Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-22 / 80. szám
1999. március 22., hétfő Európai Unió - Melléklet Dunántúli íNapló 11 UTUNK EURÓPÁBA A magyar bor jövője az Európai Unióban A minőségben rejlenek a lehetőségek Az Európai Unió a világ legnagyobb bortermelője, exportőre és importőre, ráadásul a világ három legnagyobb termelője (Olaszország, Spanyolország és Franciaország) is az unió tagországa. Magyarország számára cseppet sem közömbös, a csatlakozás után hogyan alakul majd ezen a hatalmas piacon a hazai borok sorsa. Integrációs naptár Az EGK megalakítása Az Európai Szén- és Acélközösséget 1951-ben létrehozó hat európai állam (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK és Olaszország) 1957. március 25-én Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalakításáról szóló szerződést. Ezzel a szerződéssel a térség teljes gazdasági integrációja kezdődött meg. A központi kérdés egy egységes, nyitott közös piac kialakítása volt, amelyhez kapcsolódott a gazdaságpolitikai egységesítés vagy legalább közelítés is. Az EGK intézményrendszere a mai Európai Unió struktúrájának alapját adta. Létrejött ugyanis a Parlament, amely konzultatív és ellenőrző szereppel bírt, míg a döntéshozás a Tanács feladata volt. Az EGK legmozgékonyabb intézménye a Bizottság, amelynek legfontosabb szerepe a döntések végrehajtásában volt. Az Európai Gazdasági Közösség alapjaiban már megalkotta a Gazdasági és Szociális Bizottságokat, valamint a közös bíróságot is. Az EU szőlőskertjei Görögország legdélibb csücskétől a walesi borvidékekig közel 3,5 millió hektáron terülnek el. Itt készül a világ borkészletének 55-60 százaléka. A termelés átlagosan évi 155 millió hektoliter körül alakul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a europolgárok csak a saját termelésű borokat szeretnék, hiszen az EU évente 5,3 millió hektoliter bort importál. Ennek egyharmada a tagjelölt országokból származik, leginkább Bulgáriából, Magyarországról és Romániából. A részesedésért azonban egyre élesebb a verseny, hiszen az utóbbi években felerősödött a dél-amerikai, ausztrál és dél-afrikai borok jelenléte, nem beszélve az Amerikai Egyesült Államok agresz- szív terjeszkedéséről. Az Európai Unió mezőgazdasági reformjának részeként a bortermelés is nagy változások előtt áll. A szabályokat szigorítják, a termelést szabályozzák, és támogatják a minőségi borkészítést. Ennek szellemében próbálják ösztönözni a tagjelölt országokat is, helyezzék át a hangsúlyt a minőségi borokra, ezen belül is a vörösborokra és a könnyű fehérborokra, amelyek iránt egyre nagyobb a kereslet. Magyarország ma a bortermelői világranglista tizenkettedik helyén áll, 1997-ben például 4,5 millió hektoliter termelt. Az Európai Bizottság jelentése szerint emelkedik a borok tekintélye, így várható, hogy az export növekedni fog. Ez a tendencia az elmúlt néhány évben is jelentkezett, hiszen míg 1994-ben 280 000 hektolitert szállítottunk az EU- ba, 1997-ben már 410 000 hektolitert. A hazai borászok azonban úgy vélik, a magyar bor csak akkor lehet hosszú távon is versenyképes, ha a többi európai országhoz hasonlóan, idehaza is erőteljesebben támogatják ezt az ágazatot.- A külföldi üzletláncok csak nagyobb mennyiséget vesznek át, ráadásul olyan áron, amely a hazainál is alacsonyabb. Emiatt mi is szeretnénk áttenni a hangsúlyt a minőségi borok készítésére, amelyet inkább borszaküzletekben vagy a gasztronómiához kapcsolva tudnánk, persze magasabb áron, értékesíteni - vélekedik Torzsa Tibor (kis képünkön), villányi bormarketing-szakértő. Az ismertebbik baranyai borvidéken 12-20 német márka az export villányi vörösbor ára. A hazai piacon egyre inkább érezhető a vásárlóréteg kettészakadása. A szűkebb, minőséget kereső réteg az 1500-2000 forintos és efeletti árú borokat keresi a borszaküzletekben, míg az áruházakban vásárló nagyközönségnek nem igazán lehet 400500 forint feletti áron kínálni egy palack bort. A termelők úgy vélik, a piacnyitás után köny- nyebben jutnak majd el nyugatra a magyar borok, ugyanakkor ez veszélyt jelent a kisebb, kevésbé ismert borvidékekre, hiszen ugyanilyen könnyen érkezik majd ide is az alacsony árú spanyol vagy olasz bor. Gy. Z. Euro-almák a Hegyháton BARANYAI KÖRKÉP Idén fordulnak termőre azok a nyugat-európai almafajok, melyek csemetéi holland, osztrák és Zala megyei közvetítéssel két-há- rom esztendeje jutottak el Baranyába. Termésük több tíz dekás, a törzsek pedig katonásan sorakoznak. Az ágak kordon közé szorítva, de szellősen állnak, hogy sok fény és csapadék érje őket, ha pedig épp nincs eső, akkor könnyen lehessen csepegtetni rájuk az öntözővizet. A legtöbb intenzív almaültetvény - csaknem tizenöt - a Hegyháton található, főként Bikái és Mágocs határában. Némelyik négy-öt hektáros, de van nagyobb is. Ezenkívül Turony közelében is sikerült a meghonosítás. Egy mágocsi vállalkozó csoport holland példa nyomán értékesítési szövetkezet alapítását fontolgatja. Ács István hegyháti kamarai szakértő (képünkön) is azon fáradozik, hogy a gyümölcsösök birtokosai sikert érjenek el a Phare-pályázaton és uniós támogatáshoz jussanak. Kell a segítség, hisz egy hektár telepítése egymillió forintba kerül. Csuti J. A fogyatékosok jogaiért Az Európai Uniónak a jövőben az eddiginél jóval nagyobb lehetőségei lesznek arra, hogy szembeszálljon a fogyatékosok elleni megkülönböztetésekkel, többek között a foglalkoztatás terén is. A jóléti rendszerekben ma általában csak minimális támogatást nyújtanak, a megfelelő lakás ritka és drága, valamint számos közlekedési eszköz és középület is csak nehezen hozzáférhető. A becslések szerint a probléma az unión belül legalább 37 millió embert érint. Az elmúlt év végén az EU különböző intézményei első ízben adták ki saját szabálygyűjteményüket a fogyatékosok foglalkoztatásának jó példáiról. A gyűjtemény kimondja, hogy a közösség országai pozitív álláspontot alakítottak ki a fogyatékossággal kapcsolatban, és elkötelezték magukat annak biztosítására, hogy minden, megfelelő képzettséggel rendelkező európai polgárnak egyenlő lehetősége legyen a munkavállalásra, kizárólag a munkára való képessége és alkalmassága alapján. Bár a kezdeményezés jelentős, sokkal fontosabbak azok az erőfeszítések, melyeket az Európai Bizottság annak érdekében tesz, hogy a kérdést az általános közgondolkodás fősodrába vigye, és garantálja, hogy a fogyatékosok jogait a politikaformálás valamennyi területén figyelembe vegyék. A jövőben már a jogalkotási folyamatok korai, javaslattételi szakaszában lehetőség lesz arra, hogy gondot fordítsanak a fogyatékosok speciális igényeire, legyen szó az információtechnológiáról folytatott vitáról, avagy az autóbuszok technikai szabványainak meghatározásáról. A foglalkoztatottság szintje a fogyatékosok körében ma általában 20-30 százalékkal alacsonyabb, mint a népesség egészének átlagában. A Bizottság által készített iránymutatás szerint ennek a probléma lehetséges megoldásait egyeztetni kell a foglalkoztatáspolitika valamennyi aspektusával, ami azt jelenti, hogy például pályaválasztási tanácsadást kell szervezni az arra rászorulók számára, és olyan intézkedéseket kell hozni, melyek javítják az alkalmazhatóságukat. A bizottság tavalyi jelentése szerint a tagországok ez idáig leginkább a kvótarendszert, a védett munkahelyek teremtését és a diszkrimináció-ellenes törvényeket használták fel a megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében. S. G. Hírcsatorna Fegyverkódex elfogadva. Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Iz- land, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mellett Magyar- ország is elfogadta az EU fegyverexportálással kapcsolatos kódexét. A jövőben ez irányítja majd a nemzeti exportellenőrzést is. Számvevőszéki újítások. A legfelsőbb könyvvizsgálói intézmények (a Számvevőszék) vezetői egy új munkacsoport létrehozása révén fokozzák együttműködésüket a nemzeti könyv- vizsgáló intézményekkel. További információk az Interneten: www.eca.eu.int. Pénzügyi összefogás a tagjelöltekért. Négy pénzügyi intézmény fogott össze az EU-val, hogy segítse felkészülni a tagjelölt országokat a tagságra. Az intézmények ezentúl ugyanazokat a kritériumokat fogják használni a projektek kiválasztásánál és minősítésénél a közösen finanszírozott projektek esetében. Bővülő információs fórum. Az Európai Bizottság által 1995-ben alapított Információs Társadalom Fóruma felvette tagjai sorába a tagjelölt országokat is. A fórum egyfajta kutató-tanácsadó intézet szerepét tölti be az EU-ban, amely a globális információs társadalom európai modelljének kidolgozásán munkálkodik. Közösen a szervezett bűnözés ellen. Bulgária, Románia és Görögország egyezményt írt alá a szervezett bűnözés elleni küzdelem összehangolásáról. Az információcsere célja elsősorban a kábítószer- és fegyvercsempészés, a pénzmosás és az illegális pénzügyi tranzakciók megfékezése. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyórffy Zoltán > 1 I Támogatják a minőségi borok előállítását fotó: Tóth l.
