Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-03 / 120. szám
1999. május 3., hétfő Háttér - Riport Politikai vihart kavart a Nádor Pécs vezetőit sorozatos törvénysértéssel vádolja a közgyűlési ellenzék A pécsi Nádor Szálloda, a közei 11 éve omladozó egykor patinás épület, a helyi politikát is felkavarta, s így már nemcsak avval tűnik ki, hogy a város egyik legértékesebb pontján áll. Mint azt a hét végén megtudtuk: tizenkét képviselő május hatodikára a Pécsi Közgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezte, egyetlen napirenddel, a Pécsi Nádor Szálloda sikertelen árverésének ügyében. E képviselők arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a sikertelenségben a város vezetőinek. Pécsett a Nádor Szálloda és Kávéház az érdeklődés homlokterében áll, s minden vele kapcsolatos információra éhesek vagyunk. Dr. Révész Mária MDF-es önkormányzati képviselő (első képünkön) lapunkban meglehetősen keményen fogalmazva tette szóvá: milyen alapon kerüli meg a közgyűlést a Nádor ügyében dr. Toller László polgármester (második képünkön) és Kerényi János alpolgármester (harmadik képünkön), miért titkolóznak. Hiszen az ÁPV Rt. helyzetbe hozta Pécset avval, hogy meghirdette árverésre a Nádor-komplexumot, ugyanakkor van a városnak közgyűlése is, s e közgyűlés feladata meghatározni a teendőket. Akár zárt ülésen. „Ha mi nem szorgalmazzuk a dolgot a képviselő- testületi ülésen - állítja Révész Mária - akkor magától egyetlen tisztségviselő' sem hozza szóba a Nádort, még egy beszámoló erejéig sem. Hallatlan, hogy nekem, mint képviselőnek a médiákból kell megtudnom, hogy komoly „szándékaink” és „elképzeléseink” vannak Nádor-ügyben. Lehet, hogy Keré- nyinek van, de ez édeskevés. ” Révész Mária szerint egy erősen vitatható bizottsági határozatnak nevezett állásfoglalásra hivatkozva jár (és járt el) Kerényi János a Nádor ügyében. Az önkormányzati törvény szerint ez nem elegendő a cselekvésre. A képviselőasszony szerint törvénysértő módon, a testület megkerülésével hoztak és hoznak az ügyben a polgár- mester és az alpolgármester fontos döntéseket. Melyek ezek a döntések? Vételi ajánlatot tettek az ÁPV Rt. felé: Toller László levélben ígért 50 milliót a Nádorért. Az ellenzék kérdése; vajon miből? Másrészt jelezték a városi részvételi szándékát az első, mejghiúsult árverésen (Révész Maria: „ Ugyan miből fizették volna ki a 90 milliós vételárat?”), és ehhez az is kellett, hogy az ügyvédnél letétbe helyezzenek a város nevében 4 millió forint bánatpénzt. A pénzt biztonsági ember kíséretében vitték április 6-án Budapestre, a Wallemberg utcába Mohosné dr. Lontai Margit ügyvédnőnek, majd két nappal később Kerényi János visszakérte és hazahozta azt. Másrészt akad a pécsi közgyűlésnek egy vagyonrendeleté, amelynek 11. szakasza szerint a polgármester legfeljebb egymillió forint erejéig tehet saját hatáskörben ígérvényeket, másrészt minden vagyoni ügyben (ha a Nádort a város meg akarja venni, akkor az vagyoni ügy) a közgyűlés dönt. Dr. Toller László szerint ahhoz, hogy a Nádor ügyében eljárjanak nem is kellett a közgyűlés felhatalmazása, másrészt leszögezte:„Vem az ellenzék feladata az, hogy a Nádor ügyében intézkedjen. ” A polgármester és a koalíció kapott felhatalmazást arra a választóitól, a város lakosságától, hogy a város érdekeit képviselje. Egyébként is minden korábbi testületi döntés (már 1993-tól) arra irányult, hogy a Nádort megszerezze a város és a helyreállítása során az eredeti funkcióit visszaadja. Toller László szerint azért nem került az ügyben közgyűlési vitára sor, mert még nincs döntési helyzet. „Amikor kiderült, hogy az értékesítés realitássá válhat, az APV Rt.-t folyamatosan tájékoztattuk, hogy szeretné a város, ha vendéglátóipari létesítmény és szálloda maradna a Nádor és kértük őket, hogy az értékesítés során ezt vegyék figyelembe. Erről egyébként egy korábbi bizottsági döntésünk van, melyet még Páva Zsolt és de Blasio Antonio jegyzett. Az APV Rt. vezetői kérésünket akceptálták és tájékoztatójukban rögzítették, hogy az esetleges pályázók elképzeléseikről Pécs várost tájékoztassák. ” így került sor arra, hogy né- hányan - köztük egy komoly, külhoni fedezettel rendelkező is- bekopogott a városházára. Toller László ezek kilétét nem fedheti fel üzleti titok miatt, de állítja; minden tárgyaláson a város érdekeinek maradéktalan képviselete vezette őket.- Az, hogy milyen eszközöket használunk a cél elérése érdekében, a városvezetés dolga - szögezte le. - Ugyanakkor visszakérdezem: milyen alapon jár el az ügyben Körömi Attila (negyedik képünkön), mégha országgyűlési képviselő? Milyen alapon kezdett az ügyben egyes gazdálkodó szervekkel tárgyalá- ' sokat? Jogállásába ez a kijárás nem fér bele, ez semmi más, mint befolyással való üzérkedés. ” A polgármester véleménye szerint a „Nádor-vihar” nem az ellenzék támadása, hanem egyedül Körömi Attila szerepzavaráról van szó, aki zsinórban feljelentéseket fogalmaz meg különféle tárcákhoz viceházmesterek módján. A négymilliós bánatpénzről pedig annyit közölt dr. Toller László, hogy egy betétkönyvet vittek el Pestre, melyben a „ tisztségviselői keretből származó forintok voltak. Egyébként senkinek semmi köze hozzá. ” Az árverés előtt a sajtóból értesültek arról, hogy kevés a komoly jelentkező, és ezért visszalépett a város is. „A gazdasági bizottságot zárt ülésen tájékoztattuk egyébként Kerényi úr minden lépéséről” - jelentette ki Toller László. Kerényi János alpolgármester ehhez nem tudott többet hozzátenni, megismételve, hogy munkája során nem sértett jogszabályokat. Szerinte minden további és mélyebb tájékoztatás az ügyben az üzleti titkokat sértene. Az ellenzék nem indulatos, szögezte le Körömi Attila országgyűlési képviselő. Csupán arról van szó, hogy ha valami szabálytalanságot vél felfedezni egy képviselő, akkor azt szóvá kell tennie. Jelesül, hogy azok a lépések, amelyeket a Nádor ügyében a város tisztségviselői megtettek, kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozóak. Hiszen ingatlan megszerzéséről, annak szándékáról van szó, s az ide vonatkozó szabályokat a közgyűlés alkotta vagyonrendelet rögzíti. Körömi Attila kimondta: „Álláspontom szerint mind Toller László, mind pedig Kerényi János jogszabályokat - törvényeket és rendeleteket - sértettek meg az eljárás során, hiszen felhatalmazás nélkül léptek fel hivatalosan. S nem azt hiányoljuk, hogy az üzleti tárgyalásba fordult egyeztetéseket nem hozták nyilvánosságra, hanem azt, hogy nem vitték a testület elé a témát, s nem tették fel a közgyűlés előtt a kérdést, hogy vajon milyen stratégiát kellene képviselniük a város vezetőinek a Nádor jövőjét illetően. ” A bánatpénzre valót a képviselő szerint a polgármester és az alpolgármester nem a tisztségviselői keretből vették ki, de ha abból származna a pénz, akkor is kellett volna a közgyűlés hozzájárulása. Hiszen ingatlanszerzés a cél, s ilyen esetben a már említett vagyonrendelet 11 szakasza lép életbe. Körömi Attila az ügyben teljes körű vizsgálatot kezdeményez, bevonva minden olyan szervezetet, amelynek a Nádor-ügyhöz köze volt. Ugyanis mint mondotta, a városi vezetők inkorrekt magatartásukkal döntő hibát vétettek, amikor az ÁPV Rt.-vel szemben rosszhiszeműen jártak el, tárgyaltak akkor is, amikor tudhatták; e tárgyalásokra senkitől sem kaptak felhatalmazást. Az a hír is felröppent, hogy egy komoly befektetőt éppen a városi vezetők „beszéltek le” a Nádor megvételéről, amikor szinte teljesíthetetlen feltételként az emeleti szállodarész visszaállítását határozták meg, bár a befektető az emeleten saját irodákat akart kialakítani, s cserébe felújította volna a kávéházat, éttermet, sörözőt is. Állítólag ilyen kecsegtető lehetőség a holtponton lévő Nádorügy elmozdulására a 11 év alatt nem volt még. A város vezetői ezt tagadták. A jelzett befektető nem kommentálta a történteket; ugyanis szándékait nem adta föl és a következő árverésen feltehetően ott lesz. A Nádor második árverésének időpontja június másodika. Már nem 90 millió, hanem csak 70 millió az induló ár. Sillay István, az ÁPV Rt. portfolió menedzsere arról tájékoztatta a Dunántúli Naplót, hogy ha a második forduló is sikertelen lesz, tárgyalásos úton döntenek, de arra nincs esély, hogy valaki ingyen megkapja a Nádort. A törvény erre nem ad módot. Koznia Ferenc hetedik oldal Bóka Róbert jegyzete Az erősebb kutya Az erősebb kutya 1956. november 4-én bevonul Budapestre, 1968-ban falkájával együtt Prágába. A másik ne- kigyűrkőzik Vietnamnak, odacsap Iraknak, de hátat fordít a kurdoknak, a guatemalai vérengzésnek vagy Indonéziának. Az erősebb kutyák edzik fogaikat, de azt is megtehetik, hogy eíoldalognak. Ezt a szerepet a Szovjetunió és az Egyesült Államok is eljátszotta a közelmúlt évtizedekben. Az egyik ezért, a másik azért. Az erősebb kutyák többfélék, és istenadta népünk hívőn tette le a voksát amellé, amelyik ha nem is teljes, de több szabadságot és több demokráciát garantál. Még azt is elfeledtük, hogy az uralmuk alá kényszerített vagy önként behódoló falka- társak közreműködésével hol Trianonban, hol Párizsban osztoztak a világon házőrzendő ingóságaik szerint. A miénkénél évszázadokkal hosszabb volt a török uralom a Balkánon. A világháború után az önerőből kivívott győzelem segített szövetséggé kovászolni az itt élő népeket, s noha paradox módon ez a tarkabarka föderáció számított a legnyugatibbnak a keleti régióban, a titói államforma sem engedte, hogy a nemzetek nacionalizmusukat kiéljék. Jugoszlávia véres széthullásáról ma többet tudunk személyes barátságok vagy a média révén, mint amennyit a történelemkönyvek leírhatnának róla. Mégis szorongunk. Az erősebb kutya a nemzetek közti játékszabályokat felrúgva most is odacsap, ahol sanyargatni lát, ám hiába van igaza, ha a falkaösztönnek engedve siklik át a részleteken, és fölénye tudatában maga is kor- bácsos diktátor lesz, amikor a birodalma maradékát vérontással őrző diktátort akarja ledönteni a trónjáról. S most ott tartunk, hogy a szerb népben, melynek a feje fölött hívatlanul cikáznak a bombák, megrögződik a gyűlölet az idegen önkénnyel szemben. S noha Szerbia elszigetelődni látszik, bennünket - akik ötven, száz év múlva is itt élünk majd - félelemmel tölt el a várható győzelem is. Fotótár Háttal a fényeknek FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ J hetedik oldal holnap Riport A szennyvíztől a sörkereskedelemig Egy vállalat több évig húzódó agóniája - és a szerencsés tízmilliós vesztesége Portré Kimondta: „Kaposvár az életem" A dinamikus polgármester szerintfelébredt a város Portré A zöld szörny és a magándetektív Szobájában a pipadohány kellemes aromája. Az emberek - mondja - egyből Sherlock Holmes-ra asszociálnak és túlmisztifikálják a magánnyomozói munkát. Holott nálunk olyan nagyon nagy ügyek nincsenek. Hűtlen feleségek után járkálok és adósokat próbálok fizetésre késztetni.-Ma már hál’istennek szelektálhatok a megbízások között. Egyedül dolgozom, ez a legfontosabb szempontom. Annyira zavart lett a világ, hogy a válogatás után is sok a munkám, alig jut idő horgászni, vagy az unokáimra. Az embereket nagyon könnyű rászedni. Elképedek, amikor sokadszor tapasztalom látszatra körültekintő vállalkozókról, hogy üzleti partnereikről elmulasztják előzetesen beszerezni a legalapvetőbb információkat is. Utóbb hozzám jönnek. A számítógépemben a program állandóan friss. Ebben a pillanatban 434 ezer 647 cég naprakész adatait tudom lehívni.- Van a magándetek- tívi munkának kellemetlen oldala is. Kaptam természetesen nagy hangú fenyegetéseket, ez azonban ezzel jár. Az más helyzetet jelent, amikor tetten érem a megbízóm feleségét, és mobil telefonon „közvetítem” a házasságtörés tényének különböző fázisait. Átfut rajtam, talán nem kellene ennyire részletesen mondanom, de a megbízásom ezzel jár, sőt, erre kaptam. A „zöld szörny”, a félegyre gyakoribb, hogy elkó- borgó fiatalok után küldenek a szüleik, drogoznak-e.-Sokan mondják, 15 évet letagadhatnék a koromból. Negyedszázada nem voltam orvosnál. Vagyis, csinálom, amíg mozogni tudok. Pedig a magánnyomozás sem rózsafü- zér-mor- zsolás. Toronyi Tibor alapította az első magándetektív-irodát Baranyában. Az 1933-ban Kaposváron született, előbb testnevelő tanárként, majd életvédelmi nyomozóként dolgozó rendőr korkedvezménnyel - többek között radiológiai-vegyvédelmi tiszt is volt - ment nyugdíjba. Pécsett él, nős, lánya jogász Budapesten. tékenység a leggyakoribb közvetítőm a megbízókhoz. Igen sok az adósságbehajtás, s- Régi zsaru vagyok, a gyerekügyek azonban, különösen a valóban súlyosak, menthetetlenül felkavarnak. Ma is gyakran álmodom a mecseki gyermekgyilkossággal, amit végül is én derítettem fel aktív koromban. Akkoriban sok kemény ügyem volt, amikor nyugdíjba mentem 12 kis kötetben kiadtam ezek közül néhányat. 400 ezer példányban fogyott el. Most meglepve látom, hogy Juszt László beleegyezésem nélkül közli a „Kriminális”-ban ... M. A. \
