Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-26 / 114. szám
1999. április 26., hétfő Egészség - Életmód Dunántúli Napló 9 Az esztétikai sebészetről Ma már nálunk is egyre többen fordulnak plasztikai sebészhez Oldalszerkesztő: Hírcsatorna KIWANIS Klub. Küzdelem az allergia ellen címmel kiadványt készített a pécsi KIWANIS Klub. A kiadványban hasznos gyakorlati tanácsokat adnak az allergiás betegeknek. Tartalmaz orvosi teendőkkel és gyógyszerekkel kapcsolatos orvosi szakértői véleményeket, valamint a legagresszí- vebb allergén növény, a parlagfű elleni védekezés lehetséges módszereiről ad tájékoztatást. Tanulságos Esetek Fóruma lesz a POTE Tudományos Szakosztályának soron következő ülésén. Az április 26-án, a POTE elméleti tömbjének III. sz. tantermében 16 órakor kezdődő fórumon a tanulságos eseteket a Gyermekklinika és a Pszichiátriai Klinika munkatársai mutatják be. Szakmai összejövetel. A Pécs-baranyai Orvosklub következő szakmai összejövetelén (április 29. 18 óra, Pécs. József u. 19.) új műtéti lehetőségekről (Új lehetőségek a proctológiában, előadó: dr. Kassai Miklós), valamint az inkontinencia és az ulcus cruris kezelésének segédeszközeiről tartanak előadást. A Vesebetegek Baranya megyei Egyesülete május 8- án közös színház látogatást szervez. Érdeklődni és jelentkezni május 1-jéig lehet a Műveseállomáson. (Lajkó Erzsébetnél.) Házastársaknak, szülőknek. Felkészítés házastársi és szülői szerepre címmel szervezett programot a Megújulás Családterápiás Intézet, melynek bemutató rendezvényét április 29-én, 12 órakor tartják Pécsett, az alapítványi székházban, (Csontvári Múzeum épülete.) Érdeklődni lehet a 311 -480-as telefonon. Emlőklub. Április 20-án, 16 órakor, az Ifjúsági Házban tartja következő foglalkozását a Pécsi Emlőklub. Az összejövetelen fürdőruha és fehérnemű bemutató, valamint bőrápolási tanácsadás lesz. A világ fejlettebb nyugati felében természetesnek tartják, hogy bizonyos testi, vagy arcon lévő olyan elváltozásokat, amelyek zavarják a viselőjét - legyen az vele született, vagy akár az idő múlásának következménye - plasztikai sebészeti beavatkozással korrigáltassák. Amerikában például a nagy igény miatt, erre szakosodott klinikák, plasztikai sebészeti centrumok jöttek létre. Ma már nálunk is egyre többet beszélnek róla és egyre többen szánják rá magukat, hogy az ún. esztétikai orvosi beavatkozásnak vessék alá magukat. A helyzet azonban sajátosan ellentmondásos. Egyre többen élnek a lehetőséggel - még többen vannak akik szeretnék - de titkolják, mégpedig a közvélemény negatív megítélése miatt. Két plasztikai sebésszel, dr. Kamarás Nórával és dr. Tizedes Györggyel, a POTE II. sz. Sebészeti Klinika adjunktusával beszélgettünk erről. (Dr. Kamarás Nóra öt évig Amerikában élt, ahol egy plasztikai sebészeti klinikán dolgozott. Az arc, ezen belül is a szemhéjak esztétikai korrekciójának sebészi fogásai érdekelték. Hazajövetele után Budapesten dolgozott. Férje pécsi származású, Pogányban van telkük, házuk, így idejét megosztja a főváros és a vidék között. Pécsett nyitott plasztikai sebészeti rendelőt (a Ferencesek utcában), a szükséges műtétek elvégzésére a szigetvári kórház korszerű sebészeti műtőjében kapott lehetőséget.)- Valóban vannak olyan betegek, akik mások előtt szégyelik, hogy plasztikai sebészhez fordultak - mondja dr. Kamarás Nóra. - Biztos vagyok benne, hogy ez a szemlélet nálunk is gyorsan megváltozik. Ugyanis Amerikában teljesen normális, hogy a munkahelyeken elvárják a legelőnyösebb megjelenést, s ha kell, akkor ennek érdekében igenis igénybe veszik a sebész segítségét. A férfiaknak sem szégyen- Nálunk eddig inkább a színésznők, vagy olyan foglalkozásúak keresték meg a plasztikai sebészeteket, akik sokat vannak reflektorfényben. Rövidesen ez az arány megváltozik. Egyre több külföldi tulajdonban, vagy résztulajdonban lévő cégeknél - pl. bankoknál - is fontos a munkatársak előnyös megjelenése, ami nem csak abból áll, hogy tiszta legyén a ruha és ne legyen fésületlen a haja. Ez különösen érvényes a vezető beosztású munkatársakra. Nemrég keresett meg egy férfi, aki az egyik új, külföldi érdekeltségű banknak lett a főosztályvezetője. Szemhéjplasztikát kellett elvégezni rajta. A középkorú, egyébként kiváló szakember azt mondta, rákényszerül, hogy a fiatal kollégákkal ily módon is lépést tartson.- Ez csak nálunk ritkaság még, Amerikában a plasztikai sebészeti beavatkozást kérőknek csupán a 60 százaléka nő, 40 százalék férfi. Közülük legtöbben a nagy orr korrekcióját kérik, de gyakoriak a megereszkedett szemhéjak, vagy a tokák plasztikája. Szerencsére valóban változik a plasztikai sebészet helyzete és megítélése nálunk is. Az amszterdami egyetem professzora Gilbert J. Nolst Trenité, már több alkalommal tartott a pécsi fül-orr-gégeklinikán orrplasztikai kurzust. Sőt a klinika lett a kelet-európai oktató központja ennek a sebészi beavatkozásnak. A kurzusoknak köszönhetően egyre több magyar és külföldi fiatal tanulja meg az orrkorrekció legújabb műtéti eljárásait és nem csak nők a páciensek.- Először is tisztázni kell, mi is a plasztikai sebészet - mondja dr. Tizedes György. Sokan vannak akik ha erről hallanak, csak a ráncfelvarrásra gondolnak. Pedig plasztikai sebészet az, amikor baleset után kell súlyos arc, vagy leszakadt fejbőrsérüléseket helyreállítani, amikor az égési sérültnél az elpusztult bőrt kell pótolni. Plasztikai sebészet az is, ha valakinek daganat miatt el kell távolítani a mellét, s hogy a nő teljes értékű életet élhessen tovább, megpróbáljuk valamilyen módon pótolni. (Tizedes György ugyancsak Angliában tanulmányozta a plasztikai sebészet fogásait és szinte valamennyi európai plasztikai sebészeti kongresszuson és továbbképzésen részt vett. ő volt az országban az elsők között, aki úgy pótolta egy fiatalasszony eltávolított mellét, hogy a hasból kimetszett szövetet a bőr alatt húzta fel a mell helyére, s ebből formázott új emlőt. Azóta rutinszerűen végzik a pécsi II. sz. sebészeti klinikán a mellrekonstrukciós műtéteket, egyre újabb és korszerűbb műtéti technikák alkalmazásával.) Van-e határ esztétika és gyógyítás között a plasztikai sebészetben?- Mi orvosok általában külön választjuk a tisztán kozmetikai, esztétikai célból végzett műtéteket az egyéb gyógyító, rekonstrukciós plasztikai beavatkozásoktól. De vajon a kettő között hol van a határ és van-e egyáltalán? Mert az orvosilag indokolt és fontosnak tartott helyreállító műtét többsége is tulajdonképpen esztétikai célt szolgál. Ugyanakkor, ha valakinek például túl kicsi a melle, túl nagy az orra, vagy a kor előrehaladtával olyan változások jelennek meg az arcán, amit nem tud elviselni és ha ezek súlyos, pszichés gátlást okoznak, akkor elgondolkodtató, hogy ez pusztán esztétikai beavatkozás-e? Különösen, ha látjuk, hogy az addig szorongó, befelé forduló páciensnek a műtét után a személyisége is megváltozik, nyitottá, magabiztosabbá válik. (A konkrét műtéti lehetőségekre később visszatérünk.) A műtéti beavatkozás jelölései Nő az allergiások száma Korszerű leazesfunkcios-készülék fotó: Tóth l. A közelmúltban az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetében tartottak tudományos tanácskozást, amelynek fő témája az egyre növekedő légúti allergiás megbetegedések és a környezet szeny- nyezettsége közötti összefüggés, illetve az ezt bizonyító vizsgálatok eredményeinek ismertetése volt. A konferencia egyik előadója, dr. Meskó Sarolta a Pécsi Tüdőbeteg-gondozó Intézet főorvosa lapunknak elmondta, riasztó számban szaporodnak az allergiás légúti megbetegedések. Míg öt éve a lakosság 2-3 százalékát érintette, ma már 10-12 százaléka szenved allergiás betegségben. A szakértők az okokat egyértelműen a környezet, főleg a levegő szennyezettségének növekedésével hozzák kapcsolatba. A virágpollenek - amelyekkel tulajdonképpen évtizedek óta együtt élünk - a környezeti szennyeződéssel együtt, azokkal aktiválódva válnak annyira erős aller- génné, hogy nemcsak évről évre többen betegszenek meg, hanem az eddig allergiások tünetei egyre súlyosabbak. Kora tavasszal a mogyoró virágzásától az augusztus végi, szeptemberi parlagfű virágzásáig többféle virágpollen kerül a levegőbe. Sajnos jellemző, hogy akinél kialakul először csak egy valamire az allergia, az évek során egyre többfélére lesz allergiás és a panaszai súlyosodnak. Az allergiát kiváltó növények közül a legagresszívabb a parlagfű. Hazánkban nem őshonos, a második világháború utáni amerikai gabonaszállítmányokkal került Európába. Egyetlen szál növény képes nyolcmilliárd virágporszemet termelni és a levegőbe szétszórni. Nehéz védekezni ellene, mégis, a tőlünk nyugatabbra lévő országokban nem ilyen súlyos a helyzet, mint nálunk. Például ahogy átlépjük az osztrák határt, már lényeges a különbség. Ott ugyanis nincsenek parlagterületek, gondozzák a földeket, a házak, kertek környezetét. Magyarországon - s ezen belül Baranya megye különösen szennyezett parlagfűvel - tipikusan a nemtörődömség, a környezet elhanyagoltsága miatt szaporodhat ilyen nagy mértékben ez a növény. A probléma, az ok tehát nem egészségügyi, de a következmények az egészségügyben csapódnak le, azt terhelik. Sőt ha valakinél több éve fennáll az allergiás betegség, súlyos asztmává alakulhat át, ez pedig életveszélyes is lehet. Egy növény és a hanyagság miatt! (Vajon kiszámolta-e már valaki, mennyibe kerülne egy átfogó parlagfűirtó akciót elrendelni és támogatni ezzel összehasonlítva, mennyibe kerül a nagyszámú allergiás beteg ellátása? A szerk.) A főorvosnő felhívta a figyelmet: aki tudja magáról, hogy melyik időszakban szokott jelentkezni nála a betegség, előtte, még a tünetmentes időszakban jelentkezzenek orvosi vizsgálatra. Amikor már beteg az illető, nem lehet korrekt kivizsgálást végezni. (Arról nem is beszélve, hogy az allergiás időszak csúcsán tavaly például egy nap, egy orvosnál kilencven beteg jelentkezett a panaszaival. Ilyen körülmények között a beteg ellátása nem lehet megfelelő.) A gyógykezelés hatékonysága miatt viszont fontos, hogy pontos diagnózissal rendelkezzen az orvos. Az időben elkezdett gyógyszeres kezeléssel meg lehet előzni a betegség kialakulását, vagy a súlyosságát csökkenteni lehet. Jó vételt kínálunk! Sarok Zsuzsa
