Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-24 / 54. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. február 24., szerda Röviden Ellenőrzési konferen­cia. Ismét megrendezi a megyei vezetési tudomá­nyos társaság a vállalkozá­sok belső ellenőrzésével foglalkozó konferenciát. A március 11-12-i tanácsko­záson szó lesz a számviteli törvény változásához kap­csolódó feladatokról, az adózási és ellenőrzési tud­nivalókról, a társadalombiz­tosítási járulék és hozzájáru­lási kötelezettségek revíziós ajánlásairól, a gazdálkodási eredmények pénzügyi érté­keléséről. (I) Zöldségkörkép. A piacok zöldségellátása januárban megfelelően alakult, ám a magas energiaárak miatt a hazai hajtatott zöldségek aránya viszonylag alacsony volt - derül ki az agrártárca elemzéséből, amelyet a terü­leti tapasztalatok alapján készítettek. Szorgos építők. A gazda­sági ágak közül 1998 első háromnegyed évében az épí­tőipar bruttó hozzáadott ér­tékének növekedése volt a legmagasabb: 14,7 százalék az előző év azonos idősza­kához képest. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 368,52 Japán jen (100) 188,47 Svájci frank 156,54 USA-dollár 227,13 Euró 250,02 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Külkereskedelmi lehetőségek PÉCS A magyar külkereske­delmi szolgálat müncheni, bécsi és milánói képvisele­teinek vezetői tájékoztat­ták a baranyai üzletembe­reket a három legfonto­sabb gazdasági partneror­szággal folytatott kereske­delem sajátosságairól a kereskedelmi és iparka­mara székházában. Bedő Károly, a bécsi ma­gyar kereskedelmi képvise­let vezetője rámutatott az osztrák tartományok nagy­fokú önállóságára, s arra bá­torította a magyar vállalko­zókat, hogy tartsanak fenn szorosabb információs kap­csolatot a helyi gazdasági kamarákkal. Király Zsolt, a müncheni képviselet veze­tője azt hangsúlyozta, hogy évente már csak hatezer magyar munkavállalót fog­lalkoztathatnak Németor­szágban, ugyanakkor óvta a vállalkozókat ettől a bürok­ratikus útvesztőkkel nehezí­tett tevékenységtől. Spányik Péter, a milánói magyar kereskedelmi iroda vezetője a sajátos olasz vi­szonyok rejtett veszélyeire figyelmeztetett. Ilyen egye­bek közt a nem túl élénk fi­zetési hajlandóság, amelyre az az olasz mondás jel­lemző, miszerint „meghalni és fizetni ráérünk”. Érdekes olasz sajátosság, hogy a kedvező árfekvésű félkész magyar terméknek, illetve nyersanyagnak sokkal na­gyobb eladási esélye van, mint a késztermékeknek, amelyeket nagyon nehéz el­helyezni az olasz piacon. Az agrártárca ismét lehetővé akarja tenni a kiválást „Padlóra” kerülhetnek a téeszek A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elképzelési között szerepel a szövetkezeti törvény módosítása. Ebben egyik legfontosabb változatként szerepelne, hogy a szö­vetkezeti tagoknak lehetőséget biztosítanának az egyszeri va­gyoni kiválásra. BARANYAI KÖRKÉP Hét évvel ezelőtt 1992-ben már lehetőségük volt a téesztagok- nak, hogy résztulajdonukat ki­vegyék a közös gazdaságból, de csak 5-6 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel. A felmérések sze­rint azért csak ennyien, mert hagyománytiszteletből, és a ké­nyelmi szémpontokat is figye­lembe véve nem akartak változ­tatni a fennálló helyzeten. A minisztériumot irányító kisgaz­dák most úgy látják, a családi gazdaságok állami megerősíté­sével már vonzó lehet ismét az üzletrészek kiváltása, hiszen az önálló gazdálkodáshoz szüksé­gük lehet erre a tőkére is. A még csak elképzelés szint­jén lévő mi­nisztériumi javaslat sze­rint a szövet­kezeti gaz­dáknak, va­lamint a külső tulajdono­soknak a szö­vetkezeti tör­vény módosításával kellene le­hetővé tenni a vagyoni kiválást. Hogy a feltételezések szerint je­lentős vagyonvesztés hatására a szövetkezetek se roggyanjanak meg, állami támogatással reor­ganizációs hitelt kapnának. Ha lehetséges, vagyontárgyban adnák ki a tulajdonrészt, vi­szont ha erre nincs mód, akkor a téeszeknek gondoskodni kell a pénzbeni megváltásról. A A vagyontárgyak többségét jelzálog terheli fotöw. t. szövetkezetek számára mindk,1 változat elfogadhatatlan. Va­gyontárgyaik többségét ugyanis jelzálog terheli, a bankok pedig a bizonytalan pénzügyi hely­zetben lévő, minősített hitelké­pességű gazdálkodó szerveze­teknek nem szívesen nyújtaná­nak kölcsönt. Margittal Miklós, a termelő­szövetkezeti szövetség megyei titkára (képünkön) egyszerűen képtelen ötletnek tartja a tée­szek ismételt politikai szétsze­dését. Azon túl, hogy a jelenleg jól működő gazdasági szerveze­teket az intézkedéssel a csődbe kergetnék, a térségben igen je­lentős foglalkoztatási feszült­séget is okoznának. A Baranya megyében működő 72 szövet­kezetnek ugyanis több mint 5 ezer munkavállalója van, csak­nem 20 ezer ember eltartásáról gondoskodik. Nem tartja való­színűnek, hogy a családi gazda­ságokba átvándorolt gazdáknak a nagymértékű állami támoga­tás ellenére biztosított lenne az eddigi megélhetési lehetősé­gük. A kiválások igazi nyertesei egyébként sem a kistulajdono­sok lennének, hanem az idő­közben több résztulajdont fel­vásárlók. Nem egy szövetke­zetben ugyanis ennek hatására néhány tag kezében összponto­sul az üzletrészek többsége. Nekik egyértelműen kapóra jönne a kiválási lehetőség meg­teremtése, hiszen szabadon ld- vihetnék a vagyon többségét, s megszabadulnának a szövetke­zeti terhektől. A közös gazda­ságban ugyanis a kistulajdonos védelmében az egy tag egy szavazat elv van érvényben, így a több üzletrészt birtoklók nem érvényesíthették tulajdoni fölé­nyüket. B. G. Mire képesek az egyes régiók? „Magyarország régiói” címmel nyolckötetes elemző kiadvány- sorozatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből hét kötet egy-egy régió részletes statisztikai-tervezési elemzését tartalmazza, a nyolcadik pedig az egész országot áttekintve foglalja össze a régiók legfontosabb jellemzőit, adatait. A régiók kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró országok alapvető érdeke, mivel csak ezek megléte esetén vehetők igénybe az EU úgyne­vezett területfelzárkóztatási pénzforrásai - hangsúlyozta Kovács Tibor, a KSH főosz­tályvezető-helyettese. A KSH képviselője el­mondta, hogy a régiók gazda­sági szerkezetének vizsgálata, illetve a bruttó hazai terméknek (GDP) a regionális szintű fel­bontása során kiderült, hogy a közép-magyarországi régió adja a teljes magyar GDP közel 42 százalékát. Az egy főre jutó értékek ösz- szehasonlításakor bebizonyo­sodott, hogy Észak- és Közép- Magyarország között több mint kétszeres, Észak-Magyarország és a főváros között csaknem há­romszoros, Nógrád megye és Budapest között több mint há­romszoros a különbség. A leg­fejlettebb és a legelmaradottabb régiók között 78 százalékpon­tos az egy főre jutó GDP kö­zötti különbség. Kovács Tibor szerint számos félreértésre ad okot, hogy az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, ahol az egy lakosra számított GDP értéke az EU át­lagának 75 százaléka alatt van. Sok megyében ugyanis amiatt aggódnak, hogy a régióhoz tar­tozó másik, fejlettebb megye miatt a megadott érték fölé emelkedik ez a mutató. A szak­ember szerint emiatt nem kell aggódni, hiszen az elemzések­ből egyértelműen kiviláglik, hogy sajnos egyetlen régió, sőt az egész ország sem éri el az EU-beli GDP-k átlagának 75 százalékát. így elvileg vala­mennyi régió jogosult a támo­gatásra. Ezeket a pénzeket vi­szont nem alanyi jogon adják, hanem különféle projektekkel lehet értük pályázni. U. G. Felfüggesztették a Pakett Bróker Rt. működését Az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet (ÁPTF) azonnali hatállyal felfüg­gesztette a szegedi székhe­lyű Pakett Bróker Értékpa­pír-forgalmazási és Befekte­tési Rt. (Pakett Bróker Rt.) tevékenységét. A Pakett Bróker Rt. március 31-éig nem köthet befektetési szolgáltatás nyújtására irá­nyuló új szerződést, a kezelé­sében lévő portfoliók összeté­telét pedig nem változtathatja meg. Az ÁPTF a brókercég­hez felügyeleti biztosokat rendelt ki. A vizsgálódás során ugyanis kiderült: a vállalkozás gaz­dálkodásában jelentős hiá­nyosságok és jogszabályelle­nes elemek mutatkoznak. Emiatt nem zárható ki, hogy'a Pakett Bróker Rt. a jogos ügy­félkövetelések maradéktalan kielégítéséhez jelenleg nem rendelkezik elégséges pénz­összeggel, illetőleg értékpa­pír-állománnyal. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a brókercég tőke­helyzete jelentős mértékben romlott: saját tőkéje jegyzett tőkéjének szintje alá csök­kent. Kinyílik a szigetvilág kapuj a GYŰRŰFŰ Védik a természetet és kí­mélik a környezetet a szi­getvilágba települt embe­rek. A helységeket koráb­ban az elhalás veszélye fe­nyegette. Az elvándorlók el­hagyott otthonaiba költözők példája még nem vonzó, hisz maguk az új lakók is gondokkal küszködnek épp a közösségteremtés során. A főként német öko- és biote­lepülések mintájára szervező­dött alapítványi társulásokat napjainkban is sokan rejtélyes és egzotikus szigetvilágként emlegetik a környékben is. Úgy vélik, hogy túl zártan és szigorú erkölcsi normák sze­rint élnek a telepesek fő­ként a Ma- gyarlukafa melletti Vis- nyeszépla- kon és annak pusztáin. Keménynek vélik a mun­karendet is. Minderre azonban szükség van, mert más­képp aligha tudnák a pusztulásra ítélt közsé­geket feltá­masztani. A vasfegyelem te­hát megszokott. Akadnak, akik nem bírják, és idővel el­mennek. Nincs szó egyébként arról, hogy az őskori állapo­tokhoz kell visszatérni, ahogy ezt a kívülállók hiszik. Tény, hogy nem könnyű dolog úgy gazdálkodni, hogy közben alig szennyezik a gazdák a ta­lajt. A szövetkezés kezdete óta mindenki összeszedi a növényi maradékot, és kom­posztálja azt. Elsősorban szerves trágyáznak, és csak kevés gyári talajjavító szert hasz­nálnak fel. A biokertész­kedés most már elterjedt. Nem igaz az sem, hogy csak a szinte önsanyargató és nehéz kézi munkát részesítik előnyben. Gyűrűfűn például traktorokat és egyéb mezőgazdasági erőgépeket fognak vásárolni, melyekkel úgy dolgoznak majd, hogy a dombok hu­muszborítását alig veszélyez­tetik. Benes László, Ibafa pol­gármestere (képünkön) el­mondta: - A területünkön lévő Gyűrűfű megújulásának örülünk. Az egykor megha- lásra ítélt kisfalunak kezd olyan híre és vonzereje lenni, mint a két pipamúzeumunk­nak. Észrevesszük, hogy a szigetvilág kapuja mindig is nyitva állt. Csuti J. A csendes falu új életre kelhet fotó: w. t. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en II. 23-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV . —­BorsodChem 4120 144 815 Danubius 4695 \ 22 855 Egis 3800 V 30 159 Fotex 101 \ 136 835 Matáv 1155 Mezőgép 2700 — 1000 Mól 5335 1 668 789 OTP 9035 \ 442 900 Pick 6900 \ 23 981 Prímagáz 2350 \ 5613 Rába 1710 \ 93 397 Richter 8050 \ 93574 TVK 2455 387 571 Zwack 4980 6242 Kárpótlási jegy 370 \ 9418 A BUX-index alakulása: 5500,51 (-173,85 pont) i (

Next

/
Oldalképek
Tartalom