Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-15 / 73. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1999. március 15., hétfő Hírcsatorna Magyar parlamenti kül­döttség Japánban. Áder Já­nosnak, az Országgyűlés elnö­kének vezetésével egyhetes lá­togatásra parlamenti küldöttség érkezett vasárnap Tokióba. A parlamentek közti és a magyar­japán gazdasági kapcsolatok kérdései állnak majd a tárgya­lások, többek között a hétfői, Obucsi Keidzo kormányfővel folytatandó megbeszélések kö­zéppontjában - közölték a de­legáció illetékesei az MTI-vel. Amerikai légi csapás Irak­ban. Az amerikai légierő gépei vasárnap délelőtt csapást mér­tek egy légvédelmi létesít­ményre Irak északi részén, a repülési tilalmi övezetben. Az akciót - az incirliki amerikai támaszpont szóvivője szerint - önvédelemből hajtották végre. Kegyelmet kap a pápa me­rénylője? A pápa nem elle­nezné, ha az olasz hatóságok elengednék merénylője, a török Mehmet Ali Agca hátra lévő büntetését. Az olasz ügyészség csak akkor lenne hajlandó hoz­zájárulni Ali Agca szabadlábra helyezéséhez, ha az előbb el­mondaná az igazságot a pápa elleni merénylet hátteréről. A terrorista eddig egymásnak el­lentmondó históriákkal állt elő a pápa elleni merényletről. Anarchista tüntetés Prágá­ban. Két személyt letartózta­tott a prágai rendőrség, amikor szombaton este a Hradzsin előtt mintegy 50-60 fiatal anarchista tüntetett a Csehország NATO- csatlakozása ellen. Újabb harcok Etiópia és Eritrea között. Etiópia nagy­szabású támadást indított Erit­rea ellen vasárnap reggel a front középső szakaszán - je­lentette be az eritreai külügy­minisztérium közleménye. Ezt megelőzően, több mint egy hétig nyugalom volt a két or­szág teljes frontvonalán. Izraelben hódít a Csárdás­királynő. Kálmán Imre zenéje magával ragadta, az Operett Színház társulata pedig elragad­tatta az izraeli közönséget szombat esti bemutatkozó elő­adásán, amelyet a Kfar Szavai Kultúra Nagytermében tartot­tak. Az operett társulat össze­sen még 9 előadást tart Izrael nagyvárosaiban. Kivégzések Irakban. Irakban kivégeztek nyolc személyt, akiket azzal gyanúsítottak, hogy iráni síita egyházi méltó­ságokat öltek meg Dél-Irakban. Az esetek állítólag még 1996- ban és 1998-ban történtek - je­lentette a hivatalos iraki sajtó vasárnap. Az elítélteket már­cius 13-án végezték ki. Folytatódnak a Koszovó-tárgyalások Ez a híd a 14. században épült - Vucitrn város büszkesége. A török hidat is, a ballagó öregembert is megviselte a ko­szovói háború. Talán már nem is reménykednek, hogy va­laha is béke lesz . .. FEB Reuters Párizsba érkezett vasárnap a koszovói autonómiáról tár­gyaló belgrádi küldöttség, hogy részt vegyen a februári Koszovó-konferencia hétfőn kezdődő újabb fordulóján. A szemben álló fél, a ko­szovói albánok küldöttsége már szombaton megérkezett Párizsba. A várakozások sze­rint a feleknek e tanácskozá­son kell aláírniuk az autonó­miaegyezményt. A belgrádi vezetést ugyanaz az összetételű küldöttség kép­viseli a párizsi tárgyalásokon, mint a február 23-án zárult rambouillet-i értekezleten. A belgrádi delegáció ezen felté­telesen elfogadta a tervezett autonómiaegyezmény politi­kai (magára az autonómia kö­rére és működésére vonat­kozó) részét. Elvetette viszont a katonai részt, amely NATO- vezetésű nemzetközi katonai erő koszovói jelenlétét irá­nyozza elő az egyezmény vég­rehajtásának felügyeletére. A szerbiai tartomány lakos­ságának többségét képviselő albán delegáción belüli több csoportulás az elmúlt napok­ban megerősítette aláírási szándékát, de a tartomány függetlenségéért fegyveres harcot folytató Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) csak Párizsban hozza nyilvá­nosságra végleges válaszát. A megbeszélések rossz elő­jelekkel indulnak: szombaton hét halálos áldozatot követelő és ötvenhét személy sérülését okozó pokolgépes merényle­teket követtek el két koszovói városban. Vasárnap pedig ösz- szecsapások törtek ki a szerb belbiztonságiak és a szakadár albán fegyveresek között a tar­tomány északnyugati részén. Jörg Haider népszerűségi rekordja Az Integral osztrák közvéle­mény-kutató intézet legújabb felmérése szerint, ha most lennének Ausztriában a par­lamenti választások, akkor a Jörg Haider vezette ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) megszerezné a szavazatok több mint harminc százalékát. Az 1995-ös választásokon a voksoknak valamivel több mint 23 százalékát mondhatta magáénak. Eszerint a választóknak 38 százaléka az FPÖ potenciális szavazója lehet A kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Pártnál (SPÖ) ez a potenciál 60 százalék, az Osztrák Nép­pártnál (ÖVP) 50 százalék. Megváltozott Haider pártjának az elfogadottsága is. 1995-ben még a megkérdezettek 52 szá­zaléka számára volt elképzel­hetetlen, hogy az FPÖ-re adja a szavazatát, 1996-ban már csak 44 százalék válaszolta ugyanezt, most pedig 38 szá­zalék. Az OGM osztrák közvéle­ménykutató intézet vezetője a Kuriemak nyilatkozva úgy vélte: lehetséges, hogy az FPÖ megnyeri június 13-án az ausztriai európai parlamenti választásokat, s a legerősebb osztrák frakció lesz az EP-ben. A Market, linzi intézet fel­mérése szerint az osztrákok 57 százaléka gondolja, hogy Hai- demek a 42 százalékos FPÖ- győzelem után Karintia tarto­mányban ,jár” a tartományi főnöki poszt. A megkérdezettek kéthar­madának az a véleménye, hogy Haider és pártja országos szinten is nagyon sokat nyert a karintiai választási eredmé­nyen. 44 százalék szerint a szabadságpártiak előretörése közvetlenül ártott Kiima kan­cellár népszerűségének, 23 százalék szerint pedig a karin­tiai választások lélektani vesz­tese Schüssel alkancellár és a pártja, az ÖVP. Kína cáfolja, hogy atomtitkot lopott Az Új Kína hírügynökség va­sárnap cáfolta, hogy Peking amerikai nukleáris technoló­giát lopott volna, és olyan ko­médiának nevezte az erre vo­natkozó állításokat, amelynek célja, hogy Csu Zsung-csi kí­nai miniszterelnök jövő hó­napban esedékes hivatalos amerikai látogatása előtt kisik­lassa Kína és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait. A kínai hírügynökség azzal vádolta a The New York Ti­mes című amerikai lapot, hogy kitalálta azt a történetét, amely szerint Kína Los Alamosból lopott titkokat használt fel olyan kis gyújtótöltetek gyár­tásához, amelyek egyetlen ra­kétáról több célpontba juttat­hatók el. A The New York Times március 6-án közölt terjedel­mes beszámolót arról, hogy Kína - az amerikai laboratóri­umokból ellopott atomtitkok birtokában - nagyot fejlődött a nukleáris fegyverek kifejlesz­tése terén. A kémkedés még a nyolcvanas években folyt, de 1995- ig nem fedezték fel. 1996- ban azonosították a gya­núsítottat a Los Alamos-i ku­tatóintézet egyik kínai szár­mazású amerikai számítógép­tudósának a személyében - írta a lap. „A cikk nagy hűhót váltott ki a Capitol Hill és a sajtó Kína-ellenes boszorkányüldö­zői között. Az egész történet teljes egészében kitaláció” - idézi a Reuters a kínai hírügy­nökséget. Ausztriai piramisjáték - háromezer magyar károsult Állítólag összesen 22,5 millió schillinggel károsított meg há­rom osztrák közel 3000 magyar állapolgárt. A Neue Kronen Zeitung osztrák bulvárlap va­sárnapi cikke szerint az osztrá­kok - köztük egy volt burgen­landi politikus - az Európai Unió képviselőinek adták ki magukat, luxusszállodákban szerveztek „szemináriumokat” és egy neves osztrák cég nevét használva szerveztek be gya­nútlan, a luxustól elkábult ma­gyarokat egy piramisjátékra. A csalók ausztriai és török- országi „jutalomutakat” szer­veztek azoknak, akik hajlandók voltak beszállni a játékba, s át­utalni nekik Magyarországról a pénzüket. Majd pedig se szó, se beszéd felbontották a magya­rokkal a „szerződést”, olcsó biztosításokat kötöttek szá­mukra osztrák cégeknél a pénz tört részéből, a maradék össze­get pedig zsebrevágták. Az alsó-ausztriai bűnügyi rendőrség nyomoz az ügyben - írja vasárnap az osztrák lap. Piccardék a dátumvonalon A Piccard-Jones hőlégballonos páros vasárnap átrepült a dá­tumválasztó (az úgynevezett vasárnap-hétfő) - vonal felett. A svájci-angol páros Ázsia fe­lől Mexikó irányába tart. A vo­nal fölött vasárnap, közép-eu­rópai idő szerint reggel fél nyolckor haladtak el, és ezzel „visszakerültek” a szombati nap időzónájába. A genfi központ és a Breit­ling Orbiter III nevű ballon kö­zött sikerült helyreállítani a műholdas távközlési összeköt­tetést. Vasárnap, közép-európai idő szerint délig, a ballon több mint 23 ezer kilométert tett meg március 1-je óta. A légi­jármű vasárnap kora délután 79 km/órás sebességgel, 9500 mé­teres magasságban haladt. Földrengéssorozat Japánban Több mint 300 kisebb földlö­késből álló rengéssorozatot ész­leltek vasárnap hajnalban két japán sziget lakói. Áldozatokról, illetve komoly anyagi károkról nem érkezett jelentés, de a rengések követ­keztében különféle tárgyak le­estek a polcokról, és a szigete­ken lévő temetőkben közel 20 sírkő feldőlt. A Tokiótól mintegy 160 ki­lométerre fekvő Nii-szigetet és az annak közelében lévő kisebb szigetet 4,7 erősségű födrengé- sek sorozata remegtette meg. A rengések központja a japán Központi Meteorológiai Hivatal szerint 20 kilométerrel a földfel­szín alatt volt. Szökőár kialaku­lásától nem kell tartani - idézte az AP a szakvéleményt. A műszerek a lakosság által észlelt rengéseken kívül néhány tucat gyengébb rengést is jelez­tek. Új KRESZ Romániában Vasárnaptól életbe lépett Romániában az új, a koráb­binál szélesebb körű megszi­gorításokat tartalmazó és jó­val szigorúbb büntetéseket előíró KRESZ. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy a lakott te­lepüléseken mostantól óránként 50 kilométer a megengedett legnagyobb sebesség, az autó­pályákon pedig legfeljebb óránként 120 kilométeres se­bességgel lehet haladni. A ren­delet 90 kilométer/órában egy­ségesíti a közutakon a lakott te­lepüléseken kívül megengedett legmagasabb sebességet. A városokban mostanáig csak ajánlott volt a biztonsági öv használata, ezt a törvény most kötelezővé tette mind a gépkocsivezető, mind a mel­lette ülő utas számára. A sofő­röknek tilos vezetés közben a rádiótelefon használata, s a KRESZ előírja azt is, hogy ve­zetés közben nem vitatkozhat­nak az utasokkal, illetve nem folytathatnak más figyelemel­vonó tevékenységet. A közlekedési szabályok megsértéséért eddig az infláció miatt már nevetségesnek tűnő néhány ezer lejes büntetéssel kellett számolniuk az autósok­nak. Az új törvény jóval súlyo­sabb büntetéseket ír elő: a meg­engedett sebesség túllépése és a mobiltelefon használata 200- 400 ezer lejbe, a biztonsági öv bekapcsolásának elfelejtése 100-250 ezer lejbe fog kerülni. A törvény arról is rendelke­zik, hogy a külföldről behozott és az országban tartósan hasz­nált gépjárműveket a belépéstől számított 30 napon belül román rendszámmal kell ellátni. Japánban az óvszer olyan jó üzlet, hogy ez az ember csak óvszerárusítással foglalkozik. Az üzlet fellendüléséhez hozzájárult, hogy a japán kormány ismét betiltott minden más vé­dekezési formát, így a tablettaszedést is. Ä helyzet talán jövőre változik meg. feb Reuters Egy döbbenetes kiállítás Párizsban A látogató választhat: menekült, vagy kínzókamra lakó lesz A párizsi La Viliette központ­ban április 4-éig tart nyitva az a döbbenetes kiállítás, amely nem véletlenül nyílt meg az emberi jogokról kiadott nyi­latkozat ötvenedik évforduló­ján. A látogató szabadon vá­laszthat, mi akar lenni egy tel­jes órán, azaz hatvan kemény percen keresztül: politikai, gazdasági menekült, vagy va­lahol a világban valamelyik kínzókamra áldozata? Az érkezőt marcona határ­őrök fogadják, miután az ott­honi borzalmak elől sikerült átkúsznia az aknamezőn és vé­letlenül életben maradt, aztán brutális kihallgatok faggatják, jó esetben csak lelkileg-szel- lemileg megnyomorgatva az amúgy is kiégett- elfáradt me­nekültet. A határőr, a kihallgató, a segíteni kész emberjogi akti­vista szerepét kitűnő francia színészek alakítják. Még hite­lesebbé teszik a körülménye­ket a szóban forgó térségekből származó vendégek. Egyikük, a tizenkét esztendős Vesna Boszniából. Őt menekülés közben horvát katonák kapták el és megerőszakolták. A me­nekülttáborban olyan jótét lel- kekre akadt, akik segítették, hogy kijusson Franciaor­szágba. A látogató rajta kívül személyesen megismerkedhet a kurd Tarákkal, Szaddam Hú­széin iraki diktátor áldozatá­val, Lédával, az orvosnővel, akit az iszlám fanatikusok bandái kényszerítettek hazája, Algéria elhagyására, valamint Pávellel, a szentpétervári zsi­dóval, akit hitéért és szárma­zásáért több ízben halállal fe­nyegettek meg „Oroszhon nyugati kapujában.” A költsé­gek egy részét az ENSZ me­nekültügyi főbiztossága viseli és vezetője, a japán Ogato Szadako asszony úgy véli: „A kiállítás sokat segít annak a tudatosításában, hogy korunk egyik nagy problémája a me­nekültkérdés”. A kiállítás májusban tovább költözik a Majna melletti Frankfurtba, aztán tovább járja a világot. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom