Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-24 / 54. szám
8 Dunántúli Napló Ingatlanpiac 1999. február 24., szerda Hír-téglák Növekvő beruházások. A nemzetgazdasági beruházások volumene 10,2 százalékkal nőtt 1998-ban (új KSH adat). Ezen belül a lakásépítést is magában foglaló ingatlanügyletek aránya 18 százalék volt. Tavaly kevesebb lakás épült, mint 1997-ben, e területen a csökkenés 12 százalékos. A bőség zavara. Jelentősen meghaladja az ingatlanpiaci kereslet a kínálatot Székes- fehérvár környékén. Az ok, hogy a tőzsdepánik óta egyre több kisbefektető akar ebben a gyorsan iparosodó térségben lakást vásárolni. Másrészt a munkalehetőségek miatt ideköltöznek más települések nehéz körülmények között élő lakói - szép számmal található köztük baranyai is, főként Szigetvár és Sellye vidékéről. Éj termálközpont. 2000 augusztusára termál- és szabadidő-központot építenek Zalaszentgróton nemzetközi és helyi területfejlesztési pénzforrásokból. A 190 millió forintos beruházás céljára egy 32 Celsius fok felszíni vízhőmérsékletű termálkút és három horgásztavat is magában foglaló, 33 hektárnyi terület áll rendelkezésre, ahol úszó- és gyermekmedencét, ülőfürdőt alakítanak ki. Az. épületfelújítás időszerű kérdéseiről kezdett rendezvénysorozatba az Építéstudományi Egyesület. Budapesten hétfőn volt az első találkozó, ahol a megpályázható kormányzati és önkormányzati támogatásokról egyeztették véleményüket a szakemberek. Városfejlesztési-díj. Milyen programmal biztosítható a 21. századba lépő városaink fejlődése? Erre vár választ az a pályázat, amelyet az Európai Helyhatóságok és Régiók Tanácsa (CEMR) írt ki 1999-re. Minden olyan város jelentkezhet, amelyik a táji, természeti értékekre alapozza hosszú távú fejlődését. További részletek a CEMR http://www.ccre.org című honlapján találhatók. Ingatlanközvetítés: fehéren-feketén Legálisan működő ingatlanközvetítő cégeket ellenőrzött a közelmúltban a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A megállapítások szerint az irodák minimális felelősségvállalással tevékenykednek, egyre jobb technikai felkészültséggel. A hivatalos társaságok pedig mindinkább összefognak, közösen kiszűrve a renoméjukat rontó feketevállalkozásokat. Az ingatlanokat legújabban már digitális fényképezőgéppel veszik lajstromba fotó: Tóth l. Mohácsról, Komlóról, Siklósról és Pécsről a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség másfél éves felmérése szerint az ingatlanközvetítői névjegyzékre 211 név került föl, de csak minden negyedik bejegyzett vállalkozásnál dolgozik jogi végzettségű személy. Az adatok azt mutatják, hogy a négy önkormányzatban ingatlanközvetítésre kiadott vállalkozási igazolványok felét két év alatt megszüntetik. Azt azonban lehetetlen pontosan meghatározni, hogy Baranyában hány cég foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Becsült adat, hogy a névjegyzéken szereplő ingatlan- közvetítők közül legfeljebb minden harmadik tevékenykedik aktívan. A vizsgálat nem arra irányult, hogy a feketén tevékenykedők miként befolyásolják a piacot, inkább arra keresett választ, hogy mit várhatunk a profi cégektől. A megái - * lapítások szerint az ellenőrzött vállalkozások' mind rendelkeztek ügyfélfogadó irodával, telefonnal, számítógéppel, és gyakori volt a videokamera használata is. Sőt újabban az a módi, hogy digitális fényképezőgéppel veszik közvetlen nyilvántartásba a szakemberek az ingatlanokat. A vizsgálat másik lényeges megállapítása, hogy volt ügyvéd, vagy ügyvédi kapcsolat a szerződéskötések zavartalan lebonyolítására. Általános jellemző, hogy a megbízókkal kötött szerződésekben nem szerepel a cég részéről felelősségvállalás, saját érdekükben viszont a közvetítők beszerzik a szükséges adatokat a földhivataltól a megosztott tulajdonról, az ingatlant terhelő közterhekről, OTP részletekről. Kiderült az is, hogy a magukra valamit adó cégek általában két százalék jutalékkal számolnak, igaz, erre szinte minden esetben plusz 1 százalék ügyvédi munkadíjat is fel kell számolni. Összességében elmondható, hogy az ingatlanügyletek lebonyolításához nem kötelező a közvetítő bevonása, de ha valaki biztonságos, minőségi szolgáltatást akar, akkor ez a megoldás közelíti legjobban az érdekeit. Az ingatlanközvetítő cégek évek óta próbálnak tiszta helyzetet teremteni a piacon - tudtuk meg dr. Horváth Csabától, a szakemberek kamarai tagozatának elnökétől (kis képünkön). Mindemellett tény, hogy a megye vállalkozásai többszöri kísérletre sem tudtak közös adatbankot létrehozni. Mindenesetre hét pécsi ingatlanközvetítő cég - mindannyian tagjai a PécS-Baranyai Kamara ingatlanközvetítő tagozatának - most eldöntötte, hogy mindenütt egyszerre hirdeti meg kínálatát, s kiállnak egymásért a különböző fórumokon. Áfa-visszatérítésre várva A kiadott lakásépítési engedélyek száma hazánkban 12 százalékkal esett vissza tavaly az egy évvel korábbihoz képest, míg a használatba vett lakásoké csaknem 30 százalékkal csökkent. Mindössze 15 ezerre becsülhető az 1998-ban használatba vett otthonok száma Magyarországon, s ez a legsötétebb várakozásokat is alulmúlja. Az elmúlt 10 évben a legrosszabb időszak 1993-94-ben volt 21 ezer körüli lakás használatba adásával. Szakmai körökben az általános forgalmi adó részleges visszaigénylésének újrabe- vezetésével magyarázzák a történteket, mondván, a kis községektől a nagyvárosokig mindenütt erre vártak az építkezők, ezért halogatták a házépítés befejezését. Ezt igazolja az az adat is, hogy több mint kétszer annyi építési engedélyt adtak ki az elmúlt évben, mint ahány használatbavételi engedélyt. Mindemellett érdemes még néhány sajátosságra odafigyelni az építőipari piacon. A felépített otthonok átlagos mérete 10 év alatt tíz négyzetméterrel nőtt (90-ről 1002-re), s míg 1990-ben a lakások 70 százalékát építették természetes személyek, ma már 93 százalék ez az arány. Az építési költségek alakulása - mellékelt grafikonunkon - pedig önmagáért beszél. Építési költségek alakulása Magyarországon Divat a könnyű térelválasztó A válaszfalak harmada ma már gipszkartonból készül, holott 10 éve még alig ismerték hazánkban ezt a megoldást. Az új technológia főként a tetőtérbeépítéseknél hódít. Ez a falazási módszer nem olcsóbb, de sokkal gyorsabb és kevesebb fizikai munkával jár a korábbi változatoknál. Egy évtizeddel ezelőtt évente 100 ezer négyzetméter gipszkartont használtak fel Magyarországon, és az anyag nagy része Lengyelországból érkezett. Tavaly már 80-szor ekkora mennyiséggel dolgoztak a hazai kőművesek. A gipszkarton két kartonlap közé öntött gipszrétegből áll, melynek a vastagsága tetszés szerint változtatható. A szálloda- és irodaházak ma már szinte kizárólag ilyen választófalakkal készülnek, a családi házakban pedig a tetőterekben kedvelt az alkalmazása. A tetőtér-beépítések háromötödénél egyértelműen ez az elfogadott technológia. Önmagáért beszél az az adat is, hogy a gipszkarton-felhasználás évente 20 százalékkal növekszik, míg a tégla válaszfalak aránya folyamatosan csökken. A tömbházak nagy hányadára ráfér a felújítás, s erre jó alkalom adódhat a tetőterek beépítésekor is fotó: Tóth l. Új hitel társasházaknak Hazánkban 70 ezer társasház épült eddig, s közülük 20 ezer felújításra szorul. Az utóbbi tíz évben mindössze hétezret tudtak felújítani, míg az 5700 lakásszövetkezet egyharma- dának lenne szüksége rekonstrukcióra. Tavaly például a fővárosban 2,5 milliárd forintot különítettek el felújítási célokra, de pályázat hiányában a pénznek csak a felét tudták elkölteni - idén újra 2,5 milliárdot szánnak ilyen munkákra. A közgondolkodásban tehát még nem tudatosult, hogy a probléma megoldásának halogatása t eredményezhet. A szakemberek az országban a társasházi és lakásszövetkezeti felújítások igényét mintegy 180-200 milliárd forintra becsülik. Ezt a problémát véleményük szerint az állam, az önkormányzatok, a lakók és a bankok csak közösen oldhatják meg. Mivel azonban az állami és önkormányzati finanszírozási források szűkösek, illetve a magas kamatú banki hitelekhez nehezen lehet hozzájutni, áthidaló lehetőségeket kell találni. Erre alkalmas változat a Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. a társasházak számára is elérhető új hitel- konstrukciója. Az új hitellehetőség lényege, hogy a 4, 6 és 8 éves futamidejű kölcsönt a Takarékbanknál felújítási alappal, valamint a Funda- mentánál lakástakarék-betéttel rendelkező hitelképes, megfelelő fedezette rendelkező társasházak vehetik igénybe. A hitel alsó határa 50 ezer forint, felső határa nincsen. A kérelmezőknek mindössze 10 százalékos önrésszel kell rendelkezniük. Az új társasházi hitelkonstrukciót várhatóan már márciustól igénybe lehet venni. Ingatlan- és építkezési fogalmak Telekvásárlás és felosztási mérések. A vételi szerződést ügyvéd ellenjegyző Olyan környéken, ahol még nem végezték el a méréseket, vagy a földterület még nincsen telekkönyvezve, ajánlatos még a megvétel előtt a telket geodétával ellenőriztetni, és az építési tervek kivitelezhetőségét az illetékes építési hatósággal tisztázni, esetenként előzetes engedélyeket kérelmezni. írásban tisztázandó az építési hatósággal, hogy a telek megvehető-e. Csak részben hozzáférhető, vagy nem hozzáférhető telkekkel kapcsolatban pontosítani kell, hogy mitől függ a megvásárolhatóság, és mennyi a hivatali átfutás ideje, valamint hogy milyen költségekre kell számítani. Tájépítész. Tájépítész, illetve kertészmérnök jelenléte fontos a tervezés legkorábbi szakaszában abban az esetben, ha a környezet és a kert kialakítása különleges szakértelmet kíván, vagy ha az építész a külső tervet nem tudja, vagy nem akarja elvállalni. Az építési kérelemmel együtt gyakran be kell nyújtani a környezet kialakítására vonatkozó terveket is, ez a tájépítész feladata. A természet és az épület harmóniájának igénye együttműködésre kötelezi a tájépítészt és az építészt. A kert vonatkozásában például lényeges, hogy zárt legyen-e, reprezentatív, vagy haszonkert? A tervezésnél emellett célszerű figyelembe venni a telek természeti adottságait is, védve a már meglévő értékes növényzetet. A termőföld és a meddő helyes kezelése pedig költségmegtakarítást eredményezhet. Földvár felett, (vagy alatt) félúton Nem mindegy, hogy miképp jutunk el a Balatonra fotó: t. l. A dél-dunántúli ingatlanbefektetők, víkendháztulajdo- nosok és üzletemberek körében a napirenden szereplő útépítések jelentik a legizgalmasabb aktualitást. Nem mindegy, hogy milyen vonalon haladnak majd az autóutak, hiszen a közlekedést szállodákkal, szervízhálózattal, töltőállomásokkal kell kiszolgálni, de üzleteknek, bevásárlóközpontoknak is kitűnő helyszíneket kínál az autópálya környezete. Az sem mellékes, hogy hol vegyünk hétvégi házat, eladjuk, vagy fejlesszük a régit, aszerint, hogy milyen körülmények között roboghatunk le a nyaralóba. Az M6-M56-OS gyorsforgalmi út efféle vonzását lapunkban már ismertettük, de a Balaton déli partjánál sokkal hamarabb kerül döntési helyzetbe a vállalkozó, vagy ví- kendházvásárló. Az M7-es autópálya legégetőbb kérdéséről, a nyomvonal Zamárdi- Balatonszárszó közötti szakaszáról az a legfrissebb elképzelés, hogy a közlekedési tárca 20 milliárd forintot költ a Balatonföldvárt elkerülő autópálya egy 1800 méter hosz- szú völgyhídjára, vagy a város alatt húzódó alagútra. Érdemes rajtra készen állni az ingatlanbefektetőknek, a félév végére ezen a szakaszon kijelölik a nyomvonalat, a szükséges építési engedélyek pedig a jövő év elejére készülnek el. A tervek szerint az M7-es folytatásaként épülő autóútat 2002-2003- ban kezdik el építeni, s ezen a szakaszon várhatóan enyhítik a telekbeépítési tilalmat is. Mészáros - B. Endre--------------------í
