Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-03 / 150. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. június 3., csütörtök Röviden Rendeletre várva. A Magyar Szállítmányozóit Szövetsége sürgeti a szállítmányozók tevékenységét szabályozó, az uniós csatlakozás szempontjait is figyelembe vevő kormányrendelet mielőbbi megszületését - jelentette ki Kautz István, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója, a szövetség elnöke az MSZSZ közgyűlésén. Dióvédegylet. Országos Dióvédegylet megalakítását kezdeményezte hazánk öt legjelentősebb diótermelője - adta tudtul egy tanácskozáson Simon Attila, a Fiatal Gazdák Európai Szövetségének alelnöke. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 385,62 Japán jen (100) 198,99 Német márka 126,83 Svájci frank 156,17 USA-dollár 239,68 Euró 248,60 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nem eszünk a mérgezett húsból Belgiumban megtiltották a hazai tenyésztésű csirkék és tyúktojások árusítását és a fogyasztás kerülésére szólították fel a lakosságot, mert fennáll a veszélye annak, hogy az állatok táplálékába mérgező dioxin került. A dioxin egyik származéka mérgező vegyület, rákkeltő hatása is lehet. Dr. Proksza Árpád, a megyei állat-egészségügyi állomás főorvosa értetlenül állt a hír előtt, nem tudja elképzelni, hogyan is kerülhetett ez a vegyület a tápba. A dioxin ugyanis a polivinil- klorid égésterméke, gáznemű. De hát hinni kell a belgiumi kollégáknak - mondja -, bizonyára alaposan meggyőződtek a fertőzésről. A hazai üzletekbe szerinte majdnem biztos, hogy nem kerülnek a mérgezett csirkék, vagy a húsból készült termékek. Importunk ugyanis szinte egyenlő a nullával, csirkéből túltermelés van, a hazai szárnyasokat sem tudjuk eladni. Az egészségügyi szolgálat egyébként ilyen hír hallatán az említett országból származó mindenféle hústerméken elvégzi a mérgezést kimutató vizsgálatot. B. G. Sokan töltötték ki hibásan a nyilatkozatot Lezárult a regisztráció Az agrárgazdaságban tevékenykedőknek hétfőig kellett regisztráltatni magukat a megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalokban. A határidő többszöri módosítása után is az a szakemberek tapasztalata, hogy a vártnál kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel. Baranyában - mint azt megtudtuk a megyei földművelés- ügyi és vidékfejlesztési hivataltól - az előzetes felmérések szerint sem mindegyik gazda regisztráltatta magát, itt is köA földterület megoszlása Baranya megyóban sxektorálisan: szántóföld szerint: BARANYAI KÖRKÉP A minisztérium a regisztráció „erőltetésével” azt a célt kívánta megvalósítani, hogy folyamatában követhesse az állami támogatások elköltésének útját. Az agrártámogatások egy részéhez ugyanis csak azok juthattak hozzá, akiket a megyei hivatalokban jegyzékbe vettek. Az első beadási határidőt (március 31-e) azért kellett egy hónappal meghosszabbítani, mert az ár- és belvíz sújtotta területeket birtokló gazdáknak nagyobb gondjuk is volt annál, mint a felmérési lapok kitöltése. De április végéig sem érkezett be az FVM várakozásának megfelelő számú dokumentum, a minisztérium éppen ezért újabb egy hónappal tolta Földterület Baranya összes földterülete 443 537 hektár, az ország területének 4,8 százaléka. A megye talajfélesége változatos, jellemző a barna erdőtalaj, de kisebb területen a csenozjom és annak különböző alaptípusai, továbbá rét- és öntéstalajok is megtalálhatók. A megye földterületének 13,8 százaléka művelés alól kivett birtok, nádas és halastó 0,4, erdőterület 23,3, szántó 51,8, gyep 8,1, ültetvény (szőlő, gyümölcs), kert 2,6 százalék. ki a határidőt: május 31-ével tehát megszűnt a jelentkezési lehetőség. Az országos adatok szerint május 28-ig 142 111 állami támogatásra igényt tartó mező- gazdasági termelő regisztráltatta magát. Ez a szám ugyan hétfőig változhatott valamicskét, ám lényegesen nem befolyásolhatja azt a tényt, hogy a több százezer agrárvállalkozónak csak mintegy 75 százaléka tartotta fontosnak bejegyeztetni magát. A falugazdászok tapasztalata szerint sokan attól féltek, ez alapja lehet egy adózási ellenőrzésnek, mások nem is akartak igénybe venni regisztrációhoz kötött támogatást. Az őstermelők, akik egy hektár alatti földterületen gazdálkodnak, meg amúgy sem juthattak hozzá a szubvenciókhoz. rülbelül az országos átlagnak megfelelő mértékben vették jegyzékbe a termelőket. Pontos adatot még azért nem tudtak adni, mert az iratok átvizsgálásával még nem végeztek. De az eddig beérkezett és már ellenőrzött regisztrációs lapok alapján azt tapasztalták: meglehetősen sok volt a rosszul kitöltött példány. Általában nem a hivatal szándékos félrevezetéséről van szó, sokkal inkább figyelmetlenségről, amelyet utólag korrigálni lehet. Nagy valószínűséggel 5 és 6 ezer között lesz a regisztrált gazdák száma, ők juthatnak hozzá a kötött állami támogatásokhoz. A meghatározott birtoknagyság után járó földalapú támogatást eddig a megyében 1281 mezőgazdasági termelő vette igénybe, 216 ezer forint értékben. B. G. Legkésőbb két hónapon belül megszületik a jogerős ítélet Egyéves az Agrárbíróság Ha úgy adódik, még tyűkperekkel is foglalkozunk, ennél azonban fajsúlyosabb ügyek kerültek eddig az Agrárbíróság elé - nyilatkozta lapunknak dr. Jancsó János elnök, akivel a Magyar Agrárkamara mellett egy éve működő választott bíróság eddigi tapasztalatairól beszélgettünk.- Milyen beadványokkal keresték meg eddig az Agrárbíróságot?-Az adásvételi, termékértékesítési, megbízási szerződésben foglaltakkal szemben emelt kifogásoktól kezdve a minőség vitatásán, a szállítási határidő késedelmes teljesítésén, a szak- tanácsadási díj megfizetése iránt benyújtott igényen keresztül a tyúkperekig, szinte mindennel foglalkozunk. Az első ügyünk például rögtön egy búzaértékesítéshez kötődő kötbérigény elbírálása volt, amelynek a perértéke meghaladta a 12 millió forintot. A bíróság helyt adott a felperes követelésének, a szerződésben 30 százalékban megállapított kötbért azonban túlzottnak találta, ezért csökkentette azt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pereskedők a maguk által választott bírák előtt folyó tárgyalást hitelesnek tekintik, és belenyugszanak az ítéletbe, amely mellesleg jogerő tekintetében megegyezik a polgári bíróságokon hozott határozatokkal.- Mi a különbség az Agrárbíróság és a polgári peres bíróság eljárási rendje között?- A választott bíróság előnye a gyorsaság, az olcsóság és a szakértelem. A felek közötti jogvitát, a polgári peres bíróságtól eltérően, rövidített időtartamú sürgősségi eljárásban 30 napon belül tárgyalják és 60 napon belül megszületik a jogerős ítélet. Az illetékek is alacsonyabbak: a rendes bírósági költségeknek az egyharmadát kell a pereskedőknek befizetni. Az Agrárbíróság tisztában van a felek gazdasági helyzetével, számos esetben engedélyezik az eljárási költségek elengedését. Újvári Gizella Várják a kamarai törvényt BUDAPEST Reális esély van a magyar gazdaság 4-4,5 százalékos növekedésére az idén - hangoztatta Latorcai János országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) küldött- gyűlésén. Latorcai János a köztestületi tagság mellett legfőbb érvként azt említette, hogy a kormányzat adminisztrációjába nehéz lenne visszaállítani az eddig átadott feladatokat, és a költségvetési források biztosítása sem volna egyszerű feladat. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről szólva az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke rámutatott, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedésének a tervezetthez képesti mérséklődése egyebek mellett a koszovói válság előre nem látott elhúzódásának tudható be. A magyar gazdaság jövőjéről kedvezően nyilatkozott Latorcai János, hangsúlyozva, hogy ebbéli optimizmusát a beruházásoknak az elmúlt években tapasztalt, és a jövőben is várhatóan tovább folytatódó dinamikus növekedése támasztja alá. HuUadékveszély-kataszter SÁSD Az önkormányzat egy pécsi környezetvédő mérnöki szakirodát kért fel annak kiderítésére, hogy mennyi és milyen ipari hulladék keletkezik a csaknem nyolcvan vállalkozó és cég telephelyén, illetve üzletében. A közösség munkatársai főként arra kíváncsiak, hogy a gazdálkodók és a kereskedők a fáradtolajat, az olajos mosóvizet, a használt akkumulátort vagy a festékek és a hígítók göngyölegét szabályosan tárolják-e, és időben elviszik- e a kijelölt gyűjtőhelyre. A megfigyelések alapján intézkedési tervet dolgoz ki a város vezetősége, hogy miként mérsékeljék a károkat. Az üzemeltetőknek elmagyarázzák, hogy mily módon előzzék meg a gondokat. Ha azonban ezek után sem szűnnek meg a környezetet veszélyeztető hatások, akkor a jegyzőség figyelmeztet a halaszthatatlan teendőkre. Az iroda vezetőjétől, Juhász Zoltántól (kis képünkön) megtudtuk, a város azt tervezi, hogy az ipari melléktermékeket konténerekben tárolják. Idővel létesül egy ún. hulladékudvar is. Ugyanígy azt már felmérték nem is oly rég, hogy mely termőhelyek és utak számítanak a legzajosabbaknak, és miként bocsátanak ki a levegő minőségét rontó anyagokat. Csuti J. Í52 • V&i B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en VI. 2-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV—BorsodChem 5 920 31090 Danubius 4 040 5 506 Egis 4 930 18678 Matáv 1 320 \ 1 487 490 Mezőgép 2 575 \ 4 741 Mól 5 790 \ 614 326 OTP 10 380 280 481 Pick 7 100 \ 17 411 Pannonplast 4 755 173 Prímagáz 2 390 /* 56 435 Kába 2 170 91 625 Richter 8 865 84 140 TOK 2 610 \ 430 431 Zwack 5 500 — 874 Kárpótlási jegy 517 /* 8 894 A BUX-index alakulása: 6283,84 (-102,87 pont) Ha nem illenek össze a vett alkatrészek, akkor nem kell elsőre perelni a gyártót illusztráció: Tóth l. Munkában a békéltetők PÉCS Eddig négy ügyet vizsgálnak a három hónappal ezelőtt létrehozott békéltető testületek. Működtetésük fedezésére a kamara még nem kapott egy fülért sem. A fogyasztóvédelemről szóló törvény lehetőséget adott arra, hogy az úgynevezett fogyasztói jogvitákat a kamarák mellett működő békéltető testületek próbálják rendezni. Hatáskörükbe az áruk, szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ha tehát valakinek például az elvégzett vállalkozói munkával kapcsolatban kifogásai vannak, érdemes mindenek előtt ehhez a testülethez fordulni. Mint azt Králik Ivánnétól, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetőjétől megtudtuk, egyelőre négy ügyön dolgozik a három tagú békéltető testület. Nem nagy vitákról van szó, az elvégzett szolgáltatások minőségével nem voltak elégedettek a megrendelők. Az osztályvezető hozzátette: nem tudja, hogy ingyen meddig hajlandók dolgozni a békéltetők, ugyanis a Gazdasági Minisztérium (akinek a törvény szerint kötelessége lenne a működési költségeket fedezni) még egy fillért sem utalt át a kamarának. B. G. Mehib-együttműködés BUDAPEST A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel (ITDH). Ennek értelmében az ITDH vidéki irodái és külpiaci szervezete teljes jogkörrel ajánlja a Mehib biztosítási szolgáltatásait, szerződéstípusait. A kis- és középvállalkozások külpiacra jutása érdekében szervezett ITDH-programok- ban a jövőben rendszeresen részt vesz a Mehib is, közösen készítik majd fel a vállalkozókat az exportképes termékek előállítására és a külpiaci értékesítés elősegítésére. Az orosz pénzügyi válság a Mehib cég tevékenységére is hatott, tavaly augusztus óta a válság előtti ügyletek mintegy egyötödére esett vissza az oda irányuló kivitel rt.-nél történő biztosítása. Jelenleg a Mehib- nél az orosz piac biztosítási állománya mintegy 90 millió dollárt, azaz több mint 21 milliárd forintot tesz ki. Jugoszláviában nem maradt kint jelentős ügyletük, mindössze 4-5 millió dollárra tehető az a kintlévőség, amelynek visszafizetési valószínűsége csekély. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar kormány már tavaly tavasszal csatlakozott ahhoz az EU által elfogadott rendelkezéshez, amely megtiltotta a Kis-Jugoszláviába irányuló export támogatását. k
