Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-14 / 191. szám
10 DUnántúli Napló Politikai Vitafórum 1999. július 14., szerda Dr. Torgyán József Baranyába látogat Dr. Torgyán József miniszter és dr. Torgyánné Cseh Mária képviselő, a Független Női Szövetség országos elnöke július 21-én, szerdán Pécsre és Drávakeresztúrra látogat. 10 órakor a JPTE Jogi Karán fogadja a küldöttséget dr. Ivancsics Imre dékán és dr. Tamás Lajos profesz- szor Dr. Torgyán József találkozik a Tudományos Diákkör tagjaival. 11 órakor látogatás a PVSK Sport és Szabadidő- centrumában. 17.30-kor polgármesterek fóruma lesz Drávakereszt- úron a Faluházban. A megbeszélésen a Dráva menti térség 20 polgármestere, a térség nagyobb gazdálkodói vesznek részt. Téma: a térség helyzete, fejlesztési lehetőségei, a SAPARD programban eddig elért eredmények. Vendéglátó: Tóth Attila, Drávakeresztúr polgármestere. Nemzeti egységet nácik nélkül! A várbeli, nemzetközi újfasiszta tüntetés után sokakkal együtt reméltük, a jövőben nem kerülhet sor hasonló megmozdulásokra. A március 15-ei nemzeti ünnepünkön azonban csalódnunk kellett: ismét újfasiszta, kirekesztő megnyilvánulásokkal gyalázták meg a nemzeti érzéseinket, a demokratikus népek családjához tartozó hazánk becsületét. S ezt a mai Európában példa nélkül, a rendőrség és ország-világ szeme láttára tehették! Meggyőződésünk, hogy az ünnepi szónokok által hangoztatott nemzeti egységben nem kaphat helyet a hazánk történelmében katasztrofális károkat okozott hungarizmus újjászületése, a szélsőséges nacionalizmus, rasszizmus. Közterületeinken, utcáinkon az antiszemita uszítás megengedhetetlen. Követeljük a hatóságok erőteljes fellépését, a jogszabályok következetes alkalmazását. Támogatjuk azon kormányzati, ellenzéki és civil megnyilatkozásokat, amelyek szükségesnek tartják a hatékonyabb jogi biztosítékok megalkotását. Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Ú gy hírlik, az agrártárca kezdeményezni fogja, hogy a szövetkezetekből egy éven át közgyűlési határozat nélkül kiválhassanak a tagok. Ha pedig a kiválni szándékozó tag vagyontárgyakra vonatkozó kérését a szövetkezet nem teljesíti, köteles az üzletrészt a kiválást választó tagnak öt év alatt kifizetni. Az intézkedés nagyon időszerű. Hiszen nagyon sok közös gazdaság felelős vezetői a tagtulajdonosoknak éveken át egyetlen fillér osztalékot sem fizettek az üzletrészek után. Évről évre grátisz használták anélkül, hogy a kárvallottak - méltatlankodáson kívül - bármit tehettek volna ellene. Üzletrésszel együtti kiválásra ugyanis a törvény csak az 1992-ben megtartott átalakulási közgyűlés megtörténtéig adott lehetőséget. Azt követően a szövetkezet urai azt tehettek a használatukban maradt tagi üzletrészekkel, amit a jól felfogott érdéA koalíciós politika nyolc hónapja Mit kell tenni a nagy múltú város vonzerejének növeléséért? Beszéljenek a tények! 1998 októberétől a város irányítását dr. Toller László polgár- mester vezetésével a Szocialista-Civil-SZDSZ-Munkáspárti koalíció vette át. Az új városvezető koalícióra egyszerre kettős teher nehezedik. Egyrészt súlyos adósság nyomasztja a költségvetésünket, másrészt az elodázott reformok radikális programok kidolgozására kényszerítik a koalíciót. A másik út Az adósságok felhalmozódása 1995-től kezdődött. Ez évtől jelentősen csökkentek a város vagyonának értékesítéséből származó bevételek, másrészt a központi kormányzat egyre több feladatot rótt az önkormányzatokra anélkül, hogy a szükséges anyagi fedezetet biztosította volna. Ezért a nagyvárosok önkormányzatai válaszút elé kerültek: vagy csökkentik a kiadásaikat vállalva ezzel a népszerűtlen politikai intézkedéseket, vagy - a könnyebbik utat választva - hiteleket vesznek fel működőképességük megőrzése érdekében. így Pécs városa is annak érdekében, hogy biztosítani tudja oktatási, kulturális, szociális intézményeinek működését, hogy ellássa a mindennapi feladatait, újabb és újabb kölcsönök felvételére kényszerült. Közben minden érintett politikai erő abban bízott, hogy a Bokros-csomaggal stabilizált központi költségvetés majd mentőövet dob az ön- kormányzatoknak. Ez elmaradt, sőt 1999-re a nagyvárosok lakói által befizetett személyi jövedelemadó helyben felhasználható részét 20 százalékról 15 százalékra csökkentették. így az 1999-es városi költségvetés készítése során egyértelművé vált, hogy a várost hitelekből tovább már nem lehet működtetni. Maradt a „másik út”, a váfos intézményrendszerének radikális átalakítása, a kiadások lefaragása, ami szükségképpen együtt jár a politikai konfliktusok kiéleződésével. De ez mára már nem választás, hanem kényszer lett! Kényszerű lépések A városvezető koalíció célja, hogy a kényszerű lépések megtételével elsősorban a város egészének működőképességét biztosítsa, azaz csak „részeket” áldozzunk fel, másrészt pedig az, hogy e lépések a lehető legkisebb politikai feszültséggel járjanak. Ezért került sor a Mecsek- Nyugat víz- és szennyvízhálózat kiépítésének felfüggesztésére, mert ez a beruházás több évre elhúzódva olyan terhet jelentett volna, amelyet a jelenlegi feltételek mellett a város nem tud elvégezni. Pontosabban ez azt jelenti, hogy e beruházás költségei a várost csődbe juttatnák úgy, hogy az ígért fejlesztés is meghiúsulna. Természetesen a város vezetése erről nem véglegesen mondott le, csak kénytelen volt működőképességének megőrzése érdekében a költségvetés konszolidációjának idejére felfüggeszteni. A második igen jelentős döntéskényszer a pedagógusok 16 százalékos és a technikai dolgozók 13 százalékos béremelése volt. A városvezető koalíció ekkor az „egész működése” érdekében, az amúgy is igen alacsony bérből élők érdekében, a központi támogatásként érkező költségeket 210 millió forinttal kiegészítette, és ezzel több mint 4000 közalkalmazott béremelését hajtotta végre. Intézmények átszervezése A harmadik szükségszerű politikai lépés az intézményhálózat, nevezetesen az egészségügy, a kulturális és az oktatási intézmények átalakítása, úgy, hogy e szolgáltatások színvonala megmaradjon és finanszírozásuk miatt ne kelljen újabb kölcsönökhöz folyamodnunk. Az intézmények (86 intézmény) átszervezését három lépésben hajtottuk végre. Az első a 3 százalékos létszámleépítés volt. Sok betöltetlen, vagy nélkülözhető álláshelyet számoltunk fel, amelynek során igen nagyfokú toleranciát és együttműködést tapasztaltunk a vezetők részéről. A második, szintén elfogadott lépések közt említhetjük az egyes feladatok, intézmények működtetésének átadását alapítványok, egyesületek, illetve a POTE részére. A harmadik, a legkritikusabb lépés, az iskolák összevonása volt. Itt is elsősorban az Istenkúti, illetve a Berek utcai iskola jogutód nélküli megszüntetése váltotta ki a leghevesebb tiltakozásokat, amibe disszonáns politikai felhangok keveredtek- Ellentmondásos volt a kritika, mert minden mértékadó szakmai közösség elismerte, hogy a jelenlegi iskolarendszer a gyermekek számának csökkenése miatt tovább már nem tartható fenn. Ellentmondásosak voltak e politikai bírálatok, mert minden számottevő politikai párt előtt ismert, hogy az iskolák támogatására juttatott állami normatíva 70 százalékról 60 százalékra csökkent, amelynek következtében nemcsak Pécsen, hanem az ország szinte minden nagyvárosában (Szeged, Debrecen, Szolnok stb.), függetlenül attól, hogy milyen párt vezeti az ön- kormányzatot, az iskolák ösz- szevonására, bezárására kényszerültek. De ellentmondásos volt a helyi politikai ellenzék bírálata azért is, mert a viták középpontjába az iskolák átszervezését, illetve a Nádor Szálloda ügyét helyezték, háttérbe szorítva olyan pozitív lépések elismerését, amit a város vezetése tett a közlekedés fejlesztése (Ágoston tér megépítése, 22 Mercedes busz vásárlása, a pogányi repülőtér fejlesztése), a munkanélküliség visszaszorítása, a közmunkák szervezése, a szociális bérlakások építése, a távhő díjának stabilizálása érdekében. Szakmai vitákat! A magunk részéről bízunk abban, hogy a város költségvetésének konszolidálásával párhuzamosan a politikai viták is „elsimulnak”, csökkennek a morális támadások a város vezetőivel szemben. Reméljük, ezzel párhuzamosan felerősödnek a szakmai viták, amelyek arról szólnak majd, hogy mit kell tenni e nagy múltú városban ahhoz, hogy ne csak az országon belül legyen a dél-dunántúli régió központja, hanem határainkon túlra is kellő gazdasági, kulturális vonzást gyakoroljon. Bókay Endre MSZP Tőkefelhalmozás az agráraimban kük diktált. Nem törődvén, hogy a piacgazdaság normatíváitól idegen vagyonhasználatuk a rész- tulajdonosok kvázi kifosztására emlékeztetett. Egykori munkahelyem, a bácskai szövetkezet - káeftéinek veszteséges gazdálkodását kompenzálandó - két esetben, összesen 31 %-kal csökkentette a közgyűlési határozattal megállapított tagi üzletrészek összegét, amely kapcsán a tulajdonosokat sok millió forinttal rövidítette meg. Később - fölismervén, hogy bizonyos joghézagok, az átalakulás alatti labilis jogi helyzet, valamint a nyugdíjasok napi megélhetési gondjai okozta kényszerűség zöld út lehet a vagyongyarapításhoz - a szövetkezet vezetői oly módon vállalkoztak tőkefelhalmozásra, hogy a nyugdíjas tagok nagy hányadát résztulajdonaikból kiforgatták. Vagyis a kétszeres soványító kúrának alávetett üzletrészeiket az eredeti összeg potom hat százalékáért fölvásárolták tőlük, s egyúttal tagsági jogviszonyukat (önkéntes kiléptetéssel) megszüntették. Nem állítható, hogy bárkit üzletrésze áruba bocsátására kényszerítettek. Ajánlat hangzott el mindössze az apasztást követően fennmaradt résztulajdoni hányadok 10 százalékért történő megvételére. A vevői diktátum függvényében készült adás-vételi szerződés másik alanyaiként választhattak: eladják potom összegért, vagy megtartják maguknak és kényszerűségbe! a szövetkezet használatában hagyják; lehetővé téve, hogy az ajánlattevők továbbra osztalékfizetés nélkül bitorolják vagyonrészeiket. Ezt elkerülendő eladták - „önként”. Nem volt garancia, hogy a szövetkezeti vezetők - „evés közben fokozódó étvágyuk” folytán - nem éreznek-e majd újabb késztetést a résztulajdoni hányadok további egyoldalú karcsúsítására. Ezért álltak rá a nyomorult alkura, amely annyiban egyoldalú jogügylet keretében történt, hogy jogállamban szinte szokatlan: miért nem bizonyult semmisnek. A kiválás újólag történő lehetővé tételével megszűnik a rész- tulajdonnal rendelkező téeszta- gok és kívülállók további ki- semmizése. Dr. Südi Bertalan Teljes napfogyatkozás Az elmúlt nyolc hónapot értékelte a napokban a Fi- desz-Magyar Polgári Párt pécsi frakciójának vezetősége a Kolping-házban tartott sajtótájékoztatóján.- Pécsett már most beállt a teljes napfogyatkozás - fogalmazott Körömi Attila (képünkön), a közgyűlés Fidesz- frakciójának vezetője. - Ez azonban nem olyan napfogyatkozás, amely idehozná a külföldieket és turistákat, hanem éppen ellenkezőleg, elriasztja az embereket. A tájékoztatón elhangzott: a legnagyobb pécsi ellenzéki frakció véleménye szerint Toller László polgármester korszakosnak tartja önmaga fellépését. Ezzel a Fidesz- frakció egyet is ért, de úgy gondolják, egy rossz és remélhetőleg rövid korszak kezdődött el vele. Papp Gábor frakcióvezetőhelyettes az elmúlt nyolc hónapnak azt a négy nagy eseményét sorolta fel - a Me- csek-oldali vízberuházás leállítását, az iskolabezárásokat, a Nádor Szálló eladása körüli hercehurcát és a polgármesteri hivatal biztonsági szolgálatának szerződését -, amely során a koalíció és az ellenzék heves vitába keveredett.- Ezek mind konkrét és valós ügyek voltak, noha a koalíció mindvégig megpróbálta elbagatellizálni őket - hangsúlyozta Papp Gábor. - Amikor már tárgyaltunk ezekről az eseményekről, a kormányzó MSZP-SZDSZ- Munkáspárt-Civil összefogás a kompromisszumkészség legkisebb jelét sem mutatta, majd - noha erre gyakran fény derült - nem ismerte be a legkisebb hibáját sem. Staub Ernő frakcióvezetőhelyettes a pécsi közgyűlés rossz légköréről beszélt.-Úgy véljük, a város legfőbb döntéshozó szervének, a közgyűlésnek a légköre Pécs számára közügy - emelte ki Staub Ernő. - Azt mindenki láthatja, hogy Toller László hivatalba lépése óta egyre durvább és kioktatóbb a hangnem. A Fidesz-frakció vezetősége elmondta: elismerik, hogy nehéz helyzetben van a város, elismerik a tenni akarást, de ha a polgármester nem változtat politikai ellenfeleihez való hozzáállásán, akkor annak a közgyűlés egésze és végső soron a város látja kárát. A legnagyobb pécsi ellenzéki tömörülés tagjai a nyári szünet alatt összegyűlnek, és elemzik az eddigi tapasztalatokat, beleértve a saját hibáikat is. Azt azonban már most megígérték: „a frakció a béke kedvéért sem fog lemondani ellenőrző szerepéről, nem fogja tétlenül nézni a régi-új hűbéri rendszer kiépítését, a gyanús pályáztatásokat, a köztisztviselőkre nehezedő politikai nyomásgyakorlást.” Ny. Sz. Az MDF a délvidéki magyarság helyzetéről Megváltoztatják a népességi arányokat A Nagy-Szerbia terv alapján a belgrádi hatalom sorra fegyveres támadást intézett a volt Jugoszláviában élő nem szerb nemzetiségek lakta területek ellen, elűzve onnan lakosokat és tömegesen kivégezve többségében ellenállást sem tanúsító embereket. A Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy a katonai konfliktus lezárása utáni helyzetben van esély arra, hogy egy általános nemzetközi rendezés keretében véget érjen a Szerbia területén élő magyar néprész kiszolgáltatottsága a szerbiai hatalomnak. A magyar diplomáciának mindent meg kell tennie, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét erre a kérdésre ráirányítsa. A nemzetközi erők eddigi megoldási kísérletei még nem hozták meg a térség stabilitását biztosító eredményeket:- a Dayton-i megállapodás lezárt egy konfliktust, azonban utat nyitott egy másiknak;- a Rambouillet-i egyezményt a szerb fél nem írta alá, s így azt csak légiháborúval lehetett a koszovói népirtás befejezésére kényszeríteni;- a szerb hatalom nem garantálja a fennhatósága alatt élő más nemzetiségű állampolgárai személyes és anyagi biztonságát. Ma a nemzetközi figyelem Koszovóra összpontosul. A koszovói kérdés rendezése hosszú ideig nagy katonai, anyagi és szellemi erőt fog lekötni. Fennáll annak a veszélye, hogy a nemzetközi erőknek nem marad energiájuk Kis-Jugoszlávia többi nemzeti közössége jogainak a biztosítására és garantálására. A Magyar Demokrata Fórum bízik abban, hogy Magyarország szomszédai demokratikus államokként tagjai lesznek az Európai Uniónak, azonban nem gondolja, hogy ezzel a szerbiai magyar nemzeti közösség önkormányzata automatikusan megvalósul. Sok tekintetben ezzel ellenkező tendencia tapasztalható: a volt Vajdaság Tartományban jelenleg is folyik a népességi arányok megváltoztatása (a jugoszláviai véres összetűzések fo- lyamányaként megközelítőleg 250 000 szerb lakos települt be - s további tízezrek az elmúlt pár héten, miközben mintegy 100 000 magyar és horvát nemzetiségi lakos menekült el szülőhelyéről), amelynek következtében romlik a szülőföldjén maradó magyar nemzeti közösség jogérvényesítő képessége. Mindezek alapján a Magyar Demokrata Fórum a magyar nemzeti érdek képviseletében szükségesnek tartja, hogy a magyar diplomácia folyamatosan napirenden tartsa a következő kérdéseket:- EBESZ-megfigyelők újbóli telepítését a Vajdaságba és Szandzsákba;-a Kis-Jugoszláviában élő magyarok számára a személyi és területi autonómia megvalósítását, a vajdasági magyar pártok által kidolgozott tervezet szerint, és ennek lehetőség szerint nemzetközi megállapodásba foglalását. A Magyar Demokrata Fórum a stabilitási konferenciákról - az első magyar csúcs- értekezleten elfogadottaknak megfelelően a délvidéki magyarság egyenjogúságának nemzetközi garanciákkal alátámasztott biztosítását várja. Dr. Kelemen András
