképp Budapesten - így Páva Zsolt. - Orbán Viktor ösztöndíjjal Oxfordban volt, ezért leginkább Deutsch-csal, Fodor Gáborral tartottuk a kapcsolatot. Emlékszem egy Balaton-parti ösz- szejövetelre, kb. ötvenen lehettünk. Itt került terítékre, hogy a párt milyen színt válasszon magának. Számba véve a már foglalt színeket (MSZP - piros, MDF - zöld, SZDSZ - kék), úgy emlékszem Bozóki András javaslatára fogadtuk el a narancssárgát. Az indoklás az volt, hogy a holland válogatott is ebben játszik, és ők a két elvesztett vb-cím miatt nagyon szimpatikusak voltak.- Ä budapesti Fidesz-agy- tröszt különböző akcióprogramokat dolgozott ki, és kérték, hogy a vidéki „palánkvárak- ban” - amilyennek Pécs már számított - próbáljunk párhuzamosan ügyködni - folytatja Páva. - A gond csak azzal volt, hogy mi itt kevés emberre számíthattunk. De az mindenképp jó volt, hogy semmiféle gőgöt nem tapasztaltunk a pestiektől, nagyon is tudatában voltak, hogy a közelgő választások során a vidéknek döntő szerepe lesz majd. Egyszóval mi is igyekeztünk, jól emlékszem például arra a novemberi megmozdulásra, amikor a Széchenyi tér sarkán megemlékeztünk a brassói munkásfelkelésről. Méhes K. DN, 1989. július 15. Mészáros Attila: -Nem félő,, hogy pusztán a divat hajt valakit adott esetben a Fideszbe? Heindl Péter: - Ma nem divat polit- zálni. Nyilvánosan egy szervezet programját felvállalva megszólalni, erre kevesen vállalkoznak. Itt nem kell letisztulási idő. A régi, nagy pártoknak múltjuk van, magukat tekintélyesnek vélő öregjei - a Fidesz tiszta lappal kezdett. A szókimondásban radikális a Fidesz. Mindent kimond, mert őszinte!- Kit képvisel a Fidesz?-Természetesen a tagságát, akik alapvetően liberális, demokratikus emberek. Nem csak általában a fiatalok gondjaival foglalkozunk, hanem különös figyelmet fordítunk a közöttük marginális helyzetben lévőkre, például a cigányokra. Vannak cigányfiatal tagjaink is.- Miből gazdálkodik a Fidesz?-Semmiből. Mozgalom vagyunk, nem párt, de tagdíjunk - ötven forint - van. Ebből jön össze a pénzünk, most 2000 forint van a számlánkon.- Melyik szerveitől állnak a legtávolabb?- A Münnich Ferenc Társaságtól. jjPhetedik oldal Méhes Károly jegyzete Kérdezőbiztosok A tv2 esti hírmagazinjában van az a rész, ahol egy üvegpult két oldalán áll egymással szemben riporter és inteijú- alany, és folyik az őszinte és a frankó megmondása. Könyörtelen Pálfy „Püfölő” István ezt nagyon jól tudja csinálni. Általában felkészült, az egy szavas válaszok után is vannak azonnali új kérdései, és ha a riportalany jól tűri az inkvizíciót, sőt még válaszolni is szeretne (tudna?), akkor beléfojtja a szót. Elvégre ez az interjú lényege. De Pálfy biztos szabadságon lógatja a lábát, mert mostanában Pachman Péter és Máté Krisztina igyekszik el- pálfysodni. Eleddig őket inkább szemből láttuk, ahogy felkonferálták a híreket, kellemes, fiatal arcok, néha még bakiznak is, olyan aranyosak. Most viszont, mint Irvine fog Schumacher árnyékából, ők is kiléptek a színre. Pachman Katona Kálmánt szerette volna még jobban eláztatni, mint ahogy a terepjárásból megérkezett vizes miniszter elázva vala. A nézők között bizonyára kisebb a vízügyi szakemberek aránya, mint a gátakon, úgyhogy majdnem akármit lehet nekik mondani, de alapvetően úgy tűnt, hogy Katona átlátja a helyzetet, a gondokat, a pénztelenséget. Pachmannak ez nagyon nem tetszett, pillanatonként vágott vendége szavába, a legkaci- fántosabb vádakat előrángatva (pl. a tízforintos homokzsákot százért árulják), és bizony lassan már róla csörgött a víz. Ezért gyorsan és csalódottan be is rekesztette a csevelyt. Máté Krisztinának Gógl Árpád jutott gyógyszer-áremelés ügyben. No, Gógl sem az a fajta, aki egy kis piszká- lódásra azonnal rikácsolni kezd. A szigorú, feleltetős tanár stílusában feltett kérdésekre valóban bosszantóan kézenfekvő válaszok érkeztek, már-már megbocsátó hangon. Es ez megbocsáthatatlan. Azért a csúcs a végére maradt. Kérdés: Nem lesz káosz? (Hisz az a jó, ha van.) Válasz: Már mért lenne? No persze, ettől még mindig lehet! Kép-tár A Széchenyi tér TAKÁCS DEZSŐ RÉZKARCA | hetedik oldal í hétfőn I Riport Vita a régióról. Nagykanizsa | polgármestere, Tüttő István arról beszél, miért igaz a város j szlogenje: Nagykanizsa- régiók kapuja. Igaz - mint kiderül - a személyes, ; mondjuk pécsi vonzódáson felülkerekedni látszanak a nyugat-dunántúli gazdasági mutatók számadatai. Portré Késmárki Zoltán közel j 4500 gombafajtával találkozott már a Mecseken. Azoknak a gombáknak, amiket neki hoznak szakérteni, rendszerint a fele mérges. Portré Magyar vagyok, kívül-belül Szatyor Győzőt valamirevaló ünnepen mindig szép fekete atillában látni. Vágyott rá. Az első zsinóros öltönyt még 1982- ben varrta a-közeli szabó, Nógrádi Pali bácsi. Tudni kell persze, hogy Győző tüntető magyarsággal él a lelkében is. Mégpedig úgy, hogy a hozzá való szabásmintát maga kereste a pécsi múzeumban, s Pestre ment a paszományért.- Külsőség? Több annál?- Úgy gondolom, hogy az ember ne szégyellje származását, kötődéseit. Őseim valamikor régen a Székelyföldről települtek át ide, az Ormánságba, arra a gyönyörű vidékre, amelyen születtem, s amelyhez kötődöm halálomig. Kiss Géza, Kodolányi, szintén gerinces magyarok voltak, s a szellemi atyám, Kós Károly is.- Gyermekkorodban kiszakadtál Ormánságból.- Kocsmáros apámra „rábizonyították”, hogy angol kém, s 1950-től családostul a Hortobágyon, a Lenin-ta- nyán kötöttünk ki. Nekik bizonyára embert próbáló tragédia volt. Nekem a nyiladozó gyerekkor. Amikor csak a szülői szeretetre van szükségünk, s ezt akkor is megkaptam, hála Istennek, ma is. Aztán visszajöhettünk Bogdására; itt lettem rajzoló-faragó-festegető ember. Furcsa figura, akire ha kimentem a határba festegetni, a helybéli csősz rácsodálkozott.-Egyre többet vagy távol Pécstől, ahol tulajdonképpen Szatyor Győző Kós Károly-díjas művész, faműves. Bogdásán született 1947-ben, rajz-földrajz szakos tanár. Negyven önálló kiállításán túl, szobrai Németországban, Ausztriában és Finnországban is megtalálhatók. Felesége tanárnő. Gyermekeik: Miklós (24 éves), Zsuzsánna (22) és Győző (14) felfedeztek téged. Most is éppen a nemzetközi alkotótáborban beszélgetünk, Sellyén.- A nyár ezt az örömöt hozza. Négyen, Nóránt Klárával, Csutorás Jánosnéval és Tarján Gabival hoztuk létre ezt a művészeti alapítványt, végiggondolva és megértetve a dolgot: az ormánsági jövő, a kitörés egyik útja a kultúrán keresztül vezet. Magam is szüleim háza mellett vettem egy másikat, ahol iskolát szeretnék indítani, az ilyen magamfajta embereknek. — Szeretném híresztelni, hogy nagyon jó borod van.-Imádom is a szőlészkedést, a borkészítés mesterségét. Kikapcsol. Pertti Torstilá- val, az egykori finn nagykövettel közösen vettünk pinceházat a kispeterdi szőlőhegyen, és villányi borász-barátaim kitanítottak a mesterségre. Úgyhogy a terméket palackozzuk is, „Jóbarátok bora" néven. Irsai Olivért és Rizlingszilváni cuveét lehet kiérezni belőle. Kozma Ferenc