Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-03 / 150. szám
1999. június 3., csütörtök Háttér - Riport Kiadók és kereskedők a könyv ünnepén Voltak idők, amikor már az Ünnepi Könyvhét első napján, a reggeli nyitás előtt sorok álltak a könyvesboltok előtt. így is előfordult, hogy üres kézzel távoztak a vevők, mert egy-egy keresett művet napokkal előbb elhordták a rajongók. Mára csökkent a varázs, nincsenek sorok, de akadnak jó könyvek. 1989 után nagy zuhanás volt észlelhető a könyvszakmában, mondja Csordás Gábor (első kis képünkön), a Jelenkor Kiadó igazgatója. Sok kis kiadó jelent meg, amelyek olcsó könyveket igyekeztek előállítani, ezek a tartalmukat és kivitelüket tekintve is igen szerény kezdeményezések voltak. Az árak növekedésével azonban már lehetett jó könyveket is kiadni, javult a kivitel minősége, s az értelmiség magához térésével nőtt a tartalmilag értékesebb művek aránya. A Jelenkor az elmúlt évben 58 művet adott ki, ebből 12-t a könyvhétre, s ugyanennyit jelentet meg most is. A hivatalos listán hét könyvük szerepel, ez a maximum, amely egy zsűri által kiválasztott 120-as listára egy kiadótól rákerülhet: Bállá D. Károly, Borbély Szilárd és Kovács András Ferenc egy-egy verseskötete, Nádas Péter Kritikák, Darvasi László A könyvmutatványosok legendája, Kukorelly Endre Három 100 darab és Jovánovics György: Liza Wiathruck HO- LOS GRAP- HOS című műve. A korábbi egy héttel ellentétben egy ideje csak fél hétig tart a könyvhét. Ez Csordás Gá- » bor szerint elegendő, hiszen áprilisban amúgy is megrendezik a könyvfesztivált. Két esztendeje arra is rájöttek, hogy észszerűbb a könyvhetet június elején, mintsem a végén megtartani, ekkor még van az embereknek pénzük. Az átlagpéldány 500 és 2000 között mozog, ami megfelel az európai átlagnak. Nyereség nem sok van ezeken a könyveken, ellentétben Nyugat-Euró- pával, ahol háromszorosak a könyvárak, és adókedvezményeket is kapnak a kiadók; nálunk viszont egyelőre még támogatásra szorulnak. Az Alexandra elsősorban a népszerű irodalom körébe tartozó könyvek kiadója, s nem a kortárs irodalom támogatásokkal napvilágot látott alkotásainak szorgalmazója, tájékoztat a tulajdonos, Matyi Dezső (második kis képünkön). A hivatalos listán ettől függetlenül azért van egy Alexandra mű is, Méhes Károly Az álomé lett című munkája. A kiadó azonban sohasem kért támogatást, s a jövőben sem szándékozik ezt megtenni, ugyanis nem könyvheti kiadványokból próbálnak megélni, hanem kizárólag üzleti megfontolásokból még akkor is, ha néhány munkát, mint például a közeljövőben megjelenő re/ar-fotóalbumot és a Romváry Ferenc által írt Csontváry-aXbumot nem az anyagi haszon reményében jelentetnek meg. Boltjaikban, bár ott valamennyi könyvheti kötet megjelenik erre az alkalomra, nem tapasztalható különösebb forgalomnövekedés, inkább az utcai standokon, de a bevétel szempontjából a könyvhét nem bír különösebb jelentőséggel. Pécsett a Betűdzsungel, a Seneca és az ABCD után ősszel egy 400 négyzet- méteres üzletet nyitnak a Plazaban. Győrben, Debrecenben, Kecskeméten már üzemel egy-egy nagy boltjuk, Székesfehérváron júniusban nyitnak, Szegeden még ebben az évben, Miskolcon pedig jövőre, pár éven belül valamennyi megyeszékhelyen működtetnek könyvesboltot. Matyi Dezső széleskörű tapasztalatai szerint az elmúlt években nem nőtt a vásárlóerő, s egyre kevesebb a minőségi könyvesbolt, de akik szeretnek olvasni, azok mindig vásárolnak, akármennyire is felmennek az árak. Elsősorban az ismert, jónevű írókat keresik, az elsőkönyves szerzők munkái viszont szinte eladhatatlanok. Nem így a klasszikusok, melyekre a társasági élet fellendülésével egyre nagyobb igény jelentkezik, úgy látja, hogy bizonyos irodalmi műveltség megszerzése fontossá vált, ez is a könyvvásárlás mellett szól. A gyerekkönyvek terén óriási a túlkínálat, s itt is egyre inkább a tartalmi minőséget keresik. Az Alexandra évente 150 különböző könyvet jelentet meg, ezzel a tíz legnagyobb hazai kiadók sorába került. Jelentős az érdeklődés külföldről, még Kanadából is jelentkeztek egyes kiadványaik iránt. A rendszerváltás utáni kilátástalannak látszó periódusból szerencsére elmozdult a szakma, véli dr. Szirtes Gábor (harmadik kis képünkön), a Pro Pannónia Kiadó vezetője. Színvonalasabb szépirodalmi és komolyabb tudományos könyvek jelennek meg. Ez az olvasóknak is köszönhető, akik változatlanul igényelték a jó kiadványokat, és a szakmának is, amelynek jó része nem tett értékengedményeket. A kiadó idén hat művet jelentet meg a könyvhétre, melyből kettő felkerült a hivatalos listára: a Martyn Ferenc és Takáts Gyula levelezése, valamint Fodor András A somogyi diák. Napló 1945-47. Igen hullámzó volt az elmúlt tíz évben a könyvkiadás színvonala, mondja a pécsi Fókusz Könyváruház vezetője, Pavlo- vics Sándomé (negyedik kis képünkön) is. A kilencvenes évek elején sok szemét jelent meg, amely visszaszorította az irodalmat, de ez három-négy év alatt lecsengett. Ma már nemcsak az irodalom, a szórakoztató irodalom is igényesebb, s nyomdatechnikailag is kiváló minőségű könyvekkel találkozhat a közönség. S bár tapasztalatai szerint csökkent a vásárlóerő, de sokan akár az élelmiszerköltségeikből is kiszorítanak 1-2 könyvet havonta. Erezhető az is, hogy Pécs egyetemi város, hiszen nagyon sok fiatal vásárol. A pedagógusok pedig észrevehetően kihasználják azt a lehetőséget, hogy évente több, mint nyolcezer forint értékben vehetnek könyvet, melyet el is számolhatnak. A könyvhét mindezek ellenére nem okoz olyan nagy szellemi izgalmat, mint tíz évvel ezelőtt, bár valameny- nyire érezhető a forgalom emelkedése. Idén a tavalyihoz képest később szállítottak a kiadók. Hogy melyik könyvnek milyen sikere lesz, azt biztosan nem lehet tudni, a példányszámot a megrendelésnél a sokéves tapasztalatok figyelembe vételével állapítják meg. Az idei lista alapján Pavlovicsné úgy gondolja, hogy nem lesznek tömegeket érintő sikerkönyvek. Jelentősebb eladásra talán Márai Sándor Napló 1984-89, Tan- dori Dezső Nem lóverseny!, Korniss Mihály Drámák, Norman Mailer Amerikai álom, Philip Roth Amerikai pásztorát, Saramago Minden év című művei továbbá a Körkép 1999 és a Szép versek 1998 antológiák számíthatnak. Cseri László & ' Ä ' -Vs „s , ' g - , < & ' & - - " * N hetedik oldal Jegyzet A stratégia Karakán gyerek ez a Győri Tibor. A Mahir elnök-vezérigazgatója ugyanis akkor, amikor immár a napnál is világosabb, hogy a Fidesz- Magyar Polgári Párt és a Mahir között történelmileg kialakult összefonódás esete forog fenn; amikor Járai Zsigmond pénzügyminiszter is elismeri, hogy a Postabank egyik cége tavaly rossz befektetést választott azzal, hogy a névértékhez képest huszonötszörös áron szerzett tulajdon- részt a Mahir Cityposter Kft.- ben; továbbá akkor, amikor Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerződésekkel bizonyítja, hogy a Postabank összesen 800 millió forintot utalt át ennek a cégnek - szóval ekkor képes azt állítani, hogy a Fidesznek az ég egy adta világon semmi köze sincsen a Mahirhoz, az pedig aljas rágalom, hogy a fenti tények következtében ez a 800 millió forint a párt választási kampányára folyt volna el. Ha valaki netán nem tudná, a Mahir Cityposter főként hirdetőoszlopokban utazik, mégpedig olyanokban, amelyeken választások közeledtével vezető Fidesz-politiku- sok szoktak mosolyogni. Pedig, ha más köze nem is lenne a Mahir- nak a Fideszhez, azt letagadni sem tudják, hogy egyazon helyen tanulják a kommunikációs stratégiát. A vádakat erénnyé kovácsolni, az egyértelműnél is egyértelműbb dolgokat letagadni, a támadást visszatámadással fogadni - ezek a jól bevált eszközök. Ha minden jól megy, ebben a ciklusban még azt is megtudhatjuk, hogy a Nap valójában nyugaton kel, és keleten nyugszik. Nincs is ezzel semmi baj. A kérdés csupán az, mi lesz majd a védekező stratégia akkor, ha egyszer koholt vádakat zúdítanak a nyakukba. A farkast kiáltó fiút épp akkor falta föl az ordas jószág, amikor az valóban bajba keveredett. Addigra ugyanis már senki nem hitt neki. A Fidesz-Mahir Polgári Pártnak - a közvélemény-kutatások adatai szerint - eddig még jobbára hittek az emberek. Valószínűleg azonban előbb- utóbb elérkezik az a pillanat, amikor már gyanút fognak. Addig kellene kommunikációs stratégia-tanárt váltani, amíg még lehet. Lendvai Dávid Felmenők „Felmegyek Budára, vitéz katonának” - na, ez az, amit Arany János ma már nem énekelhetne meg. Az ember ugyanis leginkább értekezni mén fel Budára és Pestre. A kies székesfővárosba, az ország ütőeréhez, a vízfejhez - ki-ki saját céljai és tapasztalata szerint. Az InterCityvel még nincs baj, családias a légkör, majdnem mindenki ismer mindenkit, a törvényszerűen adódó 3- 4 volt vagy jelenlegi kolléga/ osztálytárs/szomszéd biztosítja az unaloműzést. Déli pu. Aki oly bölcs, hogy tart magánál metrójegyet, máris alásüllyedhet a mélybe. Szó szerint, mert a néhány csöndes, tisztelettudó pécsi koldus után a „vidékire” itt rászabadulnak az itteni farkastörvények termelte páriák. Aztán az ügyek intézése, ki karddal, ki kalapáccsal, tollal, további átszállásokkal, villamosokkal, lyukasztásokkal, hamburgerekkel, munkaebédekkel, rettegéssel a hiéna taxisoktól. El lehet-e jutni délben a Hegy alj a útról a Népstadionhoz szűk húsz percen belül? - efféle kérdések okoznak még izgalmakat a nap során. A nagyváros romantikus lüktetése közben többnyire ismétlődő görcsrángásokká alakul át, néha úgy érezni, hogy valóban kétmillió ember között kell átfurakodni, hogy odaérjünk. Elérem-e az 5 órás vonatot, vagy marad a fél 8-as? Délután már csak ez a kínzó kérdés motoz a koponyákban. Ismét az IC. Ismét a kifacsart ismerősök, barátok. Esetleg egy-két üveg Szalon sör. A királyi vár? Hősök tere? Képes albumokban létező messzi vidékek. Turistáknak való csillogó holmik. Mert itt sokkal fontosabb dolgok történnek: oh, az élet! Méhes Károly ^hetedik oldal holnap Rlwor*___________ A regionalizmus több demokráciát igényel, állítja dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke, aki vitasorozatunk következő megszólalója. Úgy látja, hogy bár Dél-Dunántúl nincs kedvező helyzetben, de az alagút végén huncut szentjánosbogarak pislákolnak. PREtEáL ....................... Kálmán dy Pap Ferenc több mint húsz esztendeje elkötelezte magát a vizuális újságírás mellett. Eredetileg gyertyaöntő és mézeskalácsos, ráadásul magyar szörfbajnok, pedig halbiológus szeretett volna lenni. Portré Akit magával ragadott a középkor Pécs városa jórészt a 18-19. században épült. Ha megkapar- gatjuk kicsit a falakat, mondja a régész, könnyen kiderülhet a középkori eredet. Kárpáti Gábor jól ismeri mindezt, hiszen egész életét kitölti a középkori európai városok világa.- Mióta tart ez a vonzalom?-Nem emlékszem rá, hogy valaha is más akartam volna lenni, mint régész. Nagyon korán kerültem ásatások közelébe, részint nagyapám révén, aki Óbudán élt, részint Komlón, ahol a kórház melletti gótikus templom munkálatait bámultam, s később vízhordó is voltam nyári ásatásokon.- Volt annak idején irodalma is a területnek?-Nem volt akkoriban tévé, így többet olvashattam, történelmi munkák pedig akadtak.-Hogyan került Komlóról Prágába?- Az osztályfőnököm maceráit, hogy jelentkezzem a prágai egyepontból, hogy városi régész lettem, s később egy falmaradványhoz hozzá tudtam képzelni a hiányzó épületet, hiszen középkori városban éltem, s ott napi ásatási gyakorlatom is volt.- Pécsett mi volt az első feladat? temre. Egy évig tanultam csehül.- Elég volt?- Egy év alatt bármilyen nyelvet meg lehet tanulni jó színvonalon. Prága egyébként döntő volt számomra abból a szemhelyen ástunk vagy figyeltünk meg leleteket, s a város valamennyi kolostorát megtaláltuk. De előkerült például a Széchenyi tér közepén a Hauy-tömb, amelyben műhelymaradványok, öntőtégelyek, hamisított pénzek voltak, s amely a 18. században eltűnt a térképről.- Elképzelhető- A megkezdődött pince- és üregmunkák mentén végeztem régészeti feltárásokat. Ötszáz egy olyan állaKárpáti Gábor 1943-ban született Komlón. Ott végezte pót, amikor már általános és középiskoláit, majd a Prágai Károly Egyetem régész nincs mit feltárni szakára iratkozott be, ahol 1978-ban végzett. 1975-től a a városban? Janus Pannonius Múzeumban dolgozik. Szakterülete a középkor, - Nem. Sok de részt vett számos római lelet feltárásában. Nős, két lánya van. mindent találwiraoiiiiffnniifi'nviniii hhim tunk, de csak keveset tártunk fel.- A régészet kitölti az életét?- Igen, de mellette egész nap zenét hallgatok, s sokáig a Pannon Volán Kórusban énekeltem, fél éve hagytam abba. S ha lehet utazom, sokat ide- genvezetősködöm.- Hol?- Ahol lehet, s én olyan dolgokat is elmondok, amelyeket más idegenvezetők sohasem. De minden alkalmat megragadok, hogy Prágába elmehessek. Cseri László j Mára már az új könyvek is a polcokra kerülnek fotó: t. l.
