Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-28 / 144. szám

8 Dunántúli Napló Főzőcske - Receptek - Háztartás 1999. május 28., péntek Tej- és lisztérzékenyek menüje lehet: Szójás töltött tojás A szója, mint az már köztu­dott, rendkívül értékes fe­hérjetartalmú, éppen ezért bármilyen húsféleséget he­lyettesíthet vagy kiegészít­het. Rendszeres fogyasztá­sával megelőzhetőek a szív­ás érrendszeri megbetege­dések, mert a szója gátolja a koleszterin felszívódását. A töltött tojáshoz három evő­kanál szójapehely, fél deci víz, egy fej vöröshagyma, ke­vés olaj, egy kis doboz máj­konzerv, hét tojás, egy zsemle, késhegynyi bazsali­kom, majoránna, borsikafű, szerecsendió, egy csokor pet­rezselyemzöld és egy kevés só kell. A forró vízzel leöntött szó- japelyhet pépesre mixeljük. Az apróra vágott hagymát az olajon megfuttatjuk, beleke­verjük a májkonzervet, egy nagy, illetve egy kockákra vágott főtt tojást, a szójapely- het, a vízben áztatott és kifa­csart zsemlét, valamint a kü- lön-külön leforrázott bazsali­komot, borsikafüvet és majo­ránnát pici lével együtt. Végül ráreszelünk egy kevés szere­csendiót, összekeverjük az apróra vágott petrezselyem­zölddel, aztán az öt főtt, fél­bevágott tojásból kiemelt sár­gájával. ízlés szerint sózzuk. A tölteléket ráhalmozzuk a főtt tojások fehérjéjére, és tálra, salátalevélre ültetjük őket. Paradicsom- és uborka­szelettel díszítjük. Franciasa­látával, kaporszósszal vagy paradicsomsalátával tálaljuk. Zsálya a zsíros ételekhez Zsályát csak néha lehet kapni még a gyógynövényszaküz­letekben is, a piacon ritka al­kalomnak számít, ha rátalá­lunk frissen szedett leveleire. Igaz, nem sűrűn használt fű­szer, pedig aki szereti a szaf­tos húsételeket, nem árt, ha a zsályát a könnyű emésztés kedvéért gyakran használja. A zsálya a Földközi-tenger mentén, de különösen a dal* mát tengerpart karsztos vidé­kén található leginkább. Ná­lunk nem terem vadon, a ker­tekben ültetik (már aki is­meri), a jellemző illatú, ke­sernyésen aromás ízű nö­vényt. Zöld színű levele már a középkorban is kedvelt és nagyra becsült fűszer és gyógynövény volt. Manapság a kereskedelemben a levelek főzésre készen, felvágva ke­rülnek forgalomba. Óvatosan használva, vagy más fűszer- növényekkel párosítva érde­kes ízt ad az ételeknek. Zsályával fűszerezhetjük a zsíros húsételeket és azok kö­rítéseit (kacsa, liba, pulyka, vadhúsok, hústöltelékek), de a máj, főtt és sült halak, pásté­tomok, lágy sajtok és főtt tészták ízesítésére is kiválóan alkalmas. A zsályalevelek egyben hasznos gyógynövényt is jelen­tenek a házipatikáknak, mivel forrázva illóolaj-, cseranyag­tartalmánál fogva torokgyulla­dásnál, szájbetegségeknél öb­lögetésre, belsőleg pedig izza- dás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Mivel illóolaj-tartalma hamar elpárolog, ezért csak jól zárható üvegben érdemes tá­rolni. B. G. Karcsúak is ehetnek kifőtt tésztát Téved, aki azt hiszi, hogy bizonyos ételeket nem fogyaszthat, ha karcsú szeretne maradni. Gyakorlatilag valamennyi élelmiszer szerepelhet az étrendjén, csupán az elkészítési módot kell he­lyesen megválasztani. Főleg a tésztákról gondolják sokan, hogy arról le kell szok­niuk, pedig nem így van: zöld­ségekkel gazdagítva például remek étek készíthető belőle. Főzzünk ki az előírtak szerint harminc deka száraz tésztát, s amikor már leszűrtük, leöblítet­tük, úgy tegyük félre, hogy ne hűljön ki. Egy nagyobb serpe­nyőben hevítsünk fel négy evő­kanál étolajat, tegyünk bele kb. fél kiló gyufaszálnyi darabokra vágott vegyes zöldséget (sárga­répát, zellert, paprikát). Közben pirítsunk két percig négy ká­véskanál zúzott fokhagymát, egy kávéskanál frissen őrölt borsot és 15 deka nem sózott földimogyorót, majd négy evő­kanál szójaszószt öntsünk fel két deci vízzel. Az egészet önt­sük a zöldségekre, és keverjük össze a tésztával. Metélőhagymával vagy sár­garépaszeletekkel díszítve tálal­juk. A magokkal dúsított tészta a következő módon készülhet: 15 deka napraforgómagot és tök­magot hét deka nem sózott föl­dimogyoróval keverjünk össze, majd 120 fokos sütőben pirít­suk 15 percig. Vegyük ki, ke­verjük jól át, majd újabb 10 percre tegyük vissza, utána ad­junk hozzá egy kevés szója­szószt és tegyük félre. Főzzünk meg egy nagy szem burgonyát, és azt is tegyük félre. A szokott módon főzzünk ki 30 deka csőtésztát. Utána egy evőkanál olajat hevítsünk föl egy kis serpenyőben, süssük át rajta a burgonyát, adjunk hozzá egy evőkanál paradi­csompépet és két evőkanál zöldséglevest. A leszűrt tésztá­hoz adjuk a burgonyát, alapo­san keverjük össze, hintsük meg dióval és a magokkal. Ezt bazsalikommal díszítve tálal­hatjuk. Takarékoskodás az öntözővízzel Virágaink már cseperednek a kertben, és a melegebbre fordult napokon mind több öntözést igényelnek. Viszont arra figye­lemmel kell lennünk, hogy melyik növény mennyi nedvességet igényel, mert van, amelyik a túlzott öntözéstől megy tönkre. A virágszigetek és a sziklaker­tek természetesen egészen más vízmennyiséget igényelnek, mint az esetleg őket övező gyep. A zárt bokorcsoportok­nál, dús növényeknél a lombo­zatra juttatott víz tetemes része ahelyett, hogy a növény gyö­kérzetéhez jutna, elpárolog a levélzetről. A kert különféle területeinek tehát egyedi vízellátásáról kell gondoskodnunk. Előnyös hely­zetben van az, aki az esővíz gyűjtését meg tudja oldani, bár ezt többnyire csak öntözőkan­nával lehet utóbb eljuttatni a vi­rágokhoz, de növekedésükkel biztos meghálálják a plusz munkánkat. A gyepes rész akkor a leg­szebb, ha rendszeresen perme­tező öntözést kap, tehát a ker­tünknek ez a része biztos, hogy a vízszámlánkat növeli. A szabad földbe kiültetett, de a cserepes muskátlik is vízigé­nyesek, ezeket naponta leg­alább kétszer kell öntöznünk, egy-egy alkalommal nem túl sokat adagolva, míg a futómus­kátlit elég napjában egyszer lo­csolni. A begónia azt szereti, ha folyamatosan kicsit nedves a földje, míg a leander vagy pél­dául az angyaltrombita a bősé­ges öntözést hálálja meg azzal, hogy dúsan nő és gazdagon vi­rágzik. Ha sok a víz, az sem jó A pörköltről lefölözik a zsírt A megszokottan zsíros és túl fűszeres ételek a reformkonyhai főzési eljárásokkal olyanná alakíthatók, hogy elfogyasztva nem terhelik a szervezetet. Mindezt a pécsi ANK 2. sz. Általános Is­kola háztartási ismereteket nyújtó fakultációin tanítják. Egészségbaráttá tehetők a régi magyaros konyha főztjei és sü­teményei is, tehát nem kell eze­ket megtagadni - válaszolta a kérdésünkre Cserné Hajdú Lei­la, a technika-munkaközösség vezetője. A testkímélő modem konyhával ismerkedő gyerekek például a pörköltről leszedik a zsírt, a rántott húst pedig olajjal sütik. Ami örvendetes, hogy a tanu­lókat segítik a szülők, akik alapanyagot adnak ingyen, s el­hozzák kipróbálásra a bevált receptjeiket. Fiúk és lányok együtt dolgoznak a nyílt ta­nácsadó órákon, melyekre fő­ként az alsósok járnak. A lelkesedés nagy, és hama­rosan összeállítják az iskolai receptgyűjteményt ismeretter­jesztési céllal. Tehát bárki meg­tekintheti a fotókkal is illuszt­rált leírásokat, sokszorosítani lehet az alaposan kipróbált sü­tés-főzési fogásokat. Negyedik éve tart az oktatási intézményben az egészségneve­lési és életvitel-formálási akció Dűli Attiláné, dr. Takácsné Nagy Katalin tanárok és számos család szakmai és gyakorlati közreműködésével. Szép sike­reket érnek el. Nem véletlen, hogy a diákok kérésére felemel­ték a főzőcske-foglalkozások óraszámát. Csuti J. Morzsák Nem „pöttyözik” össze a legyek a tükröt, az ablakot, a csillárt, ha az üvegfelüle­teket időnként ecetbe már­tott ruhával dörzsöljük át. A legyek, de a hangyák is elmenekülnek a konyhából, ha a tűzhely főzőlapján pár csepp ecetet párologtatunk. A pókokat különösebben semmilyen növény vagy il­lat nem riasztja, így csak alapos takarítással szaba­dulhatunk meg tőlük. Vi­szont ha kárpitozott bútoron foltot hagy a pókháló, a szövetet spiritusszal dör­zsöljük ki, majd nedves kendővel töröljük át. A darazsak nem jönnek be abba a helyiségbe, ahova kis tálkában szalmiákszeszt he­lyezünk el. A darázscsípés okozta fáj­dalmat enyhíthetjük, ha pár percig késpengét szorítunk a csípés helyére, majd ecetes vízzel borogatjuk. Csökken a fájdalom akkor is, ha egy kevés vöröshagymalevet csöppentünk rá. A csótányokat távol tart­hatjuk a lakásból, ha a fal repedéseibe uborkahéjat ra­kunk. Egy-egy helyiségben összegyűjteni úgy tudjuk ezeket a bogarakat, ha lapos kistányérba sört helyezünk el a földön. Ezt szeretik, ám részegek lesznek tőle, s nem rejtőznek el, így könnyen összesöpörhetjük őket. A csótányok irtására is hatásos egyébként a sütőpor és cu­kor keveréke. Az egerek elűzésére legha­tásosabb, ha az egérlyukba kámfort helyezünk, de el­menekülnek akkor is, ha fokhagymagerezdeket, bo­rókaágat, kamillát, bors­mentát vagy diófalevelet szúrunk a lyukba. A fülbemászókat virág­cseréppel fedett, nedves mohacsomóra tudjuk össze­csalogatni úgy, hogy egy he­lyen pálcikával föltámaszt­juk a cserepet. Itt bújnak be a mohára, majd a cseréppel együtt a szabadba „tessé­kelhetjük” őket. Csecsemők főzelék kiegészítője A különböző hús- és májpüré készítését elmúlt heti számunk­ban ismertettük. Most az egyéb olyan feltétek adásáról tájé­koztatjuk a kisgyermeket nevelő édesanyákat, amelyekkel szintén gazdagíthatjuk a főzelékeket. Elöljáróban szeretnénk ismét leszögezni, hogy a különböző tejtermékeket csak nyolc hó­napos kortól, a tojássárgáját ki­lenc hónapos kisbabának, míg a tojásfehérjét csak egyéves kor után ajánlott adni. Ugyan­csak figyelni kell arra, hogy a feltétnek adott ételből először csupán egy teáskanállal kapjon a baba, majd az adagot fokoza­tosan emelhetjük öt-hat teás- kanálnyi mennyiségre, és ele­inte a kiegészítő élelmiszert keverjük bele a főzelékbe. Ha reszelt sajtot adunk a főzelékhez, akkor trappistát, ementálit vagy óvárit vásárol­junk, mert ezek a legalkalma­sabbak a csecsemők táplálá­sára. Lehetőleg apróra, tehát a tormareszelőn reszeljük le, majd néhány alkalommal ke­verjük bele a főzelékbe, majd egy idő után a tetejére hintve tálaljuk. A sajtok fehérjetartalma na­gyobb mint a húsoké, kálciu- mot is tartalmaznak, ezért a fogyasztása előnyös a csecse­mőknek. A tehéntúró is lehet kiegé­szítője a főzeléknek, hiszen könnyen emészthető. A friss túrót szitán áttörve kínáljuk a babáknak. A tojás a legértékesebb élelmi anyagok egyike. Komp­lett fehérjét, zsírt és benne ko­leszterint is tartalmaz. A ko­leszterin szervezetbe való be­jutását csak felnőttkorban kell szabályozni, a csecsemőknél még nem, ráadásul nekik nagy szükségük van rá az agy fejlő­déséhez. Különösen nyáron és ősszel sok A-, valamint D-vi- tamint tartalmaz a tojás. Szá­mos ásványi anyaga közül leg­jelentősebb a vas- és a jódtar- talma. Ám azt is tudni kell, hogy a tojás könnyen romlik, ezért kizárólag friss tyúktojást használjunk a pici gyerekek táplálására. A kacsa- és a liba­tojás csecsemőknek egyáltalán nem adható, mert gyakran fer­tőzött. De a nyers tojássárgája sem ajánlott az ételeikbe. Mielőtt a tojást megfőzzük, a héját folyó víz alatt alaposan mossuk le. Hideg vízbe tegyük fel főni, majd a forrástól szá­mított legkevesebb tíz percig főzzük. Utána hideg vízben hagyjuk pár percig állni, így könnyebben tudjuk leszedni a héját. A tojássárgájának egy részét paszírozzuk eleinte a kész fő­zelékbe, majd később a tete­jére. A csecsemő egyéves kora után tojásfehérjét is kaphat a sárgája mellett a főzelékbe, de előbb nem, mert ez csalánkiü­tést, ekcémát, asztmás hörghu­rutot okozhat a piciknek. A grillezés alapszabályai Kellemes az idő már arra, hogy a kertben kialakított helyen gril­lezett ételeket készítsünk. Ám a grillezéshez ne használjunk túl sovány húsokat, mert az túl száraz és rágós lesz. Ne féljünk a zsírosabb húsoktól, ugyanis sütés közben a zsír nagyobb része úgy is kicsepeg. A nagyobb húsdarabokat először rövid ideig magas hőmérsékleten, majd mérsékeltebb parázson hosszabb ideig grillezzük, míg a kisebb darabokat gyorsabban, nagyobb parázson süssük. A húst soha ne helyezzük lángoló szén fölé, hanem várjuk meg a parázs kialakulását, és utána helyezzük fö­léje a beolajozott rostélyt. Berta Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom