Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-22 / 80. szám

10 Dhnántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1999. március 22., hétfő Az integráció során a fiatalok szerepe felértékelődik Fiatalok az Európa Expresszen Háromnapos konferenciát rendezett a hét végén Budapesten az Accursius Jogász Egylet. Az idén már második alkalommal megszervezett Európa Expresszen elsősorban a felsőoktatás­ban tanulók kaphattak új információkat hazánk európai csat­lakozásáról, az integrációs tárgyalások alakulásáról, de az eu­rópai és magyar gazdasági, jogi normák közötti különbségek­ről is.- Magyarország NATO-hoz való múlt heti és az unióhoz tör­ténő jövőbeni csatlakozása tör­ténelmi pillanat részeseivé tesz bennünket - jelentette ki Po- komi Zoltán, az országos diák- konferencia pénteki nyitónap­ján a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen. A konferencia résztvevői a három nap alatt hazai és kül­földi előadóktól kaphatnak tá­jékoztatást az Európai Unió szervezeti felépítéséről, alapel­veiről, politikai és gazdasági alapjairól, illetve Magyaror­szágnak az unió életében a jö­vőben betöltendő szerepéről. Az oktatási tárca vezetője ünnepélyes megnyitójában ki­fejtette: csak a képzésre tá­maszkodó politikával érhető el, hogy hazánk ne csak formáli­san csatlakozzon az unióhoz, hanem az itt élő emberek élet- színvonala is közelítsen Európa boldogabb országaiéhoz. A mi­niszter szerint az Oktatási Mi­nisztérium is készül arra, hogy Magyarország hamarosan az unió tagjává válik. Ezt szolgálja a felsőoktatás új intézményhá­lózatának, illetve az országos kreditrendszernek a kialakítása, az általános európai normák fi­gyelembevételével történt új tudományos támogatási rend­szer megteremtése, valamint a közép- és felsőfokú képzés posztszekunderi szférájának létrehozása.- A csatlakozás után olyan szakemberekre lesz szüksé­günk, akik jól ismerik az unió belső jog-, illetve intézmény- rendszerét - vélekedett Pokorni Zoltán. - Fontos, hogy Ma­gyarország ne azért legyen vonzó a külföldi befektetők számára, mert itt ötödannyiba kerül a munkaerő, mint az unió országaiban, hanem azért, mert itt találják a legképzettebb szakembereket a térségben. Az Európai Unióban egyéb­ként a teljes költségvetésnek mintegy 0,4 százalékát fordít­ják oktatásra és képzésre. Kü­lönböző programok révén az elmúlt tíz évben több mint egymillió embert mozgattak meg a néhány héttől egy évig terjedő cserelátogatások kere­tében. A diákok közül egyre többen érkeznek Magyaror­szágra, amelyben nagy segítség volt az 1990-ben megindított Tempus-program. Nemrégiben indult be a legújabb, a közgaz­dasági képzési együttműködést elősegítő ACE-program is. Amennyiben a magyar kre­ditrendszert sikerül összehan­golni az EU-ban még szintén kialakulóban lévő rendszerrel, úgy a felsőfokú képzések egyre jobban határok nélkülivé vál­hatnak. A jogharmonizáció fontossága Az Európa Expressz konfe­rencia egyik előadója dr. Kecskés László (képünkön), a JPTE Állam- és Jogtudo­mányi Karának professzora lesz, aki régóta foglalkozik az EU jogrendszerének hazai oktatásával. Az európai jogrendszer egyik neves hazai szakem­bere lapunknak elmondta: úgy véli, a közeljö­vőben a jogharmonizáció nemcsak a jogalko­tók, hanem az alkalmazók feladata is lesz. Ebbe a körbe véleménye szerint a bírókon, ügyvéde­ken kívül az állampolgárok is beletartoznak. Kecskés László előadásában is megemlítette, igencsak pesszimista képe van a hazai jogász- társadalomról. Az országban túl sok jogászt ké­peznek, amely a szakma felhígulásához vezet. Ez már az egyetemeken is érezhető, a pécsi pro­fesszor véleménye szerint all hazai fakultáson jó, ha másfél jogi karra elég megfelelő szakem­ber tanít. Ez érezhető az EU-tárgyalások jogi vonatkozásaiban is.- Sajnálatos módon elmaradtak azok a vizsgálatok, amelyek arra irányultak volna a Közösséggel való tárgyalások során, mely te­rületeken van lehetőségünk enyhítést, dero- gációt kérni - mondta a JPTE oktatója. - Ez­után ugyanis a közgazdászok is felmérhették volna, azokon a pontokon, ahol jogilag van esélyünk, nyerhetünk-e valamit. Ezt a munkát azonban a mostani, „hivatalnokkorú” jogász- társadalom nem végezte el, viszont egy har­madéves joghallgató elkészítette ezt az anya­got! Ez is azt mutatja, az EU-tárgyalások so­rán élesedik a jogászok között a generációs verseny, amely egyébként a tagállamokban már korábban lezajlott. Ny. Sz. „Jövőt tervezni régiók nélkül nem lehet” A magyarországi megyék tanácskozásának egyik legérdeke­sebb előadója kétségkívül Hans De Beider (képünkön), az Eu­rópai Régiók Gyűlése elnökének különmegbízottja volt, akit az Európai Unió alapköveinek tekinthető régiók létrehozásáról, azok szerepéről és fontosságáról, illetve az euroregionális együttműködésekről kérdeztük.- Mióta létezik az Európai Ré­giók Gyűlése?-Ez egy immár ötvenéves múltra visszatekintő politikai mozgalom. Úgy is mondhat­nám, a szervezetünk a regiona- lizmus motorja. Egy olyan há­lózat, amely koordinál. így van ez a pénzügyi háttérrel is. Nem mi adunk pénzt a régióknak, de tudjuk, hol van, és hogyan lehet hozzáférni.- Mennyire van lemaradva a közép-kelet-európai térség a régiós gondolkodás terén?-Általános tendencia Euró­pában, hogy a centralista álla­moktól á regionalizáció felé ha­ladunk. Ez persze nem jelenti mindenütt ugyanazt. Az EU-n belül is más-más jellemzői vannak a térségeknek. Nemré­giben zajlott le például Finnor­szágban az úgymond lebontás, ahol eddig a kormány által megbízott kormányzók álltak a tar­tományok élén. Most a régiók vá­lasztják már meg önkor­mányzataikat, és ők lettek a képviselők a mi gyűlésünkben is. Európa közép-keleti részén Lengyelország és Magyaror­szág már a csatlakozás előtt megkezdte (persze más-más módon) a strukturális átalakítá­sokat, ami követendő példa a többiek számára is.- Miért ilyen nagyon fonto­sak a régiók?-A legtöbbször emlegetett érv kétségkívül a pénz. De nem ez az egyetlen indok. A régiók sokkal jobban tudják, mi is a probléma az adott környezet­ben és ennek megoldása is köz­vetlen érdekük. Az EU-ban ezért az egyik legnagyobb pénzügyi alapot éppen a régiók megsegítésére hozták létre.- Mi a Régiók Gyűlésének ál­láspontja az euroregionális együttműködésekről ?- Fontos szerepük lehet a po­litikai, de a kulturális határok áttörésében is, így megpróbál­juk őket segíteni. Gy. Z. A legfontosabb továbbra is az autóút megépítése ESZÉK A hét végén a horvát megye- székhelyen ülésezett a Duna-Dráva-Száva interre- gionális együttműködés el­nöksége. Abban valamennyi tag egyetértett: nem szabad elfogadni a közös V/C út épí­tésének lelassítását.-A közös célok közül kie­melkedő fontosságú az V/C korridor, vagyis a Budapest- Eszék-Szarajevó-Ploce út megépítése. Ennek érdekében mindhárom együttműködő térség megpróbál eredménye­sen lobbizni saját kormányá­nál, hogy ezt a transzeurópai autóutat a lehető legrövidebb időn belül igénybe vehessék a régió polgárai - jelentette ki dr. Kékes Ferenc (ké­pünkön) az eurorégió so­ros elnöke. A közös lobbizás azért is fon­tos, hiszen éppen a na­pokban jelentek meg azok a magyar tervek, amelyekben a közeljövőben nem szerepel dél-dunántúli közúti fejlesz­tés. A horvát fél képviselője, Marko Barisin eszék-baranyai alispán kifejtette: a szomszé­dos ország 2010-ig kész meg­építeni a saját útszakaszát, de ehhez szükséges lenne idejé­ben meghatározni a magyar útirányt, valamint a határmet­széspontot is. Részvételi lehetőség közös programokban Ebben az évben is indulnak újabb nemzetközi programok, ame­lyekben a hazánk és az EU közötti megállapodás értelmében egyre nagyobb mértékben válik lehetővé a magyar részvétel. Idén indul a környezetvédelem témakörében a LIFE II. program, amelyről a Környezetvédelmi Minisztérium ad további felvilágosí­tást. Idegenforgalmi témában a Gazdasági Minisztérium a prog­ramgazda, ahol a turizmust elősegítő akcióprogramokban lehet részt venni. A kereskedelmi forgalom megkönnyítése érdekében indulnak nemzetközi képzési projektek. A Pénzügyminisztérium koordinálja a Mattheaus (vámtisztviselők képzése) és a Mattheas Tax (indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése) progra­mokat, míg a Külügyminisztérium a Karolust, amelyben a belső pi­aci jogrendszer alkalmazásáért felelős tisztviselőket képeznek. Új nemzetközi besorolás cégméretek szerint BRÜSSZEL Változtat az Európai Unió a kis- és középvállalatok ka­tegóriájának meghatározá­sán. Amennyiben az Európai Bi­zottság javaslatát elfogadják, ezentúl kisvállalatnak minő­sül az, amely 50-nél nem több alkalmazottat foglalkoztat, éves forgalma nem haladja meg a 6,25 millió eurót (7,8 millió dollárt), mérlegfőösz- szege pedig alatta marad 3,125 millió eurónak. Közép- vállalatok esetében az alkal­mazotti létszám legfeljebb 250 fő, a mérlegfőösszeg 12,5 millió, az éves forgalom 25 millió euró lehet. A három közül legalább két feltételnek teljesülnie kell. Az EU „kormánya” azzal magyarázta indítványát, hogy ezzel mintegy 3 millió cég életét könnyítenék meg, mivel részben mentesítenék őket a kötelező pénzügyi adatszol­gáltatás alól. A változás a magyar cégeket elsőként az EU-hiteleknél érintheti. K. E. Regionális Európai Tanulmányi és Infor­mációs Központ jön létre Pécsett, az egykori Angol Központ Mária utcai épületében. Az intézményt a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzata, a Janus Pannonius Tudományegyetem és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ég Iparkamara közösen hozza létre. fotó: laufer l. Munkaerőpiac az EU tükrében A magyar munkás jó minősítést kaphat a csatlakozás után Az ötven nemzetközi céget és több európai közgazdasági egye­temet tömörítő nemzetközi szervezet (CEMS) alapelve szerint a mobil és nyitott munkaerő elengedhetetlen feltétele a sikeres vállalati működésnek. A Community of European Management Schools (CEMS) abból az alkalomból lépett a hazai nyilvánosság elé, hogy a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem szervezésében március 17. és 20. között kon­ferenciát tartottak „Munkaerő- piac az Európai Unió tükrében” címmel Budapesten. A nemzetközi szervezetet 1988-ban hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítsék az el­méleti oktatás és az üzleti világ együttműködését. Országon­ként egy felsőoktatási intéz­mény lehet a tagja a szervezet­nek, a közgazdaságtudományi egyetem 1996-ban csatlakozott. Magyarországot két cég, a Du- naferr és a Mól képviseli. A többnapos konferencia első napján többek között elő­adást tartott az ország gazda­sági helyzetéről Surányi György, a jegybank elnöke. A szakember szerint Magyaror­szág várhatóan a közép-kelet- európai régió legdinamikusab­ban fejlődő országa lesz idén is, ehhez azonban kordában kell tartani a költségvetési kiadáso­kat. A jegybank elnöke hangsú­lyozta, hogy idén éves szinten várhatóan 9% lesz a pénzrom­lás mértéke, ez év decemberé­ben az egy évre visszanyúló infláció már 8%-ra csökkenhet. A szakmai konferencia témájá­hoz kapcsolódóan Surányi György, az MNB vezetője arról szólt, hogy a közép-kelet-euró­pai régióban idén Magyaror­szágon lesz a legkisebb a mun­kanélküliségi ráta, mértékét 7%-ra várja a jegybank. • Szakemberek megítélése szerint a kvalifikáció tekinteté­ben a magyar munkaerőnek nincs számot tevő lemaradása az EU-tagországok munkavál­lalóival szemben. Hazánkban az egyik legnagyobb feladat a munkanélküliség és a képzett­ség területi egyenlőtlenségének feloldása. K. E. értékes nyereményekért! Lapunk EU-mellékletében folytatódik a iálék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy ériékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címünk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7627 Péts, Engel János utca 8. A lapra írják rá: Európa-játék! E havi kérdésünk: Hol található a pécsi Európa Center? 1. Pécs-Baranyai kereskedelmi és Iparkamara 2. Baranya Megyei közgyűlés 3. Civil közösségek Háza A válaszadásban segít lapunk múlt havi EU-melléklete. Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Baranya, Eszék-Baranya, Tuzla-Drina kanton A könyvjutalmat Lutz Elemér fazekasbodoi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti át. I > i i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom