Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-24 / 54. szám
1999. február 24., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Baranyai falugazdászok. A Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal közzétette a térség falugazdászainak névjegyzékét. A 10 baranyai körzetben ösz- szesen huszonnégy falugazdász segíti a gazdálkodók szakmai munkáját. (k) Bővülő fajtaválaszték. A kecskeméti De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. idén tovább bővítette fajtaválasztékát. A frissen közzétett listán bővült a csípős és csípősségmentes ' paprikák sora, újdonság a vadalanyok megjelenése paradicsom és tojásgyümölcs oltásához, (k) Eper-pajzstetűk. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató- intézetének előzetes vizsgálata szerint idén rendkívüli eper-pajzstetű fertőzés várható a kertekben. A védekezés tavasszal olajos lemosó permetezéssel kezdődhet.(TI Agrárvásár. A Kaposexpo Vásáriroda Kft. március 18- 21. között rendezi meg a régió első mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárát Kaposváron. A rendezvényen a kiállítás mellett a gazdálkodás mindennapi gondjairól tartanak szakmai konzultációkat. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Agrometeorológia. A tavaszi munkák ütemezése szempontjából érdekes a kitavaszodás várható ideje. Térségünkben február utolsó napjaitól számíthatunk arra, hogy a tartósan fagypont fölé kerülő hőmérsékletben megkezdődik a talaj felengedése. (k) Díszfaiskolai fórum. Több szakmai szervezet összefogásában február 24- én 10 órától rendezik meg Budapesten (Villányi u. 35- 43.) a Díszfaiskolai növény- termesztés és felhasználás jelene és jövője című szakmai fórumot. (k) Amiről keveset beszélünk Kert - Szőlő - Balkon Gyümölcsfáink ágelhalása-ágrákosodása Az ágelhalás-ágrákosodás gyümölcsfáink hosszú lefolyású, feltűnést későn okozó baktériumos-gombás eredetű megbetegedése. Kialakulásában döntő jelentőségű az erdei fák állandósult fertőzőképessége, a metszési sebek kezeletlenségé, a vad- és rovarrágások, az időjárási viszontagságok, a réztartalmú növényvédő szerek háttérbe szorulása. Az egy vagy több kórokozó által előidézett tünetcsoport a gyümölcsfajok közül leginkább az almán, a körtén, a dión, az őszi- és kajszibarackon, ritkábban a szilván található meg. A laikus termesztő által jól érzékelhető tünet megjelenése a legtöbb esetben egyenlő a baj bekövetkezésével, az ágak elhalásával, a rákos sebek kialakulásával, vagyis csökken a beavatkozás esélye, mivel a kórokozó már hónapokkal vagy évekkel korábban megfertőzte gyümölcsfáinkat. Mire is kellett volna/kell a jövőben figyelnünk? A baktériumos jelenlétre a következő tünetek uralnak. Metszés után, különösen barackféléken az egyéves fás részek bamáspiro- sak lesznek, a háncsszövet megsötétedve elhal. A beteg vesszők nem hajtanak ki vagy később pusztulnak el. A tünet a csonthéjasoknál emlékeztet a moníliás hajtásszáradásra, almástermésűeknél a tűzelhalásra. A kórokozó a vastagabb ágak, de az egész fa pusztulását is előidézheti. Idős fákat megtámadva rákos sebzések jelentkeznek. A megbetegedésnek kedvez az őszi hűvös, csapadékos időjárás, az enyhe tél, a fogékony gyümölcsfajta. A baktérium fokozott mérvű előfordulását elősegítette a rézpótló szerek térhódítása. Tavaszi növényszemlénk alkalmával legyen figyelmeztető jel a fiatal vesszők elbamulása, az erős mézgásodás. Nem kisebb jelentőségű, bár időben hosszabb lefolyású a gombák okozta ágkárosodás, mely kombinálódhat az előbbi bakteriózissal is. Csapadékos, szeles időjárás mellett a gomba szaporítóképletei erdőterületekről, fertőzött gyümölcsfákról jutnak a sebzett (metszés), sérült (rovarrágás, vértetű, elemi kár) ágfelületre, ahol sebélősködőként okoznak növénybetegséget. A fertőzés helyén a héj megsötétedik, besüpped, alatta a szövetek elhalnak. A folyamatos kéregrepede- zés egyre nagyobb, nem gyógyuló sebzést okoz, a hegszövet nem képes funkcióját betölteni, emiatt a farészek korhadnak (revesedés). Az egyre növekvő rákséb széle rücskössé, bélseje üregessé válik. A fertőzött fák koronafejlődése megáll, a még egészséges részekből erős vízhajtásképzés indul meg. A növény lassú, idő előtti pusztulását más gyengültségi károsítok (élősködő zuzmók, taplógombák, fagyöngy, szűbogarak stb.) megtelepedése csak fokozza. A fa életerejének fokozatos csökkenésével csúcsszáradás, majd teljes tőpusztulás áll be. A védekezés sikere nagyban műlik azon, felismerjük-e időben a kórokozó jelenlétét, továbbá milyen lépéseket teszünk a kárelhárítás, a további kártétel megelőzésében. Ezért:- Erdőközeli gyümölcsösökben számoljunk az ágelhalás- ágrákosodás fokozott veszélyével. A metszés során (után) minden egy centiméternél nagyobb sebfelületet kezeljünk: faseblezáró oltóviasszal, Fadoktorral, fagéllel, fabalzsammal, faplaszttal, Fixpollal, olajfestékkel stb. Az elhalt ágrészeket vágjuk vissza az egészséges részig, majd a sebet kezeljük. A rákos sérülést mélyen vágjuk ki, sima metszési felületet okozva, ezt követően végezzük el a sebkezelést. Az eltávolított részeket égetéssel semmisítsük meg.- Fertőzött, veszélyeztetett ültetvényben alkalmazzunk rezes lemosó permetezést rügy- fakadás előtt, zöldbimbós (fehér) állapotig. Megelőző jelleggel őszi lomb- és fakezelést végezzünk. Védekezzünk a rovarkártevők, a vadkár, a tüzelhalás ellen (almás). Az elemi kár okozta sérüléseket is kezeljük a metszési sebekhez hasonlóan. Vegetációs időben, lombos állapotban a Fundazol 50 WP, a Topsin Metil, a Sápról, a Dithane M-45, a Vondozeb stb. nyújt mellékhatást a gomba okozta ágrákosodás ellen. Tóth Béla Bordói lé biogazdáknak is Mire jó, hogyan alkalmazzuk a bordói lét? Elsősorban gombaölő szer, amelyet lemosóként és állomány-permetezésre egyaránt használhatunk. Téli lemosó permetezésre az FW jelzésűt ajánljuk, a bordói lé plusz kén FW jelzésűt pedig megelőzésként, párás meleg időjárás esetén. Az előbbi a szőlő pero- noszpóra elleni védelmét biztosítja 0,6-1,2%-os oldatban. Alma vagy körte varasodása, monília, sőt tűzelhalás megelőzésére 1-15%-os adagot kell kipermetezni. Ugyanilyen dózist alkalmazzunk az őszibarack levélfodrosodása, a kajszi tafrinás és moníliás, a szilva baktériumos betegsége esetén. A burgonya eltemáriás levélbetegségét, az uborka, a paprika és a paradicsom gombabetegségeit is jól kivédi. Az uborka, a zöldbab, a borsó, a paprika és a paradicsom esetében a frissen bepermetezett termést 5-7 napig ne fogyasszuk, vagyis egy héttel a szedés előtt permetezzünk. A ként is tartalmazó bordói lét a .lisztharmat, a pero- noszpóra, a baktériumos fertőzések, illetve a legyengült növényeket könnyedén megtámadó gombabetegségek esetén javasoljuk. Király L. Dünántúli Napló 7 Magasabb oktánszámú benzint is használhatunk Az olvasó kérdez — a szakember válaszol Milyen üzemanyagot használjunk a kerti géphez? A szakemberek tapasztalata szerint az újabb, nyugati típusú, már négyütemű gépek egyaránt üzemeltethetők ólmozott, illetve ólmozatlan üzemanyaggal is. A régebbi négyütemű motorokhoz a ma már nem kapható 86-os oktánszámú normál benzint ajánlották a gyári kiskönyvek. Üzemeltetésük ólmozatlan benzinnel is történhet, a gondos gazdák használjanak a kereskedelmi forgalomban kapható adalékanyagot. A magasabb oktánszám nem hátrány, legfeljebb kicsit „fickósabb” lesz a gép. K. E. Több olvasónk is jelezte felmerült gondját: nem tudják, hogy az ólmozott benzin forgalomból történő kivonását követően milyen üzemanyagot használjanak kerti kisgépeikbe. A problémával megnyugtató válasz reményében a Pannon- agro Rt. kertészeti üzletházához fordultunk, ahol az üzletvezető a következő felvilágosítást adta. A régebbi típusú, kétütemű motorokhoz továbbra is nyugodtan használhatjuk a 20-as, illetve 40-es keverékbenzint. A f ütött zöldségágy Ha a gazda a zöldségágyat „fűteni” akarja, már most, egy fagymentes napon emelje ki az ágy helyén a földet negyven centiméter mélyen. A melegágy legfőbb „fűtőanyaga” a friss lótrágya. Amennyiben ez a szerves trágya nem áll rendelkezésünkre, valamivel nehezebb a dolgunk. Tehéntrágyából is készíthetünk melegtalpat, de ezt már kevernünk kell különböző adalékokkal. Egy-egy kiló friss tehéntrágyához adjunk hozzá tíz kilogramm szalmát és egy kiló szaruforgácsot (szaküzletekben kapható). A szalmabálákat előzőleg egy hétig hordóban kell áztatni. Lehetőleg meleg ólban vagy istállóban, esetleg a pincében. Az a lényeg, hogy a szalma elkezdjen erjedni. Amikor már forrni kezd, a szalmát villával szedegessük ki, csorgassuk le róla a felesleges vizet, majd helyezzük a melegágy aljára. A szaruforgácsot szintén meg kell erjeszteni, méghozzá úgy, hogy egy kiló szarura három liter vizet öntünk, és hozzáadjuk a tehéntrágyát. Mindehhez egy már használaton kívüli bádog- vagy fateknőre lesz szükségünk. A szalma fölé tizenöthúsz centi- méteres rétegben rakjuk le a szaru- és trá- gyakeveré- ket, s fedjük le húsz-huszonöt centiméter komposzttal, illetve humuszos kerti földdel. Az így elkészített melegtalpú ágyat fedjük le fóliaalagúttal. A fóliaalagút állandó hőmérséklete négy hétig kitart. Gyakorlatilag a vetemé- nyeknek van elegendő idejük ahhoz, hogy kikeljenek, és a fiatal hajtások ne fagyjanak meg. Február végén már érdemes melegtalp nélküli fó- liaalagutakat állítani. A fagyos északi szél nem „borotvál” az éppen kibújó hajtások felett. A melegtalpas fóliaalagutak palántanevelésre is alkalmasak. Király László Gyógynövényünk: az orbáncfű Társnevei: lyukasle velűfű, csengőlinka, latin elnevezése Hypericum perforatum L. Erdőszéleken, erdősávokban, füves, cserjés területeken lelhető fel, évelő növény. Szára öt- ven-nyolcvan centiméter magas, egyenesen álló, felső részén dúsan elágazó. Levelei körülbelül két centi hosszúak, megnyúlt tojásdad alakúak, a száron átellenesen állnak, ép szélűek, áttetszőén pontozottak. Dús virágú, sátorozó bogemyő a virágzata, a szirmok sötétsárgák. Egész nyáron át virágzik, ha a virágokat kezünkkel összemorzsoljuk, vörösesbamás levet eresztenek. Gyógynövényként a virágzásban lévő növény hajtásának felső, hozzávetőlegesen negyven centis szakaszát kell gyűjteni, egy kilogramm száraz anyagot körülbelül háromnégy kiló frissből nyerhetünk. Teája hatásos belső és külső vérzések csillapítására, vese- és epepanaszokra, emésztési zavarok, magas vérnyomás ellen, gyomor- és bélfekélyre. Forrázatát borogatásra eredményesen használhatjuk bőrbántalmakra és nehezen gyógyuló sebekre. Öblögetve gyógyhatást fejt ki a fogíny- sorvadásra és a torokgyulladásra. Buzássy Lajos BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Mi, kertészek is kipipálunk esténként egy téli napot, és ugrásra készen várjuk, hogy hozzákezdhessünk a tavaszi munkákhoz. Addig pedig lapozgatjuk a vetőmag-katalógusokat, rendezgetjük növényvédő szereinket és javítgatjuk a szerszámokat, hogy minden eszköz a rendelkezésünkre álljon majd, mire kitavaszodik. Van egy zöldségfélének is nevezhető évelő növény - a rebarbara -, amely valamikor igen elterjedt volt a kertekben, de valamilyen, általam nem ismert ok miatt az utóbbi évtizedekben „kikopott” onnan. Pedig nemcsak hasznos, hanem nagyon mutatós növény is. Magja kapható, korán, március végén elvethető. Ha pedig szerencsénk van, és ismerőseink között akad, akinek kertjében terem rebarbara, egy sarj leválasztásával még gyorsabban hozzájuthatunk a termő bokorhoz. A leválasztásra is a kora tavasz a legalkalmasabb. A rebarbara tő igen korán leveleket hajt, már április közepén kifejlődnek hatalmas, lapuszerű levelei, amelyeknek csak a nyele alkalmas fogyasztásra. A levéllemez keserű. Az ujjnyi vastag nyélből kihámozva kiváló kompót, dzsem és ivóié készíthető, de az ügyes háziasszonyok tortát is töltenek vele. A levélnyelet nem szabad levágni, hanem oldalirányban ki kell törni, így nem sérül meg a tő. Egy-egy növénynek - nagy terjedelme miatt - legalább egy négyzetméternyi helyre van szüksége. Mélyen gyökerezik, ezért a talajt alaposan elő kell készíteni. Sekély talajon nem érzi jól magát. Akkor fejleszt sok levelet, ha bőségesen kap vizet és tápanyagot. Májusban erőteljes virágszárat fejleszt, amelyen fehér, apró virágok nyílnak, ezekből magot is érlel. Ha nincs szándékunkban magot gyűjteni, akkor a virágszárat minél előbb törjük ki, mert sok tápanyagot von el a tőtől, ami a következő évi levélképződést hátráltatja.
