Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-26 / 114. szám
10 Dtinántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1999. április 26., hétfő UTUNK EURÓPÁBA 'Á- 'u' -fa W ^ ☆ ☆ ☆ ☆ Kérdések és válaszok Európai integráció (I. rész) Miért fontos az európai integráció? A második világháborút követően az Európai Közösséget (EK) létrehozó országok úgy gondolták, hogy a gazdasági és politikai együttműködéssel elkerülhető egy újabb háború, ezért létrehozták az EK első közvetlen előzményét, az Európai Szén- és Acélközösséget. Az EK működésének fontos eredménye, hogy megteremtette az egységes belső piacot, amelynek köszönhetően a tagországok külön-külön is jelentős fejlődésen mentek keresztül, míg az egységes Európa gazdasági nagyhatalommá és világpolitikai tényezővé vált. Az integráció előnyei a lakosság számára az életszínvonal növekedésében jelentkeztek. # Miért indult meg a bővítés folyamata? # Az Európai Unió egyik alapelve kezdetektől fogva az volt, hogy az integráció nyitott legyen minden ország, így Magyarország számára is. A „vasfüggöny” miatt a közép- és kelet-európai országok 1989-ig nem élhettek ezzel a lehetőséggel. Mára minden akadály elhárult a csatlakozás felé vezető úton, így újból adott az esély, hogy hazánk is visszakerüljön az európai vérkeringésbe. Az EU számára ezért a következő század egyik legfontosabb feladata a közép- és kelet-európai országok felzárkóztatása, integrálása. Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyorffy Zoltán Régiós foglalkoztatási projekt, EU-segítséggel A Baranya Megyei Munkaügyi Központ két Phare-programot is indított Az Európai Unió által indított Phare-programban Magyarország 2000-ig vehet részt. Az utolsó két év pályázati kiírásain a Megyei Munkaügyi Központ is indult, összértékben kétszázmillió forint feletti projektek támogatását nyerve el. PÉCS Az 1996-os PHARE-kiíráson a dél-dunántúli régió munkaügyi központjai közös pályázatot nyújtottak be. Ez egyben kísérlet is volt a térség közös gondolkodásának kipróbálására is, hiszen hasonló kezdeményezés ezen a téren még nem történt. A teljes program gesztora Baranya megye, ám a négy al- programot már négy megye koordinálja. A beindításhoz szükséges önerőt a Szociális és Családügyi Minisztérium segítségével a Központi Foglalkoztatási Alapból fedezték, ehhez jött az 50 százalékos, azaz majd’ kilencvenmilliós Phare- támogatás. A foglalkoztatáspolitikai strukturális koncepciót Zala megye munkaügyi szakemberei készítik elő. Ez az egész régióra kiterjed és közös fejlesztéseket irányoz elő, ám a kisebb egységek adottságait is figyelembe veszi. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ a tartós munka- nélküliek elhelyezését segítő alprogramot koordinálja. Ez térségünkben azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a regisztrált munkanélküliek több mint fele egy évnél hosszabb ideje nem dolgozik. Itt civil szervezetek együttműködésével, azok közvetítésével igyekeznek az eddiginél eredményesebben elérni ezt a réteget. Tolna megye a pályaorientációs programot vállalta fel, amely a pályakezdők, illetve a pályát módosítók számára nyújt segítséget. Négy programiroda nyílik majd a térség megye- székhelyein, amelyen mindenütt ugyanazon a színvonalon egységes megoldásokat tudnak majd felkínálni. A női munkanélküliség mérséklését szolgáló program koordinátora a pécsi székhelyű intézmény. A nők szerepének átalakítására, gondjaik felvállalására az Európai Unióban is egyre nagyobb súlyt helyeznek (lásd A nők Európája című írásunkat).- Ez az alprogram egyrészt a nagycsaládos nők helyzetét kívánja feltérképezni, másodsorban a gyermeküket egyedül nevelők számára próbál válaszutat találni, harmadsorban pedig a női vállalkozóknak kínál munkaügyi megoldásokat - mondta el Apró Antal Zoltán, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ programkoordinátora. Az 1997-es Phare-programban is együtt indult a négy déli megye és egy kísérleti pilotpro- jektet vállaltak fel. A megváltozott munkaképességűek helyzetén kívánnak változtatni, könnyíteni munkavállalásuk feltételein. Ehhez a kezdeményezéshez mintegy 55 millió forintos EU-támogatást sikerült elnyerni. Gyorffy Zoltán Európa A-tól Z-ig A nők Európája Az Európai Uniónak a nők jogaival kapcsolatos tevékenységét eddig négy szakaszban folytatta. Először társadalmi-politikai követelményként fogalmazta meg, hogy a tagállamok a bérezés tekintetében egyenlő elbánásban részesítsék a férfiakat és a nőket. Másodszor, az egyenlőség elvét kiteijesztették más politikai szférákra is, egy sor foglalkoztatásvédelmi szabványt tettek kötelezővé. Harmadszor, megváltozott a nők szerepe, úgyhogy a politikai döntések tárgyai helyett azok alanyaivá váltak, aktív résztvevői lettek a politikai folyamatnak, és nem csak nekik készültek a szabályok. Negyedszer, a munkaerőpiac strukturális gondjainak következményeként a munkamegosztás és munkaidő modelljeit érintő kérdéseket a foglalkoztatáspolitikai címszó alatt tárgyalják, nem pedig a szociális politika keretében. Az új megközelítés nyilvánul meg az Európai Bizottság Fehér Könyvében, bár konkrétan női kérdésekkel kapcsolatos ügyekre kevés hely jutott. Bizonyos pontok még mindig tisztázásra szorulnak. Kezdésként rengeteg munkát kell végezni a lehetőségek, a munkaerőpiaci kilátások, a jövőt illető képesítések és a továbbképzések jobb megismertetése terén. A nők helyzetét javító szabályozás minősége attól függ, milyen mértékben tudatosul a politika szükségessége. Az egyenlőség elvét ezen a téren is szabályozva az Európai Unió alapvető jogainak jegyzékébe kell foglalni. Melanie Piepenschneider Európai párbeszéd: Michael Lake, az Európai Bizottság nagykövete „Tökéletességre kell törekedni” Az Európai Bizottság magyarországi delegációja a csatlakozási tárgyalások megkezdése óta elsődleges feladatának tekinti, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást tudjon adni az EU-ról. A delegáció vezetője, az Európai Bizottság magyarországi nagykövete, Michael Lake (képünkön).-A csatlakozás egy éve indult meg ténylegesen, ám előkészítése a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza.-Az Európai Unió 1991-ben kötött társulási szerződést Magyarországgal, amely a közös érdekeltségű területek felismerését jelentette, illetve egy szabadkereskedelmi egyezmény tíz éven belüli létrehozását alapozta meg. Ez az a dokumentum, amelyet Európai egyezményként emlegetünk, és amely a tárgyalások alaphangját is megadja. Az EU-tagság szempontjából azonban fontosabb a koppenhágai egyezmény. Itt történelmi nyilatkozat született: az EU előbb kínálta fel a tagság lehetőségét, mint ahogy a kérelmek megérkeztek.-Az itt elfogadott kritériumoknak mennyire felelünk meg?-A kritériumok adottak, Magyarország pedig jó úton halad. Biztosítani kell a szabad demokráciát, a jogtiszteletet, a piacgazdaság feltételeit, a kisebbségek jogait. Vannak persze területek, ahol még nagy az elmaradás, a szabványosítás például egy ilyen rész. Itt csak 42 százalékát fogadták el az EU-nor- máknak - a tagsághoz legalább 80 százalék kell.- Milyen előnyöket jelent az integráció hazánknak, illetve milyeneket az EU számára?-A közép- és kelet-európai országok mindegyike tagja lehet a világ legnagyobb gazdasági, politikai és kereskedelmi közösségének, ezáltal az országok, így Magyarország fejlődése, ugyanakkor a jogállamként működése is biztosítva lesz. Az Európai Unió tágítani tudja a demokrácia határait, élénkíteni gazdaságát és erősebb fejlődést produkálni. A helyzet ugyanis az, hogy a csatlakozni kívánó országok jelenleg gyorsabb ütemben fejlődnek, mint a tagok. Gyorffy Z. Védelmi politika az újrarendeződő Európában A védelmi politika fontos része az európai hatalmi szervezeteknek - a jelenlegi koszovói válság azonban felveti a kérdést: veszélyes-e a csatlakozás az „ütközőzónában” lévő államoknak. Az európai védelmi és biztonságpolitika mind az Európai Unió, mind pedig a NATO csatlakozással - a csatlakozó kisebb államok gyengébb védelmi és biztonsági potenciálja ellenére — jelentősen javul, állítják a szakértők. Mint azt Martinusz Zoltán, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője Pécsett elmondta, annak ellenére, hogy egyfajta, XIX. századi nacionalizmus felbukkanása, újjáéledése figyelhető meg Kelet- és Közép-Európa egyes területein, Magyarország védelmi helyzete az európai védelmi szervezethez kapcsolódva évszázadok óta most a legerősebb. A szakemberek szerint mindenképpen számolni kell azzal, hogy a kelet-európai - kárpát-medencei - régió a strukturális átalakulás során országösszetételében jelentősen változott: a Magyarország körül lévő hét államból öt az elmúlt évtizedben jött létre. Mindemellett tisztában kell lenni azzal - állítják a szakemberek - hogy Magyarország földrajzi helyzete miatt kiemelten fontos geopolitikai és akár katonai stratégiai szerepet láthat el az európai védelmi rendszerekben. Mindezek ellenére - mint azt sokan vélik Magyarország gazdaságpolitikai és védelmi szempontjai sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz kapcsolódva nem kell sérüljenek. T. G. Stuttgart az élen BRÜSSZEL A high-tech termékek gyártásában, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások kínálatában Németország viszi a prímet az EU-ban. Az Eurostat, az unió statisztikai intézetének áprilisban nyilvánosságra hozott felmérése szerint Európa high-tech fővárosa Stuttgart. Az első tizenöt, csúcstechnológiát gyártó és azzal kereskedő régió között tíz német található. Franciaország két, Olaszország, Svédország és az Egyesült Királyság egy- egy régióval képviselteti magát a rangsorban. Az Európai Unió munkavállalóinak mintegy 10,6 százaléka dolgozik a high-tech iparágakban, ami több mint 16 millió embert jelent. Egységesítenék az EU-s időt Több tagállam órája egy órával előbbre tart Az unió ajánlásokat fogalmaz meg az óraátállításról is, legalábbis erről határoztak a minap. A napokban tartotta ugyanis a tisztújítás utáni első közgyűlését az Európa Tanács környezetvédelmi, regionális tervezési és helyi önkormányzati bizottsága. Az Európa Tanácsnak már az óraátállítással is foglalkoznia kellett bokros teendői mellett, hiszen a közelmúltban több ország - például Belgium, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia) bevezette a zónaidejét egy órával megelőző hivatalos időt - elsősorban energiatakarékosság miatt, hiszen jóval kevesebb áram fogyott. Ugyanezen okok miatt alkalmazzák világszerte a téli és a nyári időszámítást is. Az Európa Tanács támogatta a két időszámítás harmonikus változtatását, azonban gondot jelentett, hogy az amúgy is „előbbre” számoló államok nyáron két órát nyertek. A legújabb tudományosorvosi kutatások rámutattak arra, hogy az ezen országokba utazóknál komoly fiziológiai problémát okozhat az időzavar, amely akár súlyosabb betegségekhez, általános alvászavarhoz vezethet. A kérdéskört az illetékes bizottság, amelynek magyar képviselője Ku- rucsai Csaba (képünkön), megvitatta, és úgy határozott, az európai időharmónia érdekében az érintett országoknak idomulnia kell a többi államhoz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ajánlását továbbítják az eljáró Miniszteri Bizottságnak, amely szervezet felszólíthatja az érintett tagállamokat: a hivatalos időt télen állítsák vissza a zónaidőnek megfelelően. Ny. Sz. i 1 < i *
