Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-10 / 187. szám
12 D^inántuli Napló Kultúra - Művelődés 1999. július 10., szombat Szigetváron a kulturális élet fontos a város lakói számára fotó:Wébert. Kik csábítják Szigetvárra a képzőművészeket? Az önszerveződő kultúráért A rendszerváltás után nagy reményeket fűztünk az „alulról” szerveződő civil társaságok létéhez, de hozzátettük azt is, hogy a polgári kezdeményezéseknek elsorvadtak a gyökerei nálunk. Nos, Szigetváron egy fiatalokból álló csapat éppen egy „ha- szontalanság”, a kultúra támogatására jött létre. Hírcsatorna Ezüst diploma. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola újjáalakult fúvószenekara részt vett a 4-én zárult V. Nemzetközi Zenei Versenyen Egerben. Az iskola fúvós- és ütőhangszeres növendékeiből, volt hallgatókból, a bólyi zeneiskola diákjaiból és vendégtanulókból álló együttes a zsűritől a legfelső fok (A 1) kategóriában ezüst diploma díjat kapott. A fúvószenekar művészeti vezetője Vida Lo- ránd harsonaművész volt, a versenyprogramban pedig Brahms, Hidas Frigyes és Alfred Reed egy-egy műve szerepelt. (ly) Új zenei kompozíciók. Várnai Ferenc pécsi zeneszerző két művét is bemutatták nemrég az egyik a szigetvári zeneiskola névadó ünnepségén, a másik hangszeres darab a balassagyarmati IV. Országos Fuvoladuó Versenyen hangzott fel. Utóbbival díjat is nyertek a megszólaltatok, a szigetvári és a bólyi zeneiskolások. A szerző egyébként a héten érkezett vissza a lengyelországi Jastrzebie Zdrój városából, ahol egy nemzetközi fúvószenei verseny zsűritagja volt. (ly) Szobrászember. így nevezi magát Gvárdián Ferenc, akinek Pécsváradon, a vár kiállítótermében nyílik tárlata 16-án 17 órakor. Válogatásának címe is hivatását idézi: „Szobrászember és a szakralitás”. A művészetről tágabb értelemben is gondolkodni késztető munkák elé Sas vári Edit művészettörténész mond bevezetőt, az anyag augusztus 10- éig látható. (ly) Mozimaraton. Nyílt világrekordkísérletre hívták a szervezők a mozgókép szerelmeseit, akikkel a hosszú távú mozinézés csúcseredményét kívánják fel- illetve beállítani. A Mozimaraton ’99 című esemény a budapesti Hollywood Multiplex Lurdy Házban zajlik 23-án 18 órától. A versenyzők csak a filmek közti 5 percben pihenhetnek, a kísérletet pedig bárki végig ellenőrizheti. (ly) A közelmúltban megszaporodtak a képzőművészeti tárlatok Szigetváron. Legutóbb a vár dzsámijában és a helyi Vigadó Galériában negyven kortárs somogyi képzőművész mutatkozott be. A szomszédos Pata- poklosiban július 31-én tíznapos grafikai alkotótábor nyílik középiskolásoknak az egyesület szervezésében. Ha a lendületük, akaraterejük kitart, megtisztulhat a város csónakázótava is. A kezdeményezések mögött jó egy éve a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület áll. Tavaly március 23-án alakultak meg, mondja fiatal vezetőjük, Kurucz József, aki gazdaságilag igyekszik a társaságot menedzselni: Meg akarták mozdítani az állóvizet - fogalmazott. Ha csak a csónakázótóra gondolunk, ezt akár szó szerint is lehetne érteni, ha magyarázatul nem tette volna hozzá, hogy nevükben a „Zöld Zóna” talán megtévesztő, ők ugyanis nem elsősorban környezetvédők. A jelenleg harminc tagú egyesületben a fiatalok mellett közéleti emberek, önkormányzati tagok, kis- és nagyvállalkozók is vannak. A társaság másik mozgatója a korábban grafikával-fes- téssel is próbálkozó, ugyancsak huszonéves Zentai Gábor. Részben az ő érdeklődésének, kapcsolatteremtő képességének köszönhető, hogy várhatóan f Lugossy Lászlót és más neves festőművészt is fogadhatnak a szigetváriak. Mint elmondták, a művelődési ház szerepét az Erzsébet Vigadó tölti be Szigetváron - ebédlőjének előteréből nyílik egy szép könyvtár is. A vigadó üzemeltetésére, állami ünnepeink és a szeptemberi Zrínyi-napok megszervezésére az ön- kormányzat egy bt.-vel kötött megállapodást. Gazdasági problémák miatt bontottak szerződést velük. Az ok egyszerű - hangsúlyozzák természetes, hogy egy profitorientált cégtől nem várható el, hogy kulturális feladatokat is ellásson. A közelmúltban gyorsult fel a kulturális egyesület munkája, éves programot dolgoztak ki, és ma már az önkormányzat bizottságaiban - oktatási és kulturális, idegenforgalmi és környezetvédelmi - is rendszeresen képviselhetik álláspontjukat. Most - miután a helyi civil egyesületeket nem sikerült szövetséggé toborozniuk - a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetségével fűzik szorosra kapcsolataikat. Tárgyalnak egy önálló városi galéria létrehozásáról, és ők hívták életre a kisdiákok július 15-én induló napközis táborát is, ahol a német és angol nyelv tanulása mellett sakkjátékkal, csuhébaba-készí- téssel ismerkedhetnek a gyerekek. Munkájukhoz pénzforrást az önkormányzat és a benyújtott kistérségi pályázatok, adományok és a cégek alkalmi támogatásai jelentik. Kérték és tíz évre meg is kapták a csónakázótó hasznosítási jogát. Noha a" tisztítására igényelt 4,8 milliós Phare-pályáza- tuk valószínűleg sikertelen marad - a város mint gesztor adta be a pályázatot -, nem mondtak le arról, hogy a tó a minőségi turizmust szolgálja. A mederkotrás 70 százalékban már meg is történt, de a vállalkozó valószínűleg csak októberben tudja folytatni a munkát. Eddig is sokat köszönhettek a városgondnokságnak. Most az aratási időszak miatt is leálltak a nagyobb, jórészt gépekkel végezhető munkákkal. Persze a Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület nem egyedül viszi a hátán a kultúrát Szigetváron. Több programot szerveznek közösen a helyi Várbaráti Körrel és a tavaly alakult Patrióta Egyesülettel, az Eleven Sziget Fesztivál gazdájával is. A Várbaráti Kör, amely honismereti munkájáról ismert, negyvenéves évfordulójának ünneplésére készül - mondja titkáruk, Pető Sándor. Maga is bevallja, hogy jó ugyan köztük az együttműködés - többen itt is, ott is tagok -, de azért negyven év alatt - úgymond - „elhasználódott” a tagság, körük megújulásra vár. Kurucz József viszont úgy vélekedik, hogy munkájuk jellege számos ponton eleve eltér egymástól. A eltérő vélemények is jelzik, hogy az életerős, új egyesületre több okból is szükség van, de árulkodnak arról is, hogy a helyi szervezetek egyelőre csak kóstolgatják egymást. Hasonló cipőben jár a város közművelődési tanácsa, amelynek a létrehozását ugyancsak az új egyesület kezdeményezte. B. R. Bologna ajánlata három városnak Július 12-én pécsi delegáció utazik a boszniai Tuzlába, ahol a vendéglátók mellett bolognai, eszéki kollégáikkal találkoznak, hogy egy új együttműködési formáról tanácskozzanak. A találkozó a Duna-Dráva- Száva Euroregionális Együttműködés második rendes közgyűlése - tudom meg dr. Kerényi Jánostól, Pécs alpolgármesterétől -, azon belül az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését szolgáló „Európai Unió a Demokráciáért” program egyik munkamegbeszélése is.-A bolognaiak kezdeményezték, hogy a sorolt négy város dolgozzon ki kétéves, 2001-ben záruló, cserekapcsolatokon alapuló programot a helyi kulturális és etnikai kisebbségek védelmének elősegítésére. Ami végső soron a politikai stabilizációt, a demokráciát szolgálja. A városok ehhez 300 ezer euró támogatást is kapnak, amihez „saját erő” sem kell. A kétnapos tuzlai konferencia lesz a program kidolgozásának az első állomása.- Miért Pécset választották a bolognaiak?- Olyan városokat kerestek, amelyek lélekszámban, szociális és gazdasági adottságaikban is hasonlóak és soknemzetiségűek, ahol tehát horvátok, bosnyákok és szer- bek is élnek, így hasonlóak a problémák is. Pécs geopolitikai helyzete - szomszédsága Horvátországgal, közelsége Boszniához - eleve olyan adottság, ami ezeket a specifikus célokat kitűnően szolgálja, amellett több kultúrájú, soknemzetiségű város, mediterrán levegővel, ahol ezek a célok az önkormányzati célkitűzéseknek is megfelelnek. Előnyünk, hogy mi már kopogtatunk az Unió ajtaján is.- A nemzetiségek közti „ információ” egyik fő közvetítő eleme a kultúra.- Ez nemcsak kulturális együttműködést jelent, sőt az csak a kapcsolatépítés egyik eleme lesz. Én a civil kapcsolatokat, barátságokat hangsúlyoznám. Ha például egy amatőr magyar kórus fellép Tuzlában, és az előadás után leülnek beszélgetni, akkor már a civil foglalkozásával, a személyes életével, a „gazdaságával”, lesz jelen, és fordítva, a gazdasági kapcsolatok, üzletek ugyanígy generálhatnak civil és kulturális kapcsolatokat is. A kultúra is csak keret a civil szféra erősítéséhez. A cél az, hogy a városok átadhassák egymásnak a napi tapasztalataikat, interneten vagy más módon, rendszeresen levelezhessünk. A honlapunk, a Viva Pécs alapján tájékozódhassanak, ismerhessék meg a városháza működését, s ugyanígy mi is tanulhassunk az olaszok által képviselt uniós gyakorlattal vagy a mi korábbi kudarcainkból tanulhassanak mondjuk a bos- nyákok. Szemináriumokat, vitafórumokat vagy kórustalálkozókat szervezzünk, amelyen belül ugyanilyen hangsúlya van a munkahelyteremtésben szerzett kölcsönös tapasztalatoknak is. Pécs - átnyúlva az országhatárokon - ebben a kapcsolatban már nem a dél-dunántúli régiót képviseli, hanem az országot. Azon belül sem a végvár, hanem a híd szerepét kell betöltenie, olyan hídét, amelyen át Kerényi János politikusok, kereskedők, kultúrák áramlanak.- Milyen kötelezettségekkel jár ez a városra nézve?-A munka kötelezettségével. Döntően azzal, hogy ebben a programban dolgozni kell. Április közepén kaptuk az ajánlatot, a bolognai-tuzlai küldöttség már április végén felkeresett bennünket, a júniusi közgyűlés pedig elfogadta a tuzlai útra vonatkozó előterjesztésünket. A társadalmi fejlődés útja a demokráciáig a civil szférán át vezet, az emberi kapcsolatok kiépítésével, ahol nem kíváncsiak arra, hogy milyen pártnak vagy a tagja. Erre a világ fejlettebb régióban nemcsak rájöttek már, de gyakorlat is. B. R. Futnak a képek ___________________________________________________________________ A vagány Peugeot és a Mercedesek Nehéz lenne megmondani, hogy a Taxi című francia filmnek ki a szerzője. Mert jóllehet, az európai hagyományoknak megfelelően általában a rendezőt tekintjük a produkció alkotójának, ám ezt a művet mégis úgy hirdetik, hogy Luc Besson „mutatja be”, aki ismert filmek rendezője (Nikita, Az ötödik elem), ezúttal azonban a produceri szerepkört töltötte be, igaz, egy szórakoztató mozidarab esetében - üzleti vállalkozásról lévén szó - mindig a produceré az utolsó szó. Azonkívül Luc Besson írta a forgatókönyvet is, ami a szerzőség szempontjából egyáltalán nem mellékes körülmény. És hogy a helyzet még cifrább legyen, Gérard Pirés-t, a rendezőt, a forgatás megkezdése előtt súlyos baleset érte, így a felvételeket egy ideig csak a kórházi ágya fölé függesztett monitoron keresztül követte, míg a stáb irányításával a helyére beugró Gérard Krawczyk foglalkozott. Bonyolult? Valójában nem az. Sőt a lényeg, ami igazán számít, nagyon is világos. Van végre egy igazán jó, európai fazonú szórakoztató kalandfilm, amely szinte hibátlanul egyesíti az akciómozi és a vígjáték elemeit. És valószínűleg úgy jött létre, hogy néhány értelmes szakember összeült, s nem azzal foglalkoztak, kinek mi a szerepköre, hanem apait-anyait beleadva dolgoztak egy közös munkán, s hozták a jobbnál jobb ötleteket. (Csak a dialógusok sikerültek néha túl „ameri- kaiasra”, de az is lehet, hogy ez a magyar szinkron „igyekezetének” eredménye.) A film legszellemesebb, leg- szórakoztatóbb motívumának - a német kultúra iránti mélységes tiszteletem ellenére is - a „germánok” megfricskázását tartom. Gondolom, ebben Luc Besson keze biztosan benne van, mert jól emlékszem, mikor Az ötödik elem-ben fellépett valami űrbéli szörny, az egyik szereplő alaposan szemügyre vette, s megkérdezte tőle: „Maga német?” Ám Besson szíve joga, kiket kedvel, s kiket nem. Számunkra ennél sokkal fontosabb, hogy a „most aztán jól elkapjuk a fritzeket!” szatirikus elszántsága (a bűnözők ugyanis németek, akik a megváltozott idők szellemének megfelelően most nem tankokkal, hanem Mercedesekkel vonulnak be Marseilles-be), egyszóval a „fritzezés” frappáns öniróniával társul. A bankrablókat ugyanis nem a rendőrök teszik ártalmatlanná (nekik csak saját belügyminiszterüket sikerül fogságba ejteni), hanem egy külvárosi taxisfiú és a ha- veijai. Egy civil Peugeot győzi le a Mercedeseket, s a volánnál egy jópofa, leleményes fiatalember ül, szemében a gall szellem kései villanásával. A többi csak ráadás. A sokNAGY IMRE FILMJEGYZETE Egy svéd fotómodell német-francia szerepben sok autó, amelyek úgy táncolnak, pörögnek és bukfenceznek, mintha egy országúti balettet látnánk, a mulattató helyzetek sora, és a tehetséges, de szinte ismeretlen színészek (Samy Nacéri, Frédéric Die- fenthal, Marion Cotillard), akiknek arca még nem kopott el a vásznon. Végül: a Taxi-ban sokat lövöldöznek ugyan, de ha jól láttam, nem hal meg senki. Még a fritzek közül sem. Ezek után mondhatja-e valaki, hogy Luc Besson bárkire is komolyan haragszik? Gárdonyi Tamás
