Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-28 / 144. szám

1999. május 28., péntek Háttér - Riport Hogyan nyerjünk csodagyereket? Ki ne örülne, ha első hallásra megjegyezhetne több, mint negy­ven szót? De még jobb, ha ezret, ráadásul idegen szavakat. Ki ne látná szívesen, ha gyermeke, aki addig utálta az iskolát, bol­dogan szalad az órákra, mert élvezi, hogy kevesebb tanulással is jóval sikeresebb? A módszer hozzáférhető. Persze, mint ma már annyi mindent, ezt is botrány övezi. Az iskolarendszer nagy hiá­nyossága, hogy nem tanít meg tanulni. A gyerek fejébe veri az ismereteket, ám hiába az alsó tagozatosok napi egy-másfél, a felsősök kettő-három, s a kö­zépiskolások tanórán kívüli négy-öt órás otthoni tanulása, a hatékonyság alacsony, a diákok többsége rossz hatásfokkal ta­nul. Egyes felmérések szerint a gyerekek az iskolai tanulás so­rán képességeiknek csak 10-30 százalékát használják ki. Több jó módszer is létezik, köztük olyanok is, amelyeket felnőt­teknek is ajánlanak, a memória fejlesztésére, a kreativitás növe­lésére, az idegen nyelv tanulá­sának segítésére. Miért vesz a szomszéd jeget? A hazai piac kicsi, nem csoda hát, hogy ezen a területen is megkezdődött a harc. Legutóbb egy megismerőképességet fej­lesztő stúdió és egy alternatív képességfejlesztő tanulási módszereket oktató társaság összecsapása híresült el. Pedig a Lengyelországból származó módszer jó. A prog­ramot a kilencvenes évek elején egy pedagógusokból és pszi­chológusokból álló csoport dolgozta ki Dobrolowicz pro­fesszor vezetésével, a Varsói Pedagógiai Főiskolán. Nem ők találták fel a kanálban a mélye­dést, meglévő technikákat ku­tattak fel, de ezeket egységes rendszerbe állították, és komp­lex, sokoldalúan fejlesztő prog­rammá formálták a különböző elemeket. Magyarországra dr. Márhojfer Ildikó és lengyel származású férje, dr. Wol- kowski Bogdan révén került a program, akik lefordíttatták, adaptálták, és terjeszteni kezd­ték. A „tananyagban” gyerek és felnőtt egyik kedvence a kam­pók alkalmazása. Az első tíz kampó a számokból, a többi az ábécé betűiből épül. A számok­hoz például különböző alakza­tok tartoznak, a nullához a to­jás, az egyeshez gyertya, a ket­teshez hattyú, a hármashoz alma, a négyeshez szék, az ötöshöz egy emelődaru horga, a hatoshoz a kos szarva, a hetes­hez egy zuhanyozócső, a nyol­cashoz egy hóember, a kilen­ceshez egy léggömb, a madzag­jával, a tízeshez pedig egy har­cos, karddal és a kerek pajzsá­val. A képeket és a megjegy­zendő dolgokat összetársítják, lehetőleg valamilyen látványos módon. így aztán, ha például meg kell jegyezni néhány tár­gyat, személyt vagy fogalmat, akkor a kádban zuhanyozó, tó- gás, páncélos úrról tudhatjuk, hogy ő Julius Caesar, aki hete­dik volt a listán, a kilencedik pedig maga Napóleon, egyik kezével egy magasba szálló léggömbbe kapaszkodva, a má­sikat pedig kabátja alá rejtve. A képzelőerőt, a fogalma­záskészséget és a logikát egy­szerre fejlesztik az olyan fel­adatok, ahol egy szóból mond­juk hat lépésben egy másikhoz kell eljutni, vagy ahol megadott szavak segítségével alkotnak történeteket a gyerek és felnőtt hallgatók. Még az sem megvá­laszolhatatlan kérdés, hogy például miért vesz a szomszéd jeget? Lehetséges ugyanis, hogy fókát vásárolt, és hűsíteni szeretné. Évszámok, idegen szavak, a periódusos rendszer elemei, földrajzi nevek egyaránt meg­tanulhatók a számokból és be­tűk kombinációiból létrehozott rendszerrel, de a tanfolyamo­kon a jegyzetelés, a szövegér­tés, a tartós figyelem titkai is feltárulnak. A tapasztalatok szerint a gyerekek 80 százaléka javít a tantárgyi eredményein, de aki nem, az is kevesebb idő alatt sajátít el ugyanannyi isme­retet, mint korábban. A fantázia feltámasztása A gyerekek a humán tárgyak­ban növekvő aktivitással tűn­nek ki, a reál tárgyakat is köny- nyebben tanulják. A tananyagot tartósabban rögzítik, jobban hisznek önmagukban, s így az iskola stresszhatásaival szem­beni állóképességük is jobb. A lengyel diákok a Guinness Re­kordok Könyvébe is bekerül­tek, 1000 tetszőleges szó és számsor egyszeri hallás utáni megjegyzésével. Ennyi szó nagyjából már elég is egy kö­zepes szókincshez egy idegen nyelven. A módszer a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközép- iskola és Szakiskola matema­tika-fizika tanárát is elragadta. Lojekné Kovács Gabriella so­rolja az eredményeket:- Van olyan középiskolás, aki egy jegyet javított, egy má­sik, aki egy kéttannyelvű gim­náziumba jár, már néhány alka­lom után érzi, hogy segít a módszer. A felnó'ttek is elsősor­ban a nyelvtanulásban elért jobb eredményeikre büszkék. A feladatokban persze van kü­lönbség a felnőttek és a gyere­kek között, de minden esetben a komplex képességfejlesztésen van a hangsúly. A felnőttek némelyike nehe­zebben melegszik bele a já­tékba, mert verset írni, napló- részletet fogalmazni, vagy arról értekezni, hogy egy szigeten az androidok és az emberek közül ki hazudik, először kissé furá­nak tűnik. Hogyne tűnne, hi­szen a fantáziát, a kreativitást a környezet a legtöbbször kiöli felnőttkorra.-A programban szerepel az önfejlesztés iránti motiváció is, ami azt jelenti, hogy legyen fon­tos mindenki számára, hogyan gondolkodik. A mai változó vi­lágban annál jobban tud vál­tani, az újhoz alkalmazkodni valaki, minél fejlettebb képes­ségekkel rendelkezik — véli a pedagógus. Az országban mostanra több, mint 300 iskolában tanítják a módszert, bár olyan helyek is vannak, ahol a kollégák lenéző hallgatással bojkottálják azt a pedagógust, aki az új módszer­tani lehetőségeket alkalmazza. Friderikusz után csaptak össze az ellenfelek A botrány a piacok felosztásá­val kezdődött. A belháború nem kell, hogy érdekelje a nyilvánosságot, de a zavaros körülmények miatt többen el­vesztették a bizalmukat a mód­szerben, s mindkét, magát egyedüli képviselőnek mondó cégben. Friderikusz Sándor egykori műsorában például sze­repelt egy kislány, aki egy rendkívüli memorizálási fel­adattal kápráztatta el a közön­séget. A „csodagyereket” mindkét csapat magáénak vallja, az első stúdió papírokkal bizonyítja, hogy a kislány náluk szerezte a szükséges alapokat, a másik fél azonban arra hivatko­zik, hogy a fejlesztést ők koro­názták meg. Dr. Márhoffer Ildikó el­mondta, hogy a programot 1995-ben az eredeti lengyel jogtulajdonostól vásárolták meg, kizárólagos és örökös használatra, s hogy a garanciát biztosítani tudják, itthoni part­nereikkel szigorú feltételekkel kötöttek szerződéseket.-Az eredeti programgazda két bőrt akart egy kutyáról le­húzni - mondta el dr. Márhoffer Ildikó. - Az egyik fordítónk a szerződésünket felrúgva létre­hozott egy vállalkozást, s a len­gyel féllel megállapodva átvet­ték a módszert. Jelenleg a fővá­rosi bíróságon jóhírnév-rontás és tisztességtelen piaci maga­tartás miatt kártérítési per fo­lyik ellenük. A pálya másik oldalán ját­szók közt a pesti központ pécsi kirendeltségén Sád Ágoston te­rületi képviselő Néma Róbert- hez irányít, aki egyébként maga a szóban forgó fordító.-Mi tavaly kaptuk az enge­délyt a lengyel programgazdá­tól - mondja. - Tudomásunk szerint a lengyel szerzők megtil­tották a forgalmazást a másik stúdiónak, szakmai és anyagi okokra hivatkozva. Mi egyéb­ként egy megújított és kiegészí­tett anyaggal dolgozunk. A csatározásokból egy dolog máris kiderült: a pedagógus- képzésben és továbbképzésben sokkal nagyobb teret kellene kapnia az új módszertani ered­ményeknek. így még az is elő­fordulhatna, hogy gyermekünk nem különórán, külön pénzért tanulna meg tanulni. H. I. Gy. Az iskolák már korszerűen felszereltek, de az otthoni tanu­lásra is szüksége van minden gyereknek illusztráció: laufer l. hetedik oldal--------Jegyzet--------­Me sék hab nélkül Országos népköltészeti tanácskozást rendeznek Tiszasason júniusban „Aki nem hiszi, járjon utána” címmel. A mese­kutatók és mesebarátok nyári táborában neves szakemberek tartanak majd előadásokat. Például világszép Sárkány Rózsáról, az égig érő fáról, az aranyhajú lányról, Gyöngyharmat Jánosról, a tej- kútról és a magyar mesevilág más alakjairól és elemeiről. Továbbá a mese, mesemon­dás, mesehallgatás nevelő és gyógyító hatásáról. A község neve eddig szinte ismeretlen volt, de ezután biz­tos szárnyra kap majd. Hisz hézagpótló és roppant időszerű nemzeti vállalkozásnak ad ott­hont. Az „Aki nem hiszi, jár­jon utána” biztatásnak mély magyar gyökerei vannak. Mind a hiszékenységre ala­pozó állításoknak, mind az utánajárás kutakodásnak. „Nevelő” hatásukról hallot­tam, tapasztaltam egyet s mást, gyógyító voltuk híre azonban újdonság. Kivéve a gyerme­keknek mondott mesékét. A táborozáshoz reklámozott mesehősök közül a világszép Sárkány Rózsára nem emlék­szem - még ha ő állítaná, ak­kor sem Gyöngyhar­mat Jánossal sem talál­koztam, sőt céget se alapítottam vele. Ennek akár utána is járhatok, belátásom szerint. A tejkútról csak az iskola­tej-program jut eszembe a 60- as évek elejéről, amikor bele­estem; meg tavalyról, amikor pedig az esett kútba. Az égig érő fáról hallottam már haran­gozni valamit. Újabban négy­éves ciklusok szerint vágják ki - az állami, és önkormányzati cégek vezérkarába ültetett csemetéivel együtt -, még mi­előtt a felhőket karcolná. Az aranyhajú lányt nem tu­dom letagadni, mert kiderült, hogy ornitológiái tévedésből aranytojást tojó tyúkként sze­retett volna páváskodni éret­tebb korában. Csak hát elka- pirgálta magát, és az élet - a mesével ellentétben - tele van lemondással. Ám még mielőtt valaki já­ratlanságból reménykedni kezdene: „A császár új ru­hája”, „Az igazmondó juhász”, ,,A szegény falusi pedagógus csemetéből lett király” mind műmese. Nem a miénk. Mi­ként az sem népköltészet, hogy eljön a mi országunk, ahol nincs mese. Dunai Imre Egy tiszta nő Ha minden a tervek szerint alakul, akkor midőn Ön, Kedves Ol­vasó ezeket a sorokat olvassa, már Liebmann Katalinnak hívják a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt budapesti elnökét. Nem, a Kedves Olvasó nem téved, amikor úgy gon­dolja, hogy ő volt az, aki a Pálffy G. István által főszer­kesztett tévéhíradó oszlopos tagjaként nap mint nap megje­lent a képernyőn, és akkor sem, ha úgy emlékezik, hogy Liebmann Katalin a tavalyi országgyűlési választások al­kalmával még MDF-színek- ben indult, valahol Gárdony térségében. Miután azonban ez a terve - alig több, mint ezer szerzett szavazattal - Aranyfüstbe ment, úgy dön­tött, átigazol Torgyánékhoz. Hogy ebben játszott-e bár­milyen szerepet az a tény, hogy Liebmann férje a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke, továbbá az, hogy ő maga a szintén kis­gazda irányítású hon­védelmi tárca médiata­nácsadója, aligha érde­kes. Gyaníthatóan egyébként nem, az ilyesmik általában semmilyen szerepet nem szoktak játszani sehol. Miként azt maga Li- ebmann nyilatkozta, a kisgaz­dák az MDF-jelöltként vég­zett munkáját értékelték, és most azzal bízták meg, hogy a pártot a fővárosban is olyan népszerűvé tegye, mint amennyire népszerű vidéken. Embert próbáló feladat, «nnyi szent. Személye ugyan­akkor - véli Liebmann - ga­rancia arra, hogy a pesti ér­telmiséget is maguk mellé ál­lítsák a kisgazdák. A párt ne­vében nem véletlenül szerepel az utóbbi egy évben oly gya­korivá vált polgári szócska. Az elnökjelölt szerint azon­ban a jelzőt - figyelem! - másképp is lehet értelmezni. Végre egy tiszta hang. Lendvai Dávid hetedik oldal holnap Vita Régió igen, de milyen? címmel folytatja a térségünk jövőképéről indult vitát Tóth Attila, Dombóvár polgármestere. „Ahol a kormányzati hatás dominál, ott az ön- kormányzati középszint csak díszpinty'- jelentősebb jogkör és kompetenciák nélkül. ” i Portré Dr. Szabó István, szülész-nőgyógyász „Úgy meglepődtem, hogy csak a télikabátom egyik ujjába bújtam bele, a má­sikat aföldön húztam...” Portré Tiszteletből tisztséghalmozó Lényegre törő stílusú, de egyben joviális személyiség. Talán ennek is betudható, hogy tisztséghalmozó lett. Elnöke a száz­éves múltú, újraalakult Mecsek Egyesületnek, titkára a Péter- Pál ókeresztény sírkamra megmentésére létrehozott alapít­ványnak, és egy egészségi alapítványban is vezetőségi tag.-Igen szorosan kitöltötte a nyugdíjas idejét.- A aknamélyítés üzemi élete megkövetelte, hogy szinte mindig rendelkezésre kellett állni. Ebből valahogy nem akar­tam, nem is tudtam kizökkenni még. Szakmai ártalom lehet.- A konzulsághoz milyen osztrák kötődés juttatta?- Csak annyi, hogy Budapes­ten 9 évet jártam német isko­lába. A szakmai utak során tolmácsként is közreműköd­tem. Nyugdíjban pedig szakta­nácsadóként olyan piackutatást végeztem, amely főleg Auszt­riára terjedt ki. Énnek során az osztrák kö­vetséggel is kapcsolatba kerültem. így lettem az első tiszteletbeli osztrák kon­zul a néhai szocialista tömb térségében.- Nem pécsi gyökerűként lett a Mecsek Egyesület elnöke.- Vasutas családból szárma­zom, ezért sokszor változott a lakóhelyünk. Volt rutin az ak­klimatizálódásban. Egyébként Baranyában először 16 évig Komlón laktam, de mindig vágytunk Pécsre kerülni. A felkínált egyesületi elnökséget azért vállaltam, mert mindig Somogyvári Imre 1927-ben született Szombathelyen. Szakmai pályafutása a Bányászati Aknamélyítőnél zajlott. Volt felelős műszaki vezető, körzetvezető, aknavezető. 1984-től nyugdíjas. 1992. október J-jétől tiszteletbeli osztrák konzul Pécsett, Baranya, Somogy és Tolna megyére kiterjedő hatáskörrel. szívesen foglalkoztam a civil szerveződésekkel és a közel­múlt tradícióival is. A történe­lem a hobbim, főleg a XX. század. Gimnazistaként törté­nésznek készültem, de az 1945-ös viszonyok eltérítettek.- A sírkamramentés ügyé­nek használ a konzuli szerep- vállalás?- Volt némi előny belőle. Ám én egyik létrehozója va­gyok az alapít­ványnak, és ez a diplomáciai tisztségemnél korábbi keletű. Az aknamélyí­tőknél találkoz­tam először a sírkamra ügyé­vel. Az egyik különlegesen szép mélyépítési munka terye volt. Talán jövőre megvalósul.- Családja tud segíteni a konzuli munkájában?- Egy lányom, két fiam és öt unokám van. Az egyik fiam tanár, a másik szőlész-borász mérnök. A lányom a JPTE közgazdasági karán tanít né­metet. Kettőnk „családi vállal­kozásának” is mondható a tisz­teletbeli konzulátus, hiszen ő az irodavezetőm. Dunai I. f* 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom