Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-15 / 192. szám

1999. július 15., csütörtök Háttér - Riport Kevés tény, sok találgatás: mi lehet a siklósi merénylet hátterében? Egyelőre csak remélni lehet, hogy nem köszönt be megyénkben is a leszámolásos bűncselekmények ideje. A múlt szombaton történt siklósi gépfegyveres támadás mindenesetre nem éppen azt mutatja, hogy békés időknek nézünk elébe. Egyelőre renge­teg a kérdőjel, és úgy tűnik, a rendőrségnek meggyűlik a baja az üggyel. Egy dolog biztos, szombat hajnalban egy horvát ál­lampolgárságú bosnyák vállalkozó autójára tüzet nyitottak, de a férfi könnyebb sérüléssel úszta meg a támadást. Pécsi út - Szentkút utca sarok A helyszín: a gyűdiek elmennek mellette FOTÓ: MÜLLER A. Siklós-Máriagyűd, kedd dél­után. A városrészben nyoma sincs annak, hogy három nap­pal ezelőtt majdnem kivégeztek valakit a Pécsi út és a Szentkút utca sarkán. Az eső és a Nap a rendőrségi helyszínelés nyo­mait is eltüntette az aszfaltról. Kedden már nem is ez a fő téma. Mindenki a pinceomlás szerencsétlenül járt áldozatairól beszél. Találkozom olyan férfi­val, aki még csak nem is hallott a szombati merényletről. A pinceomlásnak magyar áldoza­tai voltak, abban pedig szinte mindenki biztos, hogy a me­rényletnek nem csupán a cél­pontja, de a támadói is külföl­diek voltak. Bármilyen furcsa, de arra az együgyű újságírói kérdésre, hogy nem félnek-e az emberek Gyűdön, mindenhol azt a vá­laszt kapom, hogy nem. - Fél­jen az, akinek félnivalója van - mondja az egyik férfi. - Pedig itt majdnem megöltek egy embert, lehet, hogy legköze­lebb már rob­bantanak is; és annak akár ártatlan áldozata is lehet - ma­gyarázom, mire is gondolok. Nem érkezik válasz. A negyve­nes férfi csak a vállát vono- gatja. Az az ember benyomása, mintha azt, ami történt, nem is vennék komolyan. A megtámadott bosnyák egy éve vett házat Gyűdön. A vá­rosrészben osztrák feleségével ők az egyedüli idegenek. Sikló­son piacoznak mindketten, de aki már egyszer is járt ott, az tudja, hogy szinte teljességgel követhetetlen, ki kinek az al­kalmazottja, kinek melyik a sátra és gyakran az is, ki mivel foglalkozik. Hogy a férfi mit árusít valójában, senki nem tudja. A környékbeliek szerint naponta többször is megfordul­nak az udvarában különböző autók, köztük kisebb furgonok. Valamennyi külföldi rend­számú. Magyar kocsit sohasem látnak nála. Nem tudják, hogy miért jönnek és mit visznek. A férfi a helyiekkel szinte soha­sem beszélget, az éjszakákat pedig rendszerint Siklóson tölti. Szombat éjjel is a városköz­pontból tartott hazafelé. A me­rénylők tudták, hogy érkezni fog. Már várták. Égy sötét színű, nyugati típusú autó mel­lől hangtompítós gépfegyverrel hét lövést adtak le a Mercede- sére. Lapunk információi sze­rint egy hüvelyt nem találtak meg eddig a rendőrök, ez pedig azt jelentheti, hogy a korábbi feltételezést - miszerint a tá­madók az autóból tüzeltek - szinte biztosan ki lehet zárni. Egyetlen tanú akadt csupán, de ő sem tudott többet mondani a rendőröknek, mint azt, hogy egy sötét színű kocsi hajnalban elhajtott a helyszínről. A férfit a lábán találta el egy, feltehetőleg gellert kapott golyó. A rendőr­ségre ment, feljelentést tett, a kórházi kezelés után pedig ha­zaengedték. Azóta három ru­hásszekrény méretű testőr őrzi a házat. Bejutni az újságírónak is lehetetlen. Jelenleg az sem zárható ki teljesen, hogy téves volt a cél­pont. Ezt erősítheti az, hogy a férfi azonnal a rendőrségre ment, ráadásul azt vallotta, fo­galma sincs, ki lőtt rá, neki nincs haragosa. A szigorú őri­zetből viszont arra lehet követ­keztetni, hogy mégiscsak van mitől tartania. Az egyik első híradás szerint kábítószer állhat a merénylet hátterében, más, rendőrséghez közel álló források szerint a férfi hamis okmányokkal fog­lalkozik, ezzel sérthetett meg bizonyos üzleti köröket. A bos­nyák - úgymond - nem isme­retlen a rendőrség előtt. Ennek azonban némileg ellentmond, amit egyik - névtelenséget kérő - informátorunk állít, miszerint a férfi üzleti ügyeiről gyakorla­tilag semmit sem tudnak a rendőrök. Különböző, egymástól füg­getlen forrásból származó in­formációink szerint a férfi nem véletlenül tartózkodik Magyar- országon, sőt akár az lehet a merénylet kulcsa is, ha választ kapunk arra a kérdésre, hogy mit keres Siklóson. Ausztriából állítólag ki van tiltva (ha ez igaz, az információt a rendőr­ség könnyedén ellenőrizheti), haza pedig azért nem mehet, mert - mondják - azonnal vé­geznének vele. Nincs kizárva, hogy állítólagos ellenségei most találták meg. Akárki is volt az elkövető, egyelőre csak meg akarta ijeszteni a férfit. Nehezen hihető ugyanis, hogy egy percre pontosan kitervelt, hangtompítós géppisztollyal elkövetett merényletnél a tá­madók - ha akarnak - nem vé­geznek áldozatukkal. A legegy­szerűbb megoldás az lett volna, ha autójukkal elállják az utat és közvetlen közelről tüzelnek - hasonló merénylet már nem egy volt Magyarországon. Ehe­lyett az út széléről lőttek a Mer­cedes oldalára egy pontos soro­zatot - végig a karosszériába. Kérdés azonban az is, hogy ha valóban csak ijesztésnek szán­ták a merényletet, mi a céljuk vele. A férfi állítólag rendszeres résztvevője az egyik siklósi éj­szakai szórakozóhelyen zajló zártkörű kártyapartiknak. Egyik informátorunk szerint csak az elmúlt hetekben - igaz, több nap alatt - mintegy ötmil­lió forintot veszített. Elképesztő tételekben megy a zsuga, nem csak a kártyaasztalnál, de még a csocsónál is százezresek a té­tek. Ahol pedig ekkora summák mozognak, ott semmi sem lehet játék, pláne ha igaz, hogy ezen partik szereplői nem bérből és fizetésből élnek. Vannak köz­tük magyarok is, a kör hat-hét főből áll. Hogy ennek a szen­vedélynek lehet-e bármi köze a szombati támadáshoz, egyelőre szintén nem tudni. Amint arról lapunkban annak idején beszámoltunk, egy hó­nappal ezelőtt Máriagyűd köze­lében, az 58-as út mentén álló egyik étterem mellett kaszáló munkások egy olyan pokolgé­pet találtak, amelynél korsze­rűbbel hazánkban még nem kö­vettek el merényletet. A távirá­nyítható szerkezet - amelyhez pontos, horvát nyelvű haszná­lati utasítás is társult - egy autó felrobbantására lett volna ké­pes. Az ügyben nyomozás in­dult - egyelőre kézzelfogható eredmény nélkül. Jelenleg tehát azt is csak feltételezni lehet, hogy a bombának esetleg köze volna a mostani merénylethez. Schmidt Henrik (képünkön) siklósi rendőrkapitány érthető okokból nem kívánt részletes információval szolgálni a szombati merénylet nyomozá­sának állásáról, azt azonban elmondta, reményei szerint két héten belül eredményt tudnak felmutatni. Kérdésünkre, hogy vajon fel kell-e a jövőben ké­szülnünk a Baranyát eddig el­kerülő leszámolásos bűncse­lekmények sorozatára, Schmidt Henrik röviden azt mondta, szeretné, ha nem kellene ettől tartani. Az elmúlt egy hónap Siklós- környéki történéseit figyelve úgy tűnik, sajnos valószínűbb, hogy a java csak ezután követ­kezik. Lendvai Dávid J hetedik oldal Mészáros Attila jegyzete Láttyátuk feleim Lázas keresés folyik a pécsi Ágoston téren! Történelmi múltunk utolsó pillanatban napfényre hozható emlékei után kutatnak. Támpontot je­lent a sziszifuszi munkához a keresett dolgokra vonatkoz­tatható néhány ismérv. Cső alakú tárgyakról van szó, to­vábbá olyan izékről, amelye­ket a legtalálóbban közműve­zetékként lehetne megjelölni. A város levéltárában pilla­natnyilag még nem sikerült előszedni azokat a fóliánso- kat, amelyek segítenének an­nak megállapításában, hogy már a Jakab-hegyi erődítést megépítő kelták, avagy a fej­lett nyugati kultúrát hozzánk plántáló morc frank lovagok, netán a honfoglalást közvet­lenül megelőzően ide be-be- csapó valamelyik nomadizáló törzsecske hagyta-e itt köz­műveit? Felmerülhet továbbá az a hipotézis is, hogy a föld alatt meghúzódó micsodák esetleg közvetlen bizonyíték­ként szolgálnak a sumér-ma- gyar rokonságra, lévén az előbbiek meglehetősen ko­moly jártassággal rendelke­zők a csatornaépítésben. A rómaiakról nem is beszélve! Hazánk még császárt is adott a birodalomnak, aminél lé­nyegesen egyszerűbb közmű- vesíteni. A kutatók óvatosak. A leg­kisebb kapkodás is végzetes lehet. Jelenleg megpróbálnak utánanézni, hogy az ősi Egyiptomban miként építet­ték a piramisokat. Meglehet, az Ágoston téri elődök is ha­sonló technológiát alkalmaz­tak - természetesen fordítva, azaz le- és nem felfelé s akkor egyszerűbb lesz a kuta­tómunka. A probléma sokol­dalúbb megközelítése érde­kében a brit műemlékvéde­lemmel, illetve a druida pa­pokkal is felvették a kapcsola­tot, mondanának már valamit a Stonehenge felállításának módszereiről. Az erőfeszítéseket minden bizonnyal siker koronázza majd. Számos példa bizo­nyítja, hogy a markológépek kitartása meghozza az ered­ményét. Vagy elszakítják az elektromos kábelt, vagy ösz- szetörik a szennyvízcsatornát, vagy belapítják a vízvezeté­ket. De itt és egyelőre, az is­tennek se! Pedig már - kaptuk az információt - a kutatóárkot is megásták. Keresik a köz­művezetékeket. És majd „Láttyátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk. ” . Kép-tár A pécsi Havihegyi kápolna takács dezső rézkarca hetedik oldal hóin Ripor* a p Polgári szolgálatosok: Antikatonák ingyen­munkaerőként. Baranyában folyamatosan nő a polgári szolgálatot ké­rők száma. A szakemberek ezt a tényt az állandó bal­káni konfliktusokkal ma­gyarázzák. A mai számunkból kimaradt riportunkban megszólalnak polgári szolgálatot teljesítő fiatalok, az a munkaügyi szakember, aki a polgári szolgálat teljesíthetőségéről dönt, és az az ügyintéző is, akinek joga a szolgálat enge­délyezéséről határozni. Portré Hangversenyterem egy zsoltárért Ma már kevesen tudják, hogy nevéhez fűződik a pécsi Liszt Fe­renc Hangversenyterem létrehozása és a Pécsi Szimfonikus Zenekar újjászervezése. Ő viszont, pedig lassan 82 éves, min­denről tud, nézi a tévét, hallgatja a rádiót, újságot olvas.- Úgy tudom, erdélyi.- Szüleim az első világhá­ború végén menekültek el Gyimesből. Általános iskolás koromat főleg Battonyán töltöt­tem. 1941-ben mentem először Csíksomlyóra dédanyámhoz, aki akkor 101 éves volt.- Középiskola?-Pécsett a Matessa Árva­házba kerültem - apám ötéves koromban elhunyt édes­anyám pedig dolgozott. Onnan jártam polgáriba, majd az Eme- rikánum fiúnevelőben éltem, s végeztem a Tanítóképzőt.- Mi a helyzet a zenével?- Magánúton tanultam Ha­lász Bélánál orgonát, s készül­tem a Zeneakadémiára. Temp­lomokban orgonáltam, vasárnapon­ként pedig a rabok misé­jén. Viccesen szólva előbb lettem fegy- házkarnagy, mint egyházkamagy, ez utóbbi szakra vettek fel az Akadémi­ára.- Mikor lett igazgató?- 1949-ben neveztek ki a konzervatórium élére, amely később leírhatatlan változáso­kon ment keresztül, végül az­tán főiskolává vált.- Gyakran vendégeskedett itt Kodály.- A 70. születésnapját kö­Antal György 1917-ben született Gyimesbükkön. 1942-tól a Pécsi Tanítóképző és a Pedagógiai Főiskola tanára. 1949-ben nevezik ki a Zenekonzervatórium élére, majd huszonegy évig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatója. Liszt-díjas. Nős, három gyermeke, hat unokája, két és „fél” dédunokája van. vető januárban, 1953-ban mu­tattuk be a Psalmus Hungari- cust nem kis nehézségek árán. Hiszen zsoltárról volt szó, ezt meg kellett magyarázni a párt- bizottságon. Az volt csak hatá­sos érv, hogy Ujfalussy József pozitívan írt a műről, ő pedig mégiscsak Révay József mi­nisztériumában dolgozott.- Tehát engedélyezték.- Sőt olyan nagy sikere volt, hogy behívtak, megkérdezték, mit kérek mind­ezért. Mondtam, hogy a budai hármat, ami a kerületi pártbi­zottság helyisége volt nagyterem­mel. Csak egy tornatermi ló állt benne.- Miért kellett?- Ez a mai Liszt terem, ahol hónapok múlva már megtartot­tuk az első koncertet is.-Ésa szimfonikus zenekar?- Rákosi szüntette meg a Pécsi Zenekedvelők Egyesüle­tét, én szerveztem újjá, de nem lévén legális, nekem utalt há­romezret a minisztérium, abból fizettem a próbadíjat, fejenként nyolc forintot. Cseri László

Next

/
Oldalképek
Tartalom