Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-14 / 191. szám

1999. július 14., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Újra szaporítható meggy­fajta. Évek óta egyre töb­ben sürgették, hogy az 1979-ben a szaporításra engedélyezett fajták köré­ből kivont „Érdi nagygyü- mölcsű" fajta újra szaporít­ható és telepíthető legyen. Ez az óhaj abból a közis­mert tényből táplálkozik, hogy mind belföldön, mind külföldön keresik a ke­vésbé savas étkezési megy- gyet. Az idős, még jó egészségi állapotban levő, termő Érdi nagygyümölcsű fák teljes termése igen jó áron eladható. Nagy gyü­mölcse, kellemes édes-sa- vanykás íze keresetté teszi az osztrák és a nyugat-eu­rópai piacokon is. Új szakkönyv. A paradi­csomtermesztők számára nyújt új ismereteket dr. He­lyes Lajos A paradicsom és termesztése című szak­könyve. A képekkel, ábrák­kal gazdagon illusztrált kö­tet nemcsak a kísérletekkel tesztelt új fajtákat mutatja be, de részletesen leírja a ta­pasztalatokat, eredményeket is. A szakkönyv a nagyobb könyvesboltokban megta­lálható. (k) Molyűző. Itt az ideje a még el nem virágzott levendula­virág leszedésének, cso­korba kötésének. Padláson, szellős helyen lógatva akasszuk föl, s ha zörgős lesz, a lemorzsolt virágokat tüllzacskóba tegyük. Pom­pás illatot áraszt a lakás „legkisebb helyiségében", elriasztja a molylepkéket a ruhásszekrényben. A leven­dula értékes növény, köztu­dott, a nagyüzemi termesz­tők lepárolják és a vegyipar számára illóolajat nyernek belőle. SUMMIT-AGRO Márkabolt Pécs, Béri B. Á. u. 1. Telefon: (72)313-961 A várja kedves vásárlóit! vetőmagok növényvédő műtrágyák kerti szerszámok fóliák talajfertőtlenítők Kert - Szőlő - Balkon Idén gyorsan lefut a kajszi! A sok érett gyümölcs egy részét aszaljuk meg, készítsünk kajszibort A júniusi, valóban kánikulai meleg akkor érkezett meg, amikor a kajszi érésének első fázisában volt, a talaj kedvező vízellátottsága és a rendkívüli meleg együttes hatására a kajszi érése felgyorsult. Nemcsak az egyes fajták külön- külön, fánként értek gyorsab­ban, hanem a fajták „összeér­nek”, rövidebb lesz a teljes faj­tasor érése is, gyorsabban le fog futni a kajszi szezonja. A felgyorsult érés érdekesen alakult: az egyes kajszifán belül normális érésidőben egyaránt találunk teljesen érett, befőtt­érett és még zöld gyümölcsöt is (ezért van az, hogy a kajszit is színelő-szedéssel takarítsuk be), most azonban a kajszinál igen ritkán tapasztalható mó­don meglepően egyöntetűen érnek a gyümölcsök, egy-egy fáról szinte egy alkalom­mal be lehet takarítani az azonos érett­ségi fokú termést, és ez a kiskert tu­lajdonosának nem kis érté­kesítési, vagy feldolgozási gondot okoz­hat. Meglepő az is - ezt a rendkívüli csapadék-el­látottság okozta hogy idén, bár sok kaj­szivirág kötő­dött meg, fánként nagy a gyü­mölcsök darabszáma, mégsem lett apró a gyümölcs mérete, ahogy az egyébként lenni szo­kott sok termés esetén, mert a fa képes volt kinevelni a gyü­mölcsöket, alig-alig van har­minchat milliméter alatti méret, a negyven mm feletti termés szinte általános. A nagy termés és a gyors érés együtt felveti a kérdést a kiskert művelőinek: mi legyen azzal a terméssel, ami nem jut el a piacra és a befőttes üvegbe sem kerül már be. A szokásos megoldás ilyenkor a cefrézés utáni pálinkafőzés, én azonban ajánlok ezen kívül még két megoldást, amelyek korábban ismertebbek voltak, mára kicsit elfelejtődtek. Aszalás: az ép, érett kajszit félbevágjuk, a magját kiszed­jük, majd szárítócserényre, fa­rácsra, fűzfonatra, tálcára, vagy csak egyszerűen deszkára tesz­szük, pár na­pon át a tűző napsütésben aszaljuk, for­gatva, addig, amíg le nem csökken a víz­tartalmának húsz-hu­szonöt száza­lékra. Ezután már árnyékos, de meleg helyen - például a padlá­son - aszaljuk tovább. Kétségtelen, hogy ehhez az egyszerű, ősi módszerhez nap­sütés kell (eső nagyon nem kell), ha van napfény, akkor íz­letes, kellemes szabványt ké­szíthetünk. Aszalhatunk mes­terséges szárítással is, tűzhely felett, az azonban körülményes. Ma már vásárolható nagyon praktikus, kisüzemi, pb-gázzal működő aszalórendszer, ez a beruházás azonban csak annak térül meg, aki évente rendsze­resen és több fajta gyümölcsből készít aszalványt, és biztos pi­aca van. Kajszibor készítése: erjesztő kádban az ép és egészséges (rothadásnak indult nem lehet benne), teljesen érett kajszit csömöszölőfával összezúzzuk (a magját nem kell kiszedni), a cefre mennyiségének egyhar- mad résznyi vízben feloldunk cukrot, tíz literhez két kilo­gramm arányban, és ráöntjük a cefrére. Néhány napig rendsze­resen csömöszöljük, majd a még erjedésben lévő anyagot kipréseljük, hordóba tesszük, és újabb, ugyancsak egyharmad­nyi mennyiségű, előző arányú víz-cukor oldatot öntünk hozzá, és hagyjuk kiforrni. Forrás után ugyanúgy fejtjük, kezeljük, mint a rendes, szőlőből készült bort. Buzássy Lajos Az aszalást mindig tűző napon kezdjük Dunántúli Napló 11 Kiskerti fortélyok nyár elején A káposztának és más trágya­igényes növényeknek az ön­tözővizébe keverjünk csalán­levet. A hígítás, amennyiben a csalánlevet a tövekhez lo­csoljuk ki, legyen 1:8 arányú - egy liter erjesztett csalánlé­hez adjunk hozzá nyolc liter állott, tehát nem kúthideg vi­zet. A karós paradicsomot fo­lyamatosan kötözgessük. Használjunk minél vastagabb, sodrott zsineget. Ne szorítsuk a növény lágy szárát a karó­hoz, hanem a zsineget hagy­juk lazán, és lehetőleg nyol­cas fordítással akadályozzuk meg, hogy a szár hozzáérjen a karóhoz. A kötözéssel egyidőben a hónaljakból határozott moz­dulattal törjük le a felesleges oldalhajtásokat. A meglevő, már megerősödött törzsből kinövő 2-4 hajtáson lesz ele­gendő virág, illetve amennyi­ben jó a kötés, termés is bő­ven. A hónalj hajtásokat ne dob­juk el, hanem áztassuk le egy vödör' vízben. Két hét alatt ebből az egészséges paradi­csomlevél- és szártö­megből ki­váló bioié készül. A vízzel színül­tig megtöl­tött vödörben ugyanis a növényi hul­ladék megerjed, majd miután letisztult, alkalmas a kártevők és kórokozók elleni védeke­zésre. A biolevet permetező­szerként juttassuk ki a lombo­zatra. Ilyenkor még bőven van fe­jes saláta, amely azonban gyorsan magszárba szökhet. Ezt meg lehet előzni, ha ide­jében lecsípjük a felfelé szökő nyúlványokat. Persze ez sem tartós megoldás, mert a saláta megnyúlik, a levelek elöre­gednek. Sajnos, a fejes saláta csak igen rövid ideig tartható el +5-7 fokra lehűtve. A levá­gott fejeket csupán egy napig tarthatjuk frissen, ha hideg csapvízzel óránként meglo­csoljuk. Másnapra így is el­kezdenek fonnyadni. Király László Szőlőperonoszpóra A száraz, meleg időjárás elle­nére a szőlőültetvényekben peronoszpóra és lisztharmat járványveszély alakulhat ki - figyelmeztettünk elmúlt szer­dai rovatunkban. Sajnálatos módon Czigány Csaba írásá­nak utolsó sora lemaradt, ezért a mondatot ismét közre­adjuk: a lisztharmat elleni vé­dekezésnél a szisztemikus felszívódó szerek (Afugan, Vanvil SC, Bayleton 25 WP, Bumper 25 EC, Benlate 50 WP, Condor FL, Folicur Multi, Kolfugo Szuper, Ruhi­gem 12 EC, Sápról, Sumi-8 12,5 WP, Systhane 12 E, Trifmin 30 WP, Vectra) mellé kontak - érintő - hatású Ka- ratane FN-57 (LC), vagy kén­tartalmú készítményeket is juttassunk ki. Felhívjuk ismételten a sző­lősgazdák figyelmét, hogy a peronoszpóra és a lisztharmat betegség egyaránt megtalál­ható a fürtön és a levélen, an­nak ellenére, hogy a védeke­zéseket kellő körültekintéssel elvégezték. A járványveszély fokozódhat, ha a meleg időjá­rást lehűlés, vagy csapadékos időjárás követi. Gyógynövényeink A szülék- és a porcsinfű A szulákfű mindenhol - par­lagon, szántón, réten, utak és házak mellett, kerítések tövé­nél, művelt kertekben - meg­található egyéves növény, tö­megesen fellépő gyom. Szára felkapaszkodó - mindenre fel­fut - tekeredve támaszkodik. Levele dárda alakú, virága fe­hér, vagy rózsaszínnel mosott, tölcsér alakú. Gyűjteni a virágzó leveles hajtását kell, amelyet szárítani szükséges. Négy kg nyersből nyerhetünk 1 kg szárazát. Teá­jának hashajtó, vizeletelhajtó hatása van, de használják a magas vérnyomás csökkenté­sére és asztma ellen is. A porcsinfű elterjedt az utak mentén, de a taposott földutakon is megél. Szára­zabb rétek, tarlók elterjedt egyéves növénye, az aszályos nyarakon is megtalálható. Szá­rai a földön elterülők, 20-40 cm hosszúak, elágazók, ízel­tek, az ízeknél barna hártya fedi. Szúrós, nehezen téphető. Levelei 1 -2 cm-es nagysá­gúak, lándzsa alakú, esetleg tojásdadhoz hasonló, ép szé- lűek. Virágai a levelek hónal­jában találhatók, aprók, cso­móban állnak, egész nyáron virágzik. Gyűjteni a leveles hajtásokat kell, úgy számolva, hogy kb. 3 kg friss leveles szárból lesz 1 kg száraz áru. Teáját légcsőhurut, bélhurut, vese- és hólyagbántalmakra alkalmazzák. Buzássy Lajos Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Most számí­tani kell va­lamennyi szo­kásos gomba­betegségre, tehát kombinált sze­rekkel kell védekezni a kóroko­zók ellen. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a rovarkár­tevők ellen csak akkor lehet vé­dekezni, ha már támadnak, ha je­len vannak. Ellenük a megelőzés nem lehetséges! Arra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy megtartsuk az élelmezésügyi vá­rakozási időt, mert most már soijában érnek a gyümölcsök. Nagy hiba volna például az érő­félben levő gyümölcsöt termő őszibarackfát megpermetezni levéltetű ellen olyan szerrel, amelynek az élelmezés-egész­ségügyi várakozási ideje két hét, mert ennyi idő alatt a gyümölcs már túl is érik, és a szermarad­ványok miatt fogyasztásra al­kalmatlanná válik. Két lehetőség közül választhat tehát a kertész: olyan rovarölőszert keres, amelynek rövid a várakozási ideje (pl. Pirimor, 7 nap), vagy - fájó szívvel ugyan, de elnézi, hogy a tetvek szívogatják a leve­leket mindaddig, amíg a gyü­mölcsöt leszüreteli. Érik a jostafácskák gyümöl­cse! Érdemes volna nagyobb fi­gyelmet szentelni ennek a nem­rég előállított gyümölcsfajnak, amely a fekete ribiszke és a köszméte „gyermeke”. Feketére érő gyümölcsei kellemes zama- túak és azonnali fogyasztásra, mélyhűtésre, lékészítésre, dzsem előállítására egyaránt al­kalmasak. Nagy értéke, hogy nincs szüksége vegyi növényvé­delemre, ezért akár biogyü­mölcsnek is mondható! A bokor vagy fácska tél végi metszéséről azonban nem szabad megfeled­kezni, mert e nélkül korán el­öregszik. Virágpompájukban díszeleg­nek a fuksziák, ezek a méltatla­nul elfelejtett, sokáig és gazda­gon virágzó, edényes növények. (Az én gyermekkoromban nyá­ron minden parasztház ámbitu- sán, télen pedig az ablakban áll­tak a fuksziák, amíg ki nem mentek a divatból.) A fuksziákat - zölddugványozással - most lehet szaporítani. Félámyékos helyen négy-hat hét alatt meg­gyökeresednek és jövőre már vi­rágozni fognak. I I Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom