Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-11 / 69. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. március 11., csütörtök Röviden Innovációs nap. A Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az OMFB közreműködésével innovációs napot tart március 18-án 11,30-kor a Pécsi Kereskedelmi Központban. A fórumon a pályázati lehetőségeket is ismertetik. (k) INFO ’99. Több mint kétszázan jelentkeztek kiállítóként a Budapesti Vásárközpontban április 27-30 között megrendezendő INFO ’99 Nemzetközi Informatikai és Kommunikációtechnikai Kiállításra - tájékoztatott a Hungexpo Rt. (k) Emelkedő korhatár. Bővült a fiatal agrárgazdáknak nyújtott támogatás. Az igénybevétel feltételéül szabott életkori határt 35-ról 40 évre emelték, továbbá a vissza nem térítendő állami segítség 10-ről 15 millió forintra növekedett. (k) Kamarai díj. A gazdaság területén tartósan kiemelkedő és maradandó teljesítményt elért személyiségek számára díjat alapított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az elismerést először a magyar kereskedelmi és iparkamarák megalakítása 150. évfordulójának megünneplésekor, 2000 március 18-án adják át. (k) Termelői árak. Az ipar termelői árai 0,2%-kal növekedtek januárban az előző hónaphoz képest, ami az elmúlt év januári adatokhoz viszonyítva 4,4%-os árnövekedést jelent - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. (k) Növényvédők etikusan. A Növényvédőszer és Intermedier Gyártók Szakmai Szövetsége elfogadta a Magyarországon tevékenykedő cégekre vonatkozó etikai kódexét. A hazai növényvé- dőszer-forgalmazás értéke a 80-as évek végéig évente 220 millió dollár körül volt. Jelenleg már csak 150 millió dollárra tehető. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 373,42 Japán jen (100) 191,62 Svájci frank 157,74 USA-dollár 230,48 Euró 252,54 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az évezred utolsó közgazdász vándorgyűlése Magyar gazdaság, EU-csatlakozás Európai uniós csatlakozásunk lesz a fő témája a nyár középén lezajló közgazdász vándorgyűlésnek. A közgazdászok, gazdaságpolitikusok körében mindig nagy népszerűségnek örvendő eseményen legfőképpen a csatlakozással kapcsolatos további gazdasági feladatokról tartanak előadásokat a minisztériumok és a főhatóságok képviselői. PÉCS A közgazdász vándorgyűléseket a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) rendezi évtizedek óta. A tanácskozások a szakma legnagyobb létszámú összejövetele, évről évre más városban rendezik meg, hogy a gazdasággal foglalkozó szakemberek egyúttal a rendezvény színhelyén járva megismerkedhessenek a terület gazdaságával, fejlődési lehetőségeivel. A tudományos kongresszusok hagyományaival ellentétben az előadók itt nem jelentkeznek a kutatási eredményeik bemutatására, hanem erre az MKT elnöksége kéri fel őket. Ezért mindig a szakterület legismertebb, mondhatnánk úgy is: „legdivatosabb” képviselői kapnak lehetőséget véleményük kifejtésére. így már érthető, hogy az eddig lezajlott vándorgyűléseken az előadók többsége nem kutató, hanem állami, állam- igazgatási, nagyvállalati vezető. Aktív és exminisztemek, államtitkárnak, országgyűlési képviselőnek, országos intézményi (például Magyar Nemzeti Bank, Állami Pénz- és Tőkepiaci felügyelet, Állami Számvevőszék) vezetőinek nevei mindig megtalálhatók az éves programfüzetben. Mint azt dr. Herich Györgytől (képünkön), az MKT megyei titkárától megtudtuk, az évszázad utolsó vándorgyűlését Pécsett rendezik meg június 30- ától július 2-áig. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem lesz a helyszín, itt tartják a plenáris, valamint szekcióüléseket is. A tervek szerint előadónak felkérték Chikán Attila gazdasági minisztert, Boros Imrét, az európai ügyekért felelős kormánytisztviselőt és Tolrtay Lajost, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. A résztvevők most is a szekcióüléseken fejthetik ki a témákkal kapcsolatos véleményüket. B. G. Literenként 25 forintot kapnak a termelők Támogatják a juhtej-felvásárlást Nemcsak a gyapjú, hanem a tej is értékes exportcikk fotó: t. l. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) a juhsajtfélék választékának bővítése érdekében pályázatot hirdet az első osztályú juhtej utáni agrárpiaci támogatás igénybevételére. A gazdák literenként 25 forintos támogatást kaphatnak a hazai első osztályú juhtejre a felvásárlás után az agrárpiaci támogatás terhére, összesen 50 millió forintos értékhatárig. A támogatás elnyerésére természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok pályázhatnak. A feltétel az, hogy tej- feldolgozó üzemmel rendelkezzenek és legalább 120 forint plusz áfát fizessenek literenként az első osztályú tej után a termelőknek. Emellett a felvásárolt juhtejet feldolgozzák és a Juh Terméktanács tagjai legyenek. A felvásárlási kvótahányadra a pályázatot legkésőbb március 16-áig kell benyújtani az FVM Agrárrendtartási Hivatalához. A részletekről ugyanott adnak felvilágosítást. Már működik az utódszervezet A gazdaság erősödésének következményeként még ebben az évben befejezi programjait Magyarországon az USAID, az Amerikai Kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatala. Ezzel párhuzamosan megszűnnek azok a szervezetek is, amelyek működését az USAID támogatta. Ezek közé tartozik az ACDI/VOCA is (Agricultural Cooperative Development In- ternational/Volunteers in Overseas Cooperative Assistance), amely a magyar mezőgazdaság kis- és középvállalkozásait támogatta projektjeivel. A megkezdett programok ugyanakkor indokolttá tették, hogy létrejöjjön egy olyan utódszervezet, amely a korábban megteremtett alapokon, azokat fejlesztve folytatja a tevékenységet. A magyar vidék- fejlesztéshez ebből fakadóan az Alternatív Agrárvállalkozásokat Fejlesztő Közhasznú Társaság (Alternatív KHT.) kínálja tapasztalatait, szakértelmét és kialakult rendszerét. Az ACDI/VOCA mellett már működő, a feladatokat folyamatosan átvevő utódszervezet Magyarországon az első ilyen jellegű, komplex módon támogatja a kis- és középvállalkozások piacra jutását, és a folyamatos termékfejlesztést. A KHT. jelenleg 53 vertikális integrációt képvisel. A nonprofit Alternatív KHT. székhelyén (1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Telefon: 2170-011) minden érdeklődőnek készséggel adnak felvilágosítást. Eladták a Telekábelt PÉCS A jórészt belvárosi háztartásokat műsorral ellátó Kon- zum Telekábel Kft.-t új tulajdonos működteti. A céget az eddigi ügyvezető igazgató vásárolta meg névértéken. A 3 ezer előfizetővel rendelkező kábeltelevíziós rendszert a Konzum Rt. az ebben az évben meghirdetett profiltisztításjegyében adta el, ugyanis a társaság a jövőben leginkább csak kereskedelmi tevékenységgel akar foglalkozni. A Konzum Telekábel Kft. nem volt veszteséges, az új tulajdonos dr. Illés Attila jól ismerte a vállalkozást, hiszen évek óta ügyvezető igazgatója volt a televíziós társaságnak. A műsorszolgáltató vállalkozást tovább fogom működtetni - ígéri a siófoki illetőségű vállalkozó. Tehát szó sincs arról, hogy a váltást követően romlik majd a szolgáltatás minősége, szűkül a csa- tomavételi lehetőség. A jelenleg 19 műsort sugárzó kábel- televízió folyamatos technikai fejlesztéssel 2002-re, a törvényekben előírtaknak megfelelően, adatszolgáltatásra is képes lesz. B. G. Bővülő agrárhitelezés Az integrációba tömörült takarékszövetkezetek tavaly 310,3 milliárd forintos mérlegfőösszeget mondhattak magukénak. Jelentőségük tovább bővült a hazai, főként vidéki agrárfinanszírozásban is. Az integráció mérlögfőösz- szege több mint 56 milliárd forintos, azaz 22%-os emelkedést mutat az 1997. évi adatokhoz képest. Jelenleg az integrációban 214 takarékszövetkezet működik az országban, több mint kétmillió ügyfélnek nyújtanak pénzintézeti szolgáltatást. Központi bankjukkal, a Takarékbankkal szoros kapcsolatban állnak, ennek alaptőkéjéből 23%-os részesedéssel rendelkeznek. Az összesített mérlegfőösszeg elmúlt évi emelkedése azért figyelemreméltó, mert ez jóval meghaladta az inflációt. Tavaly a takarékszövetkezetek agrárfinanszírozása tovább bővült, összesen 11 milliárd forint hitelt folyósítottak az agrárágazatban működő gazdaságoknak, vállalkozásoknak, ez 33%-kal haladta meg az 1997. évi hasonló adatot. A hitelforma Baranyában is népszerű volt. A Takarékbankkal együtt nyújtott agrárhitelek összege elérte a 14 milliárd forintot. Az agrárhitelnyújtás területén a tőkepótló forgóeszköz-hitelezés keretében kötött szerződések 38%-át a takarékszövetkezeti csoport kötötte. A hitelek átlagos nagysága 3,5 millió forint volt az elmúlt évben. A takarékszövetkezetek vidéki, kistelepülési jelenlétükből fakadóan főként az ott élő lakosság, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdaságok és az egyéb kisvállalkozások helyi „bankjaként” működnek, segítik e vállalkozások hitelhez jutását. K. E. B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en III. 10-én Részvény megnevezése Zárdát Változás Forgalom (db) BÁV 1 400 / 786 BorsodChem 4 395 / 49 296 Danubius 4 305 \ 4 871 Egis 4 250 6582 Fotex 101 \ 32 980 Mezőgép 2 480 \ 910 Mól 5 965 \ 1 091 584 OTP 10 290 / 338 236 Pannonplast 4 500 \ 34 772 Pick 7 080 18 234 Prímagáz 2 350 5 465 Rába 1 900 — 64 946 Richte: 8 365 90 628 TVK 2 365 151 831 Zwack • 5 205 767 Kárpótlási jegy 380 2 234 A BUX-index alakulása: 5889,08 (-26,67 pont) A Gazdaságkutató Rt. felmérése: a pénzintézetek óvatosan bizakodóak Növekszik a lakossági megtakarítás Kiegyensúlyozott, egyes területeken dinamikus gazdasági növekedésre számítanak az első félévben a hazai kereskedelmi bankok és a pénzpiac más szereplői - ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. elmúlt hetekben végzett felméréséből. Az intézet a Magyar Bankszövetség megbízásából évente kétszer készít előrejelzést a várható pénzügyi mozgásokról a bankok, a lakástakarék- és nyugdíjpénztárak, a szakértők, és nem utolsósorban a lakosság véleménye alapján. Vértes András, a részvény- társaság elnöke az első összesítéseket ismertetve tegnap elmondta: a pénzintézetek óvatosan bizakodóak, a gazdaság egyes területein pedig érdemleges növekedésre számítanak. Igaz, a többség az ütem mérséklődését jósolja. A felmérés jelentős részét még tavaly decemberben végezték el. Akkor a kereskedelmi bankok arra számítottak, hogy az átlagos fogyasztóiáremelkedés az idén 11 százalék körül lesz. A többiek - már újabb információk ismeretében - ennél kisebb, 9 százalék körüli inflációt jeleztek, összhangban a GKI Rt.-vel. A kereskedelmi bankok szakértői egyöntetűen úgy vélik, hogy a csúszóleértékelés gyakorlata akkor szüntethető meg, ha az infláció tartósan 5 százalék alá esik vissza. Emellett hangsúlyozták, hogy ehhez kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és kedvező külkereskedelmi feltételek szükségesek. A hitelintézetek szerint az inflációs folyamatokkal párhuzamosan a kamatok mérséklődése várható. A lakosság viszont nem bízik egy ilyen csökkenésben. A megkérdezetteknek csaknem a fele úgy vélte, hogy a betéti kamatok a jelenlegi szinten maradnak vagy csökkennek. A hiteleknél viszont fordított volt az arány: a megkérdezettek 50 százaléka növekvő kamatokkal számolt. A lakossági megtakarítások alakulását illetően viszont a lakosság és a pénzpiaci szereplők egyaránt növekedést tippeltek. (deregán)
