Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-01 / 148. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1999. június 1., kedd » Belgrádi bejelentés a Nyolcak békerendezési elveinek elfogadásáról NATO: Stratégiai célpontok A jugoszláv legfelső vezetés, Szlobodan Milosevics államfővel az élen, hétfőn megerősítette, hogy elfogadja a Nyolcak (G8) által a koszovói válság rendezése érdekében összeállított el­veket. Belgrád az ENSZ BT-t felszólította egy határozat elfo­gadására, amely lehetővé tenné a válság megoldását. Az Európai Unió azt váija Belgrádtól, hogy vállaljon ha­tározott és ellenőrizhető elkö­telezettséget a hét vezető ipari ország és Oroszország találko­zóján kidolgozott elvek és az azok nyomán születő ENSZ BT-határozat elfogadására. Változatlan feltételek A tagországok külügyminisz­terei brüsszeli találkozójukon adtak ki közös nyilatkozatot a koszovói helyzettel kapcsolat­ban. Ebben teljes támogatá­sukról biztosították a válság rendezésére tett diplomáciai erőfeszítéseket, különös tekin­tettel Martti Ahtisaari finn el­nök különmegbízotti küldeté­sére. A miniszterek szüksé­gesnek látják, hogy Belgrád az elmúlt napokban jelzett nyilat­kozatait öntse hivatalos és két­ségbe nem vonható formába. A NATO jugoszláviai be­avatkozásának nem a szerbek megalázása, hanem a naciona­lista és rasszista ideológia le­küzdése a célja - jelentette ki hétfőn, az Észak-atlanti Köz­gyűlés varsói ülésén Javier Ruperez, a testület elnöke. A környezeti ve szélyek A NATO légicsapásainak cél­pontjait a szövetség illetékesei úgy vá­lasztják ki, hogy a rakéták el­sősorban stratégiai és harcá­szati cél­pontokat érjenek. Meggon­dolásra in­tenek azonban a környe­zetvé­delmi szakértők, akik sze­rint a ve- gyifegy- ver-üze- mek meg­semmisí­tése nem kis kocká­zattal jár. Jugoszlávia bombázása amúgy súlyos, tartós környezeti ár­talmakat hozhat. A szakértők emlékeztetnek az 1976-ban az olaszországi Sevesóban bekövetkezett ka­tasztrófára, amelynek során egy műtrágyagyár túlhevítés­től felrobbant kazánja okozott nagy, határokon túllépő kör­nyezetszennyezést. A bombá­zások, amelyek szinte naponta érnek olajfinomítókat, külön­böző vegyi üzemeket, a seve- sói jellegű szerencsétlenségek egész sorozatának felel meg, és ez a környező országokat is károsíthatja. Az olajtüzek korma, benne nehézfémekkel és egyéb, az élővilágra, a szer­vezetre káros, rákkeltő, a gé­neket módosító anyagokkal, felkerül a légtérbe, s onnan vissza a földre. Pancsova és Újvidék szét­bombázott olajfinomítóinak kapacitása 5,5, illetve 2,5 mil­lió tonna volt. Jóllehet nincse­nek pontos adatok, a szakértők valószínűsítik, hogy több százezer tonna benzint, olajat, gázt emésztettek fel a bombá­zások okozta tüzek. A jugo­szláv környezeti miniszter sze­rint a Duna ottani szakaszát 20 kilométer hosszú olaj szőnyeg bontja, amely eljut egészen a Fekete-tengerig. A sok kockázati tényező között szerepel egyébként a Belgrád mellett, Vincában álló kísérleti atomreaktor is. Az öt­venes évekből származó reak­tornál évtizedek óta rozsdá­sodnak a földben a tartályok, amelyekben ötezer tonna el­használt fűtőelemet raktároz­nak. A tartályokban növekvő gáznyomás van, amely már magában elég kockázatot je­lent - ehhez járul most a hábo­rús rizikó. Ferenczy Europress • • Megkezdődött az Ocalan-per Halálos ítélet is születhet a kurd gerillavezér tárgyalásán Megkezdődött hétfőn Abdullah Öca- lannak, az illegális Kurd Munkáspárt hazaárulással vádolt vezetőjének pere az Isztambulhoz közel fekvő Imrali börtönszigetén. A kurd gerillavezért a tárgyalás idejére egy golyóálló üvegből készült fülkében helyezték el. A török sajtó által az ország „leggyűlöl­tebb emberének” kikiáltott ötvenegy esz­tendős Öcalant több mint harmincezer ember megölésével vádolják - ennyi halá­los áldozata van ugyanis az illegális Kurd Munkáspárt vezette délkelet-törökországi kurd területek önállóságáért folytatott harcoknak. Öcalan, akit egyedüli fogolyként és a legszigorúbb biztonsági előírások mellett őriznek a börtönszigeten, ügyvédein ke­resztül üzente az ankarai kormánynak: a büntetőper helyett tárgyalásokba kellene vele bocsátkoznia. Olyan politikusnak tartja önmagát ugyanis, aki a térség béké­jének kialakításán fáradozik. A török közvélemény dühe Öcalannal szemben olyan nagy mértékű, hogy sokan biztosra veszik: a bíróság halálos ítéletet mond majd ki a kurd vezető fejére. Tö­rökországban 1984 óta nem volt ugyan példa halálos ítélet végrehajtására, de az ország jogrendszeréből nem törölték még a büntetés e legsúlyosabb formáját, és kül­földi megfigyelők szerint Öcalan egyedi esetében az ankarai kormány rendeletet alkothat a halálos ítélet végrehajtásáról. Ez a lépés azonban azzal fenyeget, hogy Törökország újabb hátrányt szenvedne az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások során, hiszen az emberi jogi konvenció tiltja a kivégzéseket. A moszkvai török követség előtt hétfőn csaknem háromszáz kurd tüntetett Abdul­lah Öcalan szabadon bocsátását követelve, és elítélte a török hatóságok kirakatperét. Az orosz hatóságok által engedélyezett megmozdulás békésen, incidensek nélkül ért véget. Ellentüntetéseket szerveztek Tö­rökország több nagyvárosában is; ezeken Golyóálló kalitkában fotó: feb/reuters a megmozdulásokon épp a Kurd Munkás­pártot (a PKK-t) ítélték el, arra hivat­kozva, hogy a szervezet nem az országban élő kurdok érdekeit képviseli. Bizakodó hangulatban Hazánk tiszteletbeli konzuljai Budapesten A Jugoszlávia elleni légicsa­pások célja nem csak a nép­irtás megállítása; a konfliktus lezárása után átfogó politikai és gazdasági rendezésre van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a magyar tiszteletbeli konzu­lok második, budapesti világ- találkozóján. A kormányfő bízik abban, hogy a csapások növelésével mi­előbb tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni Milosevicset. Orbán Viktor belpolitikai kérdésekről szólva azt emelte ki, hogy a gazdasági növekedés négy- vagy ötszázalékos lesz az idén. A kormányfő rámutatott, hogy sikerült visszaszorítani a korrupciót, és az új kormány korábban nem tapasztalható fe­gyelmet ért el az államigazga­tásban, a rendőrségnél. Chilean Attila gazdasági mi­niszter előadásában kifejtette: annak ellenére sem igazolódtak azok a félelmek, hogy az új kormány túlságosan költekező lesz, hogy az árvíz- és belvíz­helyzet 15 milliárdos pluszki­adást követelt. A miniszter úgy látja: a költségvetési helyzet je­lenleg nem teszi szükségessé valamilyen különleges csomag elfogadását. Chikán Attila sze­rint Magyarország 2002-re gazdasági értelemben készen áll majd az uniós tagságra. En­nek eléréséhez kérte a tisztelet­beli konzulok segítségét. Pintér Sándor belügyminisz­ter az előző évihez képest a bűncselekmények számának je­lentős csökkenését prognoszti­zálta 1999-re, a fővárosban például csaknem 20 százalék­kal kevesebb cselekmény elkö­vetésére számít az idén. Hírek röviden Bővítés előtti uniós reformok Az Európai Unió tagországai még idén el akarják fogadni azokat a reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az EU majdan húsznál több országgal is működni tudjon. Valamennyi tagország egyetért azzal, hogy a reformokat legkésőbb a jövő év második fe­lében jóvá kell hagyni. Az intézményes reformok köréről és menet­rendjéről, illetve kidolgozásuk módszeréről végleges döntés szü­lethet a csütörtökön kezdődő kölni csúcstalálkozón. Pakisztáni fenyegetés, indiai veszteségek India a május 10-e óta folyó harcokban eddig 43 katonát vesztett, a sebesültek száma 173, tizenketten eltűntek. Újdelhi adatai szerint a „behatolók” soraiban 320 fegyveres halt meg, és 150 pakisztáni ka­tona esett el a tűzszüneti vonal mellett vívott heves harcokban. Na- vaz Sarif pakisztáni miniszterelnök ugyanakkor visszautasította, hogy országa fegyveresei hatoltak volna be Kasmírba, ahol véle­ménye szerint „szabadságharcosok” fogtak fegyvert. Magyar kulturális hét Bukarestben A nagybányai festőiskola alkotóinak kiállításával kulturális hét kezdődött hétfőn Bukarestben. 1997 óta a kulturális kapcsolatok területén látványos fejlődés következett be, ennek egyik bizonyí­téka, hogy a tavalyi év után az idén is megrendezik Bukarestben a magyar, majd novemberben Budapesten a román kulturális hetet. Vádemelés a feltételezett gyilkos ellen Perbe fogják Szlovákiában azt az ukrán személyt, aki a gyanú sze­rint megölte Ján Duckyt, több egymást követő Meciar-kormány gazdasági miniszterét. Oleg T.-t két hónapja vizsgálati fogságban őrzik, ahová zsarolás és túszejtés vádja miatt került. Időközben felmerült a gyanú, hogy ő lehet Ducky gyilkosa is. A minisztert la­kása bejáratánál lőfegyverrel gyilkolta meg valaki. Értesülések szerint Oleg T. az egykori KGB munkatársaiból szerveződött, bér­gyilkosságokat felvállaló nemzetközi bűnszövetséghez tartozik. Nyelvtörvényt sürgetnek Szlovákiában A kisebbségi nyelvek védelmét biztosító nyelvtörvény mielőbbi szentesítését sürgeti a szlovák kormány tanácsadó testületéként működő nemzetiségi tanács. Csáky Pál, a testület alelnöke el­mondta, a nyelvtörvény tervezetét a koalíciós tanácsban még ezen a héten tető alá kell hozni és tíz napon belül meg kell találni a min­denki számára elfogadható változatot. Ha a kormány a javaslatot elfogadná, akkor a törvényhozás a jogszabályt már a jövő héten, a parlament július 9-én kezdődő nyári szünetéig jóváhagyhatná. Kína szerint nem lopták, „találták” az amerikai hadititkokat Atomtitkok az interneten? Kína a vele szemben Amerikában elhangzott atomkémkedési vádakra válaszolva hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris robbanófejek technológiája már régóta hozzáférhető könyvtá­rakban és az interneten is, így nem volt olyan titok, amelyet el kellett volna lopnia. A Reuters jelentése szerint Csao Csi-cseng pekingi kor­mányszóvivő az amerikai vá­dakat visszautasító nyilatkozata után bemutatta újságíróknak az Amerikai Tudósok Szövetsé­gének internetoldalát, amely azoknak az atomfegyvereknek az adatait is tartalmazza, ame­lyek a Kínát atomtitoklopással vádoló Cox-jelentésben szere­pelnek. A republikánus Christopher Cox vezette kongresszusi bi­zottság jelentése szerint Kína húsz éven át folytatott kémke­dés során titkos információkat lopott amerikai atomtechnoló­giára - köztük hét robbanófej­típusra - vonatkozóan. „Ez teljes mértékben ab­szurd. Ez a szenzációs követ­keztetés nem állja meg a he­lyét” - mondta Csao. A kínai kormányszóvivő állította, hogy országa sohasem lopott külföldi technológiát nemzetvédelme számára, és „igen arrogánsnak” minősítette azokat az amerikai feltevéseket, hogy Kína ne lenne képes maga kifejleszteni korszerű atomfegyvereket. Kína sem a múltban, sem a je­lenben, sem pedig a jövőben soha nem alapozta vagy ala­pozza nemzetvédelmi techno­lógiáját arra, hogy más orszá­goktól lopjon - jelentette ki. Csao rasszistának bélyegezte a Cox-jelentés vádjait, amelyek szerint Kína nemcsak hivatásos ügynököket vesz igénybe titkok megszerzésére, hanem tudóso­kat, diákokat, üzletembereket és ügyintézőket is. A pekingi kormány szóvi­vője szerint a Cox-jelentéssel washingtoni Kína-ellenes erők a két ország közötti kapcsola­tokat akarták akadályozni, és el akarták terelni a figyelmet a belgrádi kínai nagykövetség el­leni bombatámadásról. MTI (A Kommentár az 1. oldalon) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Úri fiú egy szegényebb házból • Menj vissza a menyasszonyodhoz • A Föld csak egy játszótér • Zuhanó Rómeó Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Előfizetői forródrót Telefon: 488-5611 Fax: 488-5689 * ♦ A lebombázott pancsevói olajfinomító

Next

/
Oldalképek
Tartalom