Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-20 / 167. szám

1999. június 80. Magyarország - Dél-Dunántúl *2^ ^ Harmadik oldal Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából RAFAEL, ÖZSÉB nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 4.42 nyugszik 20.48 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-029-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Istenes nevek A héber eredetű Rafael név jelentése: Isten meggyógyít. A görögből átvett Özséb is­tenfélő, jámbor emberre utal. A magyar Boldog Özséb való­ban az volt, ő alapította a pá­los rendet. Mobil hívószámunk: I A KAPCSOLAT I 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu A közelgő napfogyatkozás és még Inkább a már-már mágikus számmá nőtt 2000. év kapcsán ismét előkerül­nek a világvége-koncepclók - csak úgy, mint az eddigi századfordulók idején. A leginkább közkeletű jóslás a 16. században élt francia orvos,' Nostradamus nevéhez kötődik. Az 1555-ben született és azóta agyonmagyarázott jóslata sze­rint a nagy világégés 1999. júli­us 14-én törne ki. Azok, akik Nostradamus szövegeit „fordí­tották”, úgy értelmezik a mester fejtegetéseit, hogy Európára ez­úttal is Keletről tör majd a ve­szély (mongolok, illetve a mai terminológiával élők szerint „moszlim világhódítók”). Jel­lemző, hogy Nostradamus ide­jében ugyancsak újdonságnak számító Amerika már a jóslat­ban is világhatalom, ők a fran­cia királlyal (!) és a belgákkal szövetkeznek. Mindenesetre nem villámháborúról van szó, hiszen az illetékesek abban még nem tudtak megegyezni, hogy a keleti térhódítás, illetve annak visszaverése 2028-ig vagy 2038-ig tart-e majd. Hernádi Gyula író nem vál­lalkozna ilyen merész állítások­ra:- Nagyon sok típusú kataszt­rófa veszélyeztetheti a világ va­gyis amit mi értünk alatta, a Föld sorsát. A hőmérséklet nö­vekedésétől a Föld forgásának csökkenéséig sok mindent le­het említeni. De az is lehet, hogy a „világvége” már rég el­kezdődött valahol, csak mi még nem értesültünk róla, hozzánk nem érkezett el az információ. Maga a 2000-es dátum semmit sem jelent. A magam részéről már csak a saját világvégemre készülök. Szerintem egy ember számára bőven elég az, ha meg­hal! Horváth András, a budapes­ti Planetárium igazgatója állítja, 2000-ben lehet világvége, de csak olyan eséllyel, mint 1969- ben vagy 2003-ban.- Amitől félni lehet, hogy mondjuk, idezuhan egy kis­bolygó, de a statisztika azt mu­tatja, hogy ilyen minden egy­millió évben egyszer történik. A csillagászati előrejelző, sőt el­hárító rendszerek azonban mű­ködnek, és egyelőre semmilyen veszélyt nem jeleznek. M K. Kettőről egyre jutottak Baján Újabb nekifutásra csütörtö­kön végre dönteni tudott Ba­ja Önkormányzatának képvi- selő-testülete a közművelő­dési intézmények összevoná­sáról. A bajai képviselők decem­ber óta keresik a pénzmegta­karító megoldásokat, hogy a városi költségvetés nehéz helyzetén javítsanak, ám a különféle érdekcsoportok kölcsönösen keresztezték a szándékokat. A művelődés­nek volt a leggyengébb lobbi­ja: József Attila Művelődési Központot és az Ifjúsági Há­zat összevonta a testület. Eb­ből egyelőre nagy megtakarí­tás nem származik, csak egy vezetői bér. Az összevonás­ból keletkező új intézmény­nek egy igazgatója lesz: ha eredménnyel zárul a pályá­zat, akkor októbertől. Hogy hol igazgat, az még lebegő kérdés, mert a művelődési központ patinás épületét már korábban értékesítésre jelölte ki az önkormányzat, és van­nak érdeklődők. Az épület­tömb színházterme azonban nem került eladósorba. D. I. LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: ud€§) Hatos lottó: C«) Ct) €») .21) l(K Pótszám: Jokerszám: 609733 Egymillió minden munkahelyért A paksi képviselő-testületben az ellenzék 1976-ban tiltako­zott a Dunacenter 130 millió forintért való értékesítése el­len, mert tudta, hogy így közö­sen képtelenség üzemeltetni a vállalkozást. Hamarosan kiderült, hogy a vásárlók valóban nem tudják életben tartani a céget, így az idén a 77 százalékos üzletré­szért 220 milliót kértek a vá­rostól. Hosszas alkudozás után 150 millióért nyélbe ütötték az üzletet, amit még tetézett egy 105,5 millió forintos rövid lejá­ratú hiteltörlesztés. Hajdú János városi képvise­lő, a gazdasági bizottság elnö­ke szerint a város csak azért vásárolta vissza a céget, mert nem akartak egy újabb kon­zervgyári botrányt, azaz a dol­gozók kisemmizését. A céget nem akarják egyben tartani, a terv az, hogy a piacra való Pu A szem erotikus szempontjai Egy nővel találkozva hova vetik a férfiak első pillantásu­kat? És hova vetik a hölgyek hasonló alkalmakkor? Erről már számos felmérés készült. A régebbi korokkal való összevetésből kiderül, hogy az ember erotikus ízlése kon­zervatív, a pillantás pedig nemcsak eszköz, hanem cél­pont is a vonzalom keresésében. Az időszakonként ismétlődő reprezentatív felmérések rend­re azt az eredményt hozzák, hogy a férfi első kiváncsi fi­gyelme ösztönösen a női mell­nek szól. A második testtáj­ként pedig a fenék kerül az ér­deklődés középpontjába. (Ezt a sorrendet persze, a gyakor­latban megváltoztatja a szituá­ció, hiszen feltérképez­ni csak azt lehet, ami legalább valamelyest látszik.) Csak e kettő in­gerlő „objektum” után irányul az európai kul­túrkörhöz tartozó min­denkori Ádám figyelme a mindenkori Éva szép szemére, combjára, szájára, térdére és a női test többi kedves látvá­nyosságára. Nyugat-európai fel­mérések szerint az ér­zéki száj és a derék, de még a feszes fenék is veszített valamelyest korábbi varázsos hatá­sából. Ám az utóbbi testrész esetében a visz- szaesés csak az előny megcsappanását jelenti a harmadik helyen elő­re törő tekintethez képest. Messzi történeti távlatok­ban is igaz - ezért élünk a ré­gebbi korok közkeletű kifeje­zéseivel -, hogy a teremtés ko­ronái első reagálásukkor álta­lában a gyengébb nem felső és alsó kerekded tájai után vágya­koznak, illetve azt mustrálják étvágygerjesztőként. Majdnem minden időszak művészete ta­núskodik, hogy mindig két fő téma körül forgott a férfivilág: a női kebel és a far. A két első helyezett kiemel­kedő fontosságát jelzi, hogy a szinte soha el nem takart arc után a legtöbb kozmetikai se­bészeti beavatkozás női kebel átformálására irányul - több­nyire bővítve a bőségét -, de nem kevesen a feneküket sza- batják át jobb fogású méretre. A nők viszont először a fér­fi szemét vizsgálják, és ha az egyebek nem taszítóak, a te­kintet is meghatározóan vonzó lehet. A második helyen a szé­les, legalább némiképpen ki­sportolt mellkas büszkélkedik, bár korábbi nagyobb jelentősé­géből veszített az utóbbi két évtizedben. A haj, a láb, a száj, a kéz, a fenék közel azonos mértékben keltik fel a nők kí­váncsiságát. Összességében a hölgyek számára az első be­nyomás szerzéséhez sokkal fontosabb mindaz, ami a férfi fején van, mint ami a törzsén. A legférfiasabb testrész - illet­ve felsejlő domborulata - az első pillantásért ver­sengők között utolsóként kullog. Mindezek a sorrendek azonban a megismerke­dés első pillantásaira vo­natkoznak. A vonzalom megalapozásánál össze- kuszálódhatnak a helye­zések: még az utolsókból is lehetnek elsők. A start és cél között mindkét nemnél legfontosabb sze­rep a tekintetnek jut. A nők mesterien bánnak a pillantásukkal. A szem lassú behunyása és kinyi­tása, az izgalom hatására kitágult pupillák és a tiph kusan nőies oldalpillan­tás, amelyet szinte lehe­tetlen a teljes bizonyosság tudatával tetten érni, a föl­húzott váll fölötti hátratekintés a férfiak által utánozhatatlan praktikák. Ám ezektől eltekint­ve is bizonyos, hogy érdemle­ges kommunikáció csak akkor jöhet létre két ember között, ha egymás szemébe néznek. D. I. üzemrészeket értékesíteni kell. Hogy mennyibe kerül így egy munkahely? A város kényszerűségből belement az üzletbe: ha nem költenek 260 millió forintot a cégre, közel háromszáz dolgo­zó az utcára kerül. Ez pedig azt jelenti, hogy megközelítőleg egymillió forintba kerül min­den egyes munkahely megtar­tása. Hazafi József Szigetvár lesz 2000-ben a török hét gesztora A Török Köztársaság magyaror­szági - szigetvári - tiszteletbeli konzulja a millennium évében megrendezendő „Török hét Ba­ranyában” programsorozat meg­valósítását kezdeményezte. A tiszteletbeli diplomata azért épí­tett Pécs, Mohács, Siklós és Szi­getvár közreműködésére, mert mindegyik városban található török kori emlék. A külképvise­letek támogatásával megvalósu­ló rendezvény célja a műemlé­kek, emlékhelyek, helyi hagyo­mányok bemutatásán túl a tö­rök-magyar gazdasági kapcsola­tok megteremtése, illetve a török kultúra, szokások és ételek meg­ismertetése. A gesztori feladatok ellátásával Szigetvár Önkor­mányzatát bízták meg a program résztvevői. D. I. Megvárakoztatott Siklós vára Évek óta húzódik Siklós várá­nak a hasznosítása, amely meg­oldhatná az időszerű felújítását. Siklós Önkormányzata tavaly si­kerrel pályázott a Kincstári Va­gyoni Igazgatóságnál a vagyon­hasznosítási jogért. Januárban úgy látszott, a szerződés meg­szerkesztése néhány hétbe te­lik, ám máig nem történt meg. Okaként valószínűsíthető a KVI vezérkarának cseréje, amelynek olyan eredménye is volt - a sik­lósiak értesülései szerint -, hogy az elkészült helyett új szerződést dolgoznak ki. Ehhez többek között felmérik a vár te­rületét: ámbár ezzel az adattal Siklós városa kapásból tud szol­gálni. És akkor rövidebb lenne az ügymenet. Híg kitüntetések? Mohács városa kényszerű leépítéseiből származó em­beri konfliktusait többek között úgy próbálta megol­dani, hogy a nyugdíjba kül­dendő pedagógusokat emlékplakettal szerszá­mozta fel. A megoldás azonban nem mindenkinek váltotta ki az el­ismerését. Scheidt Ferenc kép­viselőt például kifejezetten bosszantotta az ügy ilyetén fordulata.- Az előző testület nem vé­letlenül maximálta öt- ben azok számát, aki egy évben megkaphatják a Mohácsért Emlékplakettet (pénz egy fil­lér sem jár hozzá). Csupán annyi értelme volt, hogy a díj­nak legyen valós értéke, rang­ja, kötődjön valamihez és mél­tóképp köszönjön meg vala­mit a kitüntetettnek! Ezt a lét­számbéli korlátozást mostanra feloldották, lassan olyan, mintha a Széchenyi téren osz­togatnánk Mohács jelvényét mindenkinek, aki arra jár! A képviselő szerint az a fő gond, hogy már eddig is küld­tek el pedagógusokat nyugdíj­ba (1995-ben), akik akkor semmit sem kaptak!- Mostantól viszont az a helyzet - folytatta Scheidt Fe­renc -, hogy ezek után minden­kinek adni kell emlékplakettet, hiszen mért pont ez az egy al­kalom volt méltó erre? Abba, hogy voltaképp mit is kívá­nunk így megköszönni vagy „kompenzálni”, nem is akarok belemélyedni... M. K. Siófok pesti segítséget kér a zsébesek ellen Városképet kímélő utcalányok Kaposváron Siófokon a Sóstói város­rész üdülőterületén köve­tik el a legtöbb bűncselek­ményt. Ám gyakran csak tavasszal és nyár elején veszik észre a hétvégi há­zak tulajdonosai - köztük egyre több a külföldi, főleg a német -, hogy feltörték a nyaralójukat. A Balaton fővárosában és kör-' zetében egyébként a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározóak. Az előző évek tapasztalatai szerint a nagy ér­tékű gépkocsikat - Audi, Mer­cedes, BMW - lopják legin­kább. A szezon nyitányaként e hét elején naponta volt egy- egy autólopás. A települések között Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár a dobogósok sorrendje gépkocsilopásoknál. Siófokon belül a sóstói város­részben és a Szent László ut­cából lopják el a legtöbb gép­kocsit. Típusra szóló megren­delésre dolgoznak a tolvajok, és ha megtalálják a megfelelő kocsit, elviszik bárhonnan: a bekerített kertből is. A zsebtolvajlásban az au­gusztus a csúcsidőszak. Olyankor a tópart közelében havonta 24-25 eset is előfor­dul. A hagyomány szerint a siófoki Kálmán Imre sétány és Petőfi sétány a legveszélye­sebb a pénztárcákra, noha a rendőri ellenőrzés folyamatos. Erősítésként idén is felkérik segíteni a Budapesti Rendőr­főkapitányság zsebtolvajlási alosztályát, mert a tolvajok a siófoki nyomozókat már felis­merik. Kaposváron is visszatérő probléma a hétvégi házak fel­törése. A betörők leginkább a keleti városrészben jelesked­nek. Az autófeltörők kedvelt terepe a belváros és a panelhá­zas városrészek. A Cseri vá­rosrészt különösen érdemes elkerülniük az autósoknak. A zsebtolvajok elsősorban a heti vásárokban, a piacon és a Tesco Áruházban tevékeny­kednek. A valutázók nem jel­lemzők Somogy fővárosára. A prostituáltak városképet kímé­lő módon űzik mesterségüket: nem az útszélén, hanem éj­szakai bárokban csípik fel az ügyfeleket, és erre szakoso­dott panziókban ütik nyélbe az üzletet. Dunai I. t ^^^^mviiáwége

Next

/
Oldalképek
Tartalom