Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-03 / 120. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 3., hétfő Röviden Ipartner. A Gazdasági Minisztérium (GM) közvetlen telefonszolgálata heti három alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) 14—18 óra között ad ingyenes információt a 06-80/660-560-as zöld telefonszámon. Május 4-5-6-án a minisztérium szakértői tájékoztatást adnak arról, hogy a május 11-15. között lezajló In- dustria’99 kiállításon milyen témákban lehet érdeklődni a GM standján. (I) Hitelgarancia. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2,1 milliárd forintos hitelgaranciát biztosít a hazai kon- zervgyártóknak. Az orosz pénzügyi válság miatt nagy veszteségeket elszenvedő tartósítóipari cégeknek ezzel ismét lehetőségük lesz az exportra. (I) Segít az ipartestület. Az IPOSZ közgyűlése felhívással fordult az ország valamennyi ipartestületéhez a bel- és árvízkárosult iparosok megsegítésére. A közgyűlés javasolja, hogy a szervezetek az akciót a térségben működő karitatív szervezetekkel együttműködve szervezzék meg. (I) Küldöttgyűlés. A Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) május 5-én tartja küldöttgyűlését. A tanácskozáson^ tavalyi egyesületi munkáról Koltavári Katalin elnök számol be*. Az értékelés többek között arra is választ keres, mit tehetnek a kiskereskedők a multinacionális cégekkel szemben. (I) Az önkormányzati beruházások szinte teljesen megszűntek Csökken az építőipar megrendelése Az 1997-es növekedés után az idén ismét csökkent a megye építőiparának teljesítménye. A kisvállalkozások nem bírják a versenyt, a néhány nagy cég is sorra veszti el a versenytárgyalásokat. A nagyberuházásokon csak megyén kívüli vállalkozások dolgoznak. BARANYAI KÖRKÉP Az országban már tartós a fellendülés, a gazdasági növekedés hatására az építőipari cégek egymás után kapják a jobbnál jobb megrendeléseket. Az építési-szerelési tevékenység volumene tavaly 13 százalékkal haladta meg az 1997. évit, és az idén sincs megtorpanás. Ezzel szemben Baranyában éppen fordított a helyzet, a megyei székhelyű 10 dolgozót alkalmazó vállalkozások teljesítménye tavaly 8 milliárd forint volt, ez összehasonlító áron számolva 18 százalékkal volt kevesebb az előző évi termelési értéknél. Az éves árbevétel felét az 50 fő feletti építőipari szervezetek adták, ezek teljesítménye viszont csak 56 százalékát érte el az 1997. évinek. E körben nagy volt a cserélődés. 1998-ban tíz szervezet közül 5 volt azonos az előző évivel, közülük az 1997- ben legnagyobb teljesítményt produkáló szervezet 1998- ban csődhelyzetbe került. A termelésből 35 százalékkal részesedő, 10-20 dolgozót foglalkoztató szervezetek viszont tavaly közel 20 százalékkal tudták növelni teljesítményüket. Csak ezeknél a kisvállalkozásoknál nem tört meg az 1997-es lendület, amikor is az előző évhez képest megduplázták termelésüket. Ennek oka rugalmasságukban keresendő, az egyedi lakásépítésekre, kisebb üzletek átalakítására, felújítására elsősorban az ilyen gazdasági társaságok vállalkoznak. Ebben az évben nagy valószínűséggel tovább romlik a megye építőiparának helyzete. Darányi Béla (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara építőipari szakmai osztályának vezetője az építőipari egyesülésnek a Pécsváradi Építő Kft.-nél nemrég megtartott igazgatótanácsi ülésén elmondta: az elkövetkező években sincs remény a fellendülésre, ugyanis a kilátásba helyezett nagyberuházások lassan elfogynak, a most folyamatban lévőknél is csak alvállalkozóként szerepelhet a helyi ágazat. A lakásépítés 1997-es növekedése megtört, tavaly már csökkent. Az építkezések zömében három térségre korlátozódnak: Pécs, Mohács és Siklós körzetében volt a legnagyobb az építkezési kedv. Ezenbelül főleg a magánerős építkezések száma növekedett, az önkormányzati beruházások szinte teljesen megszűntek, a többlakásos társasházakat építtető gazdasági társaságok megrendelése is 3 százalékkal mérséklődött. Az átadott lakások alapterülete viszont nagyobb lett, a négy-, vagy ennél több szobás házak aránya 23 százalékról 27 százalékra változott. A megye- székhelyen szó van 570 szociális bérlakásépítésről, de úgy tűnik, ez is csak választási ígéret marad, erre a pénzt az önkormányzat még nem tudta előteremteni. B. G. Lakáshelyzet a dél-dunántúli régióban 1998-ban tOQO lakosra jutó épített lakások [ Forrás: Baranya Megyei Építőipari Egyesülés A vállalkozók idén még a hagyományos módon juthatnak hitelhez illusztráció: Tóth l. Mikrohitel - másként PÉCS Ezentúl egy újonnan alapítandó közhasznú társaság folyósítja majd a kisvállalkozások megsegítésére szolgáló mikrohitelt. A jelenleg rendelkezésre álló hárommilliárd forint túlnyomó többségét már kihelyezték, de a törlesztések visszapótolják a kedvezményes hitelként újra folyósítható összegeket. A kölcsönök elbírálása eddig a megyékben működő helyi vállalkozásfejlesztő központok (nálunk a Baranya Megyei Vállalkozási Központ) kezelésében volt, amelyek alapítványként gazdálkodtak a rájuk bízott pénzzel. A közhasznú társaság tulajdonosa többségében az állam lesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon és a Gazdasági Minisztériumon keresztül. Hitelezést viszont csak pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet folytathat, így erre a tevékenységre egy részvénytársaságot (Mikrohitel Rt.) hoznak létre, amely a kht. egyszemélyes tulajdona lesz. Az általános szintnél alacsonyabb kamatra adják majd a hitelt és a fedezetnek sem a teljes értéket követelik meg. Egyelőre még csak a szervezés stádiumában vannak. Péterfia Tamás (kis képünkön), a vállalkozói központ igazgatója úgy vélekedik, ebben a félévben még biztos, hogy a maximum egymilliós hiteleket a régi szabályok szerint bírálják el. B. G. m n 1 íj i Az exporttámogatás rugalmasabbá tételét is várják az új rendszertől A szakminisztérium az irányáras szabályozás kiterjesztését szorgalmazza Módosul az agrárpiaci rendtartás Az elmúlt időszakban sok vitát váltott ki a mezőgazdasági termelők körében a garantált és az irányár kérdése, olykor félreértelmezése. A parlament asztalán fekvő agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának tervezete egyebek között ezeket is tisztázza. Az előterjesztő Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint időszerűvé vált rendeletben megerősíteni, hogy a garantált ár nem piaci ár, és csak akkor lép érvénybe, amikor a piacon zavar keletkezik. A garantált ár a költségvetés teherbíró képességének a függvényében kockázat/veszte- ség megosztást jelent az állam és a termelők között, s a mindenkori költségeknek csak egy bizonyos hányadára nyújt fedezetet. A szakminisztérium az irányáras szabályozás kiterjesztését szorgalmazza. Ez egy előre meghirdetett piaci átlagár lenne, amely körül a valóságos piaci ár meghatározott sávban ingadozik. „Kilengés” esetén avatkozhatna be az állam az agrárpiaci rendtartás különböző eszközeivel, így például az intervenciós felvásárlással. A törvénytervezet szerint az agrárpiaci eszközrendszer a jövőben kibővülne a pénzintézeti hitelek állami kezességvállalásával, a minőségi felárral, az állat- és növény-egészségügyi, valamint más hatósági költségek visszatérítésével. Az exporttámogatás rugalmasabbá tétele érdekében megszűnne az eddigi, a kedvezményekhez jutás normatív jellege, helyette pályázatokban igényelhetnék a szubvenciót az exportőrök. A tárca a kedvezményeket meghatározott időszakra és termékekre hirdetné meg. A minisztérium szakértői szerint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításától nem várható el a lakosság élet- színvonalát, a foglalkoztatottságot, a vásárlóerőt, a tőkeellátottságot, a banki hitelezést érintő kérdések megoldása. Az agrárgazdaság problémája csak a rendelkezésre álló jogszabályok együttes alkalmazásával oldható meg. (újvári) Minőségügyi rendszer: válasz a vevőigényre Szándékaink szerint a minőségügyi rendszer világába tekintünk az elkövetkezendő hetekben, bemutatva, mit is jelent az ISO, milyen szolgáltatást nyújt a TÜV Rheinland Hungária Kft., hogyan dolgoznak azok a cégek, amelyek tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek... Napjainkban egyre erősödik a konkurenciaharc, amelynek célja a vevők, fogyasztók kegyeinek megnyerése. Azért, hogy a cégek a piaci versenyhelyzetnek képesek legyenek megfelelni, egyre hatékonyabban kell működniük. Ennek szükséges alárendelni a folyamatosan javuló minőséget! A minőségügyi rendszer a vevő igényeire épül, a minőség ebben az értelemben válasz a vevőigényre. Minőségügyi rendszer nélkül a működés a szervezeti, szakmai sajátosságoknak megfelelő hagyományokon alapul, sok a spontaneitás, kevés a konkrét előírás, dokumentálás, sőt bizonyos esetekben fellelhető egy adott személyhez kötődő eljárásrend, ismeret is. Ugyanez a működés rendszerszemlélet alkalmazása révén, minőségügyi rendszer keretében magasabb szintű működési kategóriába emelkedik. A minőséget szervezeti szinten megtervezik, szabályozzák, irányítják, és mindezt igazol- hatóvá is teszik a rendelkezésre álló eszköz, szempont, aspektus figyelembevételével, amelyekkel a minőséget befolyásolni lehet. Minden folyamatot olyan mértékben kell és célszerű minőségügyi szempontok alapján szabályozni, amilyen mértékben az adott folyamat befolyásolja a minőséget. Maga a szabályozás magában foglalja az illetékességek, felelősségek, hatáskörök rögzítését a végrehajtás, ellenőrzés, felügyelet révén - minden egyes minőséget befolyásoló folyamatra, tevékenységre és a teljes minőségügyi rendszerre egyaránt. Mivel a minőségügyi rendszer a vevő igényeire épül, a minőség pedig válasz a vevőigényre, nagyon fontos a vevők igényeinek mind teljesebb ismerete. Ennek érdekében hozta létre a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az ISO 9000-es szabványcsaládot. Ezek a szakterülettől független, minőségügyi szabványok olyan követelményeket fogalmaznak meg, amelyeket a gazdaság szinte valamennyi területén alkalmazni tudnak. A 15 tagból álló ISO 9000 szabványcsaládból talán a legfontosabb a rendszertanúsítás követelményeit megfogalmazó három szabvány, az ISO 9001, az ISO 9002 és az ISO 9003. Az ISO 9000-es szabványsorozat célja a termék vagy szolgáltatás minőségének biztosítása és fenntartása, bizalomkeltés a saját vezetőségben, hogy a szándékolt minőséget elérjék és fenntartsák, és végül bizalom keltése a felhasználókban. Az ISO 9000-es szabványsorozat mellett szóló legfontosabb érvek:-a megfelelően kiépített dokumentációs rendszerrel jól szabályozhatók az egyes folyamatok, megállapíthatók az ezzel kapcsolatos felelősségi helyzetek- a folyamat során keletkező hibák és ezen hibák okainak feltárása, valamint megfelelő szintű kezelése által lehetővé teszi a hibaarány csökkentését- a drága vevői felülvizsgálatok ritkulása révén csökkennek a költségek, valamint az időráfordítás-biztosítja a vevői észrevételek szabályozott visszacsatolását-növelhető a piaci részesedés- a tanúsítás javítja a vállalat versenypozícióját A minőségügyi rendszer menedzsment-eszköz a szervezet vezetése kezében az összteljesítmény minőségügyi szempontok szerinti szabályozására, értékelésére, folyamatos továbbfejlesztésére. Hatékony, szervezetre szabott alkalmazása esetén megalapozza, átláthatóvá és tervezhetővé teszi a teljesítményt. (hirdetés) ■01 3ÍTT m )ri