Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-11 / 69. szám
1999. március 11., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 7 Szélvíz Miénk a Föld! A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Szivárvány Gyermekház rajzpályázatot hirdet óvodásoknak és általános iskolásoknak. A „Miénk a Föld” témában, a szabadon választott technikával készített munkákat április 10-éig kell beadni a gyermekház címén (7623 Pécs, Dr. Veress Endre u. 6.) Növekvő hulladékmennyiség. Évente mintegy 100 millió tonna hulladék keletkezik az országban. Alig kifejezhető töredékét hasznosítjuk. A kommunális szilárd hulladék évente 2-3 százalékkal nő, ennek csak huszadrészét égetik el. A többit lerakják, ám a telepek legfeljebb ötödé felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Tavaszi kupa. Tizedik alkalommal rendezi meg a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség az Orvosegészségügyi Sportkörrel a Tavaszi-kupa tájékozódási túraversenyt. A március 27-én reggel fél 8-kor kezdődő verseny rajtja és célja a mecseki Gubacsos- háznál lesz. Farkasvédelem. A Világ Természetvédelmi Alap szerint teljességgel alaptalan a Gemenc térségében előforduló farkasoktól való félelem. A rémtörténetek ártanak a faj fennmaradásának, ismételt megtelepedésének. A farkas 1993 óta védett Magyarországon. Eszmei értéke 50 ezer forint. Szalonkaszezon BARANYAI KÖRKÉP A nimródok tavaszi hírhozója, a szépséges röptű szalonka megérkezett Baranyába. A kimondottan erdőlakó madár tavaszi húzása a legszebb vadászélmények közé tartozik. A megye földrajzi viszonyai kedveznek a szalonkák húzásának. A terület vándorútjukba esik, amikor délnyugat felől költőhelyükre repülnek. Általában éjszaka vonulnak, az esti és a kora hajnali órákban gyors cikA vadásztavasz hírnöke cakkban szárnyalva követik a léniákat, a rendszerint észak-dél irányú völgyeket. Előőrseik a barázdabillegetők; ha ezek megjönnek, egy-két nap múlva a szalonkák is megjelennek. Amikor pedig érkeznek a fecskék, megszólal a kakukk, vége a szalonkahúzásnak. A szalonkázás magas lő- tudományt és nagy türelmet igényel a vadászoktól. Elkészült a DDNP kezelési terve Fokozatosan - először a barcsi Ősborókásra, majd a Dráva somogyi, illetve baranyai szakaszára, most pedig a gemenci részekre - készül a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelési terve. Az alaphelyzetet rögzítő vaskos dokumentum tervezete a napi gyakorlati munka mellett a stratégiai feladatokat is rögzíti. és célkitűzéseihez igazodniuk kell az „ellenérdekelteknek” is. Bár - teszi hozzá dr. Iványi Ildikó (második kis képünkön) igazgató - ma már egyre kisebb ellenállásba ütköznek a terméFOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ BARANYAI KÖRKÉP A természetvédelmi kezelési terv elkészítését az 1997 januárjában hatályba lépett természetvédelmi törvény írta elő. Az a jogszabály azonban, amely ezt részletezné, még csak tervezet szintjén van meg. Ezzel együtt is a DDNP Igazgatósága szakemberei lassan a felmérések végére érnek. Az érintettekkel - önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel, földtulajdonosokkal és -használókkal - történő egyeztetések várhatóan majd nyárra fejeződnek be.- A kezelési terv elkészítése mintegy 16 millió forintba került, ezt központi forrásból fedeztük - hallottuk Le- hoczky Istvántól (első kis képünkön), a DDNPI osztályvezetőjétől. - A munka nagyon részletes, helyrajzi számokra lebontva határozza meg az adott területen elvégzendő - vagy elvégezhető - feladatokat. Lényegében tehát irányelveket fogalmaz meg a nemzeti park területén folyó munkához. A mintegy 50 ezer hektáros Duna-Dráva Nemzeti Park fokozottan védett, és védett területei különböző övezetekbe tartoznak. A legnagyobb rész az úgynevezett kezelt övezetbe Bédai csendélet esik, ennél kevesebb a természetibe, illetve a bemutató övezetbe. Bármelyiket is nézzük, a kezelési terv tartalmazza a részletes adatbázist, amely rendelkezésre áll a területen jelen lévő gazdálkodó és más szervezetek számára is. További előnye, hogy érthetővé válik a természetvédelmi hatósági tevékenység, amennyiben feladataihoz, szetvédelmi szakemberek szakmai érvei, pedig az előírások minden tevékenységet szabályoznak, az építkezésektől az erdőgazdálkodásig. A kezelési terv elkészülte előtt is „működött” a DDNP, sokrétű tevékenység folyt a területén. A jövőben - amennyiben végleges formában elfogadják a munkát - szervezettebben látogathatja a nagyközönség egyik legértékesebb nemzeti parkunkat. Úgy, hogy annak minden jellegzetességével megismerkedhetnek. Fék a bálványfának A folyamat ellentmondásos: miközben az ember szükségleteinek kielégítése végett szűkíti a különböző élőlények életterét, s ez a fajok és az élőhelyek számának csökkenését eredményezi, a tendencia éppen az emberiség jövőjét fenyegeti. PÉCS-BARCS Ezt ismerte fel a Rio de Janei- róban közel hét éve rendezett nemzetközi konferencia, és fogalmazta meg záróegyezményét, amely a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelméről szól. A megállapodáshoz hazánk is csatlakozott. Az egyezményben foglalt feladatok teljesítéséhez azonban az élővilág jelenlegi állapotának, illetve az itt tapasztalható változások irányának alapos ismerete kell. Azaz rendszeres és hosszú távú megfigyelésekre, monitorozásra, folyamatos mérésre van szükség. Az úgynevezett Nemzeti Biodiver- zitás-monito- rozó Rendszer több éves előkészítés után 1998-ban indult. Ennek révén az ország területének 3 százalékáról készül élőhelytérkép, illetve több fa- és élőlénycsoport kerül hosz- szabb távú megfigyelés alá. Ennek egyik lényeges célja a terület természeti értékeinek felmérése, rögzítése, az élőhelyek állapota változásának figyelemmel kísérése. A Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága működési területén - Dél- Dunántúl jó része - jelenleg a Jakab-hegyről, a Dráva szapor- cai szakaszáról és a barcsi ősborókásról készül élőhelytérkép - tájékoztatta lapunkat Horváthné Buchert Eszter (képünkön), a DDNPI munkatársa. A helyi monitorozó rendszerbe bekerült a bálványfa mint agresszíven terjeszkedő és a természetes társulásokat veszélyeztető fafaj; több védett növény, közöttük a királyha- raszt, a törpemandula, a csermelyciprus, illetve különböző állatcsoportok adatai. Az így nyert ismeretek segítséget nyújtanak a természetvédelmi munka megtervezéséhez is. Mészáros Attila jegyzete Álom a zúzdákról Nincs abban semmi kivetni való, hogy az autók gyártói tapsolnak az ötletnek. A levegő tisztaságát védők is. Arról van szó, hogy milyen jó lenne lecserélni nyavalyásán öreg személygépkocsi-parkunkat. Lelkes vagyok. Rajtam kívül lelkes még az az úr is, aki öt autógyártót képvisel, továbbá a Magyar Gépjármű- importőrök Egyesülete, a közlekedési miniszter, a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, valamennyire a Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője is. Nem lelkes viszont a Pénzügyminisztérium. Jobb lenne fordítva. A baj csak az, hogy az akció, amelynek révén egy-egy ilyen csere mögé támogatást nyújtanának, az autók árához képest csúfondáros összeg. Ugyancsak baj, hogy nálunk a lelkesedésnél sokkal maradandóbb dolgok is vannak. Olyanokra értve most az időtállóságot, amelyekről már meghökkentően régen tudni, hogy változtatásra érettek. Mondjuk például a pécsi Magasház sorsának elrendezése, új drávai átkelőhely megteremtése, a zoo költöztetése, a Mecsek beépítésének leállítása, egy-két út megépítése az ormánsági zsáktelepülések között, az orfűi tavak kotrása, a buszpark lecserélése, a garéi veszélyes hulladék ártalmatlanítása. És akkor most az öreg kocsik. A szakemberek váltig azt szeretnék elérni, ha abban a pillanatban, amikor a csotrogány helyett vesz valaki egy pompásat, az előbbi megy is mindjárt a zúzdába. Itt nekem beugrik egy gödör. Hiszen még szennyvíztisztítónk sincs elég, hulladéklerakó sem. Márpedig igen hosszú ideje van szennyvíz, meg hulladék is. így csak arra tudok gondolni, hogy amíg nem lesz elegendő a zúzdakapacitás - lestrapált autó bőven van addig is ideiglenes jelleggel majd tároljuk. Persze, csak amíg a fényes művek el nem készülnek. Valahol, a Magasház és Garé között. Csakhogy itt is már régóta esedékes lenne a váltás. A lelkesedés? Hát azt tényleg nem a Pénzügyminisztérium diktálja. A madarak védelmében BARANYAI KÖRKÉP Elkészítette ez évi munkatervét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportja. Idén is lesz az iskolák diákjai számára szervezett madarászsuli, januártól májusig, illetve szeptembertől decemberig. Megszervezik a táborokat is, Sumonyban lesz a természet- védelmi, Somogyapátiban és Vajszlón hüllő- és kétéltű- védelmi. A megyét is érinti többek között az országos gólya-, fecske-, varjútelep- és gyurgyalagfelmérés, az egész évet átfogja az úgynevezett vízi- madár-szinkronfelmérés. Külön figyelmet fordítanak az ornitológusok a ragadozómadár-védelemre, a fokozottan védett erdei madárfajok élőhelyeinek, fészkeinek ellenőrzésére. Idén újabb költőládákat raknak ki a gyöngybaglyoknak, felmérik a Mecsek barlangjaiban élő denevéreket, s április 10-éig tart a március közepén elkezdett békamentés a Pécsi-tónál. A bio-solar bemutatkozása A pakura ma már a túlhaladott energiaforrások közé tartozik. Azokban az esetekben különösen, amikor egy-egy település távhőellátását ezzel a tüzelőanyaggal működő kazánokról látják el. Csorbulnak a környezetvédelem szempontjai is. SZENTLŐRINC A jelenleg működő kazánok gazdaságtalanok, a károsanyagkibocsátás pedig magas. Amikor Mátis István (képünkön) polgármester egy, a közelmúltban tartott fórumon a jelenlegi helyzet hátrányait ecsetelte, ezek voltak az első érvek. Mellettük további tucatnyi olyan problémát jelzett, amelyek indokolttá teszik a város távfűtőművének „lecserélését”. Ez azonban hosszú és nehézkes folyamat. A cél a Nap és a fa energiájának hasznosítása, bio- solar erőmű létrehozása. A hatékony, az alternatív energia helyben áll rendelkezésre. Magyarország vállalta, hogy az EU-csatlakozás érdekében csökkenti a káros anyagok kibocsátását. A jelenlegi távfűtőmű egy épülettel kiegészítve - itt tárolnák a faaprítékot, nyáron pedig rendezvényeket tarthatnának benne - alkalmas az átalakításra. A feltételek megteremtése - például az 500 hektáros energiaerdő telepítése - mellett az olcsóbb, megbízhatóbb energiaszolgáltatás más előnyöket is kínál. Most a távfűtőmű kilenc embernek ad munkát, az új eljárás 135 embert foglalkoztathatna. Döntően a faapnték adná a tüzelőanyagot, de fontos a szerepe a napenergiának is. A projekt szerint ugyanis a fűtőcsamok és a panelépületek tetejére 6-8000 négyzetméter napkollektor kerülne, és ez szolgáltatná a használati meleg vizet. A megtermelt energia eloszlása Szentlörincen 1134 MWh 2898 MWh 4158 MWh I' ........I Eladás: 33% ll llllllllKazánveszteség: 35% Hálózati veszteségek: 23% Szélvíz A Dráva élővilága. A pécsi Várostörténeti Múzeumban mutatták be a Dunántúli Sorozatok Természettudományi Sorozat kilencedik kötetét, címe: A Dráva mente állatvilága II. A Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának szakemberei itt ismertették a védett területek értékeivel foglalkozó, 25 éve megkezdett munkájukat. (cs) Az állatok védelmében. A hömyéki természetvédők beszedték az általuk készített állatetetőket a sásdi erdőkből. Sipos Mihály lokál- patrióta irányításával nemcsak azért gyűjtötték össze az odúkat, mert vége a télnek, hanem azért is, hogy megóvják a rongálóktól.(cs)
