Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-30 / 118. szám
1999. április 30., péntek Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Rippl-Rónai József nyomában Az MTA Művészettörténeti Bizottsága „Opus mirabile” kollektív díjban részesítette a „Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása” rendezőit és katalóguskészítőit, köztük dr. Pandúr József művészettörténészt. A díjat ma adják át Budapesten. A kis tanszéki iroda asztalán sokszáz oldalas katalógus fekszik. Pandúr tanár úr, a JPTE Művészeti Karának ma is aktívan tanító, csak forma szerint nyugdíjas művészettörténésze egy pillanatra megpihenteti kezét a vaskos köteten.- A díjat sokadmagammal kapom. Például a katalóguskészítésben Kovács Orsolya, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze is kivette a részét, a festő által tervezett Zsolnay-kerámiák műmeghatározását készítette el. Rippl- Rónai József bátyjáról, Ödönről szóló tanulmányom jelent meg a könyvben, aki nagy segítségére volt az öccsének. Több meglepetésre is bukkanni a katalógusban, számomra is újdonság, hogy a festőt a fotózás mennyire foglalkoztatta. A kiadványt 227 reprodukció illusztrálja - a szeptemberig látogatható tárlatot március közepén nyitották meg a Nemzeti Galériában. Különös gyerekkori emlék, amikor kaposvári nagymamám kézen fogott és a házunkkal szemközti dombon fekvő Rippl-Rónai-villához elsétáltam vele.- Tanár úr ma is aktívan tanít.- Kollégáimmal, dr. Aknay Tamással és Várkonyi György- gyel osztoztunk, ők a modem korokat tanítják, én az ókortól a barokkig vezetem a tanítványainkat, de óraadó vagyok a Művészeti Szakközépiskolában, és Kaposvárra is átjárok. Népművészetet is tanítok, amelynek Platthy György révén itt komoly hagyományai vannak.- Nyughatatlan nyugdíjas, aki egy szakkört is vezet.- Négy éve vonultam nyugdíjba, és amióta megszabadultam a tanszékvezető-helyettesi teendők nyűgétől - persze azt is igyekeztem tisztességgel ellátni - sokkal aktívabban el tudok mélyülni a kutatómunkában. A Medgyesy Ferenc Művészeti Műhely a jó értelemben vett amatőr alkotók műhelye a POTE-n, ami ugyancsak a szívemhez nőtt, és jelentkezőre, fiatalokra számít.- Mi a kedvenc világa?- A barokk kor. Ebben Egerhez, ehhez a gyönyörű, szakrális barokk városhoz fűződő fiatalkori élményeimnek is szerepe van. De hadd térjek vissza még a kutatásra: egy csomó levél van a birtokomban, amit a Rippl-Rónai-rokon Pilisi Lászlónéhoz írt Martyn Ferenc párizsi élményeiből, s azok is, amelyeket József írt pesti rokonához. Messze nem teljes még a kép erről a nagyszerű festőről. B. R. Pandúr József kedvence a barokk kor fotó: laufer l. Magyarul magyarán Koordinál vagy kordinál? Az elhangzó beszéd fontos elve a gazdaságosság, az ökonómia. Ezzel magyarázható a magánhangzó-kapcsolatoknak az a törvényszerűsége, amely szerint a hangsorban egymás mellé kerülő két azonos vagy hasonló magánhangzó közül az egyik kiesik. Például az -2-re végződő helynevek -i képzős alakjaiban: nem apátii, hanem apáti, nagykovácsi, zamárdi, sőt helsinki. Továbbá a -háza, - falva, -telke, -hida stb. utótagú helynevek képzős alakjaiból is kiesik az -a, -e. Pl. nem nyíregyházai, hanem nyíregyházi. Ezzel szemben egy másik elv is érvényesül, mégpedig az értelemtükrözés elve. A következő közismert szavainkban: beenged, kiindul, alááll, atlétaalkat stb. azért mondjuk és írjuk az egymás mellé került két azonos magánhangzót, mert a benged, kindul, aláll, atlétalkat az összefüggő szövegből kiemelve csaknem vagy teljesen érthetetlenek volnának. Azt a jelenséget, amely a kiejtésbeli nehézséget okozza, a nyelvtan hangú'r- nek, hiátusnak nevezi. Naponta tapasztaljuk ezt, ha például a következő szavakat mondjuk: dió, fiam. Akinek magyar az anyanyelve, az aligha ejti ezeket a szavakat írás szerint, vagyis így: di-ó, fi-am, hanem szabályszerűen j-vel: dijó, fijam. Az írásban kevésbé gyakorlott ember a levelét is így kezdi: Kedves fijam! S így folytatja: Megérett a dijó. Tapasztalhatjuk persze a hangűr feloldásának eltúlzá- sát is, főként a nyelvjárási beszédben, a tájszólásokban. Ki ne hallotta volna a közismert népdalszöveget így: „Alájál- lok, kedves édesanyám.. .” - A divatos női nevet szintén j- vel ejtik főként vidéken: Bea helyett Beja hangzik. Ezek szerint - mondhatja joggal bárki - mégiscsak megoldható a két azonos vagy rokon hang egymás melletti ejtése. Igen, de egy icipici szünetet csak kell tartani a kettő képzése között. A magyarul beszélőben azonban ez nem tudatosodik. Mindezt azért teszem szóvá, hogy egy nagyon gyakori kiejtési hiba érthetővé váljék. Szóban és írásban egyaránt gyakori, főként az idegen szavakat kedvelők nyelvhasználatában a kooperál, koordinál és származékai. Nem kell különösebb idegen nyelvi, ez esetben latin nyelvi tájékozottság ahhoz, hogy megállapítsuk e szavak szerkezeti elemeit, azaz, hogy a ko előtagból és az óráinál, illetve az operál utótagból állnak. Tehát a kópéról, kordinál, koperáció érezhetően ellene mond az értelemtükrözés fentebb említett elvének. Amennyire szokatlan és érthetetlen az alááll helyett az aláll, tartalmi és formai szempontból legalább ennyire sántít a koordináta helyett kordináta. Takarékoskodjunk a hangokkal, a betűkkel is, ahol lehet, de a koordinál szóból és társaiból ne sinkó- fáljuk el azt az egyetlen o hangot. Rónai Béla Színes villámlások között Néhány éves kisfiú bámul ki a Grazba tartó vonat ablakán. Tartalékos századosként szolgáló édesapjával, édesanyjával, testvéreivel utazik, zötyög a szerelvény úticélja, a menekült- tábor felé. A város alá érve megáll. Ahogy lekászálódnak, a kisfiút a sötét égre íródó tűzijáték tartja fogva - a sztalin- gyertyák éjszakát vagy kora hajnalt bevilágító gyilkos esője.- Nem bírtak odébb cipelni, annyira csodáltam az égi színjátékot - mondja Horváth Dénes grafikusművész. - Még szerencse, hogy nem értünk be Grazba... A Kolozsvár utcai kis műteremlakás ablakaiból elszürkült kéményekre, kifakult háztetőkre látni. Annál elevenebbek a képei a falon. A könnyed kézzel odavetett vonalak, női aktok, fénypontként fölvillanó sárgákkal, vörösekkel. Többségük légies vonalrajz, ez a levegősség ad paradox, vibráló súlyt a női idomoknak. Horváth Dénes most is kisasztala, írógépe mellett üldögél, a mappái, feljegyzései közé roskadva, mintha a főiskola néhány éve váratlanul - mint mondja „racizással” - nyugalmazott docensét ma is a régi vesszőparipája gyötörné.- A kis szobában lévő nagyon élénk, színes rajzok a gyerekkorodból valók?- Semmi nem maradt a gyerekkori rajzaimból! Lehet, hogy ezt a hiányérzetet pótolta az, hogy annak idején szakkört indítottam alsó tagozatos gyerekeknek. Amit a falon látsz, mind onnan őriztem meg! Csodás rajzok. Szinte semmit nem kellett beleszólnom, és olyan ritmusrendszert hoztak össze, amire én tudatosan képtelen lennék. A mappákban, a fiókokban ez a rend Zsóka, a feleségem keze munkája ...-A matematika és rajz szakos diploma után az ELTE-n filozófiát is végeztél. Miért?- ... a rajz és az írás bennem nem válik el egymástól.-A szavakban való gondolkodás és a kép?- Igen. Most is írok - most „Önarckép” címmel önéletrajzot. Néha átcsúszik rajzba. Amikor elfáradok. De leírom, kutatom az álmaimat is. Az egy másik dimenzió, amelyről ma is keveset tudunk. Arról, hogy a kép miként „működik” az algebra nyelvén, a Magyar Filozófia Szemle egy 1978-as számában jelenik meg tanulmánya „A képi vizuális rendszerben érvényesülő logikai folyamatok elemzése” címmel. Először ezt nyitja ki elém, majd szerkesztésében tankönyvet is. A nevelés korszerűsítésére készített régi pályázatait is említi. A hetvenes évek végén egyre mélyebben foglalkozik azzal az „univerzális szleng”-el, a viszonylag egységes vizuális eszköz és jelrendszerrel, amely a gyerekek és tán a primitívek rajzait jellemzi, s amelyet aztán el lehet rontani, de lehet gazdagítani is. Ekkoriban - 1976-ban és 80ban kap akadémiai kutatódíjakat, és pályázata segíti a főiskolát, hogy a rajztanszék számítógéppel, színdinamikai eszközökkel, színlaborral gyarapodjon. Azt mondja, színdinamikai kutatásai alapján Amerikában már elismert professzor lenne - szőkébb pátriájában köszönet is alig járt érte. > Es miközben öngyötrőén elzárkózva a világtól grafikázik és álmait jegyzeteli, ma is a műtermi konyhában lévő színdinamikai játékára a legbüszkébb. Ez a színes installáció a súlyos réz játékosokkal, a réz dobókockákkal és az algebra nyelvén leírt, a játékos kreativitását is megkövetelő szabályaival maga is kuriózum. B. R. A standokon a Jelenkor A Jelenkor című irodalmi folyóirat májusi száma rendhagyó módon zenei összeállítással kezdődik. John Cage, a neves amerikai zeneszerző szövege Weber Kata fordításában olvasható a folyóiratban, melyet Beck András Cage-ről Miért mondják zeneszerzőnek, ha csupán kérdez címmel írt tanulmánya követ. Stanley Cavall De- komponált zene című esszéje is Cage-gel foglalkozik, aki általános esztétikai fogalmak segítségével kísérli meg értelmezni a nagy alkotó munkásságának jelentőségét. A zenei blokkot Glenn Gould, a híres zongoraművész levelei zárják Barabás András fordításában, melyek közlését több részletben is folytatják. A versrovat szerzői - Ka- rafiáth Orsolya, Varró Dániel, Gellén-Miklós Gábor, Lövétei Lázár László, Poós Zoltán és Kun Árpád - valamennyien fiatalok. A prózarovatból Csema- Szabó András Phüthagorasz keze című zsebkönyvét, Bó- dis Krisztina Virginia című elbeszélését, Méhes Károly Álomé a tett című készülő prózakötetének részletét ajánlhatjuk az olvasók figyelmébe, és ebben a számban olvashatók Zeke Gyula és Frank Aljona fotó-szöveg sorozatának, a Másik városnak az újabb fejezetei is. A számot Zsadányi Edit írás a beszédben című, nagylélegzetű tanulmánya zárja Krasznahorkai László A Théseus-általános című kötetéről. Nagy nevek, ipartörténeti csemegék A Hamerli gépgyár egy korabeli fényképen A napokban mutatták be Pécsett azt az ipartörténeti gyűjteményt, amely a századforduló előtti, illetve utáni Baranya gazdálkodóit, ágazatok nagyjait ismerteti meg az olvasókkal. Angster József, Engel Adolf, Höfler Jakab, Hamerly János, Taizs József, Zsolnay Vilmos - a pécsi, baranyai emberek többségének sokat mondanak e nevek, ők a múlt század, illetve e századelő vállalkozóinak legnevesebbjei. Amikor ennek a kornak akartak emléket állítani a gyűjtők, szerzők és szerkesztők, nem véletlenül választották az Angstertől Zsolnayig címet. Bármennyire is régi dolgokkal foglalkozik a tanulmánykötet, a múlt ismertetése aktuális témát is feszeget. Hiszen annak idején a bemutatott iparosok, kereskedők, gyárosok a mai vállalkozókhoz hasonlóan a gazdasági útkeresés korát élték. Kitartásuk, elképzeléseik és döntéseik sok tekintetben példát mutathatnak mai utódaiknak. A korabeli képekkel, rajzokkal, metszetekkel szépen illusztrált kötetben 17 szerző 18 tanulmányát dr. Szirtes Gábor és dr. Vargha Dezső' szerkesztette. A könyv megjelenését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatta. Kaszás E. Zárás előtt a megyei gyermekfesztivál A baranyai gyerekek március végén megnyitott, több mint egy hónapon át tartó kulturális seregszemléje május 15-én Si- kondán Mecseki Gyermektalálkozóval zárja programsorozatát. A napokban tartottak kisdiáktalálkozót Szentlőrincen, megrendezték a hagyományos német nemzetiségi fúvóstalálkozót Pécsváradon. A vidéki helyszíneken kiállításokat, tánctalálkozókat rendeztek, míg a sikondai együttlét már a kikapcsolódás jegyében zajlik, kirándulással, természetismereti vetélkedővel, játszóházzal, színi- és bábelőadásokkal. Szervezője a Baranya Megyei Idegenforgalmi és Kulturális Központ, valamint a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány. (m) Kulturális ajánlatok A Művészetek Háza programjából. A szegedi Weiner Leó kamarazenekar és a versenygyőzelmek sorozatát arató Krausz Adrienne zongoraművész lép fel a Házban Pécsett május 3-án 19 órakor. 4-én 18 órakor Frank Adél pécsi divattervező zsűrizett iparművészeti ruháiból tartanak bemutatót. 7-én 19 órától romantikus kamaraest kezdődik. (ly) Szászvári emléke/,ők. Kiss György szobrászművész halálának 80. évfordulója alkalmából szervezett tegnap megemlékezést a szászvári várbaráti kör. A résztvevők megtekintették a Bányászati Múzeum Kiss Györgyről szóló anyagát, és koszorúzást tartottak az alkotó szobránál. (ly) Fotók az IH-ban. A pécsi Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Gellér Marcell fotókiállítása látható. Május 4-én 18.30-kor Tám László nyitja meg a Kaposvári Fotóklub tárlatát. 7-én 18 órakor dr. Andrásfalvy Bertalan „A magyarság eltorzított képe” címmel előadást tart. (ly) Klasszikusok vonósnégyessel. Hangversenyt tart az Auer vonósnégyes Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában május 5-én 19 órakor. A nemzetközi versenyeken első és különdíjak- kal jutalmazott kvartett Auer Lipót hegedűművész nevét viseli. Műsorukban Haydn, Sibelius, Brahms művei szerepelnek, (ly) Az Arthus Galériában volt a napokban tárlata fotó: laufer l.
