Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-15 / 192. szám
6 Dünántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. július 15., csütörtök Oldalszerkesztő: Szélvíz Zápor a fákról. A mély fekvésű, vizenyős területeken tapasztalják a természetjárók, hogy a fűzekről sűrű cseppekben hull napok óta a fa nedve. A növények az esős időszakban a szokottnál is több csapadékot szívnak fel, amit a kérgen keresztül préselnek ki. (cs) Kozármislenyben rendezik az árkokat a Pécsi utcában és környékén. Markolók segítségével mélyítik és szélesítik a vízelvezetőket, hogy megelőzzék a kiöntéseket. A munkát az ősgyepek megóvása érdekében is végzik. (cs) Kerékpárút a töltés tetején A nyár elején kezdték el építeni a folyó töltésén Drávasztára és Révfalu között a kerékpárutat. A munka része egy projektnek, amely a bringásoknak adna a szép tájon kirándulási-túrázási lehetőségeket Barcstól Gemencig. A révfaluiak azonban - évek óta várnak az útra - lassúnak érzik a tempót. pályázati pénzből - 20 millió forintos Phare-támogatást nyertek -, részben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen állt saját erőből fedezik a beruházás költségeit. DRÁVASZTÁRA Horváth Ferenc, Drávasztára polgármestere türelemre int. Tapasztalatai szerint minden a tervezett ritmus szerint halad. Pontosabban haladt, amíg a hirtelen jött esők bele nem szóltak a munkatempóba. A Dráva töltésének koronáján húzódó, valamivel több mint 3 kilométeres út alapépítményeivel a kivitelező már végzett. A következő feladat a betonozás, s amint a talajviszonyok engedik, indulnak is a gépek. A tervek szerint ezt augusztus végére megcsinálják. Akkor jöhet az aszfaltozás. A 2,4 méter széles szőnyeg elterítésével a polgármester becslése szerint egy hét alatt végezhetnek. Az önkormányzat részben A Drávát végigkíséri majd a kerékpárút ~ fotó: laufer l. Szövetségben a környezetért BARANYAI KÖRKÉP Öt éve működik Pécsett a több civil szervezet által létrehozott Dunántúl Környezetvédelmi Szövetség. Egyik alapítója szerint Baranyában - a szomszédos megyékkel ellentétben - még nem kezelik a hivatalos szervek a társadalmi környezetvédőket a súlyuknak megfelelően.- A szövetség létrehozását annak idején többek között az is indokolta, hogy a formálódó környezetvédelmi törvény, a kidolgozás alatt álló nemzeti környezetvédelmi program társadalmi vitájában a civil szervezetek hatékonyabban fejthessék ki véleményüket - hallottuk Bérces Viktóriától (kis képünkön), a Pécsi Zöld Kör vezetőjétől. A Zsongorkő Baráti Kör, a Baranyáért Egyesület, a Déldunántúli Regionális Állat- és Természet- védő Egyesület, a Kajak-Kenu Sport- ' és Természet- védő Egyesület, a Kő- vágótöttösi Faluszépítő Egyesület és a Pécsi Zöld Kör a tagjai a szövetségnek. Alapvető feladatuknak most is azt tartják, hogy a környezetvédelmet érintő jogszabályok összhangjának hiányaira felhívják a figyelmet, illetve széles körű felvilágosítással segítsék a környezetvédelemért tenni akaró magánszemélyeket, szervezeteket. Ez utóbbi érdekében több alkalommal szerveztek regionális tanácskozásokat is. A szövetség legközelebbi, őszre tervezett találkozójának fő témája a működés pénzügyi háttere lesz. Idén ugyanis a szervezet nem nyert pályázati támogatást. Miért éppen a Nap? Az energia ára - előállításának költségei miatt - egyre gyorsabban emelkedik. A fejlett országokban is ez arra készteti a vásárlókat, hogy főleg kisfogyasztású berendezéseket vásároljanak, illetve a hagyományos források helyett megújuló energiák használatával csökkentsék a kiadásaikat. Most induló sorozatunkban a napenergia használhatóságáról adunk gyakorlati tanácsokat a szakember segítésével.- Megújuló energiaforrásnak tekintjük ma a vízi, a szél-, a geotermikus és a napenergiát, valamint a biomasszát - mondja Patartics László (képünkön) gépészmérnök. - Ezek közül az utóbbi, a vízi és a geotermikus energiák nem állnak a rendelkezésre mindenütt, s különösen nem alkalmazhatók általánosan a „háztájiban”. Más a helyzet azonban a szél- és a napenergiával. Az osztrák példa: 1,2 millió négyzetméter napkollektor szolgáltat hőt, és a dán gyakorlat: a szélenergiát már befogták áramszolgáltatásra.- Csakhogy például nem süt mindig a Nap.- Minden hiedelem ellenére sugárzott energia mindig van, teljesen borult, hóeséses időben is érkezik a földfelszínre négyzetméterenként 150-200 watt. Különbségek természetesen .vannak, a téli és a nyári hónapokban a sugárzási jövedelem aránya 1:5. Ezt a fűtési célra felszerelt napkollektorok esetében figyelembe kell venni, s a legjobban kihasználható berendezés az, amely nyáron például medencét fűt, télen a lakást, s mindkét évszakban biztosítja a használati melegvizet.- A napenergia annyira aktuális, hogy el is feledkezhetünk a hagyományos energia- hordozókról?- Annyit biztosan mondhatunk, hogy a készletek kimerülhetnek, végesek. Egyes vélemények szerint például a földgáz 30 év múlva elfogy. Ezt a prognózist számos országban nagyon komolyan veszik. A többi tüzelőanyag kitermelése mind nehezebb és ezért költségesebb. A szenet, az olajat, de az atomerőművek fűtőanyagát is egyre mélyebbről kell a felszínre hozni. Tegyük hozzá: a készletek kimerülése áruhiányhoz vezet és ez is emeli a hagyományos energiaforrások árát. Ez azonban csak az egyik oldal. Az energiamegtakarítás mellett szól az a nagyon nyomós érv is, hogy általános gyakorlata a környezet védelmét szolgálja. Azt pedig talán felesleges is mondani, hogy a napenergiánál nincs kömye- zetbarátabb megoldás. (Folytatjuk.) Kinyitható EU-kassza BUDAPEST Az Európai Unió által nyújtott Phare-támogatások a jövő évben is igénybe vehetők lesznek, s a területfejlesztés, a környezetvédelem segítésére új alapok is megnyílnak. A Phare-programok koordinációjával megbízott kormánytisztviselő szerint Magyarországtól függ, hogy az EU-kasszában erre elkülönített pénzből mennyit kap. Ez előző négy évben hatalmas összegeket hagytunk ebben a kasszában. Boros Imre szerint ennek oka az volt, hogy a támogatási pénzek mellé a kormány nem tette le a magáét a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. A területfejlesztéshez 1995-1999 között mintegy 30 milliárd forintot (127 millió euró) kaptunk Phare-támoga- tás formájában. Az ezredfordulóig további 50 millió eurós támogatás áll rendelkezésünkre. A fejlesztési tervek azonban hosszabb távot céloznak, s a Phare is ehhez igazodik. Ennek értelmében 2006-ig Magyarország az EU-kasszából 1600 milliárd forintos juttatásra számíthat. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban még ebben az évben mintegy 80 millió euró felhasználásáról döntenek. Mészáros Attila
