Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-10 / 68. szám
2 Dünántúli Napló VILÁG TÜKÖR 1999. március 10., szerda Hírcsatorna Svájcba érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete. Az államfő a svájci parlament meghívásának tesz eleget, szerdán Bernben díszvendégként részt vesz és felszólal a svájci törvényhozás két házának együttes ülésén, az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Mohammed Hatami iráni elnök kedden háromnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett, hogy nemzetközileg legitimálja az általa végrehajtott politikai irányváltást, jelentős üzletekről tárgyaljon és felvegye a kapcsolatot a katolikus egyházfővel. Robbanás rázta meg kedden egy saarbrückeni oktatási központ épületét, amely február 21. óta a német hadsereg második világháborús szerepét és bűntetteit bemutató vándorkiállításnak ad otthont. A rendőrség szerint a robbanótöltetet hozzáértő szakember készítette. Az elkövetőket a hatóság abban a jobboldali közegben gyanítja, amely országszerte tiltakozó megmozdulásokat szervezett „a Wehrmacht becsületét sárba rántó” kiállítás ellen. Letartóztatták Párizsban kedd reggel az ETA baszk szeparatista szervezet hat feltételezett tagját, köztük a szervezet legfőbb katonai vezetőjét, a Kantauri néven emlegetett Javier Arizeuren-Ruizt. A letartóztatásra Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök franciaországi látogatásának első napján került sor. Felmentette a párizsi törvényszék a szocialista párti Laurent Fabius volt kormányfőt és Georgina Dufoix volt szociálisügyi minisztert az AIDS-szel fertőzött vér ügyében ellenük emelt vád alól. Edmond Hervé volt egészségügyi államtitkárt viszont két esetben bűnösnek találta a bíróság. Orosz-csecsen csúcstalálkozót javasol Aszlan Maszhadov csecsen elnök Borisz Jelcin orosz államfőnek. Maszhadov üzenetében a kétoldalú konzultációk felújításáról is szó van, hogy enyhüljön a Groznij és Moszkva között kiéleződött feszültség. A csecsen vezető emellett 200 ezer dolláros jutalmat tűzött ki annak, aki segít a pénteken Groznijban elrabolt Gennagyij Spigun orosz rendőrtábornok nyomára jutni. Csaknem 9 tonna csempészett kaviárt foglalt le tavaly az orosz rendőrség. A gazdasági bűncselekmények összesen mintegy 870 millió dolláros kárt okoztak a gazdaságnak. A stabilizáló szerep erősítése a cél A NATO-tagság az Európai Unióhoz is közelebb viszi hazánkat A NATO-tagság alapvető sorsforduló a magyar történelemben, amely egyben megnövekedett felelősséget is jelent az ország számára - nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter, aki cseh és lengyel partnere társaságában pénteken helyezi letétbe a NATO-csatlakozási okiratot az egyesült államokbeli Independence városában. Magyarország ezzel hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lesz.- A magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata, hogy a tagságból fakadó felelősséggel körültekintően, értékrendjének figyelembe vételével éljen- hangsúlyozta a külügyminiszter. Kitért arra, hogy Magyarország szerepe a NATO- tagsággal jelentősen nőni fog a nemzetközi kapcsolatokban. A cél Martonyi János szerint az, hogy NATO-tagként tovább erősítsük stabilizáló szerepünket a térségben.- Magyarország ugyanis akkor élvezi a biztonságot és a stabilitást, ha a környezete is biztonságban van. Ez meghatározó eleme Közép-Európa- politikánknak - erősítette meg. - A magyar diplomácia arra törekszik, hogy a most kezdődő átmeneti időszak, amely a NATO-bővítés következő köréig tart, a lehető legrövidebb legyen. Befolyásolni kívánjuk ezt a folyamatot, s elősegíteni, hogy szomszédaink is mielőbb NATO- tagokká Váljanak.- Nem kétséges, hogy a NATO-tagság közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz is - szögezte le Martonyi János. *- Csehország, Lengyelország és Magyarország belépése a NATO-ba egyértelműen jelzi, hogy Európában immár nincsenek választóvonalak - mutat rá Javier Solana, az északatlanti szövetség főtitkára. A politikus szerint a NATO átalakulási, az új kihívásokhoz való alkalmazkodási folyamatának legszemléletesebb eleme a tagországok számának emelése. Solana emlékeztetett arra: Budapest, Prága és Varsó felvétele csupán része egy zajló folyamatnak, a NATO ajtaja nyitva marad mindazon országok előtt, amelyek készek és elszántak a szövetség biztonságának növelésére, figyelembe véve Európa egészének politikai és biztonsági változásait. * A három új NATO-tagállam csatlakozásának ára késhegyig menő viták tárgya volt a szövetségben évekig, de mostanra a nyugat-európai álláspont győzött. Az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz, hogy a bővítést csak három országra korlátozzák, ezért - ellenkező esetre - horribilis összegekkel riogatta szövetségeseit. Amerikai kormányzati szakértők két-három évvel ezelőtt azt állították, hogy a bővítés tíz év alatt 8-12 milliárd dollárba kerülne az eddigi tagországoknak. A szélesebb bővítést nem kizáró nyugat-európai partnerek három-öt kelet-európai ország csatlakozására mindössze 1,5 milliárd dollárt számoltak ki költségként. A francia álláspont szerint akár nullszaldósra is ki lehetett volna hozni a csatlakozást - egyes költséghelyek átszervezésével, a kiadások elhalasztásával. Az eredeti tagok számára a bővítés közös költségei 1,5 milliárd dollárra jönnek ki, ebből 700 millió Lengyelország, 266 millió Csehország és 315 millió Magyarország javára, a maradék pedig a szövetségi intézmények bővítését szolgálja. Ehhez jönnek még az új szövetségesek által vállalt kiadások hadseregük NATO-szabványosítására, korszerűsítésére. Washingtonban úgy vélik, hogy ez utóbbi költségek el fogják érni a 12-13 milliárd dollárt. A korszerűsítést nem számítva a NATO-tagság nem drága. A szervezet egész évi közös költségvetése nem egészen 2 milliárd dollár. Lengyelország 2,48 százalékkal, Csehország 0,9 százalékkal és Magyarország 0,65 százalékkal járul ezentúl hozzá a költségvetés polgári és katonai fejezeteihez. * Az északkelet-olaszországi Friuli-Venezia Giulia tartományban kedden megkezdődött az Adventure Exchange ’99 elnevezésű szárazföldi NATO-hadgyakorlat, amelyen már a védelmi szervezetbe meghívott három új tagország katonái is részt vesznek. A Magyarországról indult zászlóaljtörzs, a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár 131 hivatásos és szerződéses katonája szerdán csatlakozik a március 20-ig tartó gyakorlathoz. A koszovói albánok hajlanak a megállapodás megkötésére Svájcból jött a „Vipera” A jövőben alighanem sokat fogunk hallani Hasim Thaqiról. Minden jel szerint ő az, aki koszovói honfitársai nevében elfogadhat egy esetleges, kompromisszumos megállapodást. Folynak a koszovói autonómiaegyezmény elérését célzó diplomáciai erőfeszítések. Albán részről a megállapodás azonnali aláírásának lehetőségét is felvetették. Hírek szerint az albán tárgyalóküldöttség már beleegyezett az egyezmény aláírásába, a másik fél, Belgrád viszont elveti a tervezett koszovói nemzetközi katonai jelenlétet. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott Belgrádban megpróbál nyomást gyakorolni a jugoszláv vezetésre. Az albánok lakta tartomány fővárosában, Pristinában mind többet emlegetik Hasim Thaqi nevét, aki nagy szerepet játszott a koszovóiak rugalmasságában. A 29 éves férfi, akinek mozgalmi fedőneve Vipera, emigrációban volt. Svájcban történelmet és politológiát tanult, közben egyike azoknak, aki jó kapcsolatokat ápolt a Nyugaton élő koszovóiakkal, s így hozzájárult a hazai felszabadítási harc anyagi alapjainak megteremtéséhez. Tavaly tért haza, olyan időszakban, amikor egy jugoszláv offenzíva szétzilálta a gerillák sorait. Oroszlánrésze volt abban, hogy újjászerveződött a Felszabadítási Hadsereg. Beválasztották mind a legfelsőbb katonai, mind a polgári vezetésbe, s őt jelölték az autonóm terület lehetséges kormányának élére is. A szemben álló felek között közvetítő nemzetközi összekötő csoport március 15-re tűzte ki a Koszovó-tárgyalá- sok folytatását, ezen minden valószínűség szerint Thaqi lesz a koszovói delegáció vezetője. Keményvonalasnak tartják, de nincs híján a pragmatizmusnak sem. R. E. Hírháttér Történelmi gesztusok A történelmi megbékélést szolgáló gesztus - így értékelték a szakértők a hét eleji cseh-német csúcs eseményeit. Milos Zeman és Gerhard Schröder tárgyalása ezúttal valóban messze túlment egy kormányfői rutintalálkozó szintjén, s azon mindkét részről fordulatot jelentő kijelentések hangzottak el. Schröder elutasította a szu- détanémet szervezetek régi követelését; azt, hogy Bonn csak akkor támogassa a csehek uniós tagságát, ha Prága visszaszolgáltatja az 1945-46-ban kitelepített németektóí elkobzott vagyontárgyakat és ingatlanokat. Az ilyen igények egy végleg lezárt korszakhoz tartoznak - mondta a kancellár. A gesztus természetesen cseh részről sem maradt el. Zeman - noha formálisan nem vonta kétségbe a kitelepítéseket elrendelő Benes-dekrétum akkori jogosságát - úgy fogalmazott: a világháború után meghozott számos törvény ma már „nem érvényes”. A jó fél évszázada történtek máig terhelték a német-cseh viszonyt. A jelek szerint azonban Helmut Kohl távozása után a mai bonni kabinet másként súlyoz, és csakugyan a múlt lezárására törekszik. Igaz, időközben Prágában is szociáldemokrata kormány kezébe került a vezetés. A történtek magyar szemszögből is figyelemre méltóak. A Benes-dekrétum ugyanis a németek mellett a szintén a „kollektív bűnösség” elve alapján kezelt magyar kisebbséget ugyancsak sújtotta, s a 2,5 millió kitelepített német mellett sok százezer magyar vesztette el otthonát, vagyonát. A Bonnban elhangzott szavak tehát közvetve a magyar diplomáciához is szólnak, s egyaránt kihathatnak Budapest és Prága, illetve Budapest és Pozsony viszonyára. Szondy Gábor A palesztin elnök ragaszkodik állania kikiáltásához Arafat-Kadhafi-találkozó Moamer el-Kadhafí líbiai vezér keddre virradó éjjel Egyiptomban váratlanul találkozott Jasszer Arafat palesztin vezetővel. A Palesztin Hatóság elnöke tájékoztatta líbiai partnerét az egy helyben topogó közel-keleti béketárgyalásokról. Jasszer Arafat és Moamer el-Kadhafi megbeszélésén szóba került a Lockerbie-merénylet és több más, az arabokat érintő kérdés. Kadhafi, aki egyhetes látogatáson tartózkodik Egyiptomban - előzőleg Hoszni Mubarak elnökkel, majd Eszjnat Abdel- Megiddel, az Arab Liga főtitkárával vitatta meg a Lockerbie- ügy lehetséges megoldását. Arafat kedden tárgyalt Mubarak elnökkel és Amr Musza külügyminiszterrel. A palesztin elnök ismét elutasította azt a javaslatot, hogy halassza el a független palesztin állam május 4-re, az izraeli-palesztin átmeneti békemegállapodások lejártának idejére tervezett kikiáltását. Arafat ragaszkodik a május 4-ei időponthoz, erről a kérdésről nem hajlandó vitába bocsátkozni. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök január végén annak az óhajának adott hangot, hogy Arafat halassza el a palesztin állam kikiáltását. Készülődik a haderő Amerika tart a nemzetközi terrorizmustól Az USA-ban valós veszélyként tartják számon a nemzetközi terrorizmust, és megpróbálnak védekezni a jövő század nagy kihívása ellen. Terroristák az Atlanti-óceánról atomfegyvert lőnek ki New Yorkra, vagy gyilkos mérges gázt bocsátanak valamelyik amerikai nagyváros földalattijába. Mások középületeket robbantanak, esetleg megbénítják az Egyesült Államok számító- gépes hálózatait. Az ilyen és hasonló eshetőségeket már régen nem a képzelőerő részeként, hanem valós veszélyként kezelik. Ezért 25 nagyvárosban terroristatámadások esetére azonnal bevethető egységeket állítanak föl. Aki azt hinné, a hidegháború elmúltával csökken a fegyverkezés a tengerentúlon, téved. Clinton elnök 2005-ig a jelenlegi, évi 267 milliárd dolláros védelmi kiadásokat 112 milli- árddal kívánja növelni. Az összegből megvalósítanák Reagan elnök hajdani „csillagháborús” tervét, legalábbis részben. Miután immár harmincnál több fejlődő ország képes arra, hogy rakétáival tömegpusztító fegyvereket juttasson el az amerikai kontinensre, Washington védekezni akar. A rakétatámadást jelző műholdak hálózata jelezné idejében a támadást, majd a rakétákat földi támaszpontokról indított fegyverekkel semmisítenék meg. Ferenczy Europress A Stasi-arany nyomában Hova tűnt a kelet-berlini állambiztonságiak kincse? A „Nibelungok kincsének” nevezi a Welt am Sonntag című német hetilap annak a 112 ládának tartalmát, amely arany- és ezüsttömböket, gyémántot és gyöngyöket, ékszereket, órákat, bélyeggyűjteményeket, érméket és rendjeleket tartalmazott. A hajdani Kelet-Berlinben, az állambiztonsági minisztérium páncélkamrájában őrzött nagy értékű kincs eredete máig tisztázatlan. Nyilván idekerültek a „megbízhatatlan” NDK-állam- polgárok kisajátított javai, de a régi gyűjtemények és a papír- pénzkötegek valószínűsítik, hogy a ládák tartalmának egy része még a náci időkből származott. Vastartalékként szolgálhatott az Állambiztonsági Hivatal, a Stasi akcióinak finanszírozására, vagy afféle vésztartalékként. Az NDK végnapjaiban, a berlini fal leomlása után, 1989 decemberében a kincset átszállították az akkori jegybank épületébe. Uta Nickel asszonynak, a keletnémet kormány utolsó pénzügyminiszterének kívánságára 1990. január 12-én pontos leltárt készítettek, de csak 69 ládáról. A Stasi központját három nappal később rohamozta meg a tömeg, ám csak az iratokat tudta széthordani, a ládáknak hűlt helyük volt: nyomtalanul eltűntek a bank épületéből is. Hivatalosan 1994-ben vette át a jegybanki örökséget a Kreditanstalt für Wiederaufbau elnevezésű pénzintézet, de a „Nibe- lung-trezorok” üresek voltak, egyetlen üres ládára bukkantak. A rejtély máig megoldatlan. Az ügy úgy pattant ki, hogy egy berlini polgárjogi szervezet elkezdett nyomozni, de nem járt eredménnyel. Felszólították a volt pénzügyminiszter asz- szonyt, de ő makacsul hallgat. Nincs mondanivalója, vagy nem mer beszélni. Most az új bonni kormánynak kellene lépéseket tennie, ám tétlenkedik. Pedig éppen német földön alkották meg az anyag megmaradásának törvényét, ami nyilván a kincsekre is vonatkozik. Igaz, arra nincsenek receptek, hova tűnnek és milyen átalakuláson mennek keresztül. (réti) Öllé! Ez a donna a spanyolországi Torremolinosban nem kevesebb mint 200 kilogramm terhet cipel - ruha formájában - magán. A 23 méter hosszú uszály, bármennyire hihetetlen is, egy flamencotánchoz való kosztüm része. (így kell gúzsba kötve táncolni...) fotó: feb/sipa
