Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-21 / 51. szám

Nagykanizsa adóssága Nem járult hozzá az OTP Rt. Nagykanizsa városának ez évre eső mintegy négyszázmillió forintra rúgó adósságtörlesztésé­nek átütemezéséhez. Az információk szerint egy középtávú át­ütemezésről a jövőben szó lehet, ha a város leteszi azt a tervcso­magot, ami jelenleg több mint egymilliárd forint törlesztését ró­ja a városra 2002-ig. (dj) Taszár sokat segített A NATO-csatlakozás kap­csán már megindultak a spekulációk, hogy mi­lyen változások várhatók Magyarországon és a dél-dunántúli régióban. Lapunknak telefonon nyi­latkozva Simonyi András brüsszeli NATO-nagykövet egyelőre minden változás­ról szóló hír kommentálásá­tól elzárkózott.- Taszár szerepét illetően annyit azonban kötelessé­gem elmondani, hogy a ta­pasztaltok rendkívül pozití­vak katonai és civil szinten egyaránt. A Somogy megyei vezetés és a taszári bázis együttműködése kifogásta­lan. Biztos, hogy a NATO- tagság elnyerésében na­gyon nagy szerepet játszot­tak a taszári tapasztalatok. Arra a kérdésre, hogy va­jon hazánk a NATO keleti nyúlványaként kap-e majd valami célfeladatot, a nagy­követ elmondta:- Rossz az az elképzelés, hogy Magyarország afféle „előretolt bástya” szerepet kellene játsszon. Azt kell látni, hogy a márciusi lépés­sel bekerülünk egy nagy családba, ahol a belső véde­kezésen van a hangsúly! A hivatalosan az USA-bé- li Independence-ben törté­nő csatlakozási aktussal egyidőben Brüsszelben is megünneplik majd Magyar- ország, Csehország és Len­gyelország NATO-ba való belépését. Méhes K. Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Negyedik oldal 1999. február 21. Japán díj zalai Iskolának Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ELEONÓRA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.41, nyugszik 17.17 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Méhes Károly Világosságom Az Eleonóra arab eredetű név, melynek jelentése: Is­ten az én világosságom. Ma­gyarországon érdekes mó­don a Habsburg-házi ural­kodók (II. Ferdinánd, III. Ferdinánd és I. Lipót) Eleo­nóra nevű feleségeinek ha­tására lett e név ismert és egy időben népszerű. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 kíváncsiak voltak arra, hogy ez a nagy minőségbiztosítási rend­szerben megállja-e a helyét. Egy iskola minősége sok mindennel mérhető. A nevelési és oktatási eredményekkel, a belső intézményi struktúrával, de a minőség egyik kis láncsze­me az is, hogy a dokumentáci­ós rendszerben minden ered­ményt mérnek és dokumentál­nak. Például azt, hogy hányán tanulnak tovább, milyen pályát választanak, milyen az együtt­működés a szülőkkel, az önkor­mányzatokkal, milyenek a munkakörülmények a tanulók számára, miképp működnek a szakkörök. Maga a díj egy oklevélből, egy bronzplakettből, pénzből áll, továbbá az iskola a Nemze­ti Minőség Klub tagjává vált. Ami azonban fontosabb, mond­ja az igazgató, hogy energiát adott a további fejlesztésekhez. A többi iskolának pedig azt üzeni, legyenek bátrak, mert érdemes. Cs. L. nők a legnagyobb ogyasztók: évente ebből is átlagosan 8 da­rabot vásárol­nak. A máso­dik helyen a spanyolok vannak, az olaszok az utolsók. Itália hölgyei a haris­nyanadrágvá­sárlásban Euró- pa-elsők: kö­rükben évi 16 pár az átlagos felhasználás. A divatdiktátorok­ként ismert fran­ciáknál csak 12 darab az átlag. Hálóingből, pizsa­mából viszont a németek a legna­gyobb fogyasztók, átlagosan évi 3 da­rab vásárlásával. A máskülönben a há­zi fehérnemű-arze­nál bőségében tob­zódó belgák beérik évi két új háló­ruhával. Siklósi sellő öli Egy Zala megyei település, Tótszerdahely általános iskolája nyerte a japán liasa-Shiba Alapítvány minőségbiztosítási fődíját. A tótszerdahelyi modell a pályázat történetében először, az elérhető legmagasabb pontszámot kapta meg. Az iskola tantestülete olyan ok­tatási minőségbiztosítási rend­szert dolgozott ki, amely az in­telligens, önállóan alkotni ké­pes, érzelemgazdag és biztos erkölcsi tartású személyiség megalapozását állítja közép­pontba. Erre a pályázatra eddig, an­nak kilencesztendős fennállása óta csak gazdasági tevékenysé­get folytató cégek neveztek, mondja érdeklődésünkre az igazgatónő, Tislér Jolán. Ennek ellenére a nyolcosztályos, száz- nyolcvan tanulót befogadó in­tézmény elindult, összeállítva a saját minőségi modelljét, mert Patapoklosi, az irigyelhető mintafalu A Kós Károly-díjat tíz esztende­je alapították, azóta harminc­egyen kapták meg. Baranyából mindössze ketten, Becker Leo­nóra, Palkonya, s legutóbb Paizs József, Patapoklosi pol­gármestere, akinek nem főállá­sú polgármesterkedése, mint mondja, szenvedélyes hobbija. Ennek kézzelfogható ered­ményei is vannak, hiszen hogy mi minden történt ebben a falu­ban az elmúlt esztendőkben, felsorolni is alig lehet. Mindez azért is tűnik csodának, mert jóval több esetben lehet arról hallani, miként lesz egy-egy te­lepülés az enyészeté az állandó pénzhiányra hivatkozva. Minden házba bevezették az ivóvizet, utat építettek, az ösz- szes intézményt ellátták föld­gázzal, szabadidőcentrumot hoztak létre ministadionnal, konditermet, rendezvényter­met, vendégszobát, hajléktalan­szállást, helyreállították a cso­dálatos festett kazettás templo­mot, szobrot állíttattak. Az Ahácz Imre pedagógustól örö­költ több ezer könyv az újon­nan létrehozandó tizenkétezres könyvtárban kap elhelyezést, amelynek olvasóterme is lesz. Székely kaput avatnak március 15-én, s ekkorra elkészül a patai temetőrész villamosítása is, hi­szen hűtőberendezést szeretné­nek beszerezni. Egy 1882-ben épült parasztházból tájházat alakítanak ki, amelynek megvá­sárlása és védetté nyilvánítása most folyik. Van tűzoltóegyle­tük, labdarúgó-szakosztályuk, nyugdíjasklubuk, s nemrégiben alakult egy zenekar, amely a nőnapi rendezvényen mutatko­zik be. Cs. L. Mely test­részt vizsgál meg először a férfi, ha egy másik ne­művel ke­rül kapcso­latba? A sok éven át visszaté­rően meg- ismételt nyugateu­rópai felmé­rések igazol­ták, hogy a női mellek elsősé­gét semmi sem tudja megingat­ni. Az értékrend­ben a második helyre újabban a szem került. A csi­nos lábak meg­őrizték harma­dik helyüket. A férfiak tekintete viszont vala­mivel kevesebbet időzik a derék táján, az érzéki szájak és a feszes popsik is veszítettek - de csak némileg - a varázsukból. Száz esztendeje a boka vagy az alsószoknya kivillanása a ruha alól izgalmasan kacér látványnak számított. A férfiak mai erotikus ingerküszöbe azóta állítólag alaposan megemelkedett a női testből sokat láttató ruhák és fehérneműk által. Egy közelmúltbeli amerikai felmérés szerint pedig a férfiak 37 százalékát azok az öltözé­kek izgatják fel, amelyek lát­hatóvá teszik a női kebleket a mély dekoltázs, illetve az en­gedékeny begombolkozás ál­tal. Vagy a blúzon, pulóveren átütve sejteni engedik az ap­róbb részletek formáját is. Az ilyen látványhoz viszont izgal­mas melltartók is kellenek. Vagy éppen semmi. Ám a fel­mérések szerint állítólag a fér­fiak 4 százaléka számára a női fehérneműk önmagukban iz­gató, fantáziálásra késztető látványt jelente nek. A legeroti- kusabbnak tartott ruha­darab újab­ban a ha­risnyatar­tó, amely a mini- szoknyás- harisnyanadrá- gos divat 1968-as kezdete után rej­télyes ritkasággá válva kapaszkodott fel a csúcsra, és meg­lepő módon leszorí­totta a trónról a mell­tartót. A nemzeti sajátos­ságok is érdekesek: mely államok lányai asszonyai milyen fajta fehérneműkből vesz­nek a legtöbbet. A melltartó „terén” a belgák vezetnek, és jócskán megelőzik az angolokat, a fran­ciákat és az olaszo­kat. A nyugat-euró­pai országok között bugyiból is a belga Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Hatos lottó: ^18) (27) (32) 1(40) Pótszám: T Jokerszám: 938387 a Villányi Vénuszt A masszívan teltkarcsú meztelen nőalak nem őslakosa a siklósi Felszabadulás utcának. Villányi Vénusz a kórház­ban, illetve annak udvarán feküdt eredetileg. Ám nem is a heverés a hivatalos pozíciója, hiszen a szobrok akkor is áll­nak, ha fekszenek. Olykor rossz helyen. Lakáshiány Bonyhádion Méregdrága árak a Szecskában Szecskában szinte megfizethetetlenek az árak, mondják a bonyhádiak, a családi házas övezetre. A város Rózsadombjának is nevezett, Széplak névre keresztelt vil­lanegyed házal közül még egyet sem adtak el. A legtöbb lakás a Fáy lakótelepen épült a 70-es évek végén. Beépült a Perczel-kert és a városközpont is. A kórház elől 1989-ben hozták el jelenlegi helyére, mert az épület bővítésekor önveszélye­sen útban volt. A jelenlegi he­lyén viszont az utóbbi években kibékíthetetlen összetűzésbe keveredett a siklósi sellővel. Persze, nem halfarkú hölgyről van szó, hanem egy kirakatok nélküli, javarészt üresen táton­gó üzletházról, amelynek szí­nes nevében sellő is szerepel. Nem a kékkel van a baj. A sik­lós-villányi kulturális turizmus lehetőségeiről tanulmányt ké­szítő művészteam szerint „a mögötte lévő új építmény rette­netes sárga színárnyalatával és a sok felirattal megöli a szob­rot.”- Készül a városszerkezeti terv. Ha meglesz, abból majd látszik, hol, miféle jellegű be­építések, közterületi hangula­tok lehetségesek. Ezek alapján kérünk javaslatot a művészek­től a szobrok el-, illetve áthelye­zéséről. A „Villányi Vénusz” mai környezete látványosan al­kalmatlan - ismerteti a szándé­kot Máté János polgármester. Nem lesz egyszerű a végre­hajtás. Állítólag az áttelepítés­kor a szobor széttört és suty- tyomban összecementezték. El­mozdításakor ezzel is számolni kell. Hogy mit szól ehhez Tóth Sándor, az alkotó, nem tudhat­juk. A nevén kívül mást nem tud róla az önkormányzat. Az akt modelljéről még ennyit se. D. I. Mára kiderült, a város krónikus lakáshiányban szenved. Egyál­talán nincs forgalom, hiszen a héten megjelent legkeresettebb reklámújságban összesen há­rom bonyhádi családi ház kere­sett gazdát, míg Szekszárdon és Pakson legalább húsz lakást hirdettek egyetlen napon. Oroszki István polgármester szerint Bonyhádra nem jellem­ző az el- és bevándorlás. Vi­szonylag alacsony a munkanél­küliség, de a keresetek és meg­takarítások nem olyan nagyok, hogy lakást is lehessen abból venni. Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető azt mondja, hogy az utolsó tanácsi lakást 1985- ben építették. Azóta gyakorlati­lag még vállalkozói alapon sem épültek lakások. Többen azt is mondják, hogy a Völgység a tolnai németség központja. Ez a tény azt is je­lentheti, hogy a visszatelepülök részére tartogatják a házakat, ezt azonban megcáfolja az, hogy a német vásárlók csak a ré­gebbi típusú házakat vásárolják meg, eddig mintegy ötvenet. Összehasonlításul: Szekszárdon egy 60 négyzetméteres lakást 2,4 millió forintért kínálnak, Pakson ez húsz százalékkal drá­gább, Bonyhádon pedig a há­rommilliót is elkérik. Hazafi J. < i > í SíT/ffisua aauiuujjüiíia­1 P| • fe| | ,J I fel I || I " i 1 V Pjl I 1/ I Ir Ir V \[é l

Next

/
Oldalképek
Tartalom